Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-24 / 69. szám, csütörtök

Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 24. RÖVIDEN Megáldotta- a hívőket Róma/Vatikánváros. II. János Pál pápa tegnap egy percre megjelent lakosztályá­nak Szent Péter térre néző ab­lakában, és megáldotta az ott összesereglett hívőket. Ez volt az első megjelenése a nyilvá­nosság előtt vasárnap óta. A közbeeső napokon számos je­lentés látott napvilágot a kato­likus egyházfő romló egészsé­gi állapotáról. Megfigyelők szerint a pápa azért mutatko­zott most a nyilvánosság előtt, hogy csillapítsa a rossz egész­ségi állapota által keltett ag­godalmakat. (MTI) Figyelmeztetés Izraelnek Washington. Az USA ismét felszólította Izraelt, hogy ves­sen véget kolonizációs tevé­kenységének, miután a zsidó állam bejelentette: új lakhelye­ket akarnak építeni a ciszjordániai településeken. Adam Ereli külügyi szóvivő szerint a telepek létesítése el­lentétes a Washington kezde­ményezte útitervvel. Dán Kurtzer, az USA izraeli nagy­követe már hétfőn találkozott ez ügyben izraeli vezetőkkel. A palesztinok szerint a hétfői iz­raeli bejelentés, mely szerint a három legnagyobb ciszjordá­niai zsidó településen új laká­sokat kezdenek építeni, meg­torpedózhatja a nemrég újra beindított izraeli-palesztin bé­kefolyamatot. George Bush amerikai elnök többször is a telepek létesítésének befa­gyasztására szólított fel, ugyanakkor tavaly úgy nyilat­kozott, hogy az Izrael végleges határainak rögzítéséről köten­dő izraeli-palesztin egyez­ménynek figyelembe kell ven­nie a megszállt területek de­mográfiai realitásait. (MTI) Lehet meleg kormányfő London. Könnyen megle­het, hogy Nagy-Britanniának egy napon homoszexualitását nyíltan vállaló miniszterelnö­ke lesz. Ez Tony Blair vélemé­nye, aki úgy gondolja, honfi­társai már ma sem utasítaná­nak el egy miniszterelnököt pusztán azért, mert meleg. Blair az Attitude című brit me­legmagazinnak adott interjút, amelyből a The Independent közölt részleteket. A minisz­terelnök emlékeztetett arra, kormányának korábban több, másságát nyíltan vállaló tagja volt. Jelenleg nincsenek me­leg miniszterek a brit kabinet­ben, de ez Blair szerint pusz­tán a véletlen műve, alacso­nyabb beosztásban ma is „sok meleg van” a brit kormányzat­ban. (MTI) Blair: „a melegjogok mára a politikai kultúra részévé váltak” (Reuters) Horvátország csak munkacsoportot kapott - „lelassított” környezetvédelem Új lendületet várnak Ketten meghaltak, hárman megsérültek tegnap hajnalban a Bej­rúttól 15 kilométerre lévő Dzsunije tengerparti városban történt robbanásban. A detonáció egy kereskedelmi központnál történt, a többemeletes épületben jelentős anyagi károk keletkeztek. A rend­őrség szerint nagy valószínűséggel merénylet történt. (CTK/AP-felvétel) Az új kirgiz belügyminiszter rendet csinálna Fegyvert is bevethetnek MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A 25 tagország­ban rendelkezésre álló összes nemzeti eszközt és minden közösségi lehető­séget is igénybe kell venni annak érdekében, hogy az unió teljesíteni tudja ver­senyképességi célkitűzése­it, és a világgazdaság veze­tő tényezőjévé váljék. ÖSSZEFOGLALÓ Ebben egyetértettek a tagorszá­gok vezetői tegnap befejeződött brüsszeli találkozójukon, amelyen a szlovák küldöttséget Mikulás Dzurinda kormányfő vezette. A rekordrövidre sikerült csúcs fő té­mája volt a versenyképesség növe­lésére vonatkozó uniós fejlesztési program - a lisszaboni stratégia - kiteljesítésére szolgáló reformok el­fogadása. Az állam- és kormányfők ismét megállapították: az EU nem tart ott, ahol az eredetüeg tízéves stratégia 2000-es meghirdetésekor félidőre remélte. A vezetők úgy ha­tároztak, nemzeti szinten jobban kell összpontosítani a versenyké­pességi célok teljesítésére. Ezért 3 éves