Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-07 / 79. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 7 RÖVIDEN Berlusconi nem mond le Róma. Silvio Berlusconi elismerte, az általa vezetett jobboldali kormánykoalíció pártjai súlyos vereséget szenvedtek a részleges önkormányzati választásokon, kizárta azonban, hogy a fiaskó miatt lemondjon tisztségéről. „Nem mondok le, befejezem programom megvalósítását”- hangoztatta az olasz kormányfő tévényilatkozatában. Azt is elismerte, a választási eredmény fájdalmas kudarcot jelent a jobboldali kormánykoalíció gerincét alkotó, általa vezetett Forza Italia számára. (MTI) Másodszor is halasztottak Biskek. Mára halasztotta azt a szavazást a kirgiz parlament, amellyel szentesítette volna Aszkar Akajev hatalmától megfosztott kirgiz elnök lemondását. A parlamenti többség tegnap úgy döntött, csak az alkotmánybírák és a kormánytagok jelenlétében hajlandó megvitatni az elnök lemondását. Az eredeti elképzelés szerint a képviselők tegnap meghallgatták volna Akajev Moszkvában magnószalagra vett lemondó nyilatkozatát, de a szavazáshoz nem voltak elegen az ülésteremben. Egyes képviselők azt gyanítják, politikai cselszövés húzódhat meg az újbóli halasztás mögött. (MTI) Népszavazást akar Klaus Prága. A cseh államfő szerint a társadalom véleményének semmibevételét jelentené, ha az európai alkotmányról Csehországban nem népszavazás, hanem a parlament döntene. „Olyan alapvető fontosságú változásról van szó, amely a jövőbeni generációkra is kihatással lesz. Erről csak a lakosságnak van joga dönteni”- hangsúlyozta Václav Klaus, amikor tegnap Prágában bemutatta a Mondjunk igent vagy nemet az európai alkotmányra! című tanulmánykötetet, amelyhez előszót írt. Klaus szerint nem történne semmi, ha a cseh lakosság - Európában akár egyedüliként is - elutasítaná az uniós alkotmányt. A politikusok többsége támogatja ugyan a referendumot, de a cseh alkotmány a népszavazás intézményét nem ismeri, így minden alkalommal külön törvényt kell hozni. Jelenleg egy kormányzati és egy ellenzéki polgári demokrata javaslat van a képviselőház előtt, de elfogadásuk nem biztos, ezért nem kizárt, hogy végül is a parlamentnek kell majd döntenie, (-kés) Klaus évek óta nyíltan ellenzi az európai integráció jelenlegi formáját (ČTK-felvétel) Róma légterét már AWACS-gépek ellenőrzik, és az olasz légierő fokozott készültségbe helyezte a vadászrepülőket is • • Teljesen megbénult az Örök Város Róma. Megtelt és lebénult tegnap reggelre az olasz főváros. A központban lehetetlen volt a közlekedés, miközben zarándokok újabb tömegei tódultak a Vatikán irányába, ahol a Szent Péter-bazilikához közeli utcákon szardíniaként préselődtek össze az emberek. Ma a helyzet várhatóan tovább romlik. ÖSSZEFOGLALÓ Guido Bertolaso, a polgári védelem főnöke délután úgy becsülte, a bazilika felé haladó, vagy három kilométer hosszan kanyargó tömeg elérheti a másfél millió főt is. A zarándokoknak 14-15 órát is sorban kellett állmuk ahhoz, hogy pár másodperc alatt leróhassák kegyeletüket a Szentatya ravatala előtt. A ravatalnál nem szabad megállni, a rendezők udvariasan, de nagyon határozottan terelik, ösztökélik gyorsabb mozgásra a látogatókat, akik most fémdetektoros ellenőrzés nélkül juthatnak be a bazilikába. Biztonsági források szerint másodpercenként 5-6 ember, óránként csaknem 20 ezer fő vehet végső búcsút Karol Wojtylától, vagyis naponta közel 400 ezer zarándok haladhat el a ravatal