Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-15 / 61. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szöveg nélkül (Ľubomír Kotrha rajza) Az amerikai kormány őszinte bocsánatot kér a magyar holokausztáldozatoktól Aranyvonat: 25,5 millió $ TALLÓZÓ ROMÁN SAJTÓ Kétségbeesett szerecsen- mosdatásnak, az Európai Néppárt kegyeinek elnyerését szolgáló puszta szemfényvesztésnek nevezte a román sajtó a szélsőségesen nacionalista, elvakultan magyarellenes Nagy Románia Párt (PRM) néppártra történt „átkeresztelését”. Az elmúlt hétvége „váratlan politikai eseményeként” értékelték a bukaresti lapok a PRM országos tanácsának azt a szombati döntését, hogy a pártot Nagy Románia Néppárttá (PPRM) keresztelik át, Comeliu Vadim Túdort pedig - miután leköszönt az elnöki posztról - tiszteletbeli elnökké választották. A lapok PRM-politikusok nyilatkozatait idézték, amelyek szerint „Vadim vagy megbolondult, vagy nagy stratégának bizonyuld’, s hogy „Európa ezt akarja, ezt kapja, a párt új stratégiára váltott át”. A tárgy- szerűségre törekvő Cotidianul szerint „a PRM gazdát, nevet, szabályzatot és doktrínát cserélt”, hogy „Vadim megjátsz- hassa az européer jófiút”, és eredményesen kopogtathasson az Európai Néppárt ajtaján, amiért már hónapok óta kilincsel. De ennek a Vadim-fé- le „forradalomnak” a fő oka a pártvezérnek az a kétségbeesett igyekezete, hogy megmentse a szakadástól a pártját. A Romania Libera viszont úgy látja, hogy „a szélsőséges nacionalisták be akaiják csapni az Európai Néppártot”. A román politikai pártok közül a legtöbb „olcsó húzásnak”, a választói bázis alapos megcsappanását megállítani próbáló „kétségbeesett erőlködésnek” minősítette a PRM-vezetés manőverét. A miniszterelnököt adó Nemzeti liberális Párt (PNL) szóvivője szerint „gyanakvással és sok fenntartással kell fogadni a PRM-ben történteket”. A kolozsvári polgármesteri tisztséget betöltő Emil Boc lakonikus nyilatkozatával tette helyre a „PRM-húzást”, amikor egy román népi bölcsességet idézve kijelentette: „A farkas levedli a bundáját, de természetét nem változtatja meg.” Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy Tudor lemondása után a PRM lemondását várja. CORRIERE DELLA SERA A pápa beszédkészsége tovább javulhat orvosi vélemény szerint, s II. János Pál megszólalása, ércesebb, fulladozó, de ennek ellenére érthetőbb hangja nem jelent meglepetést a szakembereknek. Giancarlo Cianfrone, a La Sapienza római tudományegyetem vezető fonetikai szakértője úgy nyilatkozott, a pápa megszólalásában nincs semmi meglepő, hangja tovább javulhat, ha megtartja kezelőorvosai utasításait. A gégemetszést követően az ötödik napon beültetett, nyitott kanül lehetővé teszi a hangszálak rezegtetését a belélegzett levegővel. Ugyanakkor korainak tűnik ily gyorsan hazaengedni az egyházfőt a kórházból - vélekedett Cianfrone, aki szíve szerint még egy-két hetes kórházi kezelést tartott' volna szükségesnek. Úgy véli, a heveny gége- és légzőszervi hurut miatt végzett gégemetszések után általában két héttel nyeri vissza beszédkészségét a beteg. Az Egyesült Államok az aranyvonat ügyében beterjesztett 25,5 millió dolláros megállapodással jóvá- teszi a múltbeli méltánytalanságot. TÓTH LÁSZLÓ Ezt a Miami Herald írta a magyar holokauszt-túlélők és az amerikai kormány között létrejött peren kívüli egyezségről. A szerkesztőségi kommentár szerint a megállapodás jóváteszi azt, amit a