Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-06 / 78. szám, szerda
30 Szülőföldünk - az i. látogatás, 1990 tavasza ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 6. FORRADALMUNKNAK JELENTŐS KULTURÁLIS DIMENZIÓJA ÉS SZELLEMI ARCULATA VAN Szombat este a Szentatya a prágai várban neves cseh és szlovák művészekkel, tudósokkal találkozott, s nagy jelentőségű beszédet mondott. Köztársasági elnökünk köszöntő szavait és a pápa beszédét az alábbiakban közöljük. Václav Havel beszéde Ószentsége, egyik versében felteszi a kérdést, foroghat-e a történetem kereke az ember lelkiismeretével összeegyeztethetetlen irányban? Világos, hogy ezzel a következőket akarta mondani: A történelem tartósan nem alakulhat a ieikiismerettel ellentétben. Igaza volt, s Onnét együtt igazuk volt mindazoknak is, akik nem adták föl a reményt. A mi országunkban - hasonlóan mint néhány szomszédunknál - a történelem hosszú ideig a leikiismerettei összeegyeztethe- Jeöenüi alakult. De ez nem tarthat örökké. Nagy megtiszteltetés ezért, hogy a cseh királyok, később pedig a Csehszlovák Köztársaság elnökeinek ősrégi székhelyén üdvözölhe- sem önt. Elsősorban mint a katolikus egyház fejét üdvözlöm. A katolikusokkal együtt örülök annak, hogy elfogadta meghívásunkat és eljött hozzánk. Üdvözlöm önt, mint keresztényt, akinek érthető módon nemcsak a katolikusok, hanem velük együtt minden keresztény örül. Szilárd meggyőződésem, hogy a keresztényekkel együtt minden jóakaratü ember is Örül ennek a látogatásnak. Üdvözlöm Ószentségét, mint sztávot, aki érti és beszéli is nyelvünket. üdvözlöm önt, mint a testvéri lengyel nemzet nagy fiát. Talán azért, mert saját bőrén érezte a totalitárius rendszer embertelenségét, egész tevékenységét az emberi jogok eszméje hatja át. A mi szabadságért folytatott küzdelmünk ís ebből a nagy eszményből indul ki, politikánk is ezt vallja. Üdvözlöm önt úgy is, mint tanítónkat és harcostársunkat, aki jói tudja, milyen érték a béke, a tolerancia, a szabadság, az ember tisztelete. Müveit férfiúként, a kultúra embereként is üdvözlöm önt. Forradalmunknak érezhetően kulturális dimenziója és szellemi arculata van, ami szerintem nemcsak hozzám, hanem önhöz is közel áll. Ezért örülök annak, hogy szakított időt s találkozik a cseh és a szlovák kultúra képviselőivel, a cseh és a szlovák értelmiséggel. Ha megengedi, egyszerűen jó emberként is üdvözlöm önt. Országunk néhány évtized után most ismét szabad választásokra készül. Érthető: a szabadság, amely oly gyorsan tárta ki kapuit előttünk, valamennyiünkben - az elnyomás és a megaláztatás hosszú évei után - felébresztette bennünk a természetes vágyat az önmegvalósítás után, s ezzel együtt a kevésbé jó tulajdonságokat is, mint például a hatalmi ambíciót, a hiúságot, a becsvágyat. Sokan közülünk nagyon gyorsan megfeledkeztek arról, ami néhány hónappal ezelőtt összekötött bennünket; az általános érdekekről, a hazáról, arról a személyiség felett álló érdekről, amely magasan a csoport-, partikuláris és egyéni érdekek felett ál!. Szilárdan hiszem. hogy látogatásával valamennyiünknek emlékezetébe idézi a tényleges emberi felelősség igazi, vagyis metafizikai forrását. Szilárdan hiszem, hogy látogatása azt juttatja eszünkbe, amire épp napjainkban kell bennünket figyelmeztetni: abszolút horizontjára, a lét ama titokzatos tudatára, amely minden tettünket rögzíti, s amelyben, amely által valóra válik. Hiszem, hogy Ószentsége jelenlétében tudatosítjuk, hogy mindennapos küzdelmeink földi világa felett van az, amit ember- emlékezet óta mennyországnak hívnak. Egyre több ember tudatosítja, hogy az emberi faj földi léte a korábbiaknál nagyobb mértékben függ azoktól, akik képesek nemcsak önmagukra gondolni, hanem kivétel nélkül mindenkire. Igen, az emberiség jövője most a lélek, a felelősség és a szeretet civilizációjában van. Mindaz, amit önről tudunk, azt sugallja, hogy ma erre emlékeztetni fog bennünket. Talán nem is tudja, hogy épp ezekben a drámai napokban milyen nagy szükségünk van az ilyen intelmekre. Hazánkban a történelem már nem a Ieikiismerettel szemben halad. Ne engedjük meg, hogy - bármilyen ürüggyel - ismét a lelkiismeretiéi összeegyeztethetetlen irányba fejlődjön. Üdvözlöm önt Szentatya közöttünk, gyarló emberek között. II. János Pál pápa beszéde (ČSTK-felvétel) Beszédének bevezető részében üdvözölte kulturális és szellemi életünk jeles képviselőit, majd arról széli, hogy