Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-22 / 67. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 22. RÖVIDEN Bush meghívta Hu Csin-taót Peking. Az USA-ba várják még az idén Hu Csin-tao kínai elnököt - közölte tegnap Pe- kingben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. Rice hivatalos kínai látogatásának végén tartott sajtótájékoztatóján elmondta, átadta a kínai elnöknek George Bush üdvözletét, aki reményét fejezte ki, hogy fogadhatja Hut az év folyamán Washingtonban. Rice a sajtókonferencián felszólította a kínai vezetést, csillapítsa a Tajvannal szembeni feszültséget, mert a sziget elszakadása ellen a kínai parlament által megszavazott törvény, amely katonai akcióval fenyegeti a tajvani függetlenségi törekvéseket, egyoldalúságával éppen az ellenkező irányban hat. (MTI) Belgrádi szigorítás Belgrad. Befagyasztják Szerbia-Montenegróban azoknak a feltételezett háborús bűnösöknek a vagyonát, akik önként nem hajlandóak a hágai törvényszék elé állni. Az erről szóló döntést tegnap hozta meg a Hágával való együttműködésért felelős kormánytanács. A testület elnöke, Rasim Ljajics emberi jogi és kisebbségügyi miniszter közölte, a tanács a brüsszeli ajánlásokkal összhangban előkészíti a hágai vádlottak vagyonának befagyasztásáról szóló törvényt. Engedve a szerb kormány nyomásának két hónap leforgása alatt hét - tavaly október óta kilenc - szerb nemzetiségű vádlott adta fel magát önként Hágának, és szerdán az NT elé áll saját akaratából a srebreni- cai népirtással vádolt Vínko Pandurevics volt boszniai szerb tábornok is. A hágai szökevények között van a két legkeresettebb vádlott, a népirtással vádolt Radovan Karadzics volt boszniai szerb elnök és Ratko Mladic volt hadseregparancsnok. (MTI) Felértékelődik az atomenergia Párizs. A globális felmelegedést mérsékelni hivatott kiotói megállapodás életbe lépésével felértékelődik a széndioxidot gyakorlatilag ki nem bocsátó atomerőművek szerepe az energiatermelésben, hangsúlyozta Mohamed el Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) igazgatója. Úgy vélte, az emberek ma már jobban félnek az üvegházhatást okozó, mindenütt jelen lévő gázoktól, mint az esetleges atomerőmű-balesetektől. Emiatt a nukleáris energiatermelés jelentős növekedésére lehet számítani a jövő évtized végéig. (MTI) Baradei szerint Csernobil óta az atomenergia visszaszerezte hitelét (Reuters) Állítólag nem tervezi rendkívüli állapot bevezetését a biskeki kormányzat, Akajevék párbeszédre szólították fel az ellenzék vezetőit Mire a kirgiz tulipánok kihajtanak... Forradalmi hevület Dél-Kirgizisztánban. Néhány helyütt a két tábor kemény ökölcsatákat is vívott. (Reuters-felvétel) Biskek/Os/Moszkva. Feszültté, áttekinthetetlenné vált tegnap délutánra a helyzet Kirgizisztánban. A tüntetők vidéken több kormányzati épületet elfoglaltak, rendőrlaktanyákat gyújtottak fel. Akajev államfő állítólag tárgyalna az ellenzékkel, s elrendelte a szavazatok újraszámlálását is. A helyzet alakulása miatt több európai főváros aggodalmának adott hangot. ÖSSZEFOGLALÓ Nem tervezik rendkívüli állapot bevezetését a hatóságok Kirgizisztánban, amelynek déli városaiban heves ellenzéki tiltakozások törtek ki a hét végén. Oszmonakun Ibra- himov államtitkár tegnap az állami televízióban közölte, hogy kijárási tilalmat sem vezetnek be, mert az gazdasági veszteséget okozna. Hozzátette, Aszkar Akajev államfő nem hagyta el az országot, továbbra is a fővárosban, Biskekben tartózkodik. Az elnöki hivatal helyettes vezetője, Volot Dzsanuzanov ugyancsak a televízióban