Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-02 / 50. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 2. 26 Szülőföldünk Januártól Léva és Nyitra térségének is központja Regionális vérfeldolgozó SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Januártól a nyitrai, a lévai és a nagytapolcsányi régió vérfeldolgozó központjaként tartják nyilván az érsekújvári kórház hematológiai és vértranszfúziós állomását - tudtuk meg annak vezetőjétől, Elena Hrabovskától. Új biokémiai berendezésük más osztályoknak is jó szolgálatot tesz a gyors vizsgálatokkal. „Hatezer véradót tartunk nyilván, közülük évente legalább háromszor ezeröt- százan keresnek fel bennünket. Külön köszönet illeti az érsekújvári és vágsellyei járásbeli középiskolák pedagógusait, nekik köszönhetően havonta körülbelül száz új, 18-19 éves véradóval gyarapszik a szám” - tette hozzá Hrabovská. Az osztály Bálint-napi kezdeményezésébe február végéig kapcsolódhattak be az érsekújvári régióbeli önkéntes véradók. Minap például a városi hivatal alkalmazottait és a képviselő-testület tagjait, köztük kilenc új véradót fogadtak. Vért adott többek között Gejza Pischin- ger polgármester, Ágh Péter elöljáró és - első alkalommal - Berényi Margit, a Csemadok helyi szervezetének elnöke is. A korábban járó szabadnap helyett azzal fejezzük ki köszönetünket a véradóknak, hogy tájékoztatjuk őket egészségi állapotukról. Átfogó vérképet, májtesztet készítünk, megmérjük a vérnyomásukat, és egyéb immunológiai jellegű kivizsgálást, vércsoport-meghatározást is végzünk” - tájékoztatott Hrabovská. A véradók közt volt Gejza Pischinger polgármester (az ablak melletti ágyon), valamint két képviselő, Pischinger Tibor és Helena Bo- hátováis (Csuport Istvánfelvétele) Zsillé Béla: tavaly összesen 192, 241 millió koronát osztottak szét az SZMSZSZ-alapszervezetek között Mire való az oktatási támogatás? Vezekény. A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége Központi Tanácsának (SZMSZSZ KT) idei első ülésén - mint sok más hasonló, az oktatással kapcsolatos fórumon - elsősorban a pénzről, a pénzszerzési lehetőségekről, a megszerzett pénz felhasználásának és elszámolásának mikéntjéről folyt a vita. GAÁL LÁSZLÓ Ez nem is csoda, hiszen éppen ez a szövetség, pontosabban a szövetség alapszervezetei az egyedüli fogadói a magyar kormány által nyújtott oktatási-nevelési támogatásnak. Ez pedig nem kis összeg, hiszen tavaly - a pénzt pályázat útján közvetítő Pázmány Péter Alapítvány (PPA) központi irodavezetője, Zsillé Béla tájékoztatása szerint - pontosan 192, 241 millió koronát osztottak szét az azt igénylő iskolák, pontosabban az iskola mellett működő SZMSZSZ-alapszervezetek között. Idén is meghirdették a pályázatot, és a vezekényi Vén Diófa panzió pincéjében tartott KT ülésen éppen az volt a fő téma, miként és mire fordíthatják majd az idei támogatást. Elhangzott például, hogy a PPA kuratóriuma nem igazán örülne, ha digitális videokamerát vagy fényképezőgépet vásárolnának belőle, mint ahogyan azt tavaly sok helyen tették, mert ennek nem sok köze van a magyar identitástudat megőrzéséhez, márpedig ez a fő célja az oktatási-nevelési támogatásnak. Az irodavezető hasonló kifogást emelt a tátrai sítanfolyamok vagy az ún. természetiskolák finanszírozása ellen, ám több szülő cáfolta azt a véleményt, hogy az erdei iskola nem lenne hasznos a gyerekeknek, hiszen az