Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-31 / 73. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2005. március 31., csütörtök 3. évfolyam 11. szám JÓ, HA TUDJUK Mi legyen a gyerekből? ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Mi is legyen a gyerekből? - tesszük fel a kérdést. Sportoljon vagy inkább zenéljen? Milyen szakkörbejárjon? Hogyan tartsuk tiszteletben a gyerek személyiségét,-ha olyasmit akar, amit mi nem? A gyereknevelés örök dilemma, de nem feltétlenül óvodás, esetleg kisiskolás korban kell' eldönteni, mi is legyen tényleg csemetéből. A szülőknek azonban lehet és kell is tanácsot adniuk, ha gyermekük mégsem tudna választani. Manapság már nem csak két dolog közül választhatnak az apróságok. De ha a szülő nem irányítja valamelyest őket, hát persze, hogy minden szakkörbe szeremének járni. Ha pedig épp a szülő akarja gyermekét mindenféle foglalkozásra beíratni, meglehetősen nagy hibát követ el. Sokan azt szeretnék gyermekükben látni, ami nekik nem sikerült. Modellkedjen, rajzoljon, néptáncozzon, fazekaskodjon, kara- tézzon, furulyázzon, és még ki tudja, mi mindent szeremének a gyerekek nyakába sózni. Pedig a gyerekek manapság is csak korlátozott mennyiségű dolgot képesek elsajátítani. Fontos, hogy a gyerekeknek a lehetőségeinkhez képest, minél többet mutassunk meg a világból, de ne terheljük le őket feleslegesen. Fontosak persze az elfoglaltságok, de ne zúdítsunk rájuk foglalkozás áradatot. Tartsuk szem előtt: a gyerek legfontosabb foglalkozása a játéklegyen! A nevelés legfontosabb elve, hogy őszinték legyünk a gyerekkel, s hogy annyi szeretetet adjunk, amennyi telünk telik. De ez nem azt jelenti, hogy el kellene őket halmoznunk mindennel. Fontos még, hogy legyünk mindig következetesek és ne engedjünk a hisztinek. A gyerek ugyan sokszor ösztönösen meg akar felelni a szülőnek. De valóban nehéz mdomásul venni, hogy az új élet, a gyerek minden por- cikájában más, mint mi vagyunk. Bizonyos kortól kezdve önálló akarata van, és talán az ízlése is eltér a miénktől. Ezért aztán váljunk arra, hogy ő maga is kibontakozhasson és saját akaratát is érvényesíthesse. (bzs) Három középiskolás mobiltelefont nyer Az év legsikeresebb diákja Észrevételek a 9. évfolyamban írt magyar nyelv és irodalom Monitor-teszt feladataival kapcsolatban Szakszerűség és minőség A teszt írója nem az olvasottságra volt kíváncsi, hanem a mélységi és évekkel ezelőtti tudásra (Képarchívum) FELHÍVÁS Kedves pedagógusok! Tanári pályájuk során biztosan oktattak vagy oktatnak olyan diákot, aki kitűnő eredményeket ért el országos vagy nemzetközi megmérettetéseken, kreativitásával és intelligenciájával példát mutat a tanintézet többi fiataljának, aktívan részt vesz az iskolában zajló diákélet szervezésében. Az Új Szó Nagyszünet rovata ezennel meghirdeti az év legjobb diákja elnevezésű versenyt, melyre a tanintézetek, valamint a tanárok ajánlhatják azon diákjaikat, akik kitűnő eredményeket érnek el, s képviselik az oktatási intézményt a különféle versenyeken. Annak a húsz diáknak a nevét és fényképét, aki a legtöbb szavazatot/szelvényt kapja, megjelentetjük lapunk hasábjain, és az olvasók dönthetik el eredményeik alapján, mely három eredményes és aktív diák számukra a legszimpatikusabb. Az előselejtező követően az a három diák lesz a nyertes, akinek a nevére a legtöbb szavazat érkezik be. Ám az alacsonyabb diáklétszámmal rendelkező tanintézetek sincsenek hátrányban, mert a szavazatok esetében figyelembe vesszük, hány tanulója van az iskolának, és százalékban számoljuk