Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-19 / 65. szám, szombat
12 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 19. MINDENNAPI KENYERÜNK Az első titkosügynök HAĽKO JÓZSEF A múlt rendszer állambiztonsági aktáinak nyilvánosságra hozatala meglehetősen felbolygatta térségünket, Magyarországot, Lengyelországot ugyanúgy, mint Szlovákiát. A sajtó nagy előszeretettel emlegeti a papokat, s talán nem is rosszindulattal, hanem inkább az ellentmondást látva az evangélium hirdetése és aközött, hogy bizonyára voltak, akik valóban együttműködtek az ateista rézsűn titkosszolgálatával. Ha ebben az összefüggésben teszem fel a kérdést, ki volt az első beépített titkosügynök Krisztus követői között, az emberek rögtön az ötvenes éveknél kezdik a névvadászatot. Csakhogy ez alapvető tévedés, a kérdés ugyanis úgy hangzik, ki volt az első, aki úgy viselkedett, mint barát, testvér és tanítvány, miközben hidegvérrel az ellenségnek dolgozott. így talán már közérthetőbb: az Apostol fedőnevű titkosügynökről van szó, aki nem más, mint az iskarióti Júdás. Hány mai ügynökéhez hasonlít az ő sorsa? Először, amikor a veszélyes názáreti tanítóról szerzett fontos információkért cserében azt a bizonyos harminc ezüstöt ajánlották neki, vígan aláírta az együttműködést, majd, el kell ismerni, profi módon eljátszotta szerepét. Például amikor a „szociálisan együttérzőt” alakítja, kritizálva azt az asszonyt, aki a drága kenetet mind Jézusra pazarolta. Szintúgy a feddhetetlent játssza, amikor Jézus kijelentésére, hogy valaki elárulja őt, nem átallja az ártaüant adva kérdezgetni: „csak nem én vagyok az”. Az utolsó vacsoránál pedig eljátssza az igazi tanítványt, kéz- nyújtásnyira ül attól, akit pár pillanat múlva elárulni készül. Aztán a Getszemáni kertben alakítja a legnagyobbat: a testvéri csókot titkos jelként használja az Emberfiának elveszejtéséhez. És Júdás, a lelki tudathasadás állapotában végül eldobja a pénzt s az életét. A holnapi virágvasárnappal kezdetét veszi az emberi árulás drámája, mely a Golgotán a Bűntelen halálában csúcsosodik ki. Júdás ügynök nincs egyedül árulásával, egy csomó tettestársa van. Hiszen a jeruzsálemi ünnepi bevonuláskor a Messiást még pálmaágakkal hozsannáz- ták, de elég volt néhány nap, hogy az ítélőszék előtt gyűlölködő öklökkel fenyegessék. Márpedig erre a titkos együttműködésre a főpapok és a vének szerezték meg a tömeget, hogy „Barabást kérjék, Jézust pedig veszítsék el.” És valóban, amikor a helytartó megkérdezte, melyiket bocsássa el a kettő közül, a tömeg azt kiáltotta: „Barabást!”, Jézusra pedig, hogy: „Keresztre vele! (...) Keresztre vele!” (Mt 27, 20-23) Az, ami kétezer éve történt, titkolt módon a mai napig ismétlődik: a jogtalanság szelleme, a gonosz lélek keresi ügynökeit, hogy neki dolgozzanak minél többen. Minden kísértés tulajdonképpen egy ajánlat az együttműködés aláírására Isten örök ellenségével. A virágvasárnap és a húsvéti hármas ünnep közti napokat nagyhétnek nevezzük. Hogy mennyire lesz valóban „nagy”, az mindenkitől függ személyesen. Azaz hogy sikerül-e gyökeresen kihúzni nevünket a rossz ügynökeinek listájáról, amelyet már Szent Pál megjelentetett a korintusiaknak írt levelében: „Ne ejtsétek tévedésbe önmagatokat: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem kéjencek, sem férfiakkal paráználkodó férfiak, sem tolvajok, sem kapzsik, sem iszákosak, sem átkozódók, sem rablók nem részesülnek Isten országában.” (1 Kor 6,9-10) Sokan, akiknek neve a titkosügynöki listákon felbukkant, állítják, hogy ártatlanok, és teljes felmentésüket kérik. A kérelmezett folyamat biztosan nem lesz olyan egyszerű. Isten jegyzéke esetében a bűnösök rehabilitációja már réges-rég egyértelmű: mély bűnbánat és őszinte szentgyónás után következik az isteni megbocsátás. A szerző római katolikus pap Holnap virágvasárnap, Jézus e napon vonult be Jeruzsálembe, aminek emlékére megszentelik a barkát Húsvéti népszokások Zolcsák