Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-31 / 73. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 31. Iskola utca 27 A Szlovákiai Magyar Pedagógusok XI. Országos Találkozója elé, mely jövő hétvégén lesz Rozsnyón A cél a használható tudás Mindinkább az alkalmazható tudás tűnik igazi értéknek (Somogyi Tibor felvétele) A szlovákiai magyar pedagógusok rozsnyói találkozója több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Tartalmában a pedagógiai építkezés folyamatosságát tükröző fórum, amely informál, és egyben véleményt formál a jelenkor pedagógiai történéseiről. CSÍK ZOLTÁN Átfogó jellegénél fogva törekszik felszínre hozni az oktatás-nevelés osztálytermi változásai, valamint megragadni a világban formálódó makro méretű irányvonalakat. Erre enged következtetni az idei címe is: „Változó világ - vátozó iskola - használható tudás”. Legnagyobb érdeklődésre a PISA-vizsgálat 2003-as eredményeivel kapcsolatos előadások számíthatnak, hiszen az adatok csupán pár hónappal ezelőtt kerültek nyilvánosságra. Az elemzésekből levonható tapasztalatok információt szolgáltathatnak a pedagógusoknak arról, hogy nemzetközi ösz- szehasonlításban mely tudásterületek tekinthetők erősségnek, ill. szorulnak fejlesztésre. A PISA- felmérést 1997-ben indították el az OECD országok, - amelybe Magyarország 2000- ben, Szlovákia 2003-ban kapcsolódott be - azzal a szándékkal, hogy nemzetközileg összehasonlítható adatokat nyerjenek a kötelező iskolalátogatás vége felé haladó 15 éves tanulók teljesítményéről. A 2000-es mérések az olvasásra helyezték a hangsúlyt, 2003-ban a matematikára, a 2006-ban sorra kerülő vizsgálatok pedig a természettudományos ismeretekre összpontosítanak majd. A folyamat ciklikusan ismétlődve 2009-ben visszatér az olvasás-szövegértés elemzéséhez. A vizsgálatok célja nem pusztán az országok rangsorolása, hanem egyúttal a tanulás eredményeinek és az oktatást befolyásoló tényezőknek az összehasonlítása is 41 országban, amelyből 30 OECD- tagországnak számít, 11 pedig partnerországnak. További 23 ország a PISA-vizsgálatokat ugyancsak fontos mérőeszköznek tekinti az oktatásügyi döntésekben. Értjük a szövegeket? A szlovákiai magyar oktatás összehangolása tartalmi szempontból elsősorban számunkra sarkalatos kérdés, amelyet a nemzetközi folyamatokra figyelve magunknak kell elvégeznünk. Rozsnyóra azért kell figyelnünk, mert az új információk azonos időben juthatnak el a gyakorló pedagógusainkhoz és az elmélettel foglalkozó szakembereinkhez. Az olvasás-szövegértés területére 2003-ban kevesebb feladat esett, mint három évvel korábban, viszont ezek a tesztek az akkori mérésekre épültek rá, ami által biztosították a fejlődési trendek követhetőségét az egyes országokban. A PISA-felmérés kutatási tervében a következőképpen definiálták a követelményeit: „az írott szöveg megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.” Az olvasás-szövegértés színvonala minden vizsgálat lényeges kérdése, s az anyanyelvtanítás minőségén túlmutató tényező. Első hallásra egyszerűnek tűnik, miről is van szó, de a lényege elemzést igényel. A múltban az írni-olvasni tudás jelentette a műveltséget, a jövőben viszont inkább a matematikai, természettudományos és technikai tudással azonosítják e fogalmat. Mindhárom területen három dimenzióba szerveződik: a gondolkodási műveletek, a tudáselemek és az alkalmazási területek dimenziójába. Az egyes dimenziók olvasás-szövegértési követelményeket támasztanak az emberrel szemben. A gondolkodási műveletek területén az író szövegalkotói eszközeinek értékelése, szöveg- szerkezet, műfaj, hangvétel, a szöveg érvelésmenetének követése, a szövegben található információk összevetése, a következtetések levonása tartozik ide. Változik az iskola Változik körülöttünk a világ, az iskolának is változnia kell. Nem egy pedagógus gondolkodik el azon, mi is az iskola és azon belül az ő