Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-02 / 50. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 2. Szülőföldünk 27 A hőcserélők épületeinek értéke állítólag több mint 35 millió korona, s több képviselő szerint ennek egyharmadáért nem adhatók el Egyelőre nem dőlt el a magyarul is nevelő vágsellyei óvoda sorsa A szülők és támogatók körében száznál több aláírást gyűjtöttek a petíciós ívre, amely szintén a testületi ülés napirendjén volt (Szőcs Hajnalka felvétele) Vágsellye. Nem döntött a Palánk utcai óvodáról a városi képviselő-testület a február 24-i, idei első ülésén. GAÁL LÁSZLÓ Habár a napirendi pontok között szerepelt a város egyetlen olyan óvodájának megszüntetésére tett javaslat, amelyben magyar nevelési nyelvű csoport is működik, a képviselők nem jutottak el annak megvitatásáig. Egy másik kérdéssel kapcsolatos obstrukció után ugyanis Tibor Baran polgár- mester feloszlatta az ülést. Az emóciókat és rendkívül éles vitákat kiváltó napirendi pont a városi tulajdonban lévő és a hőgazdálkodás tavalyi átszervezése után feleslegessé vált hőcserélő állomások épületeinek eladása volt. Tizenegy olyan épületről van szó, amelyek a hőenergia elosztására szolgáltak, de - miután tavaly a távhőt közvetlenül a bérházaknál lévő elosztókig vezették - a régi hőcserélők feleslegessé váltak. Olyan épületekről van szó, amelyeknek a hőcserélő berendezés azelőtt is csak egy részét foglalta el, és az épületek nagyobbik részét több helyen eddig is vállalkozók bérelték. A tizenegy közül hat épületben mosoda, hentesüzlet, dohányáruraktár vagy magáncég irodája működött. Most ezeket is eladásra kínálták. A képviselők elmondása szerint a mostani bérlők a hat épületért összesen nyolcmillió koronát ajánlottak, de a többi épületet nem kívánták megvásárolni. A város ezért versenypályázatot írt ki, amelynek eredményét Jozef Belický, a városi hivatal elöljárója ismertetett. Eszerint a beérkezett ajánlatok közül a Solum Kft. kínálta a legmagasabb árat, a 11 épületért összesen 10 millió koronát. Ennek jóváhagyását terjesztették megvitatásra a képviselők elé. Ez éles vitát váltott ki, mert az épületek becsült értéke a képviselők szerint meghaladja a 35 millió koronát, és többen úgy gondolták, nem egészen egyharmadnyi árért nem szabad elkótyavetyélni ezt a városi vagyont. Az elöljáró azzal érvelt, ha nem volt magasabb ajánlat, egyszerűen nincs mit tenni: ezek a piac törvényei. Egy képviselő azzal is érvelt, hogy az eladás megszavazása ellentmondana egy korábbi testületi ülésen hozott határozatnak, miszerint a hőcserélők eladásából befolyó pénzből 20 millió koronát fordítanak a hőgazdálkodás átszervezésére. A hivatalvezetőnek erre is volt magyarázata: az akkor megszavazott 20 milliót két tételben kell téríteni, 10 milliót idén (erre fordítanák a Solum Kft. által felajánlott vételárat), a további 10 milliót pedig jövőre (erre pedig további ingatlanok eladásából szereznének pénzt). Az ajánlattévő társaság képviselője is szót kapott. Közölte, azokat az épületeket is hajlandók megvásárolni, amelyek jelenleg üresek, és hajléktalanok és kábítószerezők búvóhelyéül szolgálnak. Hogy milyen célra akarják használni az épületeket, arról egy szó sem esett. Csak azt mondta el a céget képviselő ügyvédnő, hogy a város által eddig bérbe adott ingatlanokat a bérlők majd a Solumtól is bérelhetik vagy megvásárolhatják. A polgármester végül az egész anyagot egy képviselői kiegészítő javaslattal együtt bocsátotta szavazásra. A kiegészítés arra vonatkozott, hogy a város vállaljon felelősséget: a használaton kívüli hőcserélők épületeit az illetéktelen személyek elől zárják el. A javaslatot végül nagyon szoros többséggel, 12:11 arányban elfogadta a képviselő-testület. Ekkor robbant csak ki az igazán kemény vita, mert kiderült: több képviselő tévesen értelmezte a szavazásra bocsátott anyagot, és csak a képviselői kiegészítő javaslatot akarta megszavazni - egyébként a hőcserélők eladása ellen van. Követelték az újbóli szavazást, ám ezt a polgármester megtagadta, merthogy a „házszabály” ilyet nem enged meg. További napirendi pontok megvitatásával folytatódott az ülés, közben többen elhagyták a tanácstermet, míg végül összesen 12 képviselő volt hajlandó részt venni a további szavazáson. Igaz, hogy még 16-an ott ültek a padsorokban, de