nemzeti programokat dolgoz­nak ki, amelyekhez csatlakozik az EB elképzeléseire épülő közös uni­ós program is. Az állam- és kor­mányfők ismét hangoztatták, hogy a növekedési és termelékenységi eredmények fokozására tett erőfe­szítések nem sodorhatják veszély­be az EU szociális vívmányait. Jean-Claude Juncker luxembur­gi miniszterelnök, a kormányfői EU-tanács soros elnöke a csúcs utá­ni sajtóértekezleten rámutatott: az unió tudatában van annak, hogy a lakosság szemében a versenyké­pesség és a növekedés fogalmai nem hordoznak döntő jelentősé­get, de Brüsszelben úgy vélik: a lisszaboni stratégia a lakosság fő aggodalmairól is szól. A lakosságot a munkalehetőségek, a fizetés, a biztos megélhetés, a kommunikáci­ós lehetőségek kiterjesztése, a köz­lekedés javítása, gyermekeik új technikák ismeretét is magában ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Algír. Izrael tegnap elutasította az Arab Liga csúcsérte­kezletének első napján, kedden született békejavaslatot. Egy magas rangú izraeli illetékes szerint a csúcs „kiugróan lemaradt a realitá­sokról azzal a fejlődéssel kapcsolat­ban, amely az arab világban végbe­ment”. „A határozatok ugyan az arab világ egységet mutatják, de ez közismerten csak a képzeletben él. Sajnálatos módon az Arab Liga elő­szeretettel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy egységes, ellentétben az Egyiptom és Jordánia által tett előrelépésekkel, és mindez elfo­gadhatatlan” - mondta, arra utal­va, hogy Egyiptom 1979-ben, majd Jordánia 1994-ben békeszerződést kötött Izraellel. Az Arab Liga igazá­ból akkor lépne a megbékélés útjá­ra, ha teret adna belső ellenzéké­nek, és nem egyhangú, hanem a többség akaratát kifejező határoza­tokat hozna. A Liga algíri csúcstalálkozóján kedden jóváhagyták a területet békéért elven alapuló, 2002-es közel-keleti békekezdeményezés felújítását az állam- és kormány­foglaló nevelése foglalkoztatja, és ezt szolgálja Juncker szerint a lisz- szaboni stratégia. Az állam- és kormányfők lénye­gében nem változtattak azokon a javaslatokon, amelyeket az Európai Bizottság programja alapján a lu­xemburgi EU-elnökség dolgozott ki. A program konkrétabb és in­kább akcióorientált, mint a 2000- es, mindössze három prioritást tar­talmaz: a versenyképesség erősíté­sét, évi legalább 3 százalékos gaz­dasági növekedést, illetve 2010-ig hatmillió új munkahely létrehozá­sát. A program jól áttekintető, tíz megkülönböztetett területre - köz­tük az innováció, a kutatásfejlesz­tés, a belső piac egysége, a regioná­lis fejlesztés, a szociális védelem, a környezetvédelem, az oktatás-kép­zés - összpontosít. A sajtótájékoztatón az uniós ve­zetők megerősítették: az EU nem tett le a szolgáltatások piacának megnyitását szolgáló irányelv ki­dolgozásáról, de feltétlenül ügyelni kíván arra, hogy az ne járjon szoci­ális dömpinggel. Nem derült ki, ho­gyan képzelik a versenyképesség elérhető legnagyobb mértékű nö­velését az uniós gazdaság több mint kétharmadát képviselő szol­gáltatási szektor akadálymentesí­tése nélkül. A szolgáltatások minél szabadabb áramlását szolgáló ke­rettörvény-tervezet esetében sokan félnek attól a következménytől, hogy az alacsonyabb munkabérek­kel, költséggel működő külföldi vállalkozók megjelennek egy-egy ország belső piacán, s az ottani sza­bályokat, rendelkezéseket megke­rülve kiszorítják a helyi vállalkozó­kat a szolgáltatásokból. Negatív té­nyezőnek bizonyulhat az irányelv fők. A felújított békekezdeménye­zés követeli Izraeltől, hogy a terü­letet békéért elvvel összhangban 'teljesen vonuljon ki „az összes megszállt arab területről, beleért­ve a szíriai Golán-fennsíkot, az 1967. június 4-i határvonalig, és a dél-libanoni megszállt területek­ről”, utóbbi kitétel a vitatott hova- tartozású Sebaa-tanyákra utal. Az Arab Liga államai