Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-24 / 69. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 24. RÖVIDEN Nem vizsgáztatják majd az új autókat? Pozsony. Minden bizonnyal eltörlik a gépkocsik adminisztratív műszaki felülvizsgálatát - mondta lapunknak Ladislav Polka függet­len képviselő. A március elsején érvénybe lépett norma alapján min­den újonnan vásárolt és minden négyévesnél nem régebbi gépjármű­vet „szemrevételezésre” kell vinni. „Értelmetlen, hogy vadonatúj gépkocsit ellenőrizni kelljen, különösen akkor, ha a rendőrség ezt amúgy is megteszi” - tette hozzá. A nem egészen egy hónapja érvé­nyes rendelkezést tehát minden bizonnyal eltörlik, addig azonban továbbra is kötelező marad az adminisztratív műszaki vizsga, (dem) Nyugdíjemelés: 8,85 százalék Pozsony. A munkaügyi minisztérium 8,85 százalékos nyugdíj- emelést javasol július 1-jétől. A Szociális Biztosító tavaly elfogadott költségvetése csak 8,2 százalékos emeléssel számolt, de a nominál­bérek növekedése - 10,2 % - és az infláció - 7,5 % - tavalyi aránya nagyobb emelést indokol. A biztosító a nyugdíjemelésre 305 millió koronával többet, 4,171 milliárd koronát fordít 2005-ben. (1-p-j) Négy oktatójától kell megválnia a magyar tanszéknek Leépítés kényszerűségből Július Brocka, a gyertyás tüntetés egyik szervezője nem akar boszorkányüldözést Múlt. Ki tudja, meddig? Pozsony, Hviezdoslav tér, 1988. március 25. (Képarchívum) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének ha­marosan négy oktatójától kell meg­válnia a fakultást érintő kötelező létszámleépítés miatt. Ugyanis ke­vés hallgató jut egy oktatóra. Dusík Anikó tanszékvezető tanár nem ne­vezte meg a kényszerűségből elbo­csátandó négy személyt: „Március 31-éig kell döntenünk a kérdésben. A rektori hivatal előírása szerint augusztus 31-éig kell lezárulnia a leépítésnek. Hangsúlyoznám, sem­miféle nemzetiségi vonatkozást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ügynökként tartották nyilván Bohdan Telgárskyt, a Szlo­vák Vöröskereszt főtitkárát. Tel- gársky állítja, soha nem működött együtt a kommunista rendszer tit­kosrendőrségével, ezért bíróság­hoz fordul. Mester fedőnéven tar­tották nyilván Eubomír Ftácnik sakknagymestert, az egykori SDE- es miniszter, Milan Ftácnik testvé­rét. Ugyancsak ügynökként tartot­tak nyilván egy bizonyos Karol Bartalt is - neve mellett a „római katolikus egyház” bejegyzés szere­pel -, aki 1933. augusztus 28-án született, ugyanakkor, mint Bartal Károly Tamás jászóvári premontrei apát. Teológ és Matús fedőnéven, 32 485-ös szám alatt ügynökként szerepel Juraj Herdics, neve mellett a „római katolikus egyház” bejegy­zés áll. Bár lapunk tudomása sze­rint a szlovákiai katolikus egyház nem látok.” A tanszékvezető úgy véli, soha nem könnyű személyeket érintő döntést hozni, a továbbiak­ban is megpróbálják megőrizni a tanszék szerkezetét és megtartani az alaptárgyakat oktató munkatár­sakat. „A magyar tanszék két tanul­mányi programra kapott akkreditá- ciót, egyik a hagyományos, tanár­képzésen belüli magyar nyelv és irodalom szak, a másik a hungaro­lógia. Olyan szakembereket szeret­nénk képezni, akik a szlovák és a magyar kultúra között közvetíthet­nének” - tájékoztatott Dusík Anikó. A jelentkezések beküldésének ha­tárideje március 31-e. (érvé) berkeiben csak egy ilyen nevű sze­mély ténykedik, a Remény című katolikus hetilap főszerkesztője, Herdics György, egyelőre nem le­hetünk biztosak benne, hogy róla van szó, mivel a születési dátuma ki van satírozva. Szerkesztőségünk ezért kérni fogja az akta kiadását. A nyilvántartás szerint Historik fedő­néven ügynök volt Peter Nagy is, aki 1944. április 19-én született, csakúgy, mint Püspöki Nagy Péter történész. 