ki a beküldött szavazatokat. Mindenképpen jól járnak, hajészt vesznek nyereményjátékunkban, mert azok a diákok, akiknek a nevére a legtöbb szelvényt küldik be, mobiltelefont nyernek, és a tanulók felkészítő tanárának pedig 2000 korona értékű könyvvásárlási utalványt ajándékozunk. A versenyfelhívást hetente egy alkalommal közöljük a szelvénnyel együtt egészen május közepéig. Az eredményhirdetésre június elején kerül sor. Ne feledjék, az a diák nyer, akinek a nevére a legtöbb szelvényt beküldik. Legyen ez a verseny egy olyan kezdeményezés, amellyel kiemeljük a legjobbakat a jók közül, a legeredményesebbet az eredményesek közül. Segítsenek nekünk ebben, mert megérdemlik. A tárgynyereményeken kívül a három legeredményesebb tanulóval interjút készítünk, hogy kedves olvasóink is megismerhessék őket. A szelvényeket a következő címre várjuk: Új Szó - Nagyszünet, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1. A borítékra írják rá: „Az év legsikeresebb diákja”, (he) Az oktatás eredményessége és minősége az oktatás- politika legfontosabb céljai közé tartozik. Az eredményesség és minőség fogalmak a hatékonyság kérdését vetik fel, mely szorosan összefügg az oktatás finanszírozásával. Fel kell tenni a kérdést, mit tekintünk az oktatás eredményének? ÁDÁMZITA Magyarországon a 2001/2002- es tanévben indult a képességvizsgáló monitorrendszer az 1., 5. és 9. évfolyamban. Nálunk is elkezdődött a tanulók monitorozása. A tavalyi próbaév után 2005. február 2- án monitoroztákaz alapiskola teljes 9. évfolyamát. Mérték a matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgyból elsajátított tudást. A tanulói teljesítmények mérése, értékelése cseppet sem könnyű feladat. A mérés, értékelés komoly tudomány. Legnagyobb előremutató és javítást célzó ereje a diagnosztikus teszteknek van, melyek a hiányosságok feltárása és pótlása érdekében készülnek. A szummatív tesztek élesben mérik a már kiigazított és elsajátított tudást. Véleményem szerint az alapiskola 9 évfolyamát átfogó tudásmérő tesztet írtak a kilencedikesek. Mi a Monitor célja? Minden jó külső, belső mérésnek tisztáznia kell, mint mér, s milyen céllal mér. Ezt a célt ismernie kell a pedagógusnak, hiszen a külső mérések egy közoktatás értékelési rendszerének elemei kell legyenek. Nemcsak a mérés célját, hanem tudni kell azt is, mire lehet használni a mérés eredményét, pl. kiváltja- e a középiskolai felvételit, eredméAz iskolai oktatás egyik fontos célja a gyermekek életének a fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy az iskola elsőrendű feladata a tanulókat felvértezni olyan tudományos ismeretanyaggal, hogy a jelenlegi, illetve a mindennapi szigorú követelményeknek megfeleljenek. Az az iskola, amely ezeknek a kihívásoknak (követelményeknek) nem felel meg, nem tesz eleget hosszú, távon ellehetetlenül. Ezzel számolnia kell. Csak a magas szintű anyag elsajátítása képes biztos alapot adni ahhoz, hogy az életben elénk táruló „nehéz” feladatokat meg tudjuk oldani. Tehát mit is tanítsunk? Az iskolai munka során ügyelni kell arra, hogy se a tananyag túlméretezésével, se az ismeretek túl korai oktatásával ne terheljük a diákokat. A korszerű pedagógia szerint nem az a kérdés, hogy sokat tanítsunk-e vagy keveset, hanem az, hogy semmit se tanítsunk korán. A tananyagot úgy kell nyei által minősítik-e az iskola munkáját, az ott végzett munka hatékonyságát, eredményétől függően mi vár az iskolára, a pedagógusra, követi-e a mérést valamilyen szankció. Ha a felvételit váltja ki, tisztázni kell, milyen pontszám