Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-26 / 70. szám, szombat
14 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 26. IRTA: DOUNAY GYULA Nem lehet fontosabb feladata életünknek, mint hogy egészségesek legyünk. Tengernyi bölcselkedésnél és a Rotschildok összes vagyonánál többet ér egy csipetnyi egészség. Az embereket kiképezik mindenféle tudományban és mesterségben, de az egészség tudományára nem tanít senki. Az állam ezerféle módon gyámkodása alá veti a társadalmat, de az egészséggel keveset törődik. Pedig ettől függ a nemzetek jóléte, országok virágzása. Mi lett volna Magyarországból, ha Mátyás király negyvenhét éves korában nem veszíti el az egészségét, és legalább még húsz évig élhetett volna? Már a régi görögök megcsinálták híres szállóigéjüket: Ép lélek csak egészséges testben lakozik. Ez a nagy mondás nem múlt el ő velük, megmaradt az igaznak mind e mai napig. Valóban országos óhajtás lett immár, hogy az újabb nemzedék az egészség kérdésében, hogy egy rossz szójátékkal éljünk, egészségesebb nézeteket oltson leikébe. Vagyon, kincs kell az embereknek, ezért ölik magukat a végkimerülésig. És az eredmény az, hogy a népek milliói a rémítő hajsza után is szegények maradnak ugyan, de emellett betegekké lesznek és megrövidítik életüket. Ha a legöblösebb trombitáknak ezreivel elharsonáz- nák, hogy Emberek, ostobaság az egészség rovására élni, lelketeket, testeteket agyongyötörni a pénz miatt: a tisztelt világ mégsem hinné el, mert már a régi rossz megszokás természetévé vált, és az egészségről való helytelen vagy semmilyen véleménye űzi, hajtja a veszedelmes úton. Az egészségtudomány legelső életszabálya ennyiből áll: Segíts magadon, az Isten is megsegít! Ez az a tér, amelyen igazán senki más nem kormányozhat minket, mert biz’ azt csakis édes jó magam tudhatom: mi árt nekem, mitől kell őrizkednem. Az egészség fenntartásának első feltétele a táplálkozás. Úgy vagyunk berendezve, mint valami gőzgép, amelyet folytonosan fűteni kell, mégpedig ételekkel, vízzel és fűszerekkel. Magától értetődik, hogy oly anyagokat kell-belerakni, amelyekből sok jó vér készül, mert hogyha rossz fűtőszert dobtunk be, rossz vér lesz belőle, mely rosz- szul hajtja a szervezetet. Olyan tápszerekkel célszerű élnünk, amelyekből a gyomor könnyűszerrel állíthatja elő a vért. Ezek a tápszerek, miként arra hosszas tapasztalatok után az emberiség már régen rájött, a kenyér, a hús, mégpedig lehetőleg sütve, de legfőképp a tojás és a tej. Ez a két utóbbi a legtáplálóbb, de azért mégsem volna célszerű mindig csak ezekkel élni. Vegyesen fogyasszuk, mégpedig úgy, hogy adunk hozzájuk tésztás ételeket, sok gyümölcsöt, mindenekfelett pedig főzeléket. A bab, lencse kitűnő tápláló eledel: egészséges a káposzta s a többi zöldségféle is. Télen zsírosabb dolgokat kívánunk, mint nyáron. Meglett emberek napjában háromszor étkezzenek. A gyermekek ötször. Az evésnél arra kell ügyelni, hogy jól megrágjunk mindent, épp azért az evéssel sietni nem szabad, mert a gyomor nem képes feldolgozni a kemény ételt. Úgy szoktassa magát mindenki, hogy egyforma örömét találja minden ételben. Célszerű az étkezés befejezése után inni, még pedig tiszta, jó vizet. A szeszes italok túlzásaitól őrizkedjen mindenki, főként pedig a lányok és fiúk. Az emberi szervezet a szesz mértéktelen élvezésétől elpusztul. A dohányzásról is e helyen teszünk