előtt. A városvezetés különleges intézkedéseken törte a fejét, a biztonsági főnök valószínűsítette, hogy már nem engednek több embert a sorba, a bazilikát pedig este 22 óra után bezárják. „Ekkora emberáradatot, mint amilyen Rómára zúdult az elmúlt 48 órában, talán még egyetlen város sem élt át” - mondta Bertolaso. Itt kell megjegyezni: Varsóból azt jelentették, hogy csak Lengyelországból mintegy kétmillió zarándok szeretne részt vermi II. János Pál temetésén. A hatalmas tömegben a rendkívül erősen tűző nap miatt rengeteg volt a rosszullét, s a mentők több szívrohamos esettel is rohantak a kórházba, de szerencsére viszonylag rendezettek voltak a sorok, délutánig nem tapostak el senkit. A polgári védelem csak kedden egymillió liternyi palackozott vizet osztott szét a zarándokok között, és szinte állandóak a felhívások a médiában, hogy lehetőleg tömegközlekedési eszközökön közelítsék meg a Vatikánt az elhunyt pápától végső búcsút venni szándékozók. A rendőrök a megnövekedett sorok miatt újabb és újabb utcákat kényszerülnek lezárni, a zarándokok már a hidakat is elfoglalták, a helyzet valószínűleg nem javul ma este 22 óráig, amikor is a bazilika bezátja kapuit a másnapi temetési misére való előkészületekjegyében. A civilvédelem emellett tegnap hajnaltól sms-üzenetekben figyelmeztetett a római káoszra minden mobilhasználót, azokat is, akik nem kérték, így komoly jogi vitákra adhat okot a csaknem példátlan körüzenet, amire elméletileg csak katasztrófahelyzetben van jogosultság. A római-vatikáni közlekedési lehetőségek azonban valóban katasztrofálisak, s a várt zarándoktömegnek jó ha negyede-harmada férhet hozzá a ravatalhoz. A hatalmas tömegben néha lezárnak egy- egy szakaszt, ilyenkor takarítók lepik el ezeket a négyzetmétereket, hogy legalább rövid időre megtisztítsák az adott területet a szemét- és mocsokhordaléktól. Ugyanakkor a mozgó árusok kaszálnak ételital tekintetében, de ha valaki a pápa haláláról hírt adó újság különkiadásához szeretne jutni, annak is öt-hatszoros árat kell fizetnie. Holnap a temetési misére minden jel szerint ugyancsak teljesen megtelik a Szent Péter tér - a külföldi küldöttségek is itt foglalnak helyet -, ahova a terület befogadó- képességének függvényében szabadon bejuthatnak a zarándokok és turisták, de a bazilikába ekkor már csak gyászhoz méltó, sötét öltözékben engedik be a magas rangú vendégeket és újságírókat. Várhatóan a környező utcák is zsúfolásig megtelnek majd, de a temetési mise a közeli Circus Maximus hatalmas mezőjéről szintén követhető lesz az itt felállított óriáskivetítőkön keresztül. E több focipálya nagyságú területen akár egymillió ember is elférhet. Róma légterében a kisebb gépek már tegnap sem repülhettek, és ma délelőtt 10 órától a nagyobb gépek számára is légtérzárat vezetnek be egészen péntek éjfélig. A város légterét már AWACS-gépek ellenőrzik, s fokozott készültségben vannak a vadászrepülők is, hogy szükség szerint beavatkozza nak. Közel 200 külföldi küldöttsé get várnak a temetési misére, köz tűk George W. Bush amerikai elnö köt, akinek gépe várhatóan ma éj féltájban száll le a Pratica di Mart katonai támaszponton. Rómában a pápai temetés nap ján zárva lesznek az iskolák, s é városvezetés fontolgatja a telje; közlekedési tilalom bevezetését i; a személygépkocsikra, hogy a ha talmas tömegek mozgása a Vati kán környékén minél zavartala nabb legyen, de biztonsági okok ból is. A vatikáni múzeum zára lesz pénteken, a