pápa első ízben jár Csehszlovákiában. Ezt a látogatást méty meghatottság és lelkesedés kíséri, amelynek megvannak a maga vallási, történelmi és kulturális <*ai - Üdvözlöm önöket az egyház nevében, amely az európai kultúrának, tehát az önök kultúrájának is a bölcsőjénél állt, A keresztény hit rwdetójeként üdvözlöm önöket. Ez a hit húsz évszázad óta ösztönzi és rányiija a nemzetek erkölcsi és szeliemi fejlődését. Üdvözlöm önöket annak a testvéri nemzetnek a fiaként. amelynek történelmében és kultúrájában annyi közös vonás, kapocs van az önök történelmével és tortúrájával. Nagyon óhajtottam abban az országban lenni, amely több mint ezer évvel ezelőtt Ciril és Metód messziójának bölcsője volt. A lengyel pápa nem feledi, hogy a kereszténység Lengyelországba épp Csehországból, „szláv úton" jött, mon- dorta It. János Pál. A szabadság az emberi tét alapja-Amikor kiejtem a csodálatos szabadság szót, szivem teljes szemetével teszem. Az ember és az emberi méltóság iránti hitvallásként ejtem ki. Az őszinte szolidaritás érzésével azokkal, akiket oly hosszú ideje megfosztottak a szabadságtól. Var első enciklikámban kifejeztem Meggyőződésemet, hogy az egyháznak egyre inkább a szabadság '•értelmezőjévé kell válnia, mert m szabadság az ember tényleges «»értóságának feltétele és alapja. Csodálatomat és szeretetemet kifejezni azok iránt, akik nem kis áldozás* árán hozzájárultak ahhoz, »egy Európa szivében meghiúsult m egyik tegszégyenletesebb kiséret az ember szabadságának elrablására. Figyelemre méltó, hogy épp a tortúra alkotói voltak azok, akik Üepiezték: a régi rezsim és ideológa képtelen értelmet és reményt aors az ember életének. A kultúra szabadságot feltételez, de a kultúra ugyanakkor létrehozza és őrzi a nemzetek szabadságát és szellemi azonosságát. A pápa ezután idézett abból a beszédéből, amelyet az UNESCO-ban mondott el: - Minden lehetséges eszközzel őrködjetek a szabadság feíett, amelyet minden nemzet saját tortúrájának ereje által birtokol. A katolikus egyházfő ezután a keresztények egységéről beszélt. Az esmúlt évtizedek fájdalmas tapasztalatai, sebei megkövetelik, hogy megváltozzon mentalitásunk és teljesen üt kapcsolatrendszer szülessen. A csehszlovákiai látogatásnak hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy a kölcsönös tisztelet és a bizalom alapján elmélyüljön a tesvéri együttműködés. Beszédének további részében méltatta a cseh egyházi személyiségek érdemeit, külön szólt Jan Húsról.- Sohasem szabadna elfelejtenünk azokat a keresztényeket, akik a gyűlölet viharaiban nagy áldozatokat hoztak - mondotta, majd így folytatta: Az ô hűségükből és becsületességükből nőtt ki a keresztények mostani nagy tekintélye ebben az országban. Elsősorban nekik köszönhető, hogy a keresztényeket- az ateista propaganda hadjáratának évtizedei után, a védelem és védekezés lehetősége nélkül - most a nemzet és a társadalom jövőjéről folytatott párbeszéd megbecsült partnereinek tekintik. Termékeny párbeszédet A modern élet annyi problémát vet fei, hogy megoldásánál nem lenne bölcs dolog figyelmen kívül hagyni az egyház tapasztalatait és a keresztény hit által ösztönzött sajátos szemléletet. A pápa napjaink legfontosabb gondjai között említette az ökológiai felelősséget, a tudományos kutatás etikai ázempontjait és az életstílusban tükröződő értékrend kérdéseit. Az új történelmi korszak küszöbén áiió társadalom kulcsfontosságú problémáját csak párbeszéddel lehet megoldani. Ebből a párbeszédből senkinek sem szabad hiányoznia. A keresztényeknek kölcsönös testvéri egységben kellene részt venniük a párbeszédben, akik valóban az egységre törekszenek. Ennek az egységnek a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia, tudatosítva a nemzet közös gyökereivel és kultúrájával szembeni felelősséget. II. János Pál beszédének további részében emlékeztetett Tomášek bíboros nemes kezdeményezésére, hogy szent Béla halálának milleneu- mát a nemzet szellemi újjászületésének évtizedével köszöntsük. A javaslat felszólítja a nemzetet, hogy lépjen a szellemi megújulás és erkölcsi megtisztulás útjára, amely út bizonyos értelemben összekapcsolja a nemzeti hagyományok eddig elválasztott és gyakran egymással szemben állított gyökereit. - Népük erre az útra reménnyel és azzal a tapasztalattal léphet ismét, hogy „az igazság és a szeretet legyőzi a hazugságot és a gyűlöletet"- mondotta a pápa. Ezután a jelenlévő diákokhoz és Csehszlovákia fiataljaihoz szólt, akik becsületességükkel és bátorságukkal nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Csehszlovákia erőszak és bosszú nélkül vívta ki a szabadságot.