arról számolt be, hogy készek a párbeszédre a déli Os és Dzsalálábád városokban történt megmozdulások szervezőivel. Állítása szerint már megkeresték ez ügyben az ellenzéki pártokat tömörítő Népi Egység Egyeztető Tanácsának vezetőjét, Kurmanbek Bakijevet. Bakijev azt mondta, a dél-kirgi- zisztáni helyzet kezd kicsúszni az ellenőrzés alól, s az már szinte nem is lehet veszélyesebb. Hírügynökségi jelentések szerint Os városában háromezer ember gyűlt össze a város főterén, az ellenzéki tüntetők által elfoglalt önkormányzati épület előtt. Egy teherautó platóján álló szónok kijelentette, hogy céljuk Akajev elnök elűzése. A térségben nem lehetett rendőrt látni, miközben még mindig füstölt a rendőrség korábban felgyújtott épülete. Más jelentésekből az derül ki, a tiltakozók rendőröket próbáltak megverni, míg az ellenzék aktivistái igyekeztek ezt megakadályozni. A város rendőrfőnöke később egy tömeg előtt azt mondta, utasította embereit, álljanak át az ellenzék oldalára. Délután az Os városa mellett fekvő, nemzetközi forgalmú repülőteret is elfoglalta az ellenzék, így akarták megakadályozni, hogy a kormányzat az ország más vidékeiről katonai csapatokat dobjon át Osba. A városban ilyen tartalmú híresztelések terjedtek, annak ellenére, hogy a hatóságok már többször közölték: nem alkalmaznak erőszakot a tüntetőkkel szemben. Dzsalálábádban is lezárták a repülőteret a tüntetők, néhány kamionnyi sódert szórtak az utakra, gumiabroncsokat gyújtottak meg. Nyikolaj Tanajev kormányfő kijelentette: „a tüntetők azt hiszik, hogy erősítést küldenek a térségbe a biskeki hatóságok. Senki sem akar újabb erőket odavezényelni, ami teljesen felesleges lenne, amikor egy tömeg ennyire ellenőrizhetetlenné válik.” Az ötmilliós, muzulmán többségű közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban a parlamenti választások első, február 27-i fordulója óta számos megmozduláson követelték a csalások leleplezését és az 1992 decembere óta hatalmon lévő Aszkar Akajev elnök távozását. Miután Akajev és hívei fölényes győzelmet arattak a március 13-i második fordulóban - amelyet az ellenzék szerint még az első fordulóénál is súlyosabb visszaélések jellemeztek -, a tiltakozások tovább erősödtek. Egyes településeken a tiltakozók úgynevezett kurultájokat, népi tanácsokat választottak. Az ellenzék csak 4 mandátumhoz jutott Kirgi- zisztán 75 fős parlamentjében, s attól tart, óriási fölényét Aszkar Akajev elnök arra használhatja fel, hogy az alkotmány tilalma ellenére ősszel harmadszor is megpályázza az államfői posztot. Az államfő a helyzetre való tekintettel délután elrendelte az állítólagos választási csalások kivizsgálását. Akajev elnök arra utasította a központi választási bizottságot és a kirgiz legfelsőbb bíróságot, „fordítsanak különös figyelmet azokra a választási körzetekre, amelyekben a hivatalos választási eredmények a közvélemény szélsőséges reagálását váltották ki (...), és mondják meg nyíltan az embereknek, hogy kinek van igaza és ki téved”. A kirgizisztáni tulipános forradalom a vidékre korlátozódik, míg a fővárost, Biskeket Akajev elnök ellenőrzi -jegyezte meg tegnap egy orosz lapkommentár, óva intve attól az elhamarkodott következtetéstől, hogy a fennálló rendszer máris bukásra lenne ítélve. „Grúziát és Ukrajnát Kirgizisztán követte a posztszovjet FÁK újabb olyan tagjaként, ahol az ellenzék megpróbálja erővel magához ragadni a hatalmai” - írta az Izvesztyija, megjegyezve: a déli országrészben már utcai harcok folynak, s az ellenzék Akajev megdöntésében reménykedik, mire a tulipánok