1989. október 25-én (!) minősítették át titkos munkatárssá Zsoldos Pétert, aki 1952. október 1- jén született. Ugyanezen a napon látta meg a napvilágot Zsoldos Pé­ter karrierdiplomata, Berényi Jó­zsef államtitkár kabinetfőnöke. Morovic Lajost, a Hajós című üzemi lap egykori, a Dunatáj című regio­nális hetilap jelenlegi főszerkesztő­jét 13 535-ös szám alatt, Romi és Zenész fedőnéven tartották nyilván ügynökként, (s, kcr) Pozsony. Július Brocka, az 1988. március 25-én szét­vert gyertyás tüntetés egyik szervezője úgy véli, a go­nosszal kötött kompromisz- szumok sehová sem vezet­nek. Ugyanakkor nem akar részese lenni valamiféle új­kori boszorkányüldözés­nek, mindenkinek a saját lelknsmeretével kell szem­benéznie és megbékélnie. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Ma már nem azt kellene hang­súlyozni, hogy valaki 10-15 évvel ezelőtt bizonyos dolgokat másként ítélt meg, vagy erkölcsileg csődöt mondott, s most vonjuk felelősség­re, mintha ez lenne a legfontosabb üzenete a gyertyás tüntetésnek. Az egyházi hierarchia akkori hivata­los képviselői közül többen nem lelkesedtek a földalatti mozgalom megmozdulásaiért, de azóta ők is szabaddá váltak, s örülnek, hogy már nem függnek a totalitárius ál­lam kénye-kedvétől. Nem biztos, hogy akkori gyengeségükből bot­rányt kell gerjeszteni” - mondta la­punknak Brocka. A keresztényde­mokrata politikus szerint megszív­lelendő Ján Chryzostom Korec bí­boros gondolata, hogy a nyilvános­ságnak lehetővé kellene tenni megismerni azokat az StB-seket is, akik az egészet irányították, pén­zért, profi ügynökként gyűjtötték az információkat embertársaikról, köztük a becsületes, önfeláldozó papokról is. Ne ítélkezzünk! „Nincs jogunk erkölcsi ítéleteket hozni azokról a papokról, akik el­határolták magukat a tüntetéstől” - szögezte le Brocka. Nem zárta ki, hogy az államrendőrség nyomásá­ra az egyház képviselői kö­zül többen megtörhettek, együttműködtek a volt rendszerrel, ám senki sem tudhatja, mi volt a háttér­ben. „Talán gyávaságot, fé­lelmet, fenyegetődzést, ge- rinctelenséget, esetleg egzisztenci­ális függőséget vagy kompromisz- szumkeresést kell látni annak érde­kében, hogy a hívők számára minél jobb körülményeket teremtsenek. Sokan közülük nehéz szívvel gon­dolnak vissza, rég megbánták ak­kori gyengeségüket. Nem feltétle­nül kell a lelkiismeretükben vájkál- nunk, inkább az egész kommunista múltról kell lerántanunk a leplet” - tette hozzá Brocka. Szerinte azokat kellene felelősségre vonni, akik az egyes akciókat irányították, kiter­velték, a határon a polgárokat agyonlőtték, a másképp gondolko­dókat aktívan üldözték, felléptek a gyertyás tüntetés résztvevői ellen. A Hviezdoslav téren gyülekezőkkel szemben csaknem ezer rendőrt és StB-st, több vízágyút és páncélo­zott csapatszállítót vetettek be. A tüntetők közé vegyült mintegy 250 civil ruhás rendőr is, a megmozdu­lás alatt a Carlton Szállóban tar­tózkodott, és az akciót az ablakból figyelte a bevetést irányító politi­kai bizottság Alojz Lorenc StB- főnökkel az élen, de ugyancsak je­len voltak a főkommunisták: Gejza Slapka, Miroslav Válek, Stefan Lazar. A szigorú ellenintézkedések ellenére a téren 3500-an gyűltek össze, közülük 126-ot letartóztat­tak. Az előállítottak többségét ok nélkül bántalmazták: kicsavarták a kezüket, rugdosták, agyba-főbe verték őket. A rendőrségre hurcol­tak közül sokan egyszerű munká­sok voltak. A vallásszabadságért szervezett gyertyás tüntetésről és az StB besti­ális cselekedeteiről George Bush amerikai államfő is megemléke­zett, amikor itt-tartózkodásakor a Hviezdoslav téren ezzel kezdte a beszédét. Pavol Hrusovskynak, a