Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-16 / 62. szám, szerda
í I ) ) ) > > > > > > > í > > I ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 16. Digitália 13 A beágyazott rendszerek egyre intelligensebbek és vonzóbbak, hiszen láthatatlanul működnek, nem kényszerítik felhasználóikat a bonyolult részletek megismerésére CeBIT 2005: Megjelent a jövő Az informatikai ágazat megint teljes gázzal dübörög. Legalább is a hannoveri CeBIT informatikai kiállítás az idén (március 10-e és 16-a között) azt üzeni a világnak, hogy új korszak hajnalán vagyunk, amelyben a digitális technológiák észrevétlenül, de minden egyes ízében átszövik életünket. S nincs visszaút. KIÁLLÍTÁS A CeBIT minden eddiginél több kiállítót fogad az alsó-szászországi nagyváros gigantikus expo-parkjá- ban. A hivatalos, adatok szerint 6270 cég mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A szervezők legalább félmillió látogatót várnak a 27 hatalmas kiállítócsarnokba. Ami az információ begyűjtését, feldolgozását, továbbítását és tárolását lehetővé teszi, az szinte mind megtekinthető Hannoverben a legnagyobb számítástechnikai rendszerektől a fél falat beborító plazmaképernyőkön át a DVD-lemezre felvételt készítő tenyérnyi videokamerákig és a gyufásdoboz méretű MP3-lejátszókig. Az idei CeBIT fő újdonsága első látásra a digitális életforma erőteljes felbukkanása. Nemcsak a mindenre és semmire sem használható elektronikus kütyükre kell gondolni, hanem azokra az új megoldásokra is, amelyek a mindennapi életünket teszik könnyebbé. Az intelligens otthonokban a kommunikációs és szórakoztató eszközöket már egy központból lehet majd vezérelni, s ezek körébe beletartoznak az okos hűtőszekrények, az okos takarítóeszközök és más intelligens háztartási gépek, a tévék, játékkonzolok és számítógépek. A kiállítás másik üzenete, hogy a funkcionalitás a ma vásárlójának már kevés. Szépséget, designt, jó minőségű anyagokat, és praktikusan használható eszközöket valamint szolgáltatásokat akar. Ehhez kapcsolódik, hogy a globális márkák óriási méretű standjai mellett igen sok kis cég is megjelent, s igen versenyképesnek tűnő termékekkel állt elő. Ismeretlen koreai, japán, de főleg kínai cégek az elektronikai eszközök elképesztő kaval- kádját vonultatják fel idén szép formatervvel, jó gyártási minőséggel és versenyképes funkcionalitással. Közülük nem egy azzal a céllal érkezett a CeBIT-re, hogy olyan megállapodást kössön nagy cégekkel, amelynek értelmében a termékeiket e globálisan is jól ismert vállalatok márkaneve alatt értékesíthetnék szerte a világon. Az idei hannoveri seregszemlének nincs olyan átütő szenzációja, mint két évvel ezelőtt például az azóta széles körben elteijedt, s a wi-fi kapcsolatok megteremtéséhez szinte nélkülözhetetlen Intel Centrino chip. Az a szenzáció, hogy a CeBIT a totális informatika bekö- szöntének előérzetét hordozza. Egy olyan világét, ahol az információs technológia láthatatlanul segíti felhasználóinak életét, akár a munkahelyükön tartózkodjanak, akár utazzanak valahová, vagy éppen otthon legyenek. Beágyazott és láthatatlan technika. Napjainkban az infokom- munikációs technológia olyan mértékben áthatja az üzleti, a tudományos és a hétköznapi élet minden területét, hogy jelenletét már-már magától értetődőnek vesszük. Ezzel együtt a technika egyre inkább eltűnik használói szeme elől. Jóllehet, így bizonyos szempontból elveszti varázsát, de relevanciája megmarad. Sőt, az informatika fontossága minden korábbi szintet felülmúl. Az otthoni felhasználók készek olyan technikai megoldásokra költeni, amelyek érzelmeket váltanak ki belőlük: hajlandóak megfizetni például az elegáns dizájnt, mint a vágyott életstílus