Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-07 / 79. szám, csütörtök
\ ISKOLA UTCA 2005. április 7, csütörtök_______________________________________________________________________________________________________3. évfolyam 12. szám Kerüljenek be a helyi értékek a tananyagba Komáromi nyilatkozat Megmutatta a tesztíró a feladatokat a gyakorlat szakemberének, konzultált vele a feladatok jellegéről? Mindenki szemléletváltást akar A PISA-felmérés szlovákiai sokkoló eredményeit ismerve felül kellene vizsgálni, hogy a monitor ne inkább képességeket mérjen (Somogyi Tibor felvétele) HORVÁTH ERIKA Kedden a kassai kormányprogram kihirdetésének hatvanadik évfordulója alkalmából Bugár Béla, az MKP elnöke, Száraz József, a Csemadok elnöke, Fehér Csaba, a Sziillő Géza Polgári Társulás elnöke, Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség elnöke és Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke aláírták a komáromi nyilatkozatot, melyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy az emléknapon, április 5-én minden évben megemlékeznek a jogfosztottság éveiről. „Mert aki nem ismeri múltját, az kiszolgáltatja önmagát és közösségét a történelmi isméüődés veszélyének. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a csehszlovák történelem 1945 és 1948 közötti szakasza, amely lényegében a sztálini totalitarizmus szellemében törvényileg hitelesítette a kollektív bűnösség elvét, valós történelmi forrásokra alapozva, megfelelő teret kapjon mind a szlovák, mind a magyar oktatásban” - olvashatjuk a kassai A jövő tanára ÖSSZEÁLLÍTÁS Kell-e tanár az internetes oktatáshoz? Ha kell, akkor mi legyen a szerepe? Egyáltalán: milyen változásokat idézhet elő az iskolai internet-program megvalósítása? Hosszú időn keresztül a tanár elsősorban ismeretközlőként, a diák pedig a készen kapott ismeretek passzív befogadójaként szerepelt az oktatásban. Ezen csak a XX. század elején kezdődött reformpedagógiai kísérletek próbáltak változtatni. A konstruktív pedagógia célja a tanulók eddigi passzív szerepének megváltoztatása, ami által a tanár feladata és funkciója is változáson megy át. A valamilyen szinten szabad és független internet egy olyan hálózat, amely lerombolja az emberek egymástól való távolságának korlátáit, az információkhoz való jutás korlátáit, amely megváltoztatja az egész társadalmat, és ennek részeként az oktatást is. Fontos azonban definiálni, hogy ki számít internet-pedagógusnak, és mit is takar ez a fogalom. Elfogadható az a meghatározás, miszerint az internet-pedagógus kormányprogram évfordulóján kiadott nyilatkozatban. Sok a jó szakember Pék László, a nyilatkozat egyik aláírója lapunknak elmondta, hogy a szlovákiai történelemtanárok nehezebb időszakokban is ismertették diákjaikkal a magyar nemzet történelmét. „Mivel az előző évtizedekhez képest manapság már nagyobb szabadságban élünk, a tanulóknak behatóbban kell ismerniük a múltjukat. Arra kell törekednünk, hogy a helyi értékek bekerüljenek a tananyagba. A diáknak a saját család- és falutörténetén keresztül kell megértenie a körülöttünk lévő világ összefüggéseit, a múltat, jelent és jövőt. Szerencsére nagyszerű történészeink vannak, akik tankönyveket is írnak, melyekben a tényszerűség mellett a másik szempont az, hogy a diákoknak elsősorban saját környezetük történéseivel kell tisztában lenniük” - nyilatkozta az Új Szónak a pedagógusszövetség elnöke. A témáról bővebben olvashatnak az Iskola Utca jövő heti számában. olyan tanár, aki képes az internetet mint eszközt úgy beépíteni a tanítási-tanulási folyamatba, hogy ezzel minőségi változást idézzen elő. A motivációs bázis kiépítéséé a tanuló számára, az egyetemes