Bül Clinton elnök által felkért bizottság úgy minősített: az Egyesült Államok égbekiáltó módon kudarcot vallott abban, hogy saját elveit kövesse a holokausztáldozatok elrabolt tulajdonainak a visszaadásáról. A lap hangsúlyozza, valójában semmilyen összeg nem kárpótolhatja a magyar túlélőket elvesztettjavaikért, amelyek azután tűntek el, hogy az amerikai hadsereg 1945 májusában lefoglalta az elrabolt ingóságokat szállító aranyvonatot. A túlélőknek akkor sokkal nagyobb szükségük lett volna a pénzre, mint évtizedek múltán. Sokan vigaszt találnak azonban abban, hogy az amerikai kormány megpróbálja jóvátenni a történelmi igazságtalanságot, még akkor is, ha egyetlen túlélő sem kap személyre szóló kártalanítást. Bepereli az KOKES JÁNOS Csehországban ismét feszültség keletkezett a kormány és a római katolikus egyház között, miután a prágai érsek nyilatkozatban bírálta a kulturális tárcát, amelynek hatáskörébe az egyházak ügyei is tartoznak, hogy a múlt évben kevesebb pénzt adott a papok bérére, mint amennyi a törvény szerint járt volna nekik. „Sajnos, az egyházak ki vannak szolgáltatva a minisztérium ké- nyének-kedvének, s az év elején azt sem tudják, mit kapnak vagy nem kapnak majd” - állítja Miloslav Vlk. Az érsek szerint a katolikus egyház tavaly 28 millió koronával kapott kevesebbet a papok bérére, mint amennyi a törvény szerint járt volna. Állítólag hasonlóan megrövidítette az állam A megállapodásban szereplő 25,5 millió dollárból 21 milliót a legrászorultabb magyar holokauszt-túlélők megsegítésére fordítanak, egészségügyi és szociális gondoskodás formájában. Félmillió dollárt egy levéltár létrehozására szánnak, amely az aranyvonattal kapcsolatos dokumentumokat gyűjti. A fennmaradó ösz- szeg az ügyvédek honoráriumát és a több mint három éven át tartó per költségeit fedezi. A megállapodás értelmében az amerikai kormány nyilatkozatot tesz közzé az aranyvonat ügyében. Ennek magába kellene foglalnia egy őszinte bocsánatkérést a magyar áldozatoktól. „Noha az aranyvonattal történtek egyáltalán nem jellemzik az Egyesült Államoknak a II. világháborúban tanúsított magatartását, kötelességünk, hogy elszámoljunk a múlt hibáival. Ez csak erkölcsi szilárdságunkat erősítheti” - hangsúlyozza a Miami Herald szerkesztőségi kommentárja. Az Orlando Sentinel című floridai lap Israel Singert, a Zsidó Világkongresszus elnökét idézi, aki erkölcsi és etikai győzelemnek nevezte a megállapodást, amely jóváteszi a múltat. Israel Singer fog javaslatot tenni arra, milyen humanitárius szervezetek között osszák szét a 21 millió dollárt. A lap idézi Sámuel Dubbinnak, a a többi egyházat is, de ők nem tiltakoztak. „A papok amúgy is alacsony bérét a tárca mindenféle figyelmeztetés nélkül egyoldalúan csökkentette” - jelentette ki az érsek, aki szerint az állam ezt a fizetéscsökkentést idén is fenn kívánja tartani. „Hogy hová mennek ezek a pénzek, azt nem tudjuk” -jegyezte meg. Az egyetemi végzettséggel rendelkező papok átlagos havibére 2003-ban az érsek szerint mintegy 13 600 korona volt, s tavaly tovább csökkent. Az országos átlagkereset a hivatalos kimutatás szerint 2004 végén meghaladta a 18 ezer koronát. „Ha a katolikus egyháznak annyit adnánk, amennyit követel, akkor nem maradna pénzünk a többi egyház támogatására” - mondta Jana Repková, a kulturális minisztérium egyházügyi őszfelperesek egyik ügyvédjének szavait is, amelyek szerint az ügy nem a pénzről