státuszszimbólumát. A kommunikáció, az informatika és a szórakozás konvergenciája a felhasználók és a gyártók szemében is lényeges motivációs tényező. Vannak azonban olyan technikai innovációk, amelyek lehetőségeit még nem aknáztuk ki teljes egészében. Ilyenek például az IP-hálózatok, a VoIP (az internetes hangátvitel), a grid- számítástechnika (azaz a független számítógépek kapacitásának agg- regálására szervezett PC-hálóza- tok) és az UMTS (a 3G mobiltelefónia). A vállalatok világában az informatikai automatizálja, felgyorsítja és integrálja az üzleti folyamatokat. Az áruk, a tőke és az információk nemzetközi vérkeringését olyan technológia tartja fenn, amely egykor puszta automatizációs eszközként jelent meg a piacon. Ma az informatika a sikeres globális üzleti működés kulcsa és katalizátora. Számos gyártó több mint 50 százalékban a beágyazott szoftverrendszereknek tulajdonítja termékei versenyelőnyét. A folyamatok megújítása fontosabb a termékinnovációnál. A globális verseny és piacra lépés akadályainak megszűnése arra kényszeríti a vállalatokat, hogy új módszerekkel vegyék fel a küzdelmet versenytársaikkal szemben. A cégek úgy látják, jövőbeni sikerük nagyobb mértékben függ üzleti modelljük (a szervezetükre jellemző működési rend) megváltoztatásától, mint működési profiljuktól (attól, hogy valójában mivel is foglalkoznak). A termékinnováció helyett egyre inkább az üzleti modell megújítása a legfontosabb verseny- tényező. A vállalatvezetők világszerte kiemelt szerepet tulajdonítanak az informatikának az üzleti folyamatok megújításához szükséges rugalmasság megteremtésében. Mindinkább felismerik az informatika átformáló erejét és stratégiai fontosságát. Az ágazatnak magának is reagálnia kell erre a trendre. Az' informatikai szektor feladata, hogy ösztönözze az innovációt a gazdaság többi ágazatában. A történelemben most először az informatikának lehetősége nyílik arra, hogy felruházza a vállalatokat az innovatív üzleti modellek bevezetéséhez szükséges rugalmassággal - és ez az ágazat felelőssége is egyben. Az IT-szektornak kell hordóznia ezt a terhet, hiszen egyetlen más iparágnak sincs ilyen óriási innovációs potenciálja, erőforrásbázisa, más iparág nem teremt ekkora értéket és áll kapcsolatban ennyi gazdasági területtel. Az IT-ágazat kinőtt a gyerekcipőből, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Elindult a konszolidáció útján, árverseny jellemzi, ügyfelei pedig már nem feltéde- nül ugranak az új technikára, hanem inkább megvárják, amíg az érettebb fázisba jut és csökkennek az árak. Az informatika csak úgy tudja kiaknázni lehetőségeit, ha könnyen kezelhető és integrálható, biztonságos, nyílt, szabványalapú megoldásokkal reagál ügyfelei növekvő teljesítményigényére. Ezek a szempontok rendkívül fontos szerepet játszanak majd a rugalmasság és az innováció motorjaként funkcionáló informatika jövőjében. A mainframe számítástechnika, a kliens-szerver architektúra és az internet fejlődése nyomán elérkezett az információ korának negyedik szakasza, amelynek fő jellemzője az üzleti és a technikai működés összeolvadása. Míg azonban az infokommunikáció más területein óriási (átlagosan kétévente megduplázódó) termelékenységjavulást lehetett megfigyelni, a szoftverágazatnak hat évre volt szüksége ugyanilyen mértékű fejlődéshez. A szolgáltatásorientált architektúrák és a webszolgáltatások megjelenésével azonban ez a szektor is óriási ugrás előtt áll. E technológiák és infrastruktúrák előretörésével párhuzamosan nő a kereslet a vállalatok körében a piaci versenyelőnyt hozó, rugalmasabb üzleti modellek bevezetése iránt. A szakemberek a hagyományos ipari alkalmazások mellett az innovatív otthoni