említést. Óva intjük a fiatalságot, kerülje ezt az ártalmas szórakozást. A doktorok egyre hirdetik, veszedelmes a dohánymérget a testünkbe engedni. A betegségek legnagyobb része a meghűlésből származik. Egy semmiség, egy kicsike megfázás: és vége az életnek! A meghűlés ellenszere semmi nem egyéb, mint a víz és a levegő. Tehát ez a két úgynevezett elem védpajzsunkká lehet, no meg az alvás. Ha ez a három összefog, túltesz a világ valamennyi doktorán. Minthogy a meghűlést testünk külső része fogja fel, mert a belsőnk nem fázhatik meg, önkéntelenül következik: a külső bőr egész felületét kell olyan ellenállóvá tenni, hogy ne legyen annyira érzékeny a levegő uránt. Ezt úgy érhetjük el, hogy a hideg vízzel jó barátságot kötünk. Naponta kétszer, este és reggel derékig mosakodj meg hideg vízben! Ez a testedzés sokat ér, s szakadadanul folytatva csodát tesz. Általában a vizet legnagyobb jótevőjének tekintse mindenki. Az utóbbi időben kezdték észrevenni, hogy a levegőnek is áldásos szerepe van az ember életének meghosszabbításában. Rájöttek, hogy a betegségek nagy részénél a jó levegőnek gyógyító hatása van. A tüdővészben megbetegedett embereket ma már nem patikaszerrel, hanem levegővel gyógyítják. Ezt az eljárást az egészséges ember is kövesse, azaz szeresse a friss levegőt. Lakószobánkat folyton szellőztessük, s tartózkodjunk mentői többet a szabadban. És aludjunk nyitott ablak mellett, mégpedig ne csak nyáron, hanem télen is. Ha oly szerencsés vagy, hogy két lakószobával rendelkezel, az egyik szoba ablakát éjjel tartsd nyitva, s kinyitván a két szoba közötti ajtót is, azon keresztül aztán egész éjjel beáramlik hozzád a levegő. Akinek egy szobája van, a felső ablakot egész nyáron nyitva tarthatja, ősszel aztán csak a félszárnyat, télen pedig a félszárnyat félig behajtja. Ezen a résen át is elég friss levegő tódul be. Nem kell attól tartani, hogy megfázunk. Csak takarózzunk be jól, s nem fogunk semmit sem érezni, ellenben a tüdőnk boldogan szívja be az éjszakai friss levegőt. Ily módon a tüdőnket kitűnő karban fogjuk tartani, torokgyulladást, náthát, fejfájást sohasem fogunk ismerni. Az alvás kérdése is óriási szerepet játszik életünkben. Az idegesség onnét van, hogy nem tudunk jól aludni. A mai lázas kornak egyik legnagyobb veszedelme az álmatlanság. Ez ellen egész erővel kell küzdeni, mert emberek óriási sokasága pusztul bele szakadadanul. A leányok és fiúk legalábbis nyolc órát aludjanak. Annyira van szükségük, hogy szellemi és testi fejlődésük csorbát ne szenvedjen. Mindent el kell követni, hogy ennyi nyugodt, üdítő alvásotok legyen. Jól ellátta az Isten minden teremtett állatját a neki megfelelő védő takaróval, csak az emberről nem gondoskodott. Mi magunk fedjük be tehát tagjainkat, hogy az időjárás viszontagságai ellen védve legyünk. Olyan legyen a ruhánk, hogy őrizze egészségünket. Ne szorítson, hanem mentői kényelmesebb legyen. A szűk ruha kellemeüen s azonkívül akadályozza a vérkeringést. A nők fűzője meg éppen veszedelmes, mert összeszorítja a mellkast. A cipő is lehet kínzó eszköz, tehát kényelmeset viseljünk, mert életünk kétharmadát a cipőben töltjük. Sokan meg nem is tudnak járni: lábukat húzzák, vonják, mintha betegek volnának. Egyenesen, délcegen járjatok! Ki a mellet, fel a fejet! A meghűlés az időváltozás által szokott leginkább bekövetkezni, tehát ilyenkor védeni kell magunkat. Különösen az