KDH elnökének különösen tetszett, hogy Bush említést tett a szlovákiai demokrácia nehéz kezdeteiről. Éjszakai visszatérés „Nálunk március 25-e kimondot­tan kedves ünnep, mert ezen a na­pon született a legkisebb gyerme­kem, a most nyolcéves fiam. Csalá­di körben évente megemlékezünk a tüntetésről, melyen kétszer is részt vettem” - árulta el lapunknak Brocka. Először a feleségével és a többi szervezővel ment a térre, két kislányukra - az egyik három-, a másik egyéves volt akkor - a nagy­szülők vigyáztak egy Nagyszombat környéki faluban. Amikor este ki­lenckor hazamentek, a Szabad Eu­rópa Rádiót akarták hallgatni, gon­dolván: biztosan beszámolnak a tüntetésről. „Csakhogy megtudtuk, az egyik fiatalembert, akivel együtt voltunk a téren, letartóztatták. Tör­ténetesen egy beteg fiúról volt szó, aki bizonyos gyógyszert szedett, és aggódtunk miatta. Szervezőként felelősséget éreztem iránta, és a szülei sem sejtettek semmit, mert nem a fővárosban lakott, csak egyetemista volt. Ezért kötelessé­gemnek éreztem kideríteni, hol le­het, mi van vele. Előbb elmentünk a gyerekekért Nagyszombatba, majd az egész család még egyszer nekivágott a főváros utcáinak. Vé­gül egy rendőr közvetítésével meg­tudtuk, hogy a letartóztatott sze­mélyeket csak, úgymond, igazol­tatják, s fokozatosan hazaküldik őket. Ez hajnali fél háromkor volt, ismerősünket azonban csak ötkor engedték el” - emlékezett vissza Brocka.(sza) Lemondok a listáról Nunuk után Claude Báláz Pozsony. Önként lemondott a szabványügyi hivatalban betöltött tisztségéről Pavol Nunuk egykori katonai kémelhárító. A Köztisztvi­selői Hivatal elnökével folytatott beszélgetése után döntött így. Eubomír Piai felkérte, múltjára való tekintettel távozzon tisztségéből. Nunuk néhány évvel ezelőtt került a szabványügyi hivatalba, s elmon­dása szerint az StB-vel való együtt­működése miatt nincs lelkiismeret- furdalása. „Meggyőződésem, min­den államnak, akár demokratikus, akár nem, van kémelhárítása, amely az adott ország hadseregét védelmezi” - nyilatkozta Nunuk. Ennek ellenére mégis lemondott. „Magam döntöttém így. Tudom, hogy nincs olyan jogszabály, mely­nek értelmében múltam miatt le­válthattak volna” - tette hozzá. Piai szerint a köztisztviselők közül min­den volt kommunista funkcionári­usnak távoznia kellene. „Természe­tesen nem válthatjuk le őket, de tá­vozásukat erkölcsi elégtételnek tar­tanánk. Vezetői posztokon nem dolgozhatnak egykori kommunis­ták” - mondta lapunknak Mária Misovicová, a hivatal szóvivője. Claude Báláz, a külföldi szlová­kok ügyeiért felelős kormánybiz­tos tegnap levélben kérte felmen­tését Mikulás Dzurinda kormány­főtől, mert szerepel az ügynöklis­tán. Fedőneve Deos volt. „1989 márciusától decemberéig az StB ügynökként tartott nyilván. Nem tudtam róla, és sokkolt, amikor tu­domást szereztem róla” - mondta tegnap Báláz, aki jogi úton kíván elégtételt venni. A róla vezetett ak­tákat személyesen szeretné átta­nulmányozni. (t, dp) Nyugdíjkérelmek Már belül a határidőn Pozsony. Idén már határidőn belül bírálják el a nyugdíjkérelme­ket - állítja a Szociális Biztosító. Tavaly a szociális biztosításról szó­ló jogszabály lehetővé tette a kor­kedvezményes nyugdíjat, emiatt jelentősen megnőtt a kérelmek száma. Az intézmény sok esetben a 90 napos határidőt sem tudta tar­tani. Összesen 114 878 kérvényt kapott, ebből 102 074-et sikerült el­bírálni. Idén 23 113-an kérték nyugdíjazásukat. A biztosító több mint 23 ezer esetben döntött (be kell számítani a rendezetlen tavalyi kérelmeket is). A legtöbben öregsé­gi - 8208 - és korkedvezményes nyugdíjat - 5691 - kértek, (lpj) Újabb nevek a Langos-féle hivatal ügynöklistáján Bartal, Herdics, Zsoldos