szemléletet nyújtása, az értékközvetítés és a társadalmi-szociális különbségek áthidalásának lehetősége az internet kapcsán csak abban az esetben juthat érvényre, ha új oktatási modellt építünk fel. A tanárral szembeni elvárások listája sem rövid: rendelkezzen kritikai érzékkel, jó angol nyelvtudással, magas szintű számítás- technikai ismeretekkel, elemző- képességgel, az információ rendszerezésének képességével, magas általános műveltséggel, toleranciával, igényességgel, érdekelje a szaktárgya, ismerje is azt, és ne csupán tárgyi tudást adjon át tanítványainak, hanem fejlessze gondolkodási készségüket is. A könyvtár, nyelv- és informatika szakosok kétségtelen előnye ellenére bármely szakos tanár alkalmas lehet erre, de ehhez nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tanárképzésben az informatikára - minden szakon, (fp) Érdemes lenne a monitortesztek minden feladatát górcső alá venni. Lássunk egy-két példát a nyelvtanból. ÁDÁM ZITA Négy mondatábra-variánsból (két-két többszörösen bővített és két-két összetett mondatábra közül) kellett kiválasztani, melyikhez illik az alábbi mondat: „A rendszertelen étkezés, a rohanás, a kutyafuttában bekapott reggeli, ebéd vagy vacsora felborítja emésztőrendszerünk érzékeny egyensúlyát.” Ezzel szemben a 2003-as próbaérettségi monitortesztjében a következő 4 mondathoz kellett egy mondatábrát illeszteni: „A szomszéd kutyája egész éjjel ugatott. Az egyik füzetemet tegnap elvesztettem az iskolában. Apu hozott nekünk egy aranyos kutyust. Nagyapa új fát ültetett a kertbe.” A 30 feladatra 60 perc állott a tanulók rendelkezésére, ami nagyon nagy összpontosítást igényelt a tanulók részéről. (Egyik ismerősöm kreatív és ügyes kislánya félig birkózott meg a feladatokat.) A feladatok megfogalmazása és a választási lehetőségek sem voltak egyszerűek. Ezen kívül egy feladat egyszerre több tudáselemet tartalmazott, ami nem vall szakszerű tesztkészítésre. Arra lennék kíváncsi, hol és hány tanulón tesztelték szaktudományi és pedagógiai-pszichológiai aspektusból a monitor feladatait, nem beszélve a feladatsorok szerkezetéről, ami enyhe túlzással is csapongó. Volt-e próbamérés, és hány tanulón végezték azt el. Volt-e ennek valami következménye. Megállapította-e vajon valaki hozzáértő, hogy a tesztfeladatok által ellenőrzött ismereteknek mi a szerepük a tudomány ismeretrendszerében, illetve önmagunkban mennyire fontosak vagy nem fontosak ahhoz kéISMERTETÉS Régóta tudjuk, hogy nem kifejezetten szerencsés, ha a tanulást, oktatást és nevelést unalmas, száraz módon közelítjük meg. Még az sem túlzás, ha az iskolához és fejlesztéshez a kaland és az élmény fogalmait társítjuk. Élménypedagógiai koncepció alatt többek között olyan megközelítést érthetünk, amelyben a tanulás mindig a konkrét, gyakorlati tapasztalásra alapul, és a hétköznapi szituációkon túlmutat. Nagy jelentőséggel bír benne a mozgás és testi aktivitás, de hasonlóan fontos a művészi, a zenei, a kulturális és technikai területek bevonása. Az aktivitások elsősorban az érintetlen természetben zajlanak, az élmény- pedagógiával dolgozó szakemberek munkájának alapját pedig a kaland és az élmény képezik. Élénypedagógia A kalandterápia olyan pszichopest, hogy lehet-e rájuk újabb ismereteket építeni. Megnézték-e a tesztkészítők, hogy a számon kért ismeretek eszköz vagy céljellegűek- e? Az elméleti szakember megmutatta-e a feladatokat a gyakorlat szakemberének, konzultált-e vele a feladatok jellegéről, arról, hogy az ismeretek megfelelő módon vannak-e kérdésekké, feladatokká transzformálva, mennyire nehezek a feladatok, erőfeszítésre késztetik- e a gyerekeket, mozgósítják-e a leülepedett tudást, vagy túlzottan sokelemű