csak 12-en voltak hajlandók használni a szavazókártyájukat, ami azt jelentette, hogy az egyébként 25 -tagú képviselő-testület határozatképtelen. Az obstrukció miatt a polgármester berekesztette az ülést, majd jó egyórás tanácskozás után újra megnyitotta, azzal hogy ha még jelen van mind a 23 képviselő, aki részt vett a hőcserélők eladásáról tartott szavazásban, akkor hajlandó újra szavazásra bocsátani a kérdést. Mivel azonban már csak 22 képviselő volt jelen, a polgár- mester azzal oszlatta fel az ülést, hogy azt a március 17-re meghirdetett rendkívüli ülésen folytatják, és addig felfüggeszti a mostani ülésen hozott határozatok végrehajtását. Az ülést este nyolckor oszlatta fel a polgármester, közben délután háromtól ott ültek a Palárik utcai óvoda nevelői és a szülők képviselői, hogy az óvoda sorsát érintő vitához hozzászólhassanak. Dunaszerdahelyi járás 1441 kérvény restitúcióra Dunaszerdahely. Azok, akiknek felmenője tulajdonosként szerepel a telekkönyvben, tavaly szeptember 30-ig jelentkezhettek a telekkönyvi állapot felújítására, különben a föld az államra, majd a helyileg illetékes község tulajdonába száll azokban a kataszterekben, ahol már felújították a nyilvántartást. Másik nagy változás, hogy a kataszteri hivatalban ezentúl nem tartják nyilván a használókat, a bérleti szerződéseket, hanem idén januártól a már meglévő tulajdonlapra van lehetőség beírni a bérlőt. A Dunaszerdahelyi járásban 116 kataszteri terület és 67 község van. Ezek közül 35-ben már elvégezték a földek felújított nyilvántartását (ROEP), a külterületek 80 százalékát már nevesítették. „Jelenleg főként a bonyolultabb ügyek vannak folyamatban, amikor egy-egy teleknek több tulajdonosa van: az eredeti tulajdonos és az újraelosztásnál beírt tulajdonos - tájékoztatott Szakáll István, a Nagyszombati Kataszteri Hivatal dunaszerdahelyi fiókjának igazgatója. - Mivel a járás területéről sokakat kitelepítettek, minden kataszterben előfordul ilyen ügy. Ilyenkor bíróságnak kell döntenie a nagyobb jogosultságról.” Tavaly 1441 restitúciós kérvény érkezett a dunaszerdahelyi földhivatalba. Idén januárban még ötvenöt kérvényt vettek fel azoktól, akik a kárpótlási igénylésüket még múlt évben benyújtották. Az igénylésekhez utólag is kiegészíthető a dokumentáció. Múlt év januárjától lehetett újra restitúciós kérvényeket benyújtani. A hivatal tájékoztatta az ön- kormányzatokat, és egy külön csapatot állított fel az ügyfelek fogadására. Senki sem jelentkezett. Májusban aztán több százan lettek, ekkor kényszerültek négy hónapra bővíteni az ügyintézés határidejét, (jóm) Követelték az újbóli szavazást, ám ezt a polgár- mester megtagadta. Nagy Myrtill: az elsődleges cél volt olyan tudást nyújtani a résztvevőknek, amelynek birtokában az általuk képviselt szervezetek versenyben tudnak maradni Akad, aki tanfolyamon készített vizsgafeladatát meg is valósítja GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Február 11-én a városháza üléstermében több mint két- tucatnyian vehették át az oktatási minisztérium pecsétjével is ellátott tanúsítványt a Fórum Információs Centrum (FIC) képviselőitől. A certifikátum annak bizonyítéka, hogy sikeresen elvégezték a központ által a „Civil szervezetek felkészítése a hatékony működésre”, valamint a „Projektmenedzsment civil szervezeteknek” címmel szervezett féléves tanfolyamot. A galántai régióban működő civil szervezetek, ifjúsági klubok, polgári társulások, kulturális szervezetek és önkormányzatok képviselői, valamint más érdeklődők számára szervezett tréningek céljáról Nagy Myrtill, a FIC munkatársa lapunknak elmondta: az elsődleges cél az volt, hogy olyan tudást nyújtsanak a résztvevőknek, amelynek birtokában az általuk képviselt szervezetek versenyben tudnak maradni. Fontos szempont volt lehetőséget adni arra, hogy a szervezetek képviselői megismerkedjenek egymással, tapasztalatokat cseréljenek, kapcsolatokat építsenek ki. A tréningvezető elárulta, a tréningek a szervezők számára is tanulságosak voltak. Ők ugyan tudják, mire van szükségük a szervezeteknek a versenyképességhez, arról azonban kevés tapasztalatuk van, hogy ezek a szervezetek hogyan működnek a „terepen”, márpedig erről hasznos visszajelzéseket kaptak. Néhány végzőst is megkérdeztünk: miért vállalta a pluszmunkát, és hol kívánja kamatoztatni