Miklós: Húsvét - Pokolraszállás; Virágvasárnap A keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepe, de már azelőtt is köszöntötték a tavaszt, az élet feltámadását. Szinte minden kultúra ősmítosza egy elbukó, majd pedig újjászülető hősről beszél, amelynek a nyomai fellelhetőek a még élő népszokásokban is. ÜNNEPVÁRÓ A víz mindig is az élet forrása volt. A megkeresztelkedés is tehát az újjászületés, a megtisztulás jelképe. A népszokásokban nagyon gyakran találkozunk a víz használatával, ilyen a húsvéti locsolkodás is. Vannak olyan falvak, ahol még kútvízzel öntik nyakon a lányokat, vagy szódásüveggel spriccelnek, de egyre inkább kölnivízzel indulnak útnak a fiúk, férfiak. Ugyanakkor nem ' mindenhol locsolkodnak, észak- és Nyugat-Magyarországon például megvesszőzik a lányokat. Az olaszok és spanyolok egyáltalán nem hódolnak ilyesminek. Nagycsütörtökön szokás volt, hogy a pápa megmosta 12 szerzetes lábát, mégpedig annak emlékére, hogy Jézus az utolsó vacsorán ezt tette tanítványaival.. Sok helyen a boszorkányokat kívánták úgy elűzni, hogy friss vízzel mosták le a kemencében megsült kenyeret. Virágvasárnap Jézus virágvasárnap vonult be Jeruzsálembe, s ennek emlékére a lányok virágos ruhákba szoktak öltözni, és megszentelik a virágos barkát. Máshol pedig pálmaágat visznek magukkal a templomba. Magyar nyelvterületeken szokás díszbe öltöztetni Kisze Kata bábuját, hogy aztán virágvasárnap vízbe dobják, vagy pedig elégessék, véget vetve ezzel a télnek és a nélkülözésnek. Itáliában a karnevál utolsó napján kerül tűzre a szalmabábu. A tojás A leghúsvétibb szokás minden bizonnyal a tojáshoz kapcsolódik, ugyanis több teremtésmítosz is tojásból származtatja a világot. Az ókori egyiptomiak szerint lúdisten tojta a naptojást, a finnek teremtés- történetét elbeszélő Kalevala szerint kacsatojás darabjaiból lettek a világrészek. A keresztények Krisztus feltámadását látják benne, aminek mindenkori jelképe szintén a tojás, melyből úgy keletkezik új élet, mint ahogy Krisztus újjászületett szikla- sírjából. Pogányok és keresztények egyaránt hittek a tojás termékenységet fokozó erejében. A tojás egyben a húsvéti népszokások elengedhetetlen tartozéka is, egyrészt a bárány és sonka mellett igencsak fontos szerephez jut ünnepi asztalainkon, másrészt a húsvéti locsolkodásnál szokássá vált a hímes tojások ajándékozása. A magyar és német gyerekek fészket készítenek a titokban érkező nyúlnak, Dániában például a tojások névre szólnak. Elődeink így díszítettek Az idők során a húsvéti tojás díszítése népművészetünk egyik, sajátos motívumokban gazdag műfaja lett. Viszonylag egyszerű, ősi díszítésmód, a levélrátét alkalmazása. A karcolásos módszer pedig avar eredetű. A karcolt tojásokat a férfiak, legtöbbször pásztorok készítették emlékbe vagy ajándékba kedvesüknek, esetleg a földesúrnak vagy a számadó gazdának. A tojásdíszítési technikák különös vállfája a tojáspatkolás. Kovácsok, lakatosok fémdíszekkel ellátott tojásokat készítettek kézügyességük bizonyítására. Tojáspatkolásban a magyar Koszpek József tartja a világrekordot: egyetlen strucctojásra 119 miniatűr patkót vert fel, de ez a technika állítólag csak Magyarországon ismert. Máshol általában szalma vagy más növényi rátéttel, esetleg textilbevonattal is ékesítik a tojásokat. A bárány Szintén a húsvét egyik szimbóluma. De mit is jelent valójában? Sokaknak valószínűleg csak egy ételt, melyet ilyenkor szokás elkészíteni. Másoknak pedig színes képeslapok kedves idilljét. Az idősebb korosztálynak meg a gyermekkorban még élő népszokások emlékfoszlányait. A kérdés azonban ennél is bonyolultabb, ha úgy tesszük fel: mit is jelképez valójában a húsvéti bárány? A zsidó történelem legfontosabb eseménye a hosszú, egyiptomi rabságból való szabadulás volt. Hagyományuk szerint a bárány az első pészach, az egyiptomi kivonulás (exodus) előestéjének áldozati állata volt. A Biblia szerint a zsidók a bárány vérével jelölték meg