Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-15 / 61. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 15. RÖVIDEN Teljes káosz Csecsenföldön Groznij. Aknavetős támadást intéztek tegnap a csecsen főváros katonai parancsnoksága ellen, a gránátok öt katonát - más források szerint tizenötöt-megsebesítettek. Ezt a csecsenföldi orosz parancsnokság közölte. A támadás a reggeli eligazítás idején érte a grozniji Lenin kerület katonai parancsnokságának felsorakozott állományát. Az aknákat feltehetően egy gépkocsiról lőtték ki csecsen lázadók. Ez utóbbiak viszont azt közölték, a támadást nem ők követték el, a robbanásokat maguk az orosz erők okozták. Ugyancsak tegnap az orosz belügyi erők katonái megöltek három szélsőséges fegyverest és elfogtak kettőt a Csecsenfölddel szomszédos Dagesztán déli részén. (MTI) Újabb önkéntes ment Hágába Banja Luka. Hágába indult tegnap egy boszniai szerb feltételezett háborús bűnös, hogy a törvényszék előtt feleljen az ellene felhozott vádakra. Goj- ko Jankovics Banja Lukából repült Hágába, Darko Matijase- vics boszniai szerb belügyminiszter kíséretében. A Banja Luka-i és a belgrádi kormány közös közleményében „erkölcsös és felelős cselekedetnek” minősítette tettét. A boszniai szerb kormány kezeskedik Jankovicsért Hágában, hogy pere kezdetéig szabadlábon lehessen, ezenfelül pedig a hatályos törvényekkel összhangban anyagi segítséget is nyújt családjának. (MTI) Fenyegetés követségeknek Zágráb. Fenyegető leveleket kapott több EU-tag zágrábi nagykövetsége és számos, nemzetközi szervezet külképviselete. A horvát rendőrség nem hozta nyilvánosságra a levelek tartalmát. Horvátország csütörtökön kezdené meg az EU-val a csatlakozási tárgyalásokat, ám könnyen lehet, hogy ezt elhalasztják. A 25-ök több országa szerint ugyanis Zágráb szándékosan nem keríti kézre a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornokot. (MTI) Gotovina, a horvát csatlakozásfő akadálya (Képarchívum) Két nap alatt hat lefejezés Rijád. Két nap alatt hat embert fejeztek le Szaúd-Arábiá- ban, ezzel 28-ra emelkedett az idén kivégzettek száma a szigorú vallási törvények szerint élő muzulmán királyságban. Tegnap négy Fülöp-szigeteki férfi fejét vették, mert megölték egy honfitársukat. (MTI) Hu Csin-tao államfő-pártfőtitkár szerint a hadseregnek készen kell állnia a háborúra Szíria ellen és mellette Veszélyes kínai kardcsörtetés ímí!cSeľvet° A tajvaniak tegnap a kínai törvény ellen tüntettek (ČTK/AP-felvétel) Peking. A kínai parlament tegnap elfogadta a vitatott elszakadásellenes törvényt, amely lehetővé teszi az erőszakos fellépést Tajvan ellen, ha a sziget kikiáltaná függetlenségét vagy kudarcot vallanának az egyesítési tárgyalások. ÖSSZEFOGLALÓ A kínai televízióban élőben közvetített parlamenti ülés 2896 honatya igen szavazatával, ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett fogadta el a törvényt. Az eredmény kihirdetése után a képviselők tapsviharban törtek ki. A jogszabály elfogadása egyébként várható volt, hiszen a pekingi parlament rutinszerűen támogatja az ázsiai ország kommunista párti vezetése által kijelölt irányvonalat. Hu Csin-tao államfő-pártfőtitkár azonnal aláírta a jogszabály hatályba lépéséről szóló rendeletet. A törvény elfogadása előtt egy nappal az államfő azt hangoztatta, a kínai hadseregnek készen kell állnia a háborúra, és a nemzet védelmének ügyét minden más dolog fölé kell helyeznie. Ven Csia-pao kormányfő