esetében érvényes ez. Egy csomó olyan kérdésre kell választ adnia a mérésnek, ami a mérés nem önmagában hasznos vagy haszontalan voltára következtet, hanem arra, mi a hozadéka, mi a célja. Hozadék lehet, pl. képet kapni a tanuló teljesítményéről az anyanyelv tantárgyából, hogy a folyamatos évi mérés alapján az adott populáció hogyan teljesíti a tantervben rögzített célokat és elvárásokat, tehát mérni lehet vele a tanuló tantárgyi tudását. De mérni lehet vele a pedagógus munkáját is. Kimutathatja a monitormérés a leglesúj- tóbb eredményt is, ha nem derül ki, müyen szociokulturális közegből érkeznek a tanulók. A Monitor-tesztnek szummatív- nak kell lenni, az adott évfolyam tantervi és az annak alapján elfogadott sztenderdek követelményeire kell épülni, de lehet a 15 évesek megrajzolt műveltségképét is mérni, ami nem tudásmérés, hanem képességmérés, a használható tudás mérése. Ez a baj a 2005. február 2- án megíratott Monitor-teszttel, hogy nem derül ki, mi a cél, s ebből seregnyi probléma sorakozik fel. Ideális időpontja Mindenképpen tudni kell, mikor a legideálisabb meghatni egy számon kérő feladatot. Semmiképpen sem félév után. A tesztírásnak vannak feltételei. Egyik üyen feltétel, hogy egy nap csak egy tesztet írhatnak a tanulók. A másik a támogató klíma megteremtése. Február 2-án a kilencedikes tanulók 90 percig írták a matematikai tesztet, majd 20 perc szünet után 60 percig ültek a tanteremben a 30 magyar nyelv és irodalom feladatai fölött. Akárhogy is nézzünk, ez 150 percnyi feszített megtervezni, hogy átlagos képességű gyermek megfelelő erőfeszítéssel megértse és megtanulja. Gazdálkodjunk jól az idővel: ne tanítsunk olyasmit, amire egy bizonyos életkorban több hónap szükséges, de három-négy év múlva már két hét alatt könnyűszerrel elsajátítható. Az iskolában nem kell minden új tudományos eredményről tanulni. Ügyelni kell arra, hogy az iskola hagyjon időt a diákoknak az önálló tanulásra, a játékra, az olvasásra, a mozgásra, a szórakozásra egyaránt. De mindemellett felkészüljenek becsületesen a tanítási órákra is. Természetes, hogy a szórakozás nem mehet a tanulás „rovására”. Ezt a tételt a tanulóknak tudomásul kell venniük. Természetesen a diákok ésszerű mértékű megterhelése fontos pedagógiai feladat. Az erőfeszítések értékelése, a munka szeretete, a kitartó munkára és a tanulásra szoktatás csak így képzelhető el. A 6-10 éves korú gyermekeknél a célunk az lehet, hogy az emberi kultúra alapjait átadjuk a kicsikfigyelmet követelt a tanulóktól. A pedagógusok lélektanból ismerik, időtartamban meddig tart egy felnőttfigyelme! S egy 15 éves kamasz figyelme, aki elsősorban magával van elfoglalva? Az időponttal azért van még baj, mert ha a teszt eredménye március első felében köztudott lesz, s ha teljesíti a tanuló a középiskola által tekintetbe vett monitoreredményeket (mely kiválthatja a felvéteti vizsgát), azért nem, ha •nem teljesít a tanuló, azért nem lesz a monitornak motiváló ereje. Azt meg tudjuk, hogy óriási baj van a gyerekek tanulás iránti belső motivációjával. Lehetetlen elvárások? A magyar nyelv és irodalom tesztjében nagyon sok tisztázatlan probléma adódott. Ezek a következők: A magyar nyelv és irodalom tanterve 1997. szeptember 1-jétől van érvényben. Nem hittem volna el, szlovákul van megfogalmazva. Senki nem szólt még eddig érte! A lehető legnagyobb mértékben leíró és előíró, szigorúan megfogalmazza a követelményeket. A sztenderd ugyanazt úja le magyarul, lebontva a tananyagot törzsanyag, követelmények, illetve az irodalomrésznél memoriterre