kihajtanak. A centrista lap szerint a közép-ázsiai köztársaság tulipános forradalmát az utcai harcok kezdettől fogva megkülönböztették a két európai - bársonyos, békés, vértelen - forradalomtól, ugyanakkor bőven lelt párhuzamot is a grúz és ukrán, illetve a kirgiz forgatókönyv között. A három legfőbb hasonlóság az Izvesztyija szerint, hogy a fellépésre a hatóságok választási csalással való megvádolása adott alapot, az ellenzék mindhárom esetben a Nyugathoz fordult támogatásért, s a konfliktusba Oroszország belebonyolódik, ismét a hatóságok oldalán. (MTI, t, ú) Moszkva figyelmezteti az EBESZ-t Moszkva. Az orosz külügy tegnap a kirgiz ellenzéket okolta a közép-ázsiai köztársaságban kialakult helyzet destabilizálódásáért, és figyelmeztette az EBESZ választási megfigyelőit, nehogy lovat adjanak az ellenzék alá megfontolatlan értékeléseikkel. Az orosz közlemény kidomborította a biskeki kormány deklarált tárgyalási készségét, (m) Lahud elnök távozása nem a legfontosabb ellenzéki követelés Libanonban Dzsumblatt: a Hezbollah belügy vizsgálják Haríri meggyilkolása köIntézkedések a fegyverhasználat korlátozására Irritálja a palesztinokat MTI-HÍR Kairó. Emile Lahud libanoni elnök távozása nem a legfontosabb ellenzéki követelés. Ezt Kairóban mondta tegnap Valid Dzsumblatt drúz vezető, a libanoni ellenzék vezéralakja, miután fogadta őt Hoszni Mubarak egyiptomi államfő. Dzsumblatt, aki korábban többször is - bár nem az egész ellenzék közös álláspontjaként - követelte a Szíria-barát Lahud Moszkva. Emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolta Moszkvát a csecsenföldi felkelés elfojtása kapcsán a Human Rights Watch (HRW) független nemzetközi szervezet. Egyben felrótta az Európai Uniónak, hogy húzódozik az orosz és oroszbarát csecsen fegyveres erők túlkapásainak bírálatától. Az amerikai bázisú emberjogvédő szervezet tegnapi jelentésében azt állítja, tavaly 43 személy tűnt el Csecsenföldön, javarészt Kreml-barát csecsen milicisták akciói nyomán, egyúttal, orosz emberjogvédőkre hivatkozva, 3-5 ezerre becsülte azoknak a számát, akik az 1999 óta tartó második csecsen háború alatt tűntek el. Az orosz főügyészség a múlt év végén azt közölte, 2437 személyt ravisszavonulását, újságíróknak úgy nyilatkozott: Libanonban, öt héttel Rafík Haríri volt kormányfő meggyilkolása után, a legfontosabb a májusban esedékes parlamenti választások megtartása és a szíriai csapatoknak pontos menetrend szerinti távozása. „A választások után meglátjuk, mi lesz Lahuddal” - mondta a drúz politikus, és megerősítette: e két kérdésen túlmenően a libanoni ellenzék ahhoz ragaszkodik, hogy kiboltak el a csecsenföldi terrorellenes hadművelet 1999-es kezdete óta, s közülük 347-et a rendfenntartó szervek később elengedtek. Mindamellett a HRW szerint a civilek nem hivatalos őrizetbe vétele az állami szervek által olyan méreteket öltött és annyira módszeressé vált Csecsenföldön, hogy immár elérte az emberiesség elleni bűncselekmény szintjét. Az orosz kormány tisztában van a problémával, de nem akarja bíróság elé állítani a vétkeseket, ami állandósítja a túlkapások spirálját - mondta a HRW európai és közép-ázsiai igazgatója, bírálva az EU-t, amiért most mellőzte Cse- csenföldre vonatkozó határozat- tervezet előterjesztését az ENSZ Emberjogi Bizottságában, szemben az elmúlt évekkel. Jacques Chirac francia elnök, rülményeit. Dzsumblatt libanoni belügynek nevezte a síita Hezbollah milíciáinak lefegyverezését, amelyet szerinte a szíriai kivonulás után tűznek napirendre. „Azt mondjuk, van nemzetközi törvényesség, amelyet