Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-01 / 49. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 1. Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban március 3- án 18 órai kezdettel könyvbemutatót tartanak. Csanda Gábor irodalomkritikus értékeli Kozsár Zsuzsanna Harminchárom apokrif című könyvét. A Biblia számos írót megihletett már, hogy az ó- vagy újszövetségi történeteket újramesélje, kibővítse, továbbmondja, vagy eljátsszon azzal a gondolattal, hogyan történhetett volna másképp. A Harminchárom apokrif azok közé a szövegek közé sorolható, melyek az evangéliumi történetsorozatot merészebb szemszögből láttatják: elsősorban az emberit, a testit, az intim magánszférát domborítva ki. A másként újramesélt bibliai fejezetek ismert szereplői deheroizált, emberi figurák, nagyon is gyarló tulajdonságokkal s a mai ember lelki problémáival. Másképp viselkednek, másképp éreznek, mint elvárnánk, ettől válik ez a könyv különössé, lázadóvá, apokriffé, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Arab éjszaka 19 KIS SZÍNPAD: Titkárnők 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Bajos csajok (amerikai) 18 Hosszú jegyesség (francia-amerikai) 20 MLADOSŤ: Aviator (amerikai) 17, 20 MÚZEUM: Kis kakukk (orosz) 19.30 AUPARK PALACE: Lemony Snic- ket - A balszerencse áradása (amerikai) 14, 15, 16.20, 17.20, 18.30, 20.50 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 11.30, 13.40, 18.50, 21.10 A lélek mint kaviár (cseh) 15.40 Az operaház fantomja (amerikai) 12.10, 19.40 Snowbordozók (cseh) 10.30, 13.10, 16, 19, 21.40 Ray (amerikai) 17.50 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (amerikai) 14.30,20.40 A nemzet aranya (amerikai) 16.10,18.40, 21.20 Közelebb! (amerikai) 15.30,17.40, 20 Aviator (amerikai) 17.10, 20.20 Blade: Trinity (amerikai) 14.40, 17, 19.20, 21.50 Kalandférgek (amerikai-német-kanadai) 15.20.17.30.19.30, 21.30 A hihetetlen család (amerikai) 15.30 Hosszú jegyesség (francia-amerikai) 18, 21 Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 16.50 Két szótaggal lemaradva (szlovák) 14.50, 20.30 PÓLUS - METROPOLIS: Lemony Snicket - A bal- szerencse áradása (amerikai) 15.30,16.25,17.30,18.30,19.35, 20.35 Snowbordozók (cseh) 14.10, 16.35, 19, 21.25 Közelebb! (amerikai) 17.10, 19.15, 21.35 Aviator (amerikai) 14, 17.15, 20.30 Kalandférgek (amerikai-német-kanadai) 16.55, 17.55, 18.45, 19.45, 21.45 A nemzet aranya (amerikai) 13.05, 15.40, 18.15, 20.50 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 15.10, 21.20 Az operaház fantomja (amerikai) 20.40 Két szótaggal lemaradva (szlovák) 13.25 Kerülőutak (amerikai) 13.10 Ray (amerikai) 14.05 Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 13.15 A hihetetlen család (amerikai) 13,15.25 KASSA DRUŽBA: Snowbordozók (cseh) 17, 20 CAPITOL: Aviator (amerikai) 16, 19 TATRA: A belső tenger (spanyol) 17, 19.30 ÚSMEV: Lemony Snicket A balszerencse áradása (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Időzavarban (amerikai) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PÁRKÁNY DANUBIUS: Nagyítás (olasz-angol) 19 GYŐR PLAZA: Aviator (amerikai) 13, 16.15, 19.30 Bújócska (amerikai) 14,16,18, 20 A bukás Hitler utolsó napjai (német) 14.45, 17.30, 20.15 Csudafilm (magyar) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Hosszú jegyesség (francia-amerikai) 16 Hölgyválasz (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Kaptár 2. - Apokalipszis (német- francia-angol) 18 Közelebb! (amerikai) 14,18.30, 20.30 Lucky Luke és a Daltonok (francia-német-spanyol) 13.30 Micimackó és a Zelefánt (amerikai) 14.30, 16.15, 18.15 A nemzet aranya (amerikai) 15.30, 20 Ocean’s Twelve Eggyel nő a tét (amerikai) 20 Sorstalanság (magyar) 17.15, 20 Vejedre ütök (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 RAJZ- ÉS GRAFIK A PÁLYÁZAT Majd én megmutatom! címmel ifjúsági számítógépes grafika- és rajz-vándorkiállításon való részvételre írt ki pályázatot a ClubNetCet Internetes Ismeretteijesztő Egyesület ( http://www.clubnetcet.hu ) A pályázat célja: bemutatni a körülöttünk lévő szűkebb és tágabb világot, a földrajzi és történelmi nevezetességeket, híres embereket, népcsoportokat, művészeti értékeket, mondavilágot. A pályázat témája: ’S népek hazája, nagy világ!’ Nevezési kategóriák: 1. 6-10 éves gyermekek, rajzolt v. festett kép 2. 6-10 éves gyermekek, számítógépes rajz 3.11-14 éves gyermekek, számítógépes rajz 4. 15-18 éves fiatalok, számító- gépes rajz A pályaműveket A4-es méretben, a 2., 3., 4. kategóriáknál kinyomtatva kérik, a mű címe, az alkotó neve, életkora, lakhelye látható helyen feltüntetve. Egy alkotó maximum két művel pályázhat. A jelentkezési lap az egyesület honlapjáról letölthető. A pályázat leadási határideje: 2005. március 14. Az alkotásokat postán ajánlott küldeményként a következő címre kérik elküldeni: H-1184 Budapest, Dolgozó u. 16. Nagy Ágnes. Információ: Farkas Márta, Sax- lehner Egyesület, 06 20/255-08- 71; e-mail-ben: partner@clubnet- cet.hu Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámája a komáromi Jókai Színház színpadán Szenvedély és okos beszéd Bandor Éva (Lady Milford) és Holocsy Katalin (Lujza) (Dömötör Ede felvételei) Klasszikusok márpedig nincsenek. A színház a pillanat művészete, csak a korhoz szólva lehet élő, pulzáló, megszólító előadásokat csinálni, nem tiszteletköröket róni legendák körül, hanem mindnyájunk esendő tapasztalatait segítségül hívva a jelenről vallani. FORGÁCS MIKLÓS Klasszikusok márpedig vannak. A színháznak örökérvényű, fajsúlyos anyagra van szüksége akkor is, ha a máról kíván beszélni. Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámája a komáromi Jókai Színház színpadán nem az a gépezet, amely kattog és zakatol, hanem amely a létezés tehetetlenségi erejétől hajtva megy konokul előre. Görög László rendezése a féktelen romantikus indulatokat és vergődéseket a funkció minimalizmusába szorította. Nem felmutat, hanem követ. Nem csomópontokat keres, hanem folyamatokat talál. Nem cizellál és részletez látványosan, hanem a puszta létezést teszi meg formává. A darab eredeti vadsága, hagy- mázas szenvedélye okos beszéddé változik, ha vannak is kétségek, mindenki ráállt már a pályájára, ahol már nem tehet mást: követnie, pergetnie kell saját történetét. A sors nem kérdés, hanem a létezés válasza a jellemre. Az érzelmeket nem élvezik vagy szenvedik a hősök, egyszerűen leélik. A néző nem kap segítséget, neki kell drámává teremtenie a lázas szürkén gomolygó hétköznapokat. A rendezést egyszerre vezérli a sallangmentesség, a csupaszság vágya és kísérti a színházszag élvezete. Az előadás egzotikuma abból születik, hogy a folyamatok túlságosan is ismerősek, túlságosan is magától értetődőek, egy pillanatra sem vetődik fel, hogy másképpen is történhettek volna a dolgok, de minden pillanatban érezni lehet, hogy ez így nincsen jól. Görög László remekel színészvezetésben. Senkit sem foszt meg bölcsességétől, sőt igazától, Miller (Dráfi Mátyás), von Walter (Boráros Imre), Wurm (Tóth Tibor) egyaránt metsző okossággal nem tudnak tenni történetük ellen. Mindannyian aprólékos munkával jutottak el a jelenlét színpa- dian civil eszköztelenségéig. Dráfi tényleg majdnem csak van a színpadon, szinte minden érzékszervét helyettesíti meggyőződése, igazságba, tisztességbe vetett hite. Boráros hatalomvágyó, zsarnoki figurája sem élvezi a gonoszságot, hanem magától értetődő halksággal, finomsággal éli a parancsolást, azért nem tűr ellentmondást, mert eszébe sem jut, hogy bárki is ellentmondhatna. Tóth Tibor jellemtelensége és jelentéktelensége miatt félelmetes, sima modorú, figyelmes alakja nem tud féregségéről, s ezért nem is demonstrálhatja azt. Lujza (Holocsy Katalin) és Fer- dinánd (Tyukodi Szabolcs) okos apák jól nevelt gyermekei, emi- nensségük még csak az okosság árnyéka. Lujza lemondásaival, Ferdinánd visszavonásaival mond ellent és felel meg egyszerre apjának. Tyukodi Szabolcs félszeg, apja határozottságára összerezzenő, véleményét leckeszerűen felmondó fiatalembere hiteles figuraként jelenik meg, bár mögötte érződik leginkább a rendező akarata, úgy tűnik, nála igazította Görög a leginkább testre a figurát. Némiképp persze hiányzik Ferdinánd fajsúlyossága, hiszen így nem kellőképpen érthető, miért is veszi őt hirtelen partnerszámba az apja, talán a fiú kiszámíthatatlansága lehetne az ok, ez viszont nincs kellő mértékben hangsúlyozva. Bandor Éva Lady Milford szerepében úgy izzítja fel eszköztelen jelenlétét, hogy kulcsjelenetté