az ablakfóliákat, és ez mentette meg őket a pusztulástól. A későbbiekben pedig a jeruzsálemi templomokban a kivonulás emlékére feláldozott bárányt elfogyasztották. Szent Pál párhuzamot vont a pészachi áldozat, valamint Krisztus között, és húsvéti báránynak nevezte őt. Innen ered aztán az a keresztény elgondolás, amely Krisztust Isten ártatlan, tiszta báránynak tekinti, aki halálával az egész emberiséget megváltotta a bűntől. Ezért húsvét a legrégibb és legfontosabb keresztény ünnep. De hogy pontosan melyik napra essen az ünnep, arról a keresztény egyházban a mai napig viták folynak. A 325-ös niceai zsinat óta a húsvétot egységesen a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon tartják. Ez az időpont március 22. és április 25. közé eshet. Az idő múltával e keresztény ünnep körül különféle népszokások szövődtek. Jelkép- rendszerük a pogány tavaszünnepek szertartásaiból ered, amelyhez később a feltámadás gondolata társult, (méri) Színes képeslapok kedves idillje FIGYELEM! Képzőművészeti verseny A Lelki Egészség Ligája épületében a szakértők előadásokkal és filmvetítésekkel segítik megvilágítani a lelki megbetegedések okait, s utalni a megfelelő kezelés fontosságára. A Pfizer gyógyszertársasággal együtt működtetett Nezábudka Galériában rendszeresen teret adnak a lelki betegségben szenvedők képzőművészeti alkotásainak. A tavaly meghirdetett versenybe 768 mű érkezett, a szakemberekből álló bírálóbizottság 12 alkotást díjazott, majd 51 műből kiállítást szervezett. A sikeren felbuzdulva ismét versenyt hirdetnek, a lelki betegek műveikben április 15-ig a Lélek tájai; szeptember 9-ig pedig a Családom tematikáját dolgozhatják fel. A résztvevők alkotásaikat a Pfizer gyógyszertársaság címére küldjék: 841 05 Bratislava 4, Dúbravská cesta 2. (erf) ZA PUŽEVKÍ ÜGA*^ zwAviE _ Gálén äburd*-3 Pereden nem bízzák a véletlenre a beiratkozásokat A Ficánkoló Óvoda továbbra is várja a legkisebbeket GAÁL LÁSZLÓ Az egészséges életmódra való nevelésre és a mozgáskultúra fejlesztésére összpontosítanak a peredi magyar óvodában. Ezt Berky Angelika igazgatónő mondta a beiratkozási program keretében, ahol is a szülők jelenlétében mutatták be az óvodát a jövendő óvodásoknak. A nevelési intézmény vezetője a műsor bevezetőjében elmondta, nagy a konkurencia, a szomszédos szlovák óvodába ugyanis jóval több gyereket íratnak a szülők, holott a nagyközség lakosságának több mint 80 százaléka magyar nemzetiségű. Az óvodában - amellett, hogy családias a nevelés - a testmozgásnak is fontos szerepe van; tanulási és magatartási zavarok megelőzését szolgáló alapozó terápiát és az idegrendszert fejlesztő módszert alkalmaznak. A helytelen testtartás, a lúdtalp megelőzésére is odafigyelnek. Egészséges életmódra és környezetvédelemre is nevelik az óvodásokat, heti egy alkalommal gyümölcsnapot tartanak, és havonta rendeznek az egész óvodát mozgósító ovifitnesz napokat. Az óvodában bordásfal, trambulin, szárazmedence segíti a gyerekek mozgását, ezért is választották maguknak a Ficánkoló Óvoda nevet. Az idei évet új, tágasabb csoportszobával kezdhették, az épület egy részén az ablakokat új, hőszigetelő műanyag ablakokra cserélték, és Borsányi Gyula polgármester a beíratási ünnepségen is megígérte, hogy a felújítást tovább folytatják. A pénteki programban egy csallóközi-má- tyusföldi összetételű vendég együttes is szerepelt, amelynek tagjai, a peredi Mórocz Denisza társaival, Boros Erikával, Menyhárt Dodival és Mórocz Gyulával vidám népdalokkal, megzenésített versekkel szórakoztatták a gyerekeket. A kicsik láthatóan nagyon élvezték az előadást, és maguk is bekapcsolódtak az énekbe, táncba, játékokba. Az óvoda létszáma jelenleg 35, közülük 11-en mennek jövőre iskolába. A beíratott új ovisok száma jelenleg 13, de az igazgatónő nagyon bízik benne, hogy szeptemberig még lesznek további jelentkezők. Az együttes tagjai remek hangulatot varázsoltak az óvodába (Szőcs Hajnalka felvétele)