sajtó- értekezletén mindazonáltal azt hangoztatta, nem háborús törvényt hagytak jóvá a képviselők. „A törvény a békés egyesítést szolgálja. Nem Tajvan népe ellen irányul és nem is háborús törvény” - fogalmazott. A törvény értelmében Kína fenntartja magának a jogot az erőszakos fellépésre, ha Tajvan kikiáltaná függetlenségét vagy kudarcot vallanának az egyesítési tárgyalások. Kína a polgárháború 1949-es befejezése óta de facto függeüen Tajvant a mai napig lázadó tartományának tekinti. Peking az új törvény elfogadása előtt is rendszeresen fenyegetőzött a sziget megtámadásával. A szintén tegnap elfogadott idei védelmi költségvetés a tavalyihoz képest 12,6 százalékkal, 244,65 milliárd jüanra (29,5 milliárd dollár) növeli a katonai célú kiadásokat. Kínai tisztségviselők szerint a növekedés a haderő korszerűsítését szolgálja, nem pedig a háborús készülődést. Az új törvény már elfogadása előtt széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki. Washington önmérsékletre sürgette Pekinget és a törvénytervezet felülvizsgálatát sürgette. Tegnap Tajvan mellett Japán és Ausztrália is elítélte a jogszabályt. „Ez a törvény nem más, mint a háború jóváhagyása” - mondta a tajpeji kormány szóvivője. A tajvani elnök, Csen Suj-pien vezette Demokratikus Haladó Párt parlamenti képviselői diktátornak nevezték Hu Csin-tao kínai elnököt és miniszter- elnökét, Ven Csia-paót. Japán szerint a kínai törvény hátrányosan befolyásolhatja a térség egyensúlyát. Biztonsági kérdésekről tartott februári tárgyalásain Japán és az USA leszögezte: a Tajvani-szoros ügyeiben biztonságüag egyaránt érdekeltek. Alexander Downer ausztrál külügyminiszter kilátásba helyezte, ha egy Tajvan elleni kínai támadás amerikai válaszcsapást vált ki, kormánya konzultálni fog Washingtonnal, ahogyan azt az 54 éve született ANZUS szerződés előírta. Azt külön kérdésnek nevezte, hogy Ausztrália bekacsolódna-e egy ilyen konfliktusba. Ezzel szemben Oroszország tegnap támogatásáról biztosította a pekingi törvényt, mondván: a tajvani kérdés Kína belügye, Kína pedig Moszkva stratégiai partnere. A Lukasenko-féle fehérorosz vezetés is támogatásáról biztosította ez ügyben Pekinget. (MTI, TASR) Bejrút. Közel félmilliós ellenzéki tüntetést tartottak tegnap a libanoni fővárosban abból az alkalomból, hogy egy hónapja gyilkolták meg Rafik Hariri volt kormányfőt. Bejrútban bezártak a bankok, üzletek iskolák, hogy mindenki részt vehessen a demonstráción, amelyen a szíriai csapatok azonnali távozását követelték. A tüntetők másik fő célja volt nyomást gyakorolni a hivatalos szervekre, hogy kiderítsék a Hariri-gyilkossággal kapcsolatos igazságot. Pár órával korábban, vasárnap délután és este Nabatije városában több százezer fős tömegtüntetést tartottak a Hezbollah síita szervezet támogatására. Ennek résztvevői a libanoni belügyekbe való külföldi beavatkozást elítélő transzparenseket tartottak a magasba. Az üzenetet az USA-nak és Izraelnek címezték, nem pedig Szíriának. A megmozdulás résztvevői közül sokan az „Amerika kifelé!” jelszót skandálták. A vasárnapi tüntetéssel a Hezbollah egy hét alatt másodszor tartott erődemonstrációt. A Hezbollah - és a szintén síita Amal szervezet - felhívására március 8- án ugyanis legalább félmilliós tüntetést rendeztek Bejrútban Szíria támogatására. Ez a megmozdulás messze nagyobb volt, mint amekkorát a Szíria-ellenes libanoni ellenzék addig meg tudott szervezni. A Hezbollah Libanon legbefolyásosabb