viszonzásul „le­zártnak fogják tekinteni az izraeli-arab konfliktust, és a jövő­ben normális kapcsolatokat építe­nek ki Izraellel az átfogó béke ke­retében”. Tegnap, a csúcs második napján Moammer el-Kadhafi líbiai vezető hosszú, rögtönzött beszédében, amely többször is nevetést váltott ki a jelen lévő arab vezetőkből, ki­jelentette: Szíriát köszönet és hála illeti azért, mert feláldozta magát a libanoni civil békéért. Szerinte a libanoni biztonsági helyzet rosz- szabbodhat a szíriai katonák távo­zása után. Ugyancsak derültség fogadta Kadhafinak azt a kijelen­tését, amely szerint mind az izrae­liek, mind a palesztinok ostobák: az izraeliek azért, mert húsz éven át elhanyagolták Ciszjordániát, a az uniós alkotmányról május végén tartandó franciaországi népszava­záson. A csúcs egyik váratlan „eredmé­nye”, hogy megcsonkították azokat a javaslatokat, amelyeket a tagor­szágok környezetvédelmi miniszte­rei dolgoztak ki a kedvezőtlen klí­maváltozások megelőzésére. A tagországok - újabb lehetősé­get adva Zágrábnak - munkacso­portot hoznak létre annak vizsgála­tára, mennyire teljesíti Horvátor­szág a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltéte­leket. Mindenekelőtt azt vizsgálja majd, hogy Zágráb teljesen együtt­működik-e a hágai törvényszékkel. A munkacsoport javaslatára dönt majd az EU külügyminiszteri taná­csa arról, mikor kezdi meg a tár­gyalásokat, amelyek a tervekkel el­lentétben nem indultak el a múlt héten, mert a tagországok nem tar­tották elegendőnek az együttmű­ködést Zágráb és az ENSZ-törvény- szék között. A horvát csatlakozás hivatalosan nem volt a csúcstalál­kozó napirendjén, de több tagor­szág - köztük Szlovákia - nyomásá­ra a kormányfők foglalkoztak a múlt heti halasztás témájával. Ami a Kína elleni fegyverembar­gó feloldását illeti: az utóbbi hetek fejleményei - a tajvani független­ség kikiáltása esetére fegyveres be­avatkozást kilátásba helyező kínai törvény, illetve az embargó feloldá­sa miatti amerikai aggodalmak - nyomán felmerült, hogy Brüsszel ideiglenesen visszalép ettől a terv­től. Javier Solana kül- és biztonság- politikai felelős most leszögezte, hogy ez nem került szóba a találko­zón, még nem hivatalos formában sem. (MTI, TASR) palesztinok pedig azért, mert kép­telenek voltak ott létrehozni saját államukat. A felszólalók között volt Kofi Annan ENSZ-főtitkár, aki szerint teljesebb körű vizsgálatra lenne szükség Rafik Haríri volt libanoni kormányfő február 14-i meggyil­kolása ügyében. Felszólított min­den libanoni erőt, hogy Libanon stabilitásának és nemzeti egységé­nek megőrzésén munkálkodjanak. Egyúttal bejelentette: a következő napokban teszi közzé a merénylet kivizsgálására alakult vizsgálóbi­zottság jelentését. A Haríri család tulajdonában lévő al-Musztakbal bejrúti lap híre szerint az ENSZ-je- lentés hanyagsággal, a biztonsági apparátuson belüli káosszal és ko­ordinációs hibákkal, továbbá a gyilkosság bizonyítékainak meg­hamisításával vádolja a libanoni hatóságokat. Annan biztatónak nevezte, hogy Bassár el-Aszad szí­riai elnök ígéretet tett különmegbí- zottjának, Terje Roed-Larsennek: Damaszkusz teljes egészében vég­rehajtja a BT 1559. számú határo­zatát, amely valamennyi szíriai ka­tonai egység kivonását követeli Li­banonból. (m, t, ú) Biskek. A kirgiz hatóságok minden rendelkezésükre álló tör­vényes eszközt, így szükség ese­tén fegyvereket is bevetnek majd a rend helyreállítása végett. Erre figyelmeztetett a terebélyesedő ellenzéki megmozdulások láttán az ország új belügyminisztere. Kenekbek Ducsebajev, akit Asz- kar Akajev elnök tegnap nevezett ki a tárca élére, kijelentette: a kir­giz törvények különleges eszkö­zök és szolgálati fegyvereik alkal­mazására is feljogosítják a bizton­sági erőket az alkotmányos rend helyreállítása érdekében. A békés