Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-12 / 59. szám, szombat
30 Egészségünkre - nyelvlecke ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 12. Sajnos, eddig nem sikerült egyértelmű választ adni arra, mi okozza a skizofréniát, mely a lakosság kb. 1 %-át érinti Amikor meghasad a személyiség... Gyakorta találkozunk történetekkel, amelyek arról szólnak, hogy a skizofrén emberek különféle belső hangok hatására követnek el bűncselekményeket, nem ritkán még gyilkosságot is. DR. PÓCZIK GÁBOR E súlyos lelki betegségnek sokféle formája létezik. Nagy általánosságban elmondható, hogy főleg a gondolkodás, a hangulat, az egész viselkedés zavara, valamint a beteget érő ingerek kóros felfogása a legjellemzőbb tünet. Teljesen megváltozik a beteg személyisége. Sajnos eddig nem sikerült egyértelmű választ adni arra, mi okozza ezt a betegséget, mely a lakosság kb. 1 %-át érinti. Annyit azonban sikerült megállapítani, hogy pusztulni kezdenek az agysejtek, az agysejteket támasztó szövet viszont felszaporodik. Emellett megfigyelhető, hogy az agy bizonyos részeiben túl sok a dopamin, noradrenalin nevű anyag. Sokkal gyakrabban alakul ki a szkizofrénia olyan betegeknél, akiknek valamelyik családtagja ebben a betegségben szenved. Az első tünetek a 20. és 30. életév között jelentkeznek. Érzékelési zavarok: először csak különféle zsibbadások, bizsergések jelentkeznek, melyek később mindenféle téveszmékkel párosulnak. Ilyen lehet például a vér áramlásának érzékelése az erekben, égő érzés az agyban stb. Illúziók: a beteg a valós dolgokat kissé másképp érzékeli, eltorzítja, természetesen nem amiatt, hogy látása, hallása vagy más érzékszerve megbetegedne. Sokszor „látászavarok” formájában jelentkeznek az illúziók: például a beteg úgy látja, hogy a tárgyak, személyek megváltoztatják alakjukat, más esetben ismerős emberek hasonmásait véli felismerni idegen emberekben. Hallucinádók: olyan érzékcsalódások, melyeknek az illúziókkal ellentétben nincs semmiféle valóságalapja. Talán a legismertebb és egyben a leggyakrabban előforduló hallucináció a különféle hangok vélt hallása. Ezek a hangok beszélgethetnek egymással, megjegyzéseket tehetnek a beteg viselkedésére. Más esetben különféle dolgok elvégzésére utasíthatják a beteget. Nem ritkán ilyen hangok hatására a szkizofrén beteg megöli családját, esetleg magával is végez. Egyik formája a hahucinációnak a Seglas- féle hallucináció, amikor a beteg azt gondolja, hogy valaki más képes beszélni az ő szájával. Gondolkodászavarok: a beteg gondolkodása lelassul, csapongóvá válik. Hirtelen, minden átmenet nélkül vált témát a beszélgetés során. Gyakran panaszkodik arra, hogy gondolatai megakadnak. A betegben az a téveszme alakul ki, hogy telepatikus képességekkel rendelkezik, rosszabb esetben azt hiszi, hogy mások figyelik őt. Érzelmi változások: A skizofrénia gyakran társul depresszióval, szorongással, de előfordulhat emelkedett hangulat vagy éppen lehan- goltság, érzelmi tompultság. Téveszmék: Régebben gyakoribbak voltak a vallási téveszmék, amikor a beteg meg volt győződve saját rendkívüli, természetfeletti szerepéről. Manapság a téveszmék egyik legismertebb formája az üldözteté- ses téveszme, amikor a beteg váltig állítja, hogy földöntúli lények, esetleg a különféle titkosszolgálatok vagy a maffia üldözi őt. További nagyon gyakori téveszme a kóros féltékenység. Az ilyen beteg minden ok nélkül gyanúsítja partnerét. Katatóniás tünetek: Skizofrén betegeknél gyakran