termékek szegmensében is komoly lehetőségeket lámák a „beágyazott szoftverek” számára. A gépkocsigyártó vállalatok vezetői innovációik 80 százalékát már ma is olyan infokommunikációs technológiáknak tulajdonítják, amelyek nagy része szoftvertámogatással működik. Ezek a beágyazott rendszerek egyre intelligensebbek és vonzóbbak, hiszen láthatatlanul működnek, és nem kényszerítik felhasználóikat a bonyolult technikai részletek megismerésére. A beágyazott rendszerek megalkotásához interdiszciplináris gondolkodásra, illetve fejlesztésre van szükség, és az európaiak jól tudják kamatoztatni erősségeiket az ilyen, természetüknél fogva összetett projektekben. Hasonlóan ahhoz, ahogy a mobil telefonhálózatok új távlatokat nyitottak meg Európa távközlési ágazata előtt, a „termékbe épített” szoftverek is óriási lehetőségeket hordoznak az európai országok gazdasági fejlődésének és exportjának ösztönzése szempontjából. A globalizáció adott feltétel a mai világban és mindenkinek meg kell próbálnia előnyt kovácsolni belőle. Az SAP vezérigazgatója rengeteg új lehetőséget lát abban, ahogy az informatika új piacokra nyit kaput, és egyébként elérheteden felhasználókat, ismereteket és termékeket tesz hozzáférhetővé. Az informatika adja az információ, a know-how és a piacok korláüan elérését. A Bulgáriában, Indiában és Kínában létrehozott irodák például lehetővé teszik az SAP számára a helyi szellemi tőke hasznosítását, ugyanakkor hozzáférést nyújtanak Illusztráció a helyi munkaerő számára a globális tudáspiachoz. Ily módon az informatika elősegíti a munkahelyteremtést, az új termékek, szolgáltatások kidolgozását, és ezen keresztül a helyi gazdaság fejlődéséhez, valamint a digitális szakadék megszüntetéséhez is hozzájárul. Az informatikai ágazat magára talált 2004-ben, és ez a felfelé ívelő trend minden jel szerint 2005-ben is folytatódik. Ám a szektornak ki kell törnie a „védőburokból”. Az informatika láthatatlanabbá válásával párhuzamosan a tudományos és az üzleti élet szereplőinek egyre láthatóbbá kell tenniük jelenlétüket és együttműködésüket a társadalom számára. Az informatikai cégeknek a jövőben is szükségük lesz a CeBIT-hez hasonló szakmai seregszemlékre, de emellett - az IAA nemzetközi autóipari kiállítástól a Frankfurti Könyvvásáron keresztül a National Manufacturing Week szakkonferenciáig - más ágazati rendezvényeken is bizonyítaniuk kell az informatika üzleti működésben játszott szerepét. Múltbeli eredmények a jövőbeni innováció szolgálatában. Más országokhoz hasonlóan Németország (Fotók: TASR, Reuters) is feladta a 35 órás munkahétért folytatott küzdelmet, hiszen olyan gazdaságokkal kell versenyeznie, ahol az emberek 35 órát alszanak hetente. Véleménye szerint ebben a helyzetben nincs más választás, mint hogy a múltbeli innovációk eredményeit a jövőbeni innovációk szolgálatába állítsuk - ellenkező esetben a gazdaság és a társadalom fejlődése is megtorpanásra van ítélve. Ennek érdekében meg kell teremteni az IT-ágazat versenyképességét, valamint előtérbe kell helyezni a tudomány, az oktatás és az üzlet világa közötti, interdiszciplináris törekvéseket. A Lisszaboni Megállapodás ambiciózus célokat tűzött ki Európa elé 2010-re, ám elérésük érdekében még sokat kell tenni. Ezért fontos a koncentrált fellépés sürget azokon a területeken, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a gazdasági és társadalmi fejlődésre. Az informatikának - mint a legtöbb innovációs lehetőséget, erőforrást és az összes szektorra hatást gyakorló hozzáadott értékteremtési képességet felvonultató ágazatnak - központi szerepet kell játszania ezekben az erőfeszítésekben. (hvg.hu) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1