állampolgárok ellen nem fogják bevetni ezeket az eszközöket, a közigazgatási épületeket azon­ban nem békés polgárok foglalják el. A kényszerítő eszközök alkal­MTI-HÍR Moszkva. Hivatalos nevén a külföldi kulturális kapcsolatokat ápoló osztályt hozott létre a Kreml, de - a Komerszant cikke szerint - igazi feladata a volt szovjetköztár­saságokban kipattanó bársonyos forradalmak elleni küzdelem lesz. A Kreml hivatalos honlapján közöl­te: Putyin elnök Mogyeszt Kolero- vot, a politikai kommunikáció MTI-HIR Pristina. A koszovói parlament tegnap nagy többséggel Bajram Kosumit választotta tartományi kormányfőnek Ramus Hafadinaj utódjául, akit háborús bűnök elkö­vetésével vádolt meg a hágai tör­vényszék. Kosumit, aki a Haradi- naj-kormányban tavaly december óta a környezetvédelmi tárcát ve­zette, a miniszterelnöki székbe maga Haradinaj javasolta, mielőtt távozott volna Hágába. Kosumi 1960. március 20-án született a kelet-koszovói Kosovska Kame- nica mellett, Tudzec faluban. A pristinai egyetemen filozófiát ta­nult. Az 1981-es diáktüntetéseken való részvétele miatt tíz évet töl­tött börtönben. Szabadulása után három éven át újságíróként tevé­mazásának szükségességét azzal indokolta, hogy Os és Dzsalálábád térségében a „bűnö­zők által vezetett tömeg” magá­hoz ragadja a hatalmat és foszto­gat. A fővárosban, Biskekben teg­nap rohamrendőrök máris szét­vertek egy tüntetést és 26 ellen­zékit őrizetbe vettek. A hatóságok tegnap elrendelték annak az országútnak a lezárását, amely az egyetlen összekötő ka­pocs az ellenzéki tüntetők kezén lévő déli országrész és a kormány­zat ellenőrzése alatt maradt észa­ki területek között. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter tegnap aggodalmát hangoztatta a kirgiz helyzet mi­att, s emlékeztetett arra, hogy Moszkva és Biskek egyaránt ré­szese egy regionális kollektív biz­tonsági egyezménynek. Ellenforradalmi osztályt hozott létre a Kreml Moszkva szeme mindent lát Bajram Kosuminak nincs gerillamúltja Új koszovói kormányfő szakértőjét bízta meg az új osztály vezetésével. „Az új osztály tévé-, kenységét legnagyobb részben á volt Szovjetunió területén fekvő független államokban végzi majd” - áll az internetes oldalon. Maga Kolerov a lapnak kijelentette: „Oroszországnak meg kell védenie érdekeit az ex-szovjet térben”, s az ő álláspontja Oroszország geopoli­tikai érdekeivel kapcsolatban több éve változatlan. kenykedett, 1994-ben lett a Koszo­vói Parlamenti Párt (PPK) elnöke, de ezt a tisztséget két évvel később átengedte Adem Demaqinak, ő maga pedig megelégedett az alel­nöki tisztséggel; a PKK akkoriban a második legerősebb albán párt volt a tartományban. Három gye­rek apja, s elődjével, Haradinajjal ellentétben nincs gerillamúltja. Ő inkább a tudománnyal foglalko zott, semmint a fegyverforgatás­sal: három politikai tematikájú tu­dományos munkát jelentetett meg. Haradinaj távozásával, Kosumi hatalomra kerülésével im­már elvileg nincs akadálya annak, hogy megkezdődjék a nemzetközi közösség folytonos unszolása elle­nére sokat halogatott közvetlen párbeszéd a belgrádi és pristinai csúcsvezetés között. Wolfowitzról nem döntöttek Brüsszel. Az EU-tagországok pénzügyminiszterei kedd este tár­gyaltak arról, hogy George Bush amerikai elnök Paul Wolfowitz vé­delmi miniszterhelyettest, a Pentagon második emberét jelölte a Vi­lágbank elnöki posztjára. Egyelőre nem született közös európai állás­pont. Előzőleg az EP több befolyásos képviselője kampányt indított e jelölés megakadályozására. Megfigyelők szerint az EU aligha fogja megakadályozni Wolfowitz kinevezését. Ezt tegnap Gerhard Schröder német kancellár is megerősítette, (m) Izrael máris elutasította az indítványt - Kadhafi elszórakoztatta a részvevőket Pánarab csúcs látszateredménnyel

Next

/
Thumbnails
Contents