Szixtus-kápolnt pedig már mától sem látogatható a konklávé előkészületei miatt. Napfogyatkozás a pápa temetése napján Párizs. Napfogyatkozás lesz holnap, a pápa temetésének napján, s ez tápot ad a jelenséggel kapcsolatban sokakban élő babonás hitnek. Annak ellenére, hogy a Csendes-óceán délnyugati térsége felett és Dél-Amerikában látható jelenséget a csillagászok már jó ideje előre jelezték. A hatást csak fokozza, hogy II. János Pál pápa napfogyatkozás idején született, s Malakiás XII. századi ír érsek és szerzetes pápákról szóló - kétes hitelességű -jövendöléseiben II. János Pál mint De laboré solis (a napfogyatkozásból) szerepel. Egyébként a napfogyatkozás idején a temetés színhelyén, Rómában éjszaka lesz. A néphit szerint a teljes napfogyatkozások az emberek életét befolyásoló nagy eseményeknek - aszályoknak, áradásoknak, rossz terméseknek, illetve királyok halálának - előhírnökei, és a világ minden táján baljóslatú hiedelmek kötődnek hozzá. (MTI) Talabani kurd politikust államfővé választották Irakban - már tudják, ki lesz az új miniszterelnök Az olajon csúszhat el a síita-kurd szövetség Cseh válság Nem mond le Összefoglaló Bagdad. Megválasztotta Irak államfőjévé Dzsalal Talabani kurd politikust tegnap az átmeneti iraki nemzetgyűlés. Mint azt a 275 tagú testület egyik tagja elmondta, 227 képviselő támogatta szavazatával Talabani elnökké emelését, s mellé a két alelnök a leköszönő pénzügyminiszter, a síita Ádel Abdel- Mehdi és az eddigi államelnök, a szunnita Gázi al-Jáver - megválasztását. Harmincán üresen hagyott szavazólapot dobtak be, nyilvánvalóan a három jelölttel szembeni tiltakozásul. Az arab ország új átmeneti államfője, a 72 éves Talabani a Kurdisztáni Hazafias Unió (PÚK) kurd párt vezetője. Az ő és két helyettese személyéről heteken át tartó viták után állapodtak meg a január 30-i választásokon első, illetve második helyen befutott síita iszlám, illetve kurd tömörülés politikusai. Az új államfőnek és két al- elnökének két hét áll rendelkezésére, hogy kinevezze Irak új kormányfőjét. A suták és a kurdok már korábban egyetértésre jutottak arról, hogy Ibrahim al-Dzsaa- fari síita iszlám politikust bízzák a kormány Dzsalal Talabani, a kurd nemzetiségű államfő Ádel Abdel-Mehdi, a síita alelnök Gázi al-Jáver, a szunnita alelnök (Reuters-felvételek) meg a kormányalakítás feladatával. Dzsaafari várhatóan már ma megkapja a felkérést. Néhány miniszteri tisztségről még nem született egyezség, az olajipari tárcát például a síiták és a kurdok is maguknak követelik. Tehát Dzsalal Talabani, a heves kurd nacionalista, aki retorikájába mindazonáltal szociáldemokrata elemeket is kever, annak az országnak az elnöke lett, amelynek vezetése ellen évtizedeken át harcolt. Most reprezentatív tisztséghez, ám annál kevesebb tényleges politikai hatalomhoz jutott. De abban azért senki sem kételkedik, hogy Talabani ízig-vérig profi politikus. 1933-ban született Koj Szandzsák faluban, Kirkuktól északra, befolyásos család saljaként. Jogot végzett a bagdadi egyetemen, s folyékonyan beszél több nyelven, köztük angolul és franciául. Az 1991-es első Öböl-háború után Talabani belekóstolhatott a kormányzásba: Washington jóváhagyásával autonóm kurd övezet létesült Észak-Irakban. A fogságban lévő Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnök és legszűkebb környezetének tagjai televízión, egyenes adásban nézhették az ország új- elnökének és alelnökeinek megválasztását. (MTI, TASR) Prága. Nem