feladatok elkedvetlenítik a tanulót? Megoldási javaslatok Számtalan kérdés, melyekre választ nem kapunk. De akkor mi az értelme a mérésnek? Mi állapítható meg a 2005. február 2-án az alapiskola 9. évfolyamában megírt magyar nyelv és irodalom monitor- feladatai alapján? Egyet biztosan el lehet mondani: a monitorfeladatok terápiás modalitás, amely a kaland-tapasztalások és aktivitások hozadékát kombinálja már bevált, hagyományos pszichoterápiás megközelítésekkel. A kalandterápia elsősorban csoportmódszer, amely alkothat önálló terápiás fora tankönyv alapján íródtak, és nem felelnek meg sem a tantervi, sem a sztenderdek által előírt követelményeknek. A tavalyi próbamonitor könnyű volt - mondták a pedagógusok. Az ez éviről nem tudom megállapítani, hogy könnyű volt-e vagy nehéz. De nem ez a fő probléma. Egy monitormérés nem eklektikus, nem nehéz és nem könnyű, hanem szakszerű. Ezt a szakszerűséget hiányolom a mostaniból, sok szempontból is, nem ismerve a 2004. évi mérést. S már csak utolsó kérdésem van, de ez a legfontosabb. Visszakerül-e ez a monitor a pedagógushoz, hogy tanulni tudjon belőle? Ha visszakerül, az az érzésem, 2006-ban rá fog tanítani, mert a pedagógusnak is kell a sikerélmény! De vissza kellene kerülni a feladatoknak a pedagógushoz, hogy tanuljon belőle. A PISA szlovákiai sokkoló eredményeit ismerve - talán felül kellemát, de alkalmazható más terápiás folyamatokban modulként is. Három fő megjelenési formában találkozhatunk: aktivitás alapú pszichoterápia, vadonterápia vagy hosszú távú bentlakásos kemping. Az élménypedagógia és az ne vizsgálni, a monitor ne inkább képességeket méljen? Továbbá: nem kellene megbeszélni a pedagógusokkal, a gyakorlati szakemberekkel, mi a mérés célja, minek kell megfelelni? Amíg ez nem történik meg, iskoláinkban nem lesz alapvető változás sem a tudás megszerzésének folyamatában, sem annak felhasználásában, nem lesznek motiváltabbak sem a gyerekek, sem a pedagógusok. Mindenki szemléletváltást akar, eredményeket, minőséget, hatékonyságot, látni akarja, hová gurul el adógarasa, s annak mi az eredménye. Azt hiszem, a lelkiismeretes pedagógus megteszi a magáét. Az oktatáspolitikának olyan mérési szakemberek kinevelését kell sürgetni, akik tudják mit, mért, milyen céllal mérnek. A cél pedig nem lehet más, mint minőség, eredmény, hatékonyság, melynek elérését a különböző szakszerű mérések, elemzések értékelések szolgálják. outdoor módszer pszichoterápiás felhasználási lehetőségeiről, illetve a kalandterápiáról és az abban rejlő egyéb lehetőségekről május 20-21-22-én nemzetközi konferenciát is tartanak Miskolcon mentálhigiénés szakembereknek, pszichiátereknek, pszichológusoknak, szociálpedagógusoknak, illetve speciális oktatásban és bármely rehabilitációban dolgozó szakemberek. A konferencia tervezett tematikája: élménypedagógia és a kalandterápia története; elméleti hátterek és gyakorlati összehasonlítás; a nemzetközi élménypedagógiai mozgalom szervezetei; nemzetközi és hazai gyakorlati példák megismerése; helye, hatékonysága a terápiában; ellenjavallatok, veszélyek; a KT alkalmazásai és célcsoportjai; kutatások a témában; sajátélmény módszerdemonstrációk, workshopok. További információ a www.osveny.siteset.hu oldalon olvasható, (sn) A kalandterápia elsősorban csoportmódszer (Képarchívum) Aki nem ismeri múltját, az kiszolgáltatja önmagát és közösségét a történelmi ismétlődés veszélyének, olvashatjuk a kassai kormányprogram évfordulóján kiadott nyilatkozatban (Somogyi Tibor felvétele) Milyen legyen egy internet-pedagógus? Vadonterápia vagy hosszú távú bentlakásos kemping, mindez azért, hogy a tanulók jobban érezzék magukat Kaland és élmény az iskolában