teszi a találkozását Ferdinánddal. Éppen azokban a pillanatokban hiányzik kicsit az idő kifeszítése, amikor a látszólag egyértelműen jóra és rosszra csoportosítható szereplők kísértésbe esnek. A lady fatális sodortatása mögött valódi vágyak készülnek kirobbanni. Egyedül Németh Ica anyafigurájának nem sikerült jelenlétének sajátosságát fölfejteni. A Miller családban természetesen kibontakozik a morál-érzelem-gyakorlatias- ság hármasa, de az anya pragmatizmusának nincs olyan súlya - és a színésznő sem fogadja el a szi- kárságot olyan mértékben -, hogy alakítása önálló fejezete lehessen az előadásnak. Kiválik az előadásból von Kalb (Olasz István) homoszexuális allúziókkal terhelt megjelenése, ő az egyetlen, aki külsődleges eszközökkel van jellemezve, de az előadás nem ad magyarázatot arra, miért éppen ez az alak különbözik el a többi szereplőtől. Az első részt következetesen uralta a színészi eszközök lecsu- paszításának a vágya, de a második részben mintha valamelyest feladta volna a küzdelmet a rendező, s egyre gyakrabban engedett a részletező realista eszközök csábításának. Görög László szelíd radikalizmusa nem engedi a külsőségek és a közönségmegszólító kikacsintások elburjánzását, de az érzelmi vész előrehaladtával egyre nagyobb engedményeket tesz, és a színészek egyre inkább hangerővel fejezik ki a mindaddig a mozdulatok fakóságá- nak és a szavak koppanásának brutalitásába rejtett tragédiát. A rendező a náci időket idéző diktatúraként konkretizálja a hatalmat. A hétköznapok belső hangsúlyokból építkező színészi jelenlétére rátelepszik a stilizált önkényuralmi jelképek világa, túlmagyarázottá válik a szereplők és a hatalom viszonya. Ha Görög ilyen mértékben merte felvállalni a mindennapok érzelmeinek formátlanságát és anyagtalanságát, talán nem kellett volna ennyire egyértelműen bebiztosítani magát, ami a társadalmi hátteret illeti. A zeneválasztás is azt a funkciót tölti be, amit a színészvezetés igyekszik kiküszöbölni, az érzelmek nézőre erőszakolását. Elgar drámai, neoromantikus zenéjére időnként még operát idézően nagy mozdulatok is születnek, semmiből nem következő csokorelejtés, hatalmas ívű átkarolás, térdre vetődés stb. Kurtág nyugtalanító diszharmóniái pedig a hatalomnak a magánszférára való egyre nyomasztóbb rátelepedését demonstrálják. Juraj Gráféi díszlete kitűnően oldja meg a puritán polgárlakás, a dekadens szeretőszalon és a szigorú pompájú hivatal egymásból következő, de egymástól jelentősen elkülönböző kibontását a látszólag fantáziátlan, szürke díszletfalból. A térkihasználásban érződik, hogy Görög a színészekre koncentrált, és a térkompozíció általában alá volt rendelve a fizikai közelség megbízható, kényszerítő erejének. A második részben, mikor Ferdinánd megtalálja a Lujzát kompromittáló levelet, a fénnyel eddig szerényen operáló és a díszlet lehetőségeit nem kutató rendező egyszer csak kilép az eddigi három térből, az emelvényen gubbasztó Ferdinánd körül elvalószínűtlenedík a realizmus, és német expresszionista filmet idéző nyúlánk árnyak népesítik be a teret. Az arcnélküli alakok sajátos koreográfiája csak villanásnyi időt kap, mert fittyet hányva a körülményekre, a színészek egymásra tapadnak, s ismét úgy játszanak, mintha kamaratérben lelki rezdülésekkel bajlódnának. Dobis Márta kitűnő stílusérzékről árulkodó jelmezei közül kiemelkedik Lady Milford Klimt-ih- letésű kosztümé, de jó érzékkel rejt el apró sajátosságokat az amúgy visszafogott, funkcionális ruhadarabokba is. A színészvezetés alapján úgy tűnik, Görög László hisz abban, hogy a leghatásosabb rendezői eszköz a színészi jelenlét. Ennek fényében érthetetlen, miért nem fejeződik be az előadás a Herceg (Pőthe István) belépésével, s miért érzi fontosnak, hogy megmutassa a diktatúrák ízléstelenségét, miért kell külön hangsúlyozni azt, hogy a zsarnok csak fölhasználja a embereket és tragédiáikat, s főleg miért kell patetikusan érzelgős képekben elbúcsúztatni Millert, aki előtt felnyílik a sorompó és ő kiléphet a szabadságba. Az így szerezett információ nem több az önkényuralomról szóló ismert közhelyeknél, Miller esetében pedig elbizonytalanodunk, miért kezdődik az utolsó öt percben egy új előadás. Boráros Imre (von Walter) és Olasz István (von Kalb)