nyújtja be testületi leg lemondását a Stanislav Gros; vezette cseh kormány. A kisebbik koalíciós párt erre irányuló javasla tát tegnap a miniszterek többsége elvetette. A Szabadság Unió-De mokratikus Unió felvetéséről vitat koztak ugyan a miniszterek, de a ja vaslatról nem szavaztak. A kor mányfő a vitát azzal zárta le, hog) aki távozni akar, az mondjon le. A kormány testületi lemondásál az uniósok javasolták. A pártelnök ség döntése értelmében, ha a kor mány ezt elutasítaná, akkor az uni ósok három minisztere távozna t kormányból. Vladimír Mlynár in formációs miniszter már szómba ton lemondott. Pavel Nemec kor mányfőhelyettes, az igazságügy tárca vezetője, valamint Kare Kühnl védelmi miniszter egyelőre kivár. A 18 tagú kormányból eddij tehát négyen nyújtották be lemondásukat, de Václav Klaus államfő még egyet sem fogadott el. Két-há rom további miniszter is állítja: lemond, ha a kormány függő vi szonyba kerül a kommunistáktól Megfigyelők szerint Klaus is nyo mást gyakorol Grossra, hog) mondjon le. (-kés) Moszkva kártérítést szeretne saját támaszpontjainak kiürítéséért Grúzia nem hajlandó fizetni A tádzsik elnök Putyinnál keresett megoldást Rettegés a demokráciától MTI-HIR Tbiliszi. Grúzia visszautasította azt az orosz követelést, hogy fizessen több százmillió dollár kártérítést a Grúziában lévő orosz támaszpontok kiürítésének költségeiért. A szovjet korszakból fennmaradt orosz bázisok megszüntetése (az orosz csapatok és a hadi- technika kivonása, az új telephelyek, új laktanyák építése, stb.) 300 millió amerikai dollárnak megfelelő költséggel jár Oroszország számára - mondta Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter, és felvetette, hogy Tbiliszi fizessen ezért kártérítést az orosz félnek. Grúzia tavaly hatalomra jutott Nyugat-barát vezetése hevesen szorgalmazza, hogy Oroszország két éven belül szüntesse meg fennmaradt két grúziai támaszpontját. Moszkva szerint legalább három évre van szükség, de az is lehet, hogy többre, akár egy évtizedig is elhúzódhat a dolog. Orosz megfigyelők szerint nemcsak a költségek aggasztják Moszkvát, hanem az az eshetőség is, hogy örményországi támaszpontját sem lesz képes fenntartani, ha feladja a két grú- ziait. Jereván Moszkva legszorosabb szövetségese a kaukázusi térségben, s mind az örmény, mind az orosz vezetők nagyon fontosnak tartják az örményországi orosz támaszpont fennmaradását. Oroszországnak azonban nincs közös határa Örményországgal, Grúzián át szállít ellátmányt és eszközöket az örményországi orosz támaszpont személyi állományának. MTI-HIR Moszkva. A tádzsik elnök kölcsönösen elfogadható megoldást keresett orosz kollégájával egy kirgiz stílusú válság esetére. Emo- mali Rahmonov, aki tegnap felkereste Vlagyimir Putyint Szocsi- ban, nem titkolta aggodalmát a kirgizisztáni hatalomváltás miatt, és „kölcsönösen elfogadható, illetve előnyös megoldásokat várt megbeszélésüktől a posztszovjet térben felmerülő, hasonló válságok esetére”. Oroszország nem kötelezte e magát a kirgizisztáni konfliktus ban Aszkar Akajev elnök mellett,; így az ő bukása után szemláto mást sikerrel mentette át befolyását az új vezetőségre. A Kollektú Biztonsági Szerződés Szervezett - amely a közép-ázsiai rendszerei iszlám szélsőségesekkel szemben: védelmére hivatott - végül is semmilyen formában sem avatkozoti be a válságba, bár Moszkva fon tolgatta felhasználását - a hivata los nyilatkozatok szerint állítólag csak közvetítésre.