szól, hanem a történelemmel való elszámolásról. A The New York Times és a Los Angeles Times idézi Gideon Tay- lort, az ügyben közvetítő Conference on Jewish Material Claims Against Germany alelnökét, aki szerint a megállapodás egyben jelképes elismerése egy elszigetelt és szerencsétlen fejezetnek egy olyan történelmi korból, amelyben az amerikaiak dicsőséges szerepet játszottak. „Az igazságtalanságokat orvosolni kell, a hibákat be kell vallani, de a jó cselekedeteket is el kell ismerni” - hangoztatta. A Los Angeles Times úgy fogalmaz, hogy az amerikai kormány egy kivételes elismerési nyilatkozatot fog közzétenni az Egyesült Államok szerepéről az aranyvonat kirablásában. A lap megjegyzi, hogy az aranyvonat ügye volt az egyetlen olyan holokauszttal kapcsolatos per, amelyben az amerikai kormány alperes volt. Israel Singer a bíróhoz intézett levelében hangsúlyozta, az Egyesült Államok nemcsak felszabadító volt Európában, hanem az európai zsidóság megmentője is a holokauszt után. A szerző az MTI washingtoni tudósítója tályának vezetője. Pavel Dostál tárcavezető a kritikát visszautasította. Miloslav Vlk erre azt mondta, a katolikus egyház várhatóan bírósági úton próbál megoldást találni a problémára. A cseh kormányzat és az egyház között már évek óta feszültség van amiatt, hogy a felek nem tudnak megegyezni a kommunista rendszer által elvett egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Az állam úgy véli, a katolikus egyház többet követel, mint amennyi járna neki. Az egyházak ökumenikus tanácsa nemrég olyan megoldást javasolt, hogy a katolikusok lemondanának bizonyos javakról, ezért az állam kötelezné magát, hogy ötven esztendeig évi egy- milliárd koronás járadékot fizetne az egyháznak, amely azután önfenntartóvá válna. Miloslav Vlk prágai érsek szerint a kormány megrövidíti a római katolikus papokat egyház a cseh államot? KOMMENTÁR / Évtizedes per KOCUR LÁSZLÓ Cingel Zsuzsa, a kassai U. S. Steel egészen Brüsszelig eljutó egykori darukezelője után újabb „népi hős”, alulról jövő emberjogi harcos van születőben, szintén Kelet-Szlovákiából. František Piskurának hívják, februárban egy ideig Kassán, az alkotmánybíróság épülete előtt tüntetett csendesen, tegnap pedig polgári engedetlenségbe kezdett, mivel az Eperjesi Járásbíróságon tíz éve folyamatban van egy munkajogi pere, s azóta nem született döntés az ügyében. Az elkeseredett állampolgár elmaradt munkabérét követeli egykori alkalmazójától. Piskura egy eperjesi állami vállalatnál dolgozott, melyet a Mečiar-kormány idején privatizáltak. A cég ellen 2003-ban csődeljárást kezdeményeztek, ez újabb akadályokat gördített az egykori karbantartó ügye elé. Mivel a férfi - jogosan - nem volt elégedett az ügyintézés „gyorsaságával”, a Legfelsőbb Bírósághoz és a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult. Mindkét testület helyt adott panaszának, ám az eperjesi bírákat ez sem hatotta meg. Ezért tegnap levélben tájékoztatta a három legfőbb közjogi méltóságot kezdeményezéséről, bár őszintén szólva, nem tudom, mit remél tőlük. Esete azt példázza, a kisember reménytelen helyzetben van, ha egyszer bekerül valamilyen állami intézmény gépezetébe. A történet első olvasásra hihetetlennek tűnik. Ám rövid utánajárással csaknem minden második járásbíróságon találunk - ha nem is ennyire durva, de - hasonló esetet. Hogy mást ne mondjak, lapunknak is van egy 1998 óta húzódó