politikai szervezete és egyetlen fegyveres pártja. A Hezbollah gerillái harcoltak Dél-Libanon izraeli megszállása ellen, amíg az izraeli fegyveres erők 2000-ben nem távoztak onnan. (MTI, TASR) Nem törlik el a halálbüntetést Peking. Kínában nem törlik el a halálbüntetést, átalakítják viszont az igazságszolgáltatás rendszerét annak érdekében, hogy a halálos ítéleteket igazságosan szabják ki. Ezt Ven Csia-pao kormányfő mondta a parlament ülését követő sajtóértekezletén. Szerinte az országban uralkodó állapotok miatt nem lehet lemondani a halálbüntetés alkalmazásáról. A reform részeként a kínai legfelsőbb bíróságnak ismét joga lesz felülbírálni a halálos ítéleteket. (MTI) Olyan országokba vitték őket, ahol a kínzás bevett gyakorlat a vallatás során Gyanús CIA-ügynökök Európában MTI-JELENTÉS Washington. Európai országok hatóságai vizsgálatot folytatnak annalfltiderítésére, hogy az amerikai CIA terroristagyanús személyekre vadászva megsértette-e az illető országok törvényeit. A The Washington Post értesülése: CIA-ügynökök terrorizmussal gyanúsított szélsőségeseket kerítettek kézre Európában és olyan országokba vitték őket, ahol a kínzás bevett gyakorlat a vallatás során. A lap tudomása szerint Németországban, Olaszországban és Svédországban folytat vizsgálatot az ügyészség annak megállapítására, hogy a CIA ügynökei megsértették- e az illető ország törvényeit és az emberi jogokat ezzel a vitatható eljárással. A nyomozást nehezíti, hogy az ügynökök feltehetően diplomáciai mentességet élveznek és álnéven tevékenykednek. Az olasz és a német hatóságok nem zárják ki a vádemelés lehetőségét. Az amerikai sajtó már korábban is hírt adott arról, hogy a CIA bevett gyakorlata a „fogolyáthelyezés”. Olyan országok titkosszolgálataival működik együtt ebben, mint az emberi jogi bizonyítványáért elmarasztalt Egyiptom, Jordánia és Pakisztán. Amerikai illetékesek a minden részletben titokban tartott együttműködés mellett azzal érvelnek, hogy az hatékony és törvényes módja a megelőzésnek a terrorizmus elleni harcban. A lap szerint 4 személy ügyében folyik nyomozás az említett három országban. Például Olaszországban 2003 februárjában egy Abu Omar nevű radikális egyiptomi vallási méltóság a milánói mecsetbe igyekezett a déli imára, amikor két férfi megragadta, vegyi anyagot fújt az arcába és egy autóba tuszkolta. Azóta nincs semmi hír róla, az olasz nyomozók azonban már közel vannak ahhoz, hogy azonosítsák elrablóit. A nyomozók nemrég az északitáliai avianói légitámaszponton jártak és követelték a dokumentumokat, hogy a kérdéses időpontban milyen amerikai gépek szálltak föl vagy érkeztek a közös amerikai-olasz bázisra. Kirgizisztánban Akajev elnök klánja könnyűszerrel átmentheti hatalmát A legpiszkosabb választás ÖSSZEFOGLALÓ Biskek. Fölényes győzelmet aratott Aszkar Akajev hivatalban lévő kirgiz elnök a parlamenti választások vasárnapi, 2. fordulójában. Ezt az ellenzék szerint még az első fordulóénál is súlyosabb visszaélések jellemeztek. A szavazatok 90 százalékának megszámlálása után tegnap közzétett eredmény szerint az ellenzék csak 4 mandátumhoz jutott a közép-ázsiai ország 43 fős parlamentjében. A hatalom pártfogoltjai már az első fordulóban megszereztek 30 parlamenti helyet, míg az ellenzéknek csak két körzetben sikerült győznie, s csak további két mandátumhoz jutott a 2. fordulóban. Akajev lánya, Bermet kényelmesen győzött a második fordulóban, míg a fia, Aidar, már az