nemcsak az egészségük óvása szempontjából, hanem környezetismeret, a természetvédelmi tudnivalók gyarapítása szempontjából is indokolt. Zsillé Béla azt sem tartja a legszerencsésebb megoldásnak, ha túl sokat költenek egy-egy színházlátogatás útiköltségére. Szerinte szerencsésebb lenne, ha egy távolabbi régióba inkább a színházat, például a komáromi Jókai Színházat hívnák meg néhány előadásra egy nagyobb kultúrházba, ahol azt a környékbeli iskolák olcsóbban is megtekinthetnék. Éppen ebből a megfontolásból a színházlátogatás útiköltségének elszámolási lehetősége nem is került be azon tételek közé, amelyekre pályázni lehet. Ugyanakkor bekerült a honismereti túra, amely alatt olyan gyalogos vagy kerékpáros kirándulás értendő, amely során a gyerekek a saját régiójuk magyar vonatkozású emlékeit, nevezetességeit ismerhetnék meg. Szerepel a támogatható rendezvények között a gyermek- és diák- rendezvények tétele is; ebbe be kell venni az iskoláknak az óvodásokkal közös programjait, valamint a jövendő elsősöknek szánt tanszercsomagokkal járó kiadásokat is. A tanszer- és tankönyvtámogatással kapcsolatban elhangzott, hogy ezt a végzős kilencedikeseknek vagy a négyosztályos kisiskolát befejező, esetleg nyolcosztályos gimnáziumba kerülő negyedikeseknek még a kilencedik (negyedik) osztály befejezéséig meg kell kapniuk. Olyan kérdés is felmerült, finan- szírozhatók-e a támogatásból a magyarországi testvériskolákkal közös Zsillé Béla (Képarchívum) programok. Itt egyértelmű szabály, hogy az iskola a saját diákjai költségét (például egy magyarországi út ldadásait) térítheti pályázati úton, de a testvériskola Szlovákiába látogató diákjainak utaztatása és ellátása e keretből nem téríthető. Abból a szempontból is meg kell gondolni, az iskolák mire költik az oktatási-nevelési támogatást, hogy arról számlát tudjanak felmutatni, ugyanis az PPA-n keresztül kapott minden egyes koronáról až alapítványnál el kell számolni. Az irodavezető elrettentő példákat is említett. Akadt szervezet, amely olyan számlát nyújtott be, amiben az adatokat tollal javították ki. Előfordult, hogy egy iskolai kirándulást végző fuvaroztató nem volt hajlandó számlát adni. Az a fontos tudnivaló is elhangzott a KT-ülésen, hogy az elszámolást szeptember 30-ig el kell végezni. Vagyis a szeptember 30. és december 31. közötti kiadások nem számolhatók el. Ezért vannak most bajban azok az alapszervezetek, ahol a szalagavatót novemberben rendezték, és most annak a terem- bérleti meg egyéb kiadásait nem tudják elszámolni. Hasonló kellemetlenségek elkerülésére olyan javaslat hangzott el, hogy vagy próbálják meg a termet jó előre, még szeptemberben lefoglalni, vagy tartsák a szalagavatót az év elején. A tavalyi évet illetően körülbelül harminc alapszervezet még nem számolt el teljes mértékben a PPA- nál. Ezen alapszervezeteknek 2004/2005-ös tanévre szóló pályázatát mindaddig nem fogadják el, amíg a tavalyi pályázattal maradéktalanul el nem számolnak. Az oktatási-nevelési támogatásnál jóval kisebb, de jelentős bevétele volt a szülői szövetségnek a kétszázalékos jövedelemadó-felajánlásokból is. Takács Zsuzsa, az SZMSZSZ irodavezetője arról számolt be, hogy mintegy 800 ezer korona futott be a magán- és jogi személyek jövedelemadójának két százalékából. A mintegy félezer alapszervezet közül tavaly csupán néhány jegyeztette be magát, hogy közvetlenül fogadhassa a