Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-11 / 58. szám, péntek
KERTESZKEDO 2005. március 11., péntek 2. évfolyam 10. szám Aratott a Zöld veltelini a kürti borversenyen Nemes nedűt kóstolgattak Végezzük el a gyümölcsfák lemosó-permetezését, ellenkező esetben a kártevők, kórokozók elszaporodhak A meggy és a cseresznye védelme A gyümölcséréskor is veszélyeztet a monília (Fotó: Zsáki) SÜTŐ ZSOLT Kürt. Március 5-án zsúfolásig megtelt a kürti faluház, ahol megtartották az idei, immár hagyományos borkóstolót. A mintegy 160 érdeklődő 103 bormintát értékelt. Olyan szőlőből készült nemes italokat is, melyek Szlovákiában is ritkaságnak számítanak. Hiszen a Mília és a Dunaj csak alig néhány éve szerepel a fajtajegyzékben, a Morava és a Breslava pedig „csak” jelölt. A kürti termelők a csaknem három évtizedes tanulásnak köszönhetően kiváló borászokká nőtték ki magukat. Nyomatékosította ezt a nagy szaktekintélynek örvendő Miroslav Petrech is, aki ez alkalommal is a zsűriben foglalt helyet. Az idei borverseny nagydíját id. Melecsky Tibor 2003-as bogyózott szürete- lésű Zöld veltelini bora nyerte, miközben a további 3 helyen szintén Zöld veltelinik végeztek, megelőzve a Chardonnay, Burgundi és más világfajtákat. Különösen örült ennek a ténynek Korpás András szőlőnemesítő és zsűrielnök. Szerinte a termelők és a fogyasztók végre „újra kezdik felfedezni ennek az eddig alulbecsült fajtának a szépségeit”. A vörös és a fehérborok kategóriában a legtöbb pontot Mihalek György borai kapták. Díjat kapott a 2004-es kései szüretelésű Zöld vel- telinije és a 2003-as válogatott szőlőből készült Dunaj bora, a vörös borok kategóriában a 3. helyet a 2004-es Alibemet és 1998-as Mo- ravája gyűjtötte be. A 2. helyeket mindkét kategóriában a Kasnyik család, apa és fia osztotta el egymás között. Attila Zöld veltelinije, László Dunaj bora tetszett a zsűrinek és a közönségnek. Molnár Szabolcs, a csopaki Jásdi pincészet borásza, aki szintén zsűritagként vett részt a borversenyen, a rendezvény után kijelentette: aki idén Kürtön aranyérmet nyert, az az ország bármely borversenyén az élmezőnybe kerülhetne. Ha a hosszantartó kemény fagyok felengednek, meg kell kezdeni a gyümölcsfák vegyszeres védelmét. Ez az egyik előfeltétele annak, hogy a fán termő gyümölcs egészséges, károsítóktól mentes legyen. CSEKES ZOLTÁN Azok, akik az előző évben elhanyagolták az első, korai vegyszeres védekezést a betegségek és kártevők ellen, azoknak érzékeny veszteséggel kell számolniuk. Fokozottan érvényes ez a megállapítás a kiskertekben termesztett meggyre és cseresznyére, amelyről a gazdák rendszerint megfeledkeznek. A meggymonília súlyos károkat okoz a virágok, hajtások, ágrészek elhalásával, később a gyümölcs rothadásával. A fertőzés meghatározó időszaka a virágzás, tehát a kórokozó elleni védekezést is erre az időszakra kell időzítenünk. A gomba szaporító spórái a bibén keresztül behatolva, hideg, párás, ködös, esős időjárási körülmények között szinte a fa teljes virágtömegét képesek hihetetlen gyorsasággal elpusztítani. Ilyenkor a fa úgy néz ki „mintha leforrázták volna”. Később pedig a hajtások, ágak tömeges elhalása miatt a fa elpusztulásának teremtődnek meg a reális veszélyei. Később, a gyümölcséréskor is veszélyeztet a monília és a szklerotmia. Ilyenkor már a cseresznyelégy és más állati kártevők, valamint viharkárok, jégverés okozta sebzések nyomán indul meg a termés rothadása. A levéllukasztó betegség tünetei kerek, sárga közepű, li- lás szegélyű foltok alakjában jelentkeznek. Később ezek kiesnek a levélből, de a levélen a folt vörösesbarnás szegélye megmarad. A betegség terjedése már kora tavasszal elkezdődik, ezért az első levelek megjelenésekor már a betegség megindul. A blumerielás levélfoltosság az erősen csapadékos tavaszt követően alakulhat ki akár járványos méretekben is. A levélfoltosság korai júniusi lombhullást idézheti elő. Ilyenkor a levelek fonákján sárgás fehér spóratelepek találhatók. A betegség kialakulását a monília elleni védekezés egy ideig megakadályozza. Ám ha a fertőzésveszély tovább tart, a gyümölcsérés időszakában és a szüret után is meg kell ismételni a vegyszeres védekezést a virágzáskor használt permetszerekkel. A momüa közismerten a meggy és a cseresznyefák népbetegsége. A beteg fák gyógyítása nem egyszerű. Alapkövetelmény a metszéskor a moníliás, elszáradt ágak eltávolítása. Ezzel az eljárással segíthetünk a fán, ám lehet, hogy már gyógyítani nem tudjuk. Tehát a két rezes lemosó permetezés (pl. Champion, Cuproxat Cuprocaffaro stb.) elengedhetetlen. A kezelést az említet szerekkel fehérbimbós állapotig alkalmazzuk. A másik két kezeléssel vátjuk meg a virágzást. Azonban ebben az időszakban kizárólag méhkímélő gombaölő szereket használjunk (pl. Merpan 80 WDG 0,2%). A virágzás után ajánlatos felszívódó készítményeket (pl. Horizon 25 EW 0,1%) alkalmazni. Az állati kártevők ellen is védekezni kell. Még a rügypattanás előtt ajánlatos alkalmazni a rovarölő szeres lemosó permetezést (pl. Aliekol, Oleoekol 1% stb.). Ezek a készítmények elpusztítják a kora tavaszi veszélyes kártevőket, melyek közé tartozik a fekete levéltetű is, amely szívogatásával hajtástorzulást okoz. Ha idejében nem védekezünk ellene, akkor az összecsavarodott levelek már a nyár elején elszáradnak, és a hajtás növekedése leáll. A tetvek táplálkozása során kiválasztódott váladékon hamar megtelepszik a korompenész, amely miatt a gyümölcs fogyasztása gusztustalanná, értékesítése lehetetlenné válik. Meleg, párás tavasszal a levéltetvek gyors felszaporodására számíthatunk. A sodrómolyok - tömeges megjelenésük esetén - a cseresznyén és a meggyen is óriási károkat okozhatnak. Kora tavasszal a fakadó rügyeket kiodvasítják, később a fiatal leveleket, bimbókat, virágokat sodorják össze, és a már kötődött gyümölcsöket is megrágják. Súlyos kártételnél érzékeny a levélfelület vesztesége. Az araszoló lepkék előszeretettel táplálkoznak a meggyen és a cseresznyén. A kora tavasszal kikelő, jellegzetesen araszoló mozgású hernyók először a rügyeket odva- sítják, később a virágok, levelek és gyümölcsök rágásával okoznak nagy veszteségeket. Jellegzetes tünet a szövedékszálon