találkozhatunk mozgászavarokkal. A beteg lehet nyugtalan, izgő-mozgó, de előfordulhat kifejezett lelassultság is. Ritka esetben előfordul, hogy a beteg furcsa testhelyzetet vesz fel: pl. keresztre feszített helyzet, fekvéskor a fejét a párna fölött tartja. Erőszakos magatartás: Az akut skizofréniás állapotokban tapasztalható az erőszakkal való fenyegetés, kisebb agresszív kitörések, valamint veszélyes viselkedés, amikor a beteg szót fogad a hallott parancsnak. Nem tipikus tünetek: A skizofrén beteg gyakran extravagáns öltözködésű, vagy épp ellenkezőleg, rendetlen, piszkos, toprongyos. Nem törődik magával, nem mosak- szik. Hogyan ismerjük fel a betegséget? Fontos: minél előbb ismerjük fel, hogy minél hamarabb el lehessen kezdeni a kezelést. Figyeljünk fel a következő tünetekre: ♦ a viselkedés indokolatlan megváltozása ♦ túlérzékenység ♦ túlzott feledékenység ♦ hangulati labüitás, gyorsan változó hangulat, hirtelen dühkitörések, érzelmi elsivárosodás ♦ bezárkózás, az emberek kerülése, az érdeklődés és kezdeményezőképesség csökkenése ♦ a társadalmi kapcsolatok beszűkülése ♦ a szexuális érdeklődés hanyatlása ♦ a különféle hangok vélt hallása Ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon, másokon, ajánlatos mihamarabb orvoshoz fordulni, hogy még a betegség kezdetén sikerüljön megállapítani a pontos diagnózist. Hogy kezeljük a szkizofréniát? A skizofrén betegek gyógyítása világszerte az egyik legsúlyosabb egészségügyi problémák közé tartozik. A gyógyszeres kezelés legeredményesebb „fegyverét” a neuroleptikumok alkotják. A régebbi készítményeknek sok mellékhatásuk volt: remegés, (mely a Parkinson-kórra emlékeztet), izommerevség, nyugtalanág, szorongás. A legsúlyosabb mellékhatás (mely szerencsére csak nagyon ritkán fordul elő) az eszméletvesztés, magas láz, a vérnyomás emelkedése, izomtónus fokozódása, fokozott verejtékezés ill. nyálfolyás, szívritmuszavarok, tehát ez a mellékhatás akár halálos kimenetelű is lehet. A gyógyszeres kezelés mellett elengedhetetlen a pszichoterápia, ahol a beteggel és a hozzátartozókkal folytatott beszélgetések csökkentik a betegség okozta feszültséget, a reménytelenséget, segítséget nyújtanak a munkahelyi és a személyes konfliktusokból eredő problémák megoldásában. Ugyanilyen fontos a foglalkoztatási terápia, amely segít a társadalmi beilleszkedésben, javítja a beteg szociális jártasságát. A skizofréniánál fellépő depresszió kezelése szintén nagy feladatot ró a kezelőorvosra, mivel a skizofréniás betegek öngyilkossági kockázata 38- szorosa az országos átlagnak. Még megfelelő kezelés mellett is a skizofrén betegek kb. 10%-a vet véget önkezével az életének. A kezelést sok esetben nehezíti, hogy nem érzi magát betegnek, így nem hajlandó kezeltetni magát. Sokszor a család „kényszeríti” arra, hogy forduljon orvoshoz, nem ritkán pedig a rendőrség kíséri pszichiáterhez, mivel viselkedése veszélyes önmagára, illetve környezetére. Ilyenkor szükséges a zárt osztályon történő kezelés, amely kizárólag a beteg, az orvos és a család együttműködésével lehet eredményes. A szerző ideggyógyász Der menschliche Körper [der menslihe kör per] emberi test schlagen [slágn] rúgni NÉMET-MAGYAR KÉPES SZÓTÁR die Wade [dí vádé] vádli der Fussnagel [der fusznáglj lábköröm das Fussgeienk [dasz fúszgelenk] der Hacken [der hákn] das Schienbein [dasz sinbajn] sípcsont die Sohle [dí zóle] der Fuss [der fúsz] die Sohlebeige [dí zólebíge] die kleine Zehe [dí klajne zé] die Zehe [dí zé]