támogatást, a többi a központi tanács számlájára utaltatta át a felajánlásokat. Az egyes alapszervezetek az általuk szerzett támogatáshoz úgy juthattak-jut- hatnak hozzá, hogy becsületbeli nyüatkozatban ismertetik a központi tanáccsal, mekkora összeget sikerült szerezniük, majd ekkora összegért célirányos pályázaton pályázhattak-pályázhatnak. A szövetség elnöke, Mézes Rudolf arra is felhívta a figyelmet: érdemes a számlát OTP-fiókokban vezetni, mivel a PPA az oktatási-nevelési támogatást OTP-számláról továbbítja, és kétszázmillió korona esetében már az egyikből a másik bankba való átutalás kezelési költsége is jelentős összegnek számít. Az intézmény tíz alkalmazottja közül négy felsőfokú végzettségű, mind magyar nemzetiségű, és anyanyelvükön is szívesen vezetnek szakszerű foglalkozásokat A vágsellyei levéltár a magyar diákokat is szívesen látja vendégül PELLE ISTVÁN Vágsellye. Nem pusztán pihenéssel töltötték a „tavaszi” szünetet a mátyusföldi pedagógusok. Az SZMPSZ Galánta-vágsellyei Területi Választmánya Szetyinszký Veronika elnök vezetésével február 21-24. között az „Információs hálózat létrehozása” elnevezésű Pha- re-program keretében több érdekes kínálattal is szolgált a megújulni akaró, feltöltődni vágyó óvónőknek, nevelőnőknek, tanítóknak és tanároknak. A rendezvény- sorozat záró napján a történelmet és a polgári nevelést oktató pedagógusok találkoztak a vágsellyei levéltárban. A Pázmány-kastélyban zajló esemény főszereplője Novák Veronika, a levéltár igazgatója volt, aki először a 18. század második felétől működő intézmény tevékenységéről beszélt. Az igazgatónő elmondása szerint a levéltárban jelenleg hatalmas mennyiségű, mintegy 4,5 folyókilométer anyagot tárolnak; a gyűjtemény döntő többsége a Vágsellyei, a Galántai és a Dunaszer- dahelyi járásból származik. Megtalálhatók itt a régióbeli önkormányzatok és társadalmi szervezetek iratai, de például iskolai osztály- naplók és egyéb pedagógiai dokumentumok is. Az érdeklődők természetesen sokkal régebbi írott forrásokkal is találkozhatnak: hagyományos, függőpecséttel ellátott oklevelekkel, eredeti pergamentekercsekkel, különböző korokból származó bírósági periratokkal, úrbéri összeírásokkal... A legrégibb okirat 1340-ből, Anjou Károly Róbert idejéből való. Novák Veronika arról is tájékoztatott, hogy évente több konferenciát és szemináriumot szerveznek - neves hazai és külföldi szakemberek részvételével. Tavaly például - egyebek mellett - a Rákóczi- szabadságharc 300. évfordulója alkalmából tartottak konferenciát. Idén áprilisban szeminárium keretében foglalkoznak egy 400 évvel ezelőtti eseménnyel, a sellyei jezsuita kollégium megszűnésének körülményeivel, amely a Bocskai-féle Habsburg-el- lenes felkelés egyik következménye volt. Szeptember 14-én nagyszabású nemzetközi konferencia lesz „A mezővárosok mindennapjai” címmel. A sellyei levéltár a Fórum Társadalomtudományi Intézettel együttműködve adta ki a közelmúltban a jelentős visszhangot kiváltó „Migráció” című kötetét. A megjelent pedagógusok ezt is, valamint az intézmény legutóbbi, szép kivitelű, gazdag tartalmú évkönyvét is kézbe vehették. Novák Veronika felhívta a pedagógusok figyelmét arra, hogy a levéltár falai között szívesen fogadnak diákcsöportokat is, amelyeknek hajlandók rendhagyó történelemórát tartam - természetesen előzetes egyeztetés alapján. Az érdeklődők a Štátny archív