lelógó hernyók. A cseresznyelégy nyüve a mag körüli részén táplálkozik. Ennek hatására a gyümölcs húsa megbar- nul, megpuhul, rothadni kezd. A legyek melegkedvelő rovarok, rajzá-' suk 12 C fok felett kezdődik. A károsítást is a fa déli, melegebb oldalán kezdik, azon az oldalon a károk nagyobbak. Védekezni e kártevők ellen április közepétől rendszeres időközönként kell (pl. Calypso 480 SC 0,02 %-os töménységű permet- lé alkalmazásával). A kéregmoly a csonthéjasok közül főleg a mandulát, cseresznyét és a kajszit támadja. A termőkorban megtámadott fák törzsén, vázágain túlszaporodva részleges faelhalást okoz. A kártétel jól szembetűnőjele a fatörzs körül a talajon megtalálható rozsdabarna ürülék, valamint a lepkék kirajzása után a törzsből félig kilógó bábingek. Csökkenthetjük a kártevő kártételét a tavaszi lemosó permetezéssel. Erre használjunk pl. Aliekol vagy Oleoekol 1%-os oldatot. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,693 Lenqvelzlotv 9,526 Anqolfont 54,192 Maqvar forint (100) 15,476 Cseh korona 1,280 Svéd korona 4,161 Dán korona 5,062 Szlovén tollár (100) 15,726 Japán ien (100) 26,968 Sváiri frank 24,335 Kanadai dollár 23,362 USA-dollár 28,095 VÉTEL-ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,69-38,69 27,24-28,90 1,25-1,31 14,81-16,11 OTP Bank 36,66-38,57 27,26-28,77 1,25-1,31 14,89-16,03 Postabank 36,66-38,62 27,33-28,79 1,25-1,31 14,86-16,08 Szí. Takarékpénztár 36,67-38,55 27,27-28,70 1,24-1,31 14,77-16,16 Tatra banka 36,66-38,62 27,33-28,79 1,25-1,31 14,86-16,08 UniBanka 36,67-38,59 27,33-28,76 1,25-1,31 15,07-14,86 Általános Hitelbank 36,66-38,62 27,32-28,78 1,24-1,32 14,62-16,32 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa március 9-én március 9-én március 9-én február 23-án március 10-én március 9-én március 9-én sárgarépa 10-15 Sk/kg 10 Sk/kg 18 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 9-12 Sk/kg 6 Sk/kg petrezselyem 28-33 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg 30 Sk/kg 29-35 Sk/kg 20-29 Sk/kg 20 Sk/kg burgonya 8-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 9 Sk/kg 8 Sk/kg 5-7 Sk/kg 6-7 Sk/kg 5-9 Sk/kg flMMM 3,00-3,40 Sk/db 2,60-3 Sk/db 2,20 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 2,50-3 Sk/db 2,40-2,70 Sk/db zeller 25 Sk/kg 6-8 Sk/db 30 Sk/kg X 25-32 Sk/kg 18 Sk/kg 16 Sk/kg mez 150-160 Sk/kg 110-130 Sk/kg 120-140 Sk/kg 130 Sk/kg 100-140 Sk/kg 100 Sk/kg X zöldpaprika 95-120 Sk/kg X • X X 129 Sk/kg 70-100 Sk/kg 20-65 Sk/kg paradicsom X X X X 60-89 Sk/kg 60-70 Sk/kg 20-59 Sk/kg vöröshagyma 12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 12 Sk/kg 6 Sk/kg 5-12 Sk/kg 6 Sk/kg fokhagyma 60-90 Sk/kg 3 Sk/db 65 Sk/kg 65-70 Sk/kg 60-65 Sk/kg 65-99 Sk/kg 55 Sk/kg káposzta (vörös) 6(12)Sk/kg 5 Sk/kg 8 Sk/kg 5-8 Sk/kg 6 Sk/kg 5(16) Sk/kg 2(10)Sk/kg mák X X 70 Sk/liter 80 Sk/kg X 80 Sk/kg X karalábé 15-20 Sk/kg 5-8 Sk/db 15 Sk/kg X 15 Sk/kg 10 Sk/kg 7 Sk/kg kel 25 Sk/kg X 20 Sk/kg 20 Sk/db 15 Sk/kg 12-18 Sk/kgg 12 Sk/kg alma 19-32 Sk/kg 15-20 Sk/kg 10-20 Sk/kg 10-17 Sk/kg 18-30 Sk/kg 10-18 Sk/kg 12 Sk/kg