Szíriának tiszteletben kell tartania. De a Hezbollah kérdése belügy, amelyet egy jövőbeli párbeszédben vetünk fel, reméljük, eredményesen. A Hezbollah lefegyverzése nem merült fel.” Gerhard Schröder német kancellár és Jósé Luis Rodriguez Zapate- ro spanyol miniszterelnök átsiklott a csecsen konfliktuson pénteken Franciaországban, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozva. Chirac és Schröder óvakodik Putyin elszigetelésétől, szemben a bátrabb George Bush amerikai elnökkel, aki a múlt hónapban nyíltan bírálta az orosz demokráciadeficiteket. A HRW-jelentés közzététele egybeesett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének égisze alatt Strasbourgban szervezett „csecsen kerékasztallal”, amelyre a felkelők képviselőit nem hívták meg. Igaz, a szervezők reménykedtek, hogy az esetleges második fordulón már Ahmed Zakajev, a brit menedékjogot élvező szeparatista megbízott is részt vehet. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Túl-Karm/Rámal- láh. Háromezer-ötszáz új lakás építését tervezi Izrael az általa megszállt Ciszjordániában. Az új lakónegyed egy régebbi telepet kömé össze Jeruzsálemmel. A Jediót Ahronót cikke szerint az építkezést Ariel Sáron kormányfő rendelte el a Maaleh Adumim-telep és az arabok lakta Kelet-Jeruzsálem közötti területen egy múlt heti előterjesztésében, hogy megerősítse Izrael jelenlétét Nagy-Jeruzsálem térségében. Izrael 1967-ben foglalta el a közel-keleti háborúban Jeruzsálemet, amelyet fővárosának nyilvánított. A palesztinok azt szeretnék, hogy Kelet-Jeruzsálem legyen leendő álMTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Közel harminc felkelő esett el tegnap Bagdadtól harminc kilométerre délkeletre, ahol az elmúlt másfél hónap egyik legnagyobb összecsapása bontakozott ki ellenállók és az amerikai vezetésű többnemzetiségű erők között. Mintegy félszáz felkelő gépfegyverekkel, rakétagránátokkal és kézigránátokkal támadt egy amerikai katonai konvojra Szalmán-Pák közelében. Az amerikaiak viszonozták a tüzet. Az összetűzésben 26 felkelő meghalt, hat amerikai katona és hét ható megsebesült. A helylamuk fővárosa, ezért azt követelik Izraeltől, hogy az útitervben vállaltaknak megfelelően állítsa le települések építését a térségben. Megszületett tegnap a megállapodás az izraeliek és a palesztinok között a ciszjordániai Túl- Karm város átadásáról. Közben a palesztin belügyminisztérium megkezdte olyan intézkedések bevezetését, amelyek korlátozzák a palesztin csoportok fegyverhasználatát. A palesztin belügy több száz ciszjordániai palesztin aktivistának osztotta szét a korlátozásokról szóló levelet, amelyet aláírásukkal kell ellátniuk. Egy izraeli tisztviselő jelentős lépésnek nevezte a döntést, de hozzátette: nem lehet ezt a terroristák lefegyverzésének végső megoldásaként értékelni. színen később hat rakétagránát-ve- tőt, 16 rakétát, 13 géppisztolyt, 22 egyéb lőfegyvert, negyven kézigránátot és jelentős mennyiségű lőszert gyűjtöttek össze a katonák. A térségben az utóbbi időben megszaporodtak a felkelők támadásai. Ez volt az egyik leghevesebb ismert összecsapás Irakban a január végi választások óta. Elrabolták vasárnap este Bagdadtól 30 kilométere (léire Váel Abdel-Latífnak, az ható kormányzósági ügyek államtitkárának tíz testőrét. A túszejtők megpróbálták magát Abdel-Latífot is elhurcolni, de ez a tervük nem sikerült. A HRW emberiesség elleni bűnökkel vádolja Moszkvát az eltüntetések miatt Állami terrorizmus Csecsenföldön MTI-HÍR Az elmúlt hetek leghevesebb összecsapása Több tucat felkelő halt meg