feladata. Az ismeretek nem bizonyulnak időtállónak. Mindinkább az alkalmazható tudás tűnik igazi értéknek. Az ismereteknek és a képességeknek tehát harmonikus kapcsolatban kell lenniük ahhoz, hogy élhessünk velük. Az ismeret átadható pillanatok alatt is, azonban a képességek fejlődéséhez hosszú idő kell. Az információk gyors feldolgozásához értelmi képességekre van szükségünk, amelyeknek a megszerzése kell, hogy megelőzze az információk felvételét és feldolgozását. Ismeretek nélkül viszont nincs gyakorló anyag. A képességek a tevékenységek során fejlődnek, amelyekhez ismereteket, tartalmakat használunk fel. A tanulandó készséget vagy képességet sokféle tartalmon keresztül kell átadni, hogy a készség vagy fogalom elváljon a tartalomtól, vagyis ne egy tartalomhoz kötődjék. Ezért van szükség sok időre a készségek biztonságos megalapozásához. Ez teszi transzferálhatóvá, használhatóvá a tudást. VISSZHANG Ad: Kis közösségünk kórképe, Új Szó, 2005. március 22. „A tankönyveink jó része szlovákból ’egyenesen’ fordított könyvek. Lapozzanak csak bele alapiskolás gyermekeik történelemkönyvébe ” - írja Petheő Attila. Nyilván azt akarja ezzel mondani, hogy a szlovákiai magyar tannyelvű alapiskolákban olyan tankönyvekből tanítják a történelmet, amelyekben teljesen természetesek az olyan anakronisztikus megfogalmazások, mint: „Szlovákia a középkorban” vagy „Szlovákia a török uralom idején”; amely könyvekben Széchenyistől taccsra teszik a reformkort, amelyekben szemrebbenés nélkül leírják, hogy 1848-ban „a szlovákság megértette, hogy igazságos követeléseik legfőbb ellensége a magyar kormány, és hogy nemzeti követeléseiket az ellene folytatott harcban kell érvényesíteniük” - miközben a valóságban a Hurbanék által szervezett és a Magyarországot megtámadó önkéntesek soraiban néhány száz, míg Görgey honvédseregében, illetve a forradalom nemzeti őrseregében több ezer szlovák harcolt, nemegyszer éppen az önkéntesek ellen; amely tankönyvekben a felvidéki magyarság második világháború utáni kálváriáját ennyivel intézik el: „A közélet megtisztításának ürügyén a polgárok egész rétegeit zárták ki a közéletből. A német és magyar nemzeti kisebbségek képviselőit vagy kitelepítették, vagy megfosztották őket állampolgári jogaiktól.” Hogy csak néhányat ragadjak ki a sok létező negatív példa közül. Ilyen szellemiségű könyvekből valóban veszélyes magyar gyerekeknek „nemzeti történelem” címszó alatt históriát oktatni. A kérdés azonban az: Csak ezek a tankönyvek állnak rendelkezésünkre az oktatásban? A helyzet véleményem szerint ennél lényegesen jobb, bár, elfogadom, nem ideális. A rendszerváltás után, a nagy nekibuzdulások korában közösségünk berkeiben - egyebek mellett - megfogalmazódott az is: írjuk meg saját tankönyveinket! Néhány esetben a szavakat tettek követték. Szerencsére akadt két gyakorló történelemtanár is, aki vállalta a nem csekély kihívást. A Lilium Aurum gondozásában 1997 és 2000 között megjelent Kovács László és Simon Attila háromrészes tankönyvsorozata, A magyar nép története. E könyvekből az alapiskolák 7-9. osztályos tanulói, valamint a nyolcosztályos gimnáziumok alsóbb évfolyamainak diákjai viszonylag komplex képet kaphatnak nemcsak a történelmi és a Trianon utáni magyar állam, hanem a trianoni határok mögé szorult magyar közösségek, kiemelten a felvidéki magyarság történetéről is. A magyar nép története című sorozat megjelenésekor a szakma egy része felkapta a fejét - s nem csupán itthon. A minap a történelemoktatásról az egyik legtöbbet publikáló magyarországi szakember írt dicsérőleg a könyvsorozatról: „Az önálló történelemtankönyv készítésében a szlovákiai magyarok kissé megelőzték a magyarországi szlovákokat, hiszen már meg is jelent - kiváló tartalommal és csodaszép kivitelben - tankönyvsorozatuk...” (Jakab György: Közös történelem - különböző nézőpontok, www.tte . hu, 2005. március 21.). Ha ilyen