a tanfolyamon szerzett tudást. Tóth Magdaléna, a vágkirályfai Csemadok-szervezet megbízásából vett részt a tanfolyamon, de állítja, önkormányzati alkalmazottként a munkahelyén is hasznosíthatja majd az új ismereteket. „Mint a Csemadok mellett működő cite- rás éneklőcsoport ügyvezetője a fellépések, szereplések támogatása céljából többször készítettem már pályázatot, három évben sikeresek is voltunk. Ám ezek csak amolyan laikus módon készített pályázatok voltak, meggyőződésem, a tanfolyamon szerzett ismeretekkel lényegesen könnyebb lesz majd a pályázatírás, és még sikeresebbek lehetünk. A kultúrtevékenységet azért is tartom fontosnak, mert úgy gondolom, az utóbbi időben nagyon nagy baj van az emberi kapcsolatokkal. Az emberek valahogy elhidegültek egymástól, és a probléma fő okozója az, hogy nem kommunikálnak, keveset találkoznak egymással. Éppen a kulturális rendezvények adhatnak jó lehetőséget az ilyen találkozásokra.” „A tréning során kidolgozott projektben hangsúlyoztuk, hogy egy regionális találkozó keretében a fiatalokat is szeretnénk bevonni ebbe a tevékenységbe, mert ha nincs utánpótlás, előbb-utóbb megszűnik a csoport” - érvel Tóth Magdaléna. Eddig háromszor az Illyés Közalapítványnál volt sikeres a vágkirályfaiak pályázata, de a tanfolyam elvégzése után a pályázati lehetőségek skálája is szélesebb lesz. Az internetes kínálatból is jobban tud majd válogatni, mert megtanulta, mit hol keressen, és ez nagyon fontos a sikeres pályázáshoz. Baranyay Zsolt a zsigárdi ifjúsági klub vezetőjeként vett részt a tanfolyamon. „Az ifjúsági szervezetek terén eddig is igyekeztünk kifejtem egyfajta tevékenységet, de ez elemi dolog volt. Most úgy próbáltuk elmélyíteni a tudásunkat, hogy minél többet javít-has- sunk e tevékenységen. Az önkormányzatokkal és egyéb ifjúsági szervezetekkel való együttműködést igyekszünk javítani. Megtanultuk, miként keressük meg és használjuk ki a pályázati lehetőségeket, meg olyan fontos dolgokkal is megismerkedhettünk, mint amilyen a könyvvitel, a zárszámadás és hasonlók.” A klubvezető egy kolléganőjével, Krisztinával közösen házi feladatként egy érdekes tervet dolgozott ki, mégpedig egy ECDL-vizsgára felkészítő tanfolyam tervezetét, ami annyit jelent, hogy európai számítógéphasználati jogosítványt szerezhetnek a tanfolyam résztvevői. A Galántai Kodály Zoltán Alapiskolából négy tanítónő, Ďurkovič Nóra, Szabó Tímea, Kiss Csilla és Németh Erika vett részt a tanfolyamon. Ők házi feladatként egy, az iskolájuk mellett létrehozandó polgári társulás, az Alma Mater működtetését tervezték meg. Ezt nemcsak házi feladatnak szánták, majd be is jegyeztetik. „Mindjárt az első gyakorlat után eldöntöttük, hogy létrehozzuk ezt a polgári társulást - árulta el Ďurkovič Nóra. - A gyerekek szabadidejét szeretnénk úgy megszervezni, hogy az hasznos és számukra is érdekes legyen. Az iskola nagyon sokféle támogatástól elesik, mivel csak kevés helyen pályázhat, ezért gondoltuk, polgári társulást hozunk létre, hogy ezen keresztül pályázhassuk meg a különféle támogatásokat.” Az így szerzett támogatásból egy nyári tábort szerveznének, ahol a gyerekek képző- művészeti, informatikai és színjátszói foglalkozásokon vehetnének részt. Egyelőre Galánta önkormányzatánál szeretnének megpályázni valamilyen támogatást, de a jövőben komolyabb pályázatokkal is próbálkozni akarnak. Kiss Gyula a negyedi Niget polgári társulás elnökeként vett részt a tanfolyamon. Két kollégájával, Takács Attilával és Bób Péterrel közösen olyan adatbázis kidolgozására készítettek tervet, amely tartalmazná a régió egyes településeinek infrastrukturális lehetőségeit, szociális helyzetét, az ottani lakosok szakmai-végzettségi adatait, hiszen ezek a külföldi befektetők számára hasznosak lehetnek. A tervezet szerint a Nagyszombati kerületben két munkatárssal és nyolc külsőssel dolgozó központ tudná elkészíteni és működtetni ezt az adatbázist, amely a külföldi tőke beáramlását, a munkahelyteremtést segítené elő. A Fórum Információs Centrum további hasonló, elsősorban önkormányzatoknak szánt és az európai uniós pályázatírásra felkészítő tanfolyamokat is szervez. Nagy Myrtill tréningvezető kezéből elsőként Baranyay Zsolt vehette át a tanúsítványt (Szőcs Hajnalka felvétele) Adatbázist terveznek a régióbeli települések infrastruktúrájáról.