Először a feleségével és .a többi szervezővel, ment a térre. A Dzurinda-kormány kérésére az alkotmánybíróságnak el kell döntenie, hogy a pozitív megkülönböztetés összhangban van-e az ország alaptörvényével Mától vizsgálják a diszkriminációellenes normát támadó beadványt ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ma kezd foglalkozni az alkotmánybíróság a diszkrimi­nációellenes törvényt támadó be­advánnyal. A taláros testület a kormány kezdeményezésére azt fogja vizsgálni, a pozitív diszkri­mináció összhangban van-e az al­kotmánnyal, ugyanis az igazság­ügyi miniszter szerint alaptörvé­nyünk mindenféle - legyen az po­zitív vagy negatív - megkülön­böztetést tilt. A kabinet a Kereszténydemok­rata Mozgalom ösztönzésére for­dult az alkotmánybírósághoz. Alig három héttel a törvény élet­belépése után Daniel Lipsic a kor­mány elé terjesztett egy bead­ványt, s bár az MKP nem értett egyet a kezdeményezéssel, a mi­niszterek rábólintottak. A jogszabály szó szerint nem tartalmazza a pozitív diszkrimi­náció kifejezést, hanem bizonyos kiegyenlítő, esélyegyenlőséget biztosító intézkedésekről szól. Ez azt jelenti, hogy faji és etnikai szempont alapján előnyös bánás­módban is lehet részesíteni kö­zösségeket, népcsoportokat - fő­leg akkor, ha e csoportokat hosz- szú ideig az-élet különböző terü­letén hátrányosan megkülönböz­tették. Ilyen volt a magyar közös­ség is Szlovákiában, sőt az okta­tás és a nyelvhasználat területén egyesek szerint még ma is olykor tapasztalható a diszkrimináció. A romákkal kapcsolatban e hát­rányos megkülönböztetésnek drámai következményei voltak, azaz ma a roma közösségek főleg Kelet-Szlovákiában a civilizációs szakadék szélén állnak. A parla­ment emberjogi bizottságának elnöke szerint ezért esetükben helyes, hogy a kormány olykor az átlagosnál nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a különbségek megszűnjenek. A. Nagy László elismerte, a hátrányos helyzet megakadályozása érdekében fo­ganatosítandó átmeneti kiegyen­lítő intézkedések kifejezés is erős megfogalmazás, ugyanakkor Szlovákia már beemelte jogrend­jébe az Európa Tanács 2000/43- as irányelvét a személyek közötti faji vagy etnikai származásra va­ló tekintet nélküli egyenlő bánás­mód elvének végrehajtásáról, az antidiszkriminációs törvény csak ezt konkretizálja. Az sem kizárt, hogy ez valóban nincs összhang­ban alaptörvényünk 12. cikkével, ez esetben azonban a mi jogren­dünk ellentétben áll az európai­val; a megoldás pedig az lenne, hogy a szlovák alkotmányt az ér­vényes európai joghoz igazíta­nák. Az úgynevezett pozitív diszkriminációról szóló rész egyébként nem szerepelt az ere­deti kormánytervezetben, ha­nem képviselői indítványként ke­rült a jogszabályba. Csáky Pál emberjogi és kisebb­ségi ügyekért felelős miniszterel­nök-helyettes a közelmúltban ösz- szetűzésbe került Lipsiccel a be­advány miatt, Csáky szerint ugyanis nem volt ok a taláros tes­tülethez fordulni. Szerinte a szlo­vák antidiszkriminációs törvény az egyik legmodernebb norma Európában, (sz. a.) Hatvanhárom éve indult a „zsidóvonat” Pozsony. Pénteken lesz 63 éve, hogy az első „zsidóvonat” elindult Poprádról: 1000 asszonyt és lányt vittek akkor koncentrációs tábor­ba. 1942 márciusától októberig 57 752 zsidót szállítottak el Szlová­kiából, alig fél százalékuk maradt életben. A Nemzeti Emlékezet Hi­vatala az 1939 és 1945 közötti szlovák állam korszakát is kutatja, re­konstruálni akarja az akkori titkosszolgálattal együttműködő sze­mélyek jegyzékét. Ján Langos, az intézmény elnöke megígérte: előbb-utóbb nyilvánosságra hozzák azoknak a nevét is, akik a zsi­dóktól elkobozták vagyonukat, (t, sza-)

Next

/
Thumbnails
Contents