Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-12 / 59. szám, szombat
Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 12. 6 RÖVIDEN Markó találkozna Tőkés Lászlóval Bukarest. Találkozót kezdeményezett Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés László református püspökkel. Az RMDSZ közleménye szerint a szervezet rendkívül fontosnak tartja az egyházakkal, a civil és szakmai szervezetekkel való folyamatos konzultációt. Az erdélyi Krónika tegnap utalt arra, a püspök egy március elsejei nyílt levélben maga is párbeszédet kezdeményezett. Akkor megállapította: az RMDSZ a párbeszéd helyett a „pártbeszédre” rendezkedett be. Tőkés aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a készülő kisebbségi törvény „a jelek szerint kizárólag az RMDSZ politikai monopóliumának végleges biztosítására irányul, és a tényleges közösségi autonómiát valami autonómiapótlékkal helyettesíti”. (MTI) A Blair-bizottság Afrikáért London. Afrikai Marshall- tervet tart szükségesnek a brit kormány kezdeményezésére alakult nemzetközi Afrika Bizottság, amelynek tegnap közzétett első jelentése a világ legszegényebb földrészének, juttatott támogatások megkétszerezésére szólította fel a fejlett ipari országokat. A csaknem 500 oldalas jelentés szerint Afrika nyomora a mostani időszak legsúlyosabb nemzetközi tragédiája. A javaslat szerint az évtized végére az Afrika segélyezésére fordított éves összeg a jelenleginél 50 milliárd dollárral több lenne. A bizottság felszólítja a gazdag országokat a fejlődők termékeire kivetett protekcionista vámok eltörlésére, az adósságok 100 százalékos leírására és a kereskedelmet akadályozó mező- gazdasági támogatások felszámolására is a következő tíz évben. (MTI) Tony Blair brit kormányfő tavaly februárban hívta életre az Afrika Bizottságot (Képarchívum ) Élelmiszerhiány Dárfúrban Köln. Élelmiszerhiány fenyeget a harcok dúlta szudá- ni Dárfúrban a menekültek nagy száma és az aszály miatt. Különösen a mintegy 550 ezer öt év alatti kisgyermek van veszélyben - jelentette be Kölnben az ENSZ Gyermekalapja. Az alultáplált gyerekekre már olyan betegségek is halálosak lehetnek, mint a kanyaró vagy a hasmenés. Az otthonukból elűzötteknek csak a fele jut tiszta ivóvízhez. (MTI) Spanyolországban zúgtak a harangok a tavalyi terrortámadás áldozatainak emlékére - a Madridi Klub cselekvési programot tett közzé Demokratikus választ globális fenyegetésre Madrid. Öt percen át zúgtak a harangok a spanyol fővárosban tegnap reggel, a madridi pályaudvarok és vonatok ellen egy éve elkövetett pokolgépes merényletsorozat áldozatainak emlékére. ÖSSZEFOGLALÓ A spanyol főváros katolikus templomainak harangjai helyi idő szerint 7 óra 37 perckor szólaltak meg. Pontosan abban a percben, amikor 2004. március 11-én felrobbant az első pokolgép abból a tízből, amelyet négy, ingázókkal és diákokkal zsúfolt vonaton léptettek működésbe a terroristák. Ezek voltak Spanyolország történetének leggyilkosabb merényletei. Tömeges megemlékezéseket tartottak a robbantások négy helyszínén, köztük a főváros közepén lévő Atocha pályaudvaron. I. János Károly király és Zsófia királyné, Koíi Annan ENSZ-főtitkár és VI. Mohammed marokkói király is részt vett mások között a madridi Retiro parkban, a Hiányzók erdejének felavatásán, ahol 192 ciprus- és olajfa jelképezi a merénylet áldozatait, valamint azt a rendőrt, akit néhány nappal később öltek meg, terroristák letartóztatása közben. A csendet 12 óra után 5 perccel Pablo Casals Madárdal című műve törte meg. Az Európai Parlament tavaly március 11-ét a terrorizmus áldozatainak európai emléknapjává nyilvánította. A terrorizmus elleni globális stratégáit érintő ajánlások sorozatát tartalmazó Madridi Program közzétételével ért véget tegnap a demokratikus országok volt állam- és kormányfőit tömörítő Madridi Klub háromnapos konferenciája pénteken. Ötven ország mintegy 200 szakértője és tudósa cselekvési felhívással fordult a kormányokhoz, az intézményekhez,' a civil szervezetekhez, a médiához és az egyénekhez, ebben „globális és demokratikus választ sürget a terrorizmus jelentette globális fenyegetésre”. A hétoldalas záródokumentumban a Madridi Klub felszólította a rendfenntartó erőket: a terrorizmus elleni küzdelemben soha ne áldozzák fel azokat az alapelveket, amelyek oltalmazására hivatottak. A klub nyomatékosan indítványozza