is. Isten veled, tanári szabadság és szabad kezdeményének: az írást, a beszédet, az olvasást, a számolást és számlálást, az éneket, a mozgást. Valóban, ezeket mind tanítani kell minden iskolában, tehát ez a közös minimum. Valaki azt mondta: tanítsuk meg a gyermeket írni, olvasni, számolni. De ha többre is megtanítható, akkor tanítsunk többet! A tanítók felelőssége Nem, ez nem a minimum, ez az optimum is. Elmondtuk már, hogy nem szabad az iskolában azért többet tanítani, mert mi erre képesek vagyunk, a gyermek pedig meg tudja tanulni. Ismert tény, hogy a gyermekek életében meghatározó szerepe van az első három évnek. Ugyanígy nyilvánvaló, hogy az iskolába járás első éveinek is hihetetlen nagy jelentősége van. Ezért semmivel össze nem hasonlítható a tanítók felelőssége. A kisgyermek pedig arra az érzelmi biztonságra van szüksége, hogy érezze: a világ jó, szeretettel veszi körül, és ő is hasonló jó magatartással válaszolhat. A 10-14 éves gyermekeknek zés, sőt kreativitás! Azt meg végképp nem értem, a nyolcosztályos gimnáziumok nyolcadikosai számára miért volt kötelező a monitor? ! A feladatokkal azért is van bajom, mert nem az adott évfolyam- beli elsajátított tudásra voltak kíváncsi, hanem úgy félév táján, ismétlés nélkül, kilencedikben a 7. és 8. évfolyam mélységelvű tudástananyagára. Megvizsgálva a tantervet és a sztenderdkövetelményeket, leszögezem, hogy a monitor-feladatok olyan tananyagot is számon kértek, melyekkel csak a 2. félévben találkozik a kilencedikes tanuló (pl. Márai Sándor). Továbbá a feladatok nem a mindennapi és használható tudást kérték számon, az irodalmat érintő feladatok nem mű- központúak voltak, hacsak a kiinduló szöveget nem tekintjük annak. Nem az olvasottságra volt kíváncsi a teszt írója (alkotó kizárva!), hanem a mélységi és évekkel ezelőtti tudásra. Kérdezem: az alapiskolában nyolcadikban és kilencedikben ugyan hányszor dolgoznak a tanulók a Balassi-strófával, ami 7. évfolyamos tananyag. A Bánk bán c. Katona-drámából eszem ágában sem a rokoni kapcsolatokra lettem volna kíváncsi. Gyerek legyen a talpán, aki ezt a tesztet kitűnően megírta. (Folytatjuk.) már nem arra van elsősorban szükségük, hogy megtapasztalják: a világ befogadja, szeretettel körülveszi őket. A tudás iránti szeretet az érdeklődés felkeltése és kielégítése a célunk. Irányítani kell a tudásszomjukat, mindent meg kell tennünk, hogy megszeressék és becsüljék a tudást. A kiskamaszok nem képesek arra a rendszeres tudásra, amelyre az ifjúkornak igen. A pedagógiai munka tartalmi és módszertani megújulása után természetes módon folyamatosan választ kapunk az iskolaszerkezeti kérdésre, vagyis hogy melyik iskolaszerkezet (iskolatípus) a leginkább életképes: a nyolc- vagy a négyosztályos középiskola. A lényeg az, hogy legalább 10 évig tanuljon minden gyermek. Nem annyira az a fontos - az én véleményem szerint -, hogy a 10-15 éves korú gyermekek általános iskolába járnak-e vagy gimnáziumba. Sokkal fontosabb, hogy az életkornak, illetve életkoruknak és a tudománynak megfelelő, átgondolt tananyagot tanuljanak. P~-------------------------------------------------------------------------------------A diák neve: Milyen tantárgyban volt kiemelkedő: Az iskola neve és címe, elérhetősége: O. ♦fi Az iskola diákjainak száma: A felkészítő tanár neve és címe: I _______________________________________________________________I A t ananyagot úgy kell megtervezni, hogy egy átlagos képességű gyermek megfelelő erőfeszítéssel megértse Csak ésszerűen terheljük meg a diákokat MARKÓ EMIL