évszakok változására ügyeljünk. Az őszi hideg idő hirtelen beköszöntése a legtöbb betegség okozója. Mikor észrevesszük az első hűvös napot, bizony vegyük elő a melegebb ruhát. Tavasszal pedig ne siessünk az első verőfényen levetni. A lakás nagy szerepet játszik az ember életében. Legkellemesebb az oly szoba, ahova délelőtt süt a nap. Csak tárják fel az ablakokat, hogy behatolhasson a napfény. Annak bacilusölő ereje van, s életet visz be minden zugba. A tisztaságra nagyon kell ügyelni. A seprő mindennap söpörjön, a súrolókefe gyakran tegye tisztává a padlót, a víz mossa le a széklábat, az ablakpárkányt és a többit. A kályha fontos kiegészítője a lakásnak. Belül fűtő, jó légvonalú kályha legyen lakásunkban. Egészséges ember különben nem sokat ad a fűtésre. Délelőtt hadd égjen a tűz, délután azonban felesleges, éjjelre pedig ne tűrjük. A lámpa célszerű voltától sok függ. Legjobb a függő lám- - pa. Egyrészt: kisebb a felborulás veszélye, másrészről pedig jó a szemnek, ha felülről kapja a világítást. Szóljunk most a játék sportokról. Régi időben sokat játsztak a magyar gyermekek, úgyhogy egész kötetet képez csak a játék közben énekeim szokott gyerekdalok gyűjteménye. Arra kell most is szoktatni őket, hogy szeressenek játszani. A labdázásnak sokféle neme a legjobb tornászás, mert szaladással van összekötve. Kitűnő játék a korcsolyázás, mit igazán hivatalosan kellene elrendelni, mert az egész testszervezetre jótékony hatású. A többi téli mulatság is mind ilyen. Még az egyszerű hólabdázás is nagyon ajánlatos. Nyáron az úszás a legkedvesebb és legajánlatosabb sport. Kétszeres, sőt háromszoros a haszna. A bőr edződik, az úszás közben tágul a tüdő, erősödnek a mell és a kar izmai. Az úszósport valódi áldás fiatal leányokra s fiúkra egyaránt. De természetesen túlzásba vinni nem szabad. Hideg vízben nagyon sokáig maradni veszedelmes, mély vízben egyedül még akkor sem jó úszkálni, ha kitűnő úszónak véljük magunkat. A legegyszerűbb sport a gyaloglás, s talán a leghasznosabb. Egész testünk nyer általa, mert minden tagunkra kiható mozgással jár. Olcsó élvezet, tehát gyakorolja azt mindenki, főként aki zárt helyen sokat ül. A pihenés és játék ezer változatban kínálkozik, csak tudni kell a módját mint és hogyan alkalmazzuk. Az okos értelem és ki- nek-kinek helyzete megmondják, miféle játékot gyakoroljon, hogyan pihenjen, üdüljön. A családapák gondoljanak gyermekük sportolására! (Az élet könyve az ifjúság és a nép számára, 1912) NAGYI, MESELJ, DE IGAZAT! • • Ünnep volt, tavasz volt, teli titokzatos várakozással CSERNÁK KATALIN A nagyböjti időszak a húsvétra való készülődés ideje is volt. Az asszonyok alig várták, hogy az idő jobbra forduljon és hozzáláthassanak az alapos télűző nagy- takarításhoz. De nemcsak úgy tessék-lássék, mert ez az év legnagyobb takarítása volt. Ilyenkor volt rá idő. A mezei munkák csak ez után következtek, és bizony a vetés, aratás, betakarítás az asz- szonyoknak is bőven juttatott munkát. Tehát az udvarra került minden bútor, ami mozdítható. Az ágynemű a tavaszi napsugarak frissességét szívta magába több napon át. A szobákat alaposan kimeszelték, fehérre, a mennyezet gerendáit lemosták, a ház talaját tapasztották, majd felszórták pejvával. Ha a tapasz- tás megszikkadt, a fölösleges pejvát fölsöpörrék. A talaj és a fal találkozásvonalát narancssárga csíkkal húzták ki. Ablak, ajtó lemosva, minden