ügye, melyben csak nem bír ítélet születni. Az emberjogi biztoshoz beérkező kérelmek többségében is az évek óta elhúzódó perekre panaszkodnak leginkább. Ha egy gyermekelhelyezési vagy gyermektartási perben öt-nyolc évig nem születik ítélet - márpedig erre is volt példa -, az a családi kasszára nézve bizony nagyon komoly következményekkel járhat. A büntetőügyekben pedig folyamatosan romlik a helyzet. Az igazságügyi minisztérium nemrégiben készült elemzése szerint 2000 óta évről évre növekedett a kerületi bíróságokon a megoldatlan ügyek száma. 2000-ben 365, tavaly pedig már 403 jogi esetet toltak maguk előtt a bírák. Ezek a számok a hazai bíróságokon uralkodó katasztrofális állapotokról árulkodnak. Ezzel a helyzettel a rendszerváltás óta többen megpróbáltak kezdeni valamit. Vladimír Mečiar kormányának 1997-es reformja, mely a bíróságok hálózatának bővítésével próbálkozott, éppen az ellenkező hatást érte el, a sok kis bíróság csak tovább terhelte a rendszert, újabb munkát adva a fellebbviteli bíróságoknak. Az első Dzurinda-kormány sem törte össze magát az igyekezettől, valószínűleg hiányzott a kellő politikai akarat. A másodiknak aztán sikerült elfogadtatnia egy felemás bírósági reformot, mely legalábbis nem minden vonatkozásában racionális, mivel nem sikerült átültetni Dániel Lipšic eredeti elképzelését. A miniszter koncepciója felett részben győzedelmeskedett a parlamenti képviselők akarata, akik úgy képzelték el a reformot, hogy az ő régiójukban nem számoltak bíróságok megszüntetésével. Márpedig mivel mindegyik honatya egy-egy régiót képvisel, a végeredmény olyan lett, amilyen. František Piskura és a hozzá hasonlók esetei intő jelként figyelmeztetnek: az igazságügy terén bőven akad még tennivaló. JEGYZET Sí-talpra, magyar! SZÁSZI ZOLTÁN A traktorok hazamentek. A határőrök mérgeskednek. Fél Magyarország határon túl. Az ország legnagyobb kokárdája a parlament előtt. Ünnep. Nemzeti. Az ünnep jó. A nemzeti is. Önazonosság-tudat. Magyarságtudat. Léttudat. Szabadságtudat. Történelmi tudat. Tudakozó. Mikor megy expresszvonat az Alpokba? Szabadnap. Csúcsforgalom sincs a székesfővárosban. Szép langy napsütés. Mintha végre tavaszodna. Ott, kint. Bent még hideg van. Elfagytak a lelkek. Kárpát-medencei sikertörténet magyarnak lenni. 1100 év Európa közepén. Vagy küszöbén? Vagy most már bent? A visszaintő múlt a téma napokig. A hősöknek poruk sincs már. A megkopott síremlékek felújítása folyamatos. A politikusok kokárdásan, beszédre készen. Mint mindig. Ha van mondanivaló, ha nincs. A nép hallgatásra készen. A nép, az már csak ilyen istenadta, lelkében ünnepre vágyó. A szobrok lesikálva, zászlódíszben minden falu, minden város. Virágkertésznek lenni jó. Igény van most koszorúra. Kié nagyobb? Kié nemzetibb színű? Ki volt ott? Mit mondott? Csak beszélt? A múlt tanulságai. Hogy tudunk mi hősök lenni. Hát persze, hogy tudtak az ősök. Eszmékért halni. Micsoda képesség! Szabadság, szerelem! Ám ha követválasztásról van szó, akkor meg kiűzetés. Szegény Sándor! Barguzin vagy Segesvár? Bronzba öntve a büszkeség. A traktorok hazamentek. A határőrök mérgeskednek. Mert forgalom, az lesz! Haza is fog jönni ez a sok jó nép. Fél Magyarország határon túl. Sok millió magyar lélek határon innen. Ünnepel. Nemzetit. Nemzettudat. Azonosságtudat. Magyarságtudat. Mit tudom én milyen tudat?! Tudakozó? Mikor megy vonat az Alpokba? Sí-talpra magyar! Híg a duma!