megbecsülésnek örvendő könyveink vannak, akkor miért bukkannak fel időről-időre olyan polémiák, utalások, hogy nálunk nincsenek meg nemzeti történelmünk oktatásának feltételei? Feltehetőleg megint azzal a jelenséggel állunk szemben, hogy mások sokkal többre tartják az értékeinket, mint mi magunk... Úgy vélem, manapság a felvidéki magyar iskolákban csak ott nem tanítják a nemzeti történelmünket, ahol azt nem tartják igazán fontosnak. Ez ma már nem bátorság, csak elhatározás és akarat kérdése. Jelenleg a történelemoktatásra nézve sokkal nagyobb veszélyt jelent a minőségi (magyar) kultúra iránti közömbösség, a diákok körében mutatkozó olvasottság hiánya, meg a magyar nyelven beszélő és az ostobaságot naponta piedesztálra emelő televízió, mint a se hal, se hús szlovákiai oktatáspolitika. Pelle István A beküldők között számítógépet sorsolunk ki Az év legsikeresebb tanára FELHÍVÁS Kedves diákok! Biztosan benneteket is tanít olyan pedagógus, akinek elismeritek a munkáját, tudását és módszereit, és aki sikeresen készíti fel tanulóit a nemzetközi vagy az országos szintű versenyekre. Az Új Szó Nagyszünet rovata ezennel meghirdeti az év legjobb tanára elnevezésű versenyt, melyre ti magatok ajánlhatjátok kedvenc tanáraitokat, tanárnőiteket. Az a pedagógus lesz a nyertes, akinek a nevére a legtöbb szelvény érkezik be. Ám az alacsonyabb diáklétszámmal rendelkező tanintézetek sincsenek hátrányban, mert a szavazatok esetében figyelembe vesszük, hány tanulója van az iskolának, és százalékban számoljuk ki a beküldött szavazatok számát. Mindenképpen jól jártok, ha részt vesztek nyereményjátékunkban, mert azok között a diákok között, akik a legtöbb szelvényt küldik be, egy számítógépet sorsolunk ki, a nyertes tanárnak pedig lehetővé tesz- szük, hogy jelen legyen a Mindentudás Egyetemének júniusi előadásán, s emellett egy egyéves előfizetést kap az Új Szóra. A versenyfelhívást hetente egy alkalommal közöljük a szelvénynyel együtt egészen május közepéig. Az eredményhirdetésre június elején kerül sor. Ne feledjétek, az a tanár nyer, akinek a nevére a legtöbb szelvényt bekülditek. Ám ti, diákok is csak jól jártok, ha bekapcsolódtok játékunkba, hiszen egy szuper számítógéppel lehettek gazdagabbak. A szelvényeket a következő címre várjuk: Új Szó - Nagyszünet, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A borítékra írjátok rá: „Az év legsikeresebb tanárja”, (he) Az iskola neve és címe: I Az iskola diákjainak száma: I A beküldő diák neve és tíme: I I _______________________________________________________________I ISK OLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak a feltett kérdésekre, és a megfejtést április 6-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, Szűcs Enikő: Nem mondja ki a nevét című prózakötetét. 1. Az iskolai munka során ügyelni kell arra, hogy se a tananyag túlméretezésével, se az ismeretek túl... oktatásával ne terheljük a diákokat. a. késői b. korai c. reggeli 2. A ... éves gyermekeknek már nem arra van elsősorban szükségük, hogy megtapasztalják: a világ befogadja, szeretettel körülveszi őket. a. 11-15 b. 10-14 c. 20-30 3. Magyarországon a ... tanévben indult a képesei ségvizsgáló monitorrendszer. a. 1999/2000-es b. 2002/2003-as c. 2001/2002-es 4. Minden jó külső, belső mérésnek tisztáznia kell, mint mér, s müyen céllal a. lát b. mér c. akar 5. A magyar nyelv és irodalom tesztjében nagyon sok ... probléma adódott. a. tisztázadan b. jó c. kellemes Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: la, 2c. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a nagykaposi Katona Máriának kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. HELYESBÍTÉS Az érsekújvári magyar gimnázium címe: Magyar Tannyelvű Gimnázium - Érsekújvár Letomostie 3,940 01 Nové Zámky, tel.: 035/6 420 859, e-mail: gimnaziumnz@stonline.sk ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