az áldozatok jogait védő főbiztosságok megalakítását országos és nemzetközi szinten, rendszeresen összeülő és kötetlen fórumok megteremtését a biztonsági erők és a titkosszolgálatok tisztségviselői számára, valamint olyan nemzetközi mechanizmusok létrehozását, amelyek összekapcsolják az erőforrásokat igénylő országokat azokkal az államokkal, amelyeknek módjukban áll segítséget nyújtani számukra. A 2001-ben alapított társaság korszerű adatbankok összeállítását is kezdeményezte, akárcsak oltóanyagok és a szükséges gyógyszerek közreadását egy biológiai terrortámadás esetén. (MTI, t) Fatva bin Laden és szervezete ellen A Spanyolországi Muzulmánok Bizottsága arra kérte az iszlám hívőket, hagyományos pénteki imájukat szenteljék az al-Kaida nemzetközi terrorista szervezet nevében vállalt merénylet áldozatainak, és ítéljék el a terrorizmust. A bizottság csütörtökön fatvát (muzulmán vallási rendeletet) adott ki, amelyben az iszlámon kívül helyezte Oszama bin Ladern és szervezetét. Mint Mansour Escudero, a bizottság titkára közölte, a fatva kiadásában élvezik más országok, köztük Marokkó és Líbia iszlám vezetőinek támogatását is. (m) Gyertyagyújtás az Atocha pályaudvaron (Reuters-felvétel) Elégedetlenek a hármak Teheránnal - közeledik az USA és az EU álláspontja Az amerikai kormány elismeri felelősségét Szankcióhosszabbítás Irán ellen összefoglaló Washington/Brüsszel. Az Irán elleni amerikai szankciók újabb meghosszabbítását rendelte el George Bush elnök. Washingtonban ugyanakkor jelezték, az USA kész elfogadni európai szövetségeseinek javaslatát, és gazdasági ösztönzést felkínálni Teheránnak, ha feladja nukleáris törekvéseit. A Fehér Ház által közzétett rendeletben Bush a Teherán-politiká- jából eredő rendkívüli fenyegetésekkel indokolta a szankciók fenntartását, amelyek mindenekelőtt tiltják, hogy amerikai állampolgárok olajüzletet kössenek Iránnal. Az indoklás az említett fenyegetések közé sorolja a nemzetközi terrorizmus támogatását, a közel-keleti békefolyamat alá- ásására irányuló erőfeszítéseket és a tömegpusztító fegyverek, valamint a bevetésükhöz szükséges eszközök beszerzését. Bush rendeleté újabb egy évvel hosszabbítja meg azokat a szankciókat, amelyeket eredetileg elődje, Bili Clinton hozott 1995 márciusában, s amelyeket azóta évente megújítottak. A lépéssel egy időben amerikai és európai tisztségviselők arról számoltak be, hogy az USA kész elfogadni európai szövetségeseinek javaslatát és jelentős gazdasági ösztönzést felkínálni Teheránnak. (Lehetővé tenné Irán csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez, és vásárolhatna repülőgép-alkatrészeket.) Más amerikai források tagadták, hogy változna az ISA Irán-politikája. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország, amelyek az EU nevében tárgyalnak Iránnal nukleáris programjának beszüntetéséről, tájékoztatták európai szövetségeseiket: támogatni fogják, hogy az ügyet az ENSZ BT elé utalják, ha összeomlanak az Iránnal folytatott tárgyalások, vagy Teherán eláll attól az ígéretétől, hogy beszünteti urándúsító tevékenységét. A hármaknak a luxembourgi EU-elnökséghez intézett levele lényegében elismeri, nem tapasztalnak haladást a tárgyalásokon. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter újságíróknak azt mondta, közelednek Washington és európai szövetségeseinek nézetei Irán nukleáris programjának kezelése ügyében. (MTI, TASR) Gotovina miatt csúszhat az EU-csatlakozás - direkt nehezítették a kézre kerítését Zágráb az utolsó pillanatig remél ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Szinte biztos, hogy nem kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val Horvátország, mert nem teljesítette ennek egyik fontos előfeltételét. Eredetileg a jövő csütörtökön kezdték volna a tárgyalásokat, s a végső döntést az Európai Tanács mondja ki a jövő héten. Horvátország nem működik teljesen együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel - állapította meg csütörtökön az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg, miután a 25 tagország állandó nagykövetei Brüsszelben megvitatták, a terveknek megfelelően március 17-én megkezdődhetnek-e a tárgyalások a horvátokkal. A tagállamok többsége az ülésen azt javasolta, halasszák el a tárgyalásokat, mert Horvátország mindeddig nem fogta el, és nem adta át Hágának a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornokot. Ebben a kérdésben Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Szlovénia és egy ideig Németország is a tagállamok kisebb köréhez tartozott, amelyek álláspontja szerint a tárgyalásokat a lehető leghamarabb el kell indítani. Zágráb álláspontja szerint nincs mód Gotovina kiadására, mert a hatóságok nem ismerik a tábornok tartózkodási helyét. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék főügyésze és több EU-tag- állam azonban burkoltan azzal vádolta Horvátországot, hogy belpolitikai okokból nem is igyekszik elfogni és kiadni a tábornokot, akit a lakosság egy része a háború hősének tekint. Stipe Mesic államfő a hágai törvényszékkel és az Európai Unióval való teljes együttműködésre kért minden horvát állampolgárt csütörtökön este a közszolgálati rádióban. Beszédében szenvedélyesen kiállt amellett, hogy országa az EU-hoz való csatlakozás mellett döntött. „Azt üzenem Horvátország állampolgárainak, hogy ne hagyják magukat rászedni Európa ellenségei, az elszigetelt Horvátország szószólói által” - mondta, hozzátéve, hogy a horvát alkotmánnyal is ellentétes, ha valaki nem működik együtt Hágával. Carla Del Ponte hágai főügyész a luxemburgi EU-elnökséghez a múlt hét legvégén intézett levelében megerősítette, hogy az együttműködés nem teljes. Kifejtette: információi szerint a horvát titkos- szolgálatok legalább 2004 márciusáig, de lehet, hogy azután is akadályozták a törvényszék munkatársainak tevékenységét, hogy így nehezítsék a bujkáló Gotovina kézre kerítését, (m, o, t) Aranyvonat-per MTI-HÍR Washington. Az amerikai kormány tegnap beleegyezett abba, hogy egy 25,5 millió dolláros peren kívüli megállapodás részeként elismeri: amerikai katonák fosztották ki a magyar zsidók elkobzottjavait szállító úgynevezett aranyvonatot. A beismerés szövegét az amerikai kormány fogalmazza meg. A szöveg a megállapodás végleges jóváhagyása végett októberre javasolt bírói meghallgatás előtt aligha készül el. A pert Floridában élő magyar holokauszt-túlélők indították el 2001-ben egy miami bíróságon. Tanzániai püspököket fogadott a Gemelli klinikán Először szólalt meg a pápa MTI-HÍR Róma/Vatikánváros. Először sugárzott tegnap a vatikáni tévé a pápa által kiejtett szavakat azt követően, hogy február 24-én kórházba került II. János Pál, s még aznap gégemetszést hajtottak végre rajta. A katolikus egyházfő immár 16. napját töltötte a kórházban. Fokozatosan gyakorolja a beszédet a beültetett kanüllel, s látogatói szerint már korábban is képes volt szavakat formálni, de műtété után most először tettek közzé olyan felvételt, amelyen hallható a pápa hangja is. A szentszéki tv-társaság a tanzániai püspökök ad limina látogatásáról, s a Gemelli klinika tizedik emeletén lévő pápai kápolnában tartott pénteki közös miséről sugárzott felvételeket. II. János Pál egy tőmondatot mondott az áldás mellett a tudósítás tanúsága szerint mozgatható karosszékéből, először szólalva meg ily módon a nagy nyilvánosság előtt. A pápa egészségi állapotáról hétfőn tesz közzé újabb hivatalos közleményt a Vatikán. Határozat az orosz támaszpontok kiürítéséről Orosz-grúz feszültség MTI-HÍR Tbiliszi. Határozatban szólította fel a grúz parlament a kormányt: szabjon határidőt a két grúziai orosz katonai támaszpont kiürítésére, tovább élezve ezzel a két ország régóta húzódó vitáját. Az egyhangúlag megszavazott határozat kimondja: ha a kormány május 15-ig nem tud elfogadható megállapodásra jutni Oroszországgal a Batumiban és Ahalkalakiban lévő két orosz támaszpont kiürítéséről, úgy követelje, hogy Moszkva a jövő év január elsejéig számolja fel e létesítményeket. A határozat a nyomásgyakorlás eszközeként a vízumkiadás beszüntetését, az orosz katonák és a haditechnika mozgásának korlátozását is előirányozza. E határozat elfogadása előtt nem sokkal az orosz védelmi minisztérium közölte: 3-4 év kell a támaszpont kiürítéséhez, szemben a korábban általa emlegetett 11 évvel. Az EBESZ 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján Oroszország vállalta csapatainak kivonását Grúziából, de a két ország egymástól eltérően értelmezte a megállapodást. Moszkva úgy vélte, hogy 11 évet enged neki az átcsoportosításra, míg Tbiliszi 3 évet szűrt le belőle. Ezt a nézetkülönbséget a két fél 2001 óta nem tudta áthidalni. A két támaszponton háromezer orosz katona szolgál.