-Csehszlovákia most visszatér Európába - hangsúlyozta a pápa, majd igy folytatta: — Európában határozott helye és fontos küldetése van. Ez az ország mindig szellemi központ, hid volt a Kelet és a Nyugat között., Az egységes Európa, Európa az Atlanti óceántól az Uraiig már nemcsak álom, nem utópisztikus középkori emlék. Épp napjaink igazolják, hogy ismét valósággá válik. A háborúk és a háború utáni szerződéseket követő felosztás következtében megsebzett Európa keresi az utat az új egység felé. Ez a kísérlet nemcsak politikai és gazdasági esemény, s nem is szabad, hogy az legyem Mély kulturális, szellemi és erkölcsi vonatkozásai vannak. Az európai kulturális egység a kulturális különbözőség gyümölcse. Az egyik és a másik is az élet sajátosságát fejezi ki kontinensünkön. Az európai identitás keresése a forrásokhoz vezet el bennünket. A kereszténység évszázados értékei Ha Európa történelmi tudata nem ásna mélyebbre a felvilágosodás eszméinél, Európának ez az új egysége nagyon ingatag alapokra épülne. A kereszténységet, amelyet erre a kontinensre az apostolok hoztak be. Benedek, Ciril és Metód, Béla és a többi nagy európai szilárdította meg, nem lehet kihagyni az európai kultúra alapjaiból. Az európai egység keresésének folyamatában ismét fel kell fedezni! Gondolják csak el, mennyire károsodna ennek a száztornyú városnak a lenyűgöző szépsége, ha eltűnne belőle a székesegyház és a keresztény kultúra löbbezer kincse. Mennyivel szegényebb lenne ennek a népnek a szellemi, erkölcsi és kulturális élete, ha kivonnánk belőle vagy elfelejtenénk mindazt, amit a keresztény hit ösztönzött, ösztönöz és ösztönözni tog. A jövő letéteményesei-Önök, fiatalok hosszú időn át tapasztalhatták, hogy megpróbálták kultúrájukat, ételüket és jövőjüket megfosztani a vallástól. Ha sikerült volna Önöket süketekké és vakokká tenni az említett értékek, Krisztus, a Biblia és az egyház iránt, saját kultúrájukban' idegenekké váltak volna. Elveszítették volna a kulcsot a filozófiát, irodalmi, zenei, építészeti, képzőművészeti értékek megértéséhez és tiszteletéhez. Elsősorban azonban elvesztették volna annak az erkölcsi erőnek jelentős forrását, amely napjaink égető gondjainak megoldásához és a jövő civilizációjának, létrehozásához szükséges. Ez a civilizáció nem építhető fel az ember és a valóság szűk megítélésén, ahogyan azt a materializmus kínálja. Átfogó szemléletre van szükség, amely a lét szellemi, anyagi, szociális, ökológiai, erkölcsi és vallási viszonylatában komolyan veszi az embert. Szerencsére ellenkező hatást váltott ki az a kísérlet, hogy az önök kultúrájából eltávolítsák Krisztust és a kereszténység értékeit. Az egyházfő ezt követően ismét az UNESCO-ban elhangzott beszédére hivatkozott: - A iörténelem folyamán nem egyszer tanúi lehettünk ugyanannak a folyamatnak, ugyanannak az érdekes jelenségnek. Ott, ahol elnyomták a vallási intézményeket, ahol a vallási ihletésű műveket megfosztották létjogosultságuktól, az emberek ismét felfedezték őket, - hangsúlyozta a pápa, majd ismét a fiatalokhoz szólt: - Őrizzék, meg szomjukat a szellemi értékek iránt, mert ez nemzetük szenvedéseinek nagy gyümölcse. Legyenek készek mindig keresni az igazságot és az étet értelmét, még azokon a határokon túl is, amelyeket a materializmus akar önökre kényszeríteni. Minden materializmus lényege a félelem. Félelem az ürességtől, amely azután marad, hogy az embert megfosztják élete értelmének lényegétől. Épp ezért a materializmusra épülő politikai rendszerek félelem által élnek és tartják fenn magukat, önök ezt a félelmet leküzdötték. Beszédének befejező részében rámutatott: Napjainkban nagyon fontos, hogy keressük a közös nyelvet, az új megértést, lebontsuk az embereket és nemzeteket elválasztó falakat s mozgósítsunk minden szellemi és erkölcsi erőt. - Fiatalok, fejlesszétek tovább ezt a közös nyelvet, merítsetek a hit és a kultúra közötti párbeszéd gyümölcseiből. A felnőtté válás iskolájaként tekintsetek arra a kemény időszakra, amelyet magatok mögött hagytatok. Jogotok van ahhoz, hogy a többi nemzetet is gazdagítsátok mindazzal, amit az elmúlt évtizedekben megtanultatok. - mondotta II. János Pál, Alcímek - ÚJ SZÓ (Forrás: Új Szó, 1990. április 23., 3. oldal)