Slovenska, pob. Šaľa, Pázmány utca 1, 927 00 Šaľa levélcímen vagy a 031/7702260-as telefonszámon informálódhatnak). Novák Veronika ezzel kapcsolatban sajnálattal állapította meg, hogy a szlovák iskolák sokkal gyakrabban veszik igénybe a levéltár szolgáltatásait, mint a magyar tannyelvűek. Pedig az intézmény tíz alkalmazottja közül négy rendelkezik felsőfokú végzettséggel, akik valamennyien magyar nemzetiségűek, tehát nem okozna nekik gondot szakszerű foglalkozások levezénylése anyanyelvűnkön sem. Sőt: nagy örömükre szolgálna. A levéltár folyosóján Jog és jogtalanság címmel kiállítás tekinthető meg, amely a levéltári iratok tükrében tárja a látogató elé az egyes történelmi korok törvénykezési szokásait. Az érdeklődők megismerkedhetnek Szent István, Szent László és Könyves Kálmán törvényeivel, betekintést nyerhetnek a történelmi Magyarország megyei és járási bíróságainak tevékenységébe éppúgy, mint az úriszékébe. A ma embere számára csemegének számíthatnak a 17. századi felvidéki boszorkányperekről kiállított periratrészletek. A 20. század történelméből hangsúlyosan vannak jelen a zsidó holokausztnak és a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztottságá- nak a csallóközi és a mátyusföldi régióra vonatkozó dokumentumai. Az iskolában a jelenleginél nagyobb teret kellene kapnia a regionális és a helyi történelem oktatásának. Ez pillanatnyilag nincs így. Talán azért is, mert - tisztelet a kivételnek - nem készültek el az e- gyes régiók történetének szakszerű, az oktatásban is használható feldolgozásai. Főleg emiatt tarthat számot érdeklődésre a Novák Veronika által írt, A vágsellyei régió története munkacímet viselő, még nem teljesen kész kézirat, amely 110 oldalon mutatja be Vágsellye és környéke históriáját. A szerző elmondta: művébe csak megbízható források által alátámasztott tények kerültek, kerülnek be. A készülő könyv a régió régészeti és történeti áttekintésén kívül nagy figyelmet szentel a térség jeles személyiségeinek is. Valamennyi település (ha rendelkezik üyennel) legalább egy hírességgel képviselteti magát a munkában. Külön fejezetben tárgyalja a szerző Szent István munkásságát, Csák Máté és Mátyusföld viszonyát, a katolikus egyház megújítása (az ellenreformáció) legnagyobb magyarországi alakjának, Pázmány Péternek Vágsellyéhez fűződő kapcsolatát, valamint az 1849-ben a Vág mellett lezajlott híres ütközetek történetét. Novák Veronika arra kérte a gyakorló pedagógusokat: segítsenek a diákok számára is könnyen emészthető nyelvezetűvé formálni a szöveget, hogy azok kiegészítő tankönyvként is használhatók legyenek. A könyv kiadásához pedig a régió önkormányzatainak és iskoláinak támogatását is szeremé elnyerni. A kiadványt - amelyet párhuzamosan szlovák nyelven is megjelentemének - mintegy ezer példányban szándékoznak kinyomtatni. A foglalkozás utolsó részében a megjelent pedagógusok eszmecserét folytattak a történelemoktatásban megfigyelhető új jelenségekről - az európai trendhez való alkalmazkodásról. Az eddig csak elvétve alkalmazott pedagógiai eljárások - a csoportmunka, projektmódszer, médiapedagógia - meghonosításának szükségességéről. És hát, ebbe a sorba beilleszthető a rendhagyó történelemórák megtartása is - például egy levéltárban. A levéltár izgalmas történelemórák helyszíne lehet (Szőcs Hajnalka felvétele) A szlovák iskolák gyakrabban veszik igénybe a levéltár szolgáltatásait.