első fordulóban bejutott a parlamentbe. Az ellenzék attól tart, óriási parlamenti fölényét Akajev elnök arra használhatja fel, hogy az alkotmány tilalma ellenére harmadszor is megpályázza az államfői bársonyszéket, vagy saját kegyence kezére játssza át a hatalmat. Az egyik, a versenyből kizárt ellenzéki jelölt azt mondta, ez volt a legpiszkosabb választás, amelyet valaha látott. Egy civil szervezet szerint a második fordulóban még tömegesebbek voltak a visszaélések, mint az elsőben, helyenként például buszokkal szállíAszkar Akajev (ČTK/AP) tották a szavazókat a választóhelyiséghez és akadályozták tevékenységükben a megfigyelőket. Az EBESZ a nemzetközi szabványoktól elmaradónak minősítette már az első fordulót is. (ni, t) Félnek a korrupt kelet-európaiaktól EP-képviselői fizetések MTI-HÍR London. Csökkenteni akarja az Európai Parlament az egyes tagországok képviselőinek fizetése közötti különbségeket. Az EP attól tart, az alacsony jövedelmű keleteurópai képviselőket „kísértés érheti” fizetésük csalással történő kiegészítésére - írta a Financial Times. A fizetések harmonizálásával megszűnhet az az állapot, hogy miközben egy olasz EP-képviselő havi 11 ezer eurót visz haza, balti kollégái csak 800-at. Pat Cox, az EP előző elnöke a lapnak azt mondta: ha ezt a helyzetet nem oldják meg, csak idő kérdése, hogy mikor tör ki botrány. A jelen helyzetben előfordulhat: egy EP-képviselő néhány száz eurót kap havonta, a titkára pedig több ezret. Felmentették a Holodov megölésével vádolt tiszteket Eltussolják a gyilkosságot ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz legfelsőbb bíróság helybenhagyta azoknak a katonatiszteknek a felmentését, akiket Dmitrij Holodov újságíró 1994-es megölésével vádoltak. A riporternek azért kellett meghalnia, mert a hadseregben létező korrupcióról út. A legfelsőbb bíróság katonai tanácsa tegnap elutasította a főügyészség semmisségi keresetét és Holodov szüleinek fellebbezését a moszkvai katonai körzet bíróságának tavaly júniusi felmentő ítéletével szemben. A legfelsőbb fórum ugyanis úgy találta, a vádnak nem sikerült vitathatatlanul bizonyítania Pavel Polovszkih egykori ejtőernyős hírszerző főnök és három tiszttársa, valamint két másik vádlott bűnösségét a Moszkovszkij Komszomolec oknyomozó riporterének megölésében. Holodowal, aki az orosz hadseregben burjánzó korrupcióról cikkezett, egy diplomatatáskába rejtett pokolgép végzett 1994 októberében. A főügyészség szerint megölését Polovszkih rendelte meg Pavel Gra- csov akkori védelmi miniszter su- galmazására, mert az újságíró információval rendelkezett a készülő csecsenföldi hadműveletről. Holodovot egy moszkvai pályaudvarra csalták, amelynek csomag- megőrzőjéből a táskát kivette. Valakitől megkapta a rekeszt nyitó zsetont, valaki pedig telefonon azzal kecsegtette, hogy a táskában főtisztekre nézve terhelő adatok vannak. Az újságíró a szerkesztőségben nyitotta ki a táskát, s a robbanás nyomban megölte. A moszkvai katonai bíróság már 2002 júniusában is felmentette a vádlott tiszteket, de ezt a verdiktet a legfelsőbb katonai bíróság 2003-ban még érvénytelenítette, és elrendelte a per újratárgyalását. Gracsov tagadta, hogy Holodov megölését sugalmazta volnarés már korábban beszüntették az eljárást ellene. A mostani ítélet kimerítette a főügyészég fellebbezési lehetőségeit, dé Holodov szülei megerősítették, hogy az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulnak. (MTI, hó)
