Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-17 / 63. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 17. Tudomány - hirdetés 15 » § » § » t i » » i i I I » I Két tudós szerint megoldható az évezredes vágyálom A környezetvédők szerint az elmúlt egy évszázadban a jeges felület több mint nyolcvan százalékkal csökkent Váljon láthatatlanná! Andrea Alú és Nader Eng- heta szerint a plazmoid segítségével elkerülhető a fény visszaverődése és elnyelődése. Ennek eredménye pedig a láthatatlanság, bár a kutatók szerint csak mikroszkopikus tárgyakat rejthetünk el. INDEX A Pennsylvaniai Egyetem két kiválósága szerint tehát a láthatatlanság kivitelezhető. Úgy gondolják, egy plazmoidpajzs segítségével megoldható az évezredes vágyálom. Igaz, csak olyan tárgyak esetében, melyeket amúgy sem láthatunk. A két tudós ötlete jelenleg még csak egy érdekes elképzelés, de nem mond ellent a fizika ma ismert törvényeinek. John Pendry, a londoni Imperial College fizikusának máris meglódult a fantáziája, érdekes koncepciónak nevezte a plazmoid megoldást, megemlítve, hogy nagy hasznát lehetne venni például az álcázásban. A probléma persze nem új, de nem csak a mesekönyvek írói, hanem komoly kutatók is foglalkoztak a láthatatlanság témájával. Az eddigi elképzelések azonban a kaméleonelvet követték; olyan felületet próbáltak alkotni, mely felvette a háttér színét, így belesimult környezetébe. Az Észak-Ka- rolinai Ray Alden például fénydetektorokkal feltérképezte a „hátul” látható felületet, majd az így kapott képet maga elé vetítette. A Tokiói Egyetem is hasonlóban sánti- kált. A kutatók létrehoztak egy olyan anyagot, mely fényvisszaverő gyöngyökből állt. Ezek aztán kivetítették a háttér színét. De a láthatatlan pajzs, melyet Alú és Engheta tervezett, ennél sokkal ambiciózusabb. Találmányuk ugyanis egy sajátos struktúra, mely láthatatlanná teszi a tárgyat, bármely oldalról is vizsgáljuk azt. A kulcs: redukálni a fény szóródását. Hogy ezt megértsük, nem árt tisztázni a látás fogalmát: azért látjuk a tárgyakat, mert a fény visszaverődik róluk. Ha tehát a fény szóródása meggátolható lenne, ráadásul a tárgy sem nyelné el a fényt, akkor az bizony láthatadanná válna. Alú és Engheta plazmoid felülete pont ezt teszi: elfojtja a fény szóródását, mégpedig úgy, hogy a fény hullámhosszán rezonál. Ennek következtében Alú és Engheta szerint az eltakart tárgyat észre sem lehet venni. Persze csodára azért nem lehet számítani. Orosz lélekbúvárok és hematológusok következtetése A vércsoport határozza meg a természetet? ÖSSZEÁLLÍTÁS A vér, pontosabban a vércsoport kihatással van az ember egész személyiségére - mindenesetre erre a következtetésre jutottak orosz lélekbúvárok és hematológusok. A 0 vércsoporthoz tartozó férfiak szenvedélyesek és türelmetlenek, s mindent azonnal akarnak. A Kom- szomolszkaja Pravda című orosz lapban publikált tanulmány szerint ha a kiszemelt hölgy nem veti magát azonnal karjaiba és persze az ágyába, a férfi fáradhatatlanul folytatja becserkészését, mindaddig, míg az áldozat igent nem mond. A beleegyezés viszont hidegzuhanyként hat, s a 0 vércsoportú úr azonmód új áldozat után néz. A 0 vércsoportú hölgyek féltékenyek és szenvedélyesek, így nincs irigylésre méltó helyzetben az a férfi, kinek rabul ejtik a szívét. Az A vércsoporthoz tartozó férfiak figyelmesek, ám félénkek és egy csöppet unalmasak. Gátlásosak az ehhez a vércsoporthoz tartozó hölgyek is, akikről elképzelhetetlen a miniszoknya viselete, vagy egy erősebb smink. Az ilyen nők soha nem bocsátkoznak kalandokba, mivel a szexet inkább kötelességnek, szükséges rossznak, mint jónak tartják. A B vércsoporthoz tartozó emberek kiegyensúlyozottak, jól tűrik a magányt, s ügyesen keverednek ki bármilyen kalamajkából. Érdekesség, hogy ehhez a vércsoporthoz tartozik az amerikai milliomosok negyven százaléka - állítják a tanulmány készítői. A B vércsoporthoz tartozó férfiak senkit sem akarnak meghódítani, mondván, ha sikerül, jó, ha nem, úgyis jó. Ami az ehhez a vércsoporttal tartozó hölgyeket illeti, ők igazi vadászok, s hajlamosak pusztán a flört kedvéért flörtölni. Az AB vércsoportú embereket ellentmondásos természettel verte a sors. Bár könnyedén kivívják a másik nem szimpátiáját, határozatlanok, állandó kételyek között gyötrődnek, s így pokollá teszik saját életüket - állítják az orosz tanulmány szerzői. (MTI) EGÉSZSÉG A hegylakók később halnak MTI A hegylakók később halnak meg, mint a tengerszinthez közelebb élők, állítják görög tudósok. A tézis még azokra a hegyvidékeken élőkre is igaz, akik eredendően hajlamosabbak a szívbetegségekre. A magyarázat a kényszerű edzettségben keresendő: a hegylakók a fel-le mászással edzésben tartják szívüket, amely azután oxigénben szegényebben is jól elboldogul feladatával. A kutatók három falu 1150 lakosának egészségügyi feljegyzéseit és halálozási adatait vizsgálták meg 15 évet felölelőn. Az egyik település ezer méter magasban van fent a hegyekben, kettő alacsonyan fekvő területen. Mint kiderült: a hegylakóknak magasabb a vérnyomásuk - mind a nőknek, mind a férfiaknak -, és más kockázati tényezőkben is „gazdabbak”, mégis alacsonyabb körükben a szívbetegség miatti elhalálozás. Szinte teljesen eltűnt a Kilimandzsáró hava Afrika legmagasabb hegye 1938-ban vált világszerte ismertté, miután Ernest Hemingway halhatatlanná tette A Kilimandzsáró hava című kisregényében, majd 1952-ben Henry King rendezett belőle romantikus filmet Gregory Peckkel a főszerepben; Azóta több száz ezren látogattak el a Kilimandzsáróhoz a világ minden tájáról. (Képarchívum) Szinte teljesen eltűnt a hó és a jég a Kilimandzsáróról, Afrika legmagasabb pontjáról. A fotó, amely a megdöbbentő természetijelenséget igazolja, abban a kötetben szerepel, amelyet kedden Londonban folyó környezetvédelmi konferencián osztottak szét. A tanácskozáson 20 északi és déli ország energia- és környezetvédelmi miniszterének részvételével elsősorban a Föld klímaváltozásairól vitatkoznak. A Kilimandzsáró vulkanikus tömbjét, amelynek 5.892 m-es csúcsa Kenya és Tanzánia között magasodik, több mint 11 ezer éve hó és jég fedi. A Climate Change környezet- védő szervezet jelentése szerint az elmúlt 1 évszázadban ez a jeges felület több mint 80 százalékkal csökkent, és a tudósok 2020-ra jósolják teljes eltűnését. Ez pedig láncreakciót von maga után a hegy körüli növényzet ökorendszerében. (MTI) SIMPLY CLEVER