bútor letisztítva került vissza a szobába (emlékszem, petróleumot vagy ecetet tettek a lemosó vízbe fertőtlenítőnek). Kívülről is lemeszelték a házat fehérre. A talajtól majdnem az ablakokig kék színű szegély került a falára. Húsvétra az egész falu megújult, tiszta lett. Ilyenkor kaptak a fiúk, lányok ruhát. Húsvétkor a templomba majdnem mindenki új ruhában ment. Az én generációm 8-10 éves koráig járt népviseletben. Az előttünk lévők sokkal tovább, de mára már csak a nagyon idősek. Pedig milyen gyönyörű volt. Ha behunyom a szemem, ma is látom emlékeimben a csillogó szemű, áhítatos embereket, ahogy a szentmisén szépen felöltözve megjelennek. A színes rojtos atlaszkendők ragyogtak az ablakon beszűrődő napfényben. A fiatalok színeset, az idősebbek sötétet hordtak. Látom a lányok masnis-hajkötős hajfonatait (mindenkinek hosszú haja volt), látom a díszes pruszlikokat (mellényeket) és a szebbnél szebb hímzett nyakba való kendőt. Nagypénteken mentünk a templomba a szentsírhoz Jézuskát csókolni. Mindenki, gyerek és öreg térdre ereszkedve közelítette meg a szentsírt, mély áhítattal. Ez a nap is szigorú böjt volt. Nagyszombat a sütés-főzés ideje is, sült a finom húsvéti kalács, ugyanolyan, mint karácsonykor: túrós lepény, mákos patkó, diós hajtvány. Egy nagy fazékban főtt a húsvéti sonka (a disznó hátulsó sonkája felfüstölve, a kamrában fölakasztva várta, hogy eljöjjön a húsvét). A sonkával együtt főtt a kolbász, a sonka vizében meg a tojások, amit a sonka mellé tálaltak az asszonyok. Emlékszem, sütemény is készült húsvétra, mégpedig szilvalekvárral töltött linzertészta cukormázzal leöntve, és a hagyományos medvetalp. Édesapám ilyenkor szokta megreszelni a kertünkből kiásott friss tormát, persze, az udvaron, mivel a torma illata alaposan „megríkatta” az egész családot. Édesanyám húslevessel főzte a tormát, és utána ízesítette. Különlegesen finom volt. Szombaton a lányok egész nap tojást hímeztek, festettek. Pirosat, zöldet, kéket, ki-ki ízlése szerint, de jó sokat. A tojások szakajtóba (szalmából font tálszerű kosárba) rakva, szép hímzett kendővel letakarva várták az öntözőket. Délutánra aztán minden elkészült, és az emberek szépen felöltözve elmentek a feltámadásra a szomszéd falu templomába. Három falu tartozott a parókiához és a nagy ünnepen mind a három falu hívei összejöttek a szentmisére. Gyönyörű és lélekfelemelő élmény volt a feltámadás szertartása. Feltámadás után hazamentünk, és ekkor volt vége a böjtnek. Vacsorára friss sonka tormával, tojással, és akármilyen furcsa, mi édesapámmal a tú- róslepény-végekkel szerettük. Húsvétvasárnap az ünnepi ebéd után rokonlátogatással telt el az idő. Persze, délelőtt a húsvéti nagymisén voltunk mindnyájan a szomszéd faluban. Húsvéthétfő az öntözőké volt. Minden háznál szépen megterített asztal várta őket. A felnőtteknek egy pohár borocska, a gyerekeknek hímes tojás volt a fizetség az öntözésért. Délután aztán következett a nem hivatalos öntözés. Nem volt lány, menyecske a faluban, aki az utcára merészkedve száraz maradt volna. A legények lesben álltak, és néha még az öregasszonyokat is megtréfálták, jól lelocsolták. Persze, ők sem haragudtak, mert egy percre újra fiatalok lehettek. Sikoltozástól, nevetéstől hangzott az egész falu, ünnep volt, tavasz volt, teli titokzatos várakozással. CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469 Egészség
