Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-09 / 56. szám, szerda

14 Európái unió ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 9. EU-TUDAKOZÓ Külföldi nyugdíjjogosultság Ötvenkilenc éves vagyok. A rendszerváltás óta - megsza­kításokkal - 53 hónapot dol­goztam Ausztriában mező- gazdasági idénymunkásként. Azt szeretném kérdezni, hogy kérhetek-e nyugdíj-kiegészí­tést Ausztriában. J. K., Tallós Ha valaki a nyugdíjba vonu­lását megelőzően valamely az EU vagy az EGT (EEA) kettő vagy több tagállamában dol­gozott vagy lakott, és ott biz­tosítási időt szerzett, akkor a csatlakozás időpontjától ezen idők alapján is nyugdíjjogo­sulttá válhat, az Európai Unió ide vonatkozó rendeletéi ér­telmében kérelmezheti az adott tagállamokban megszer­zett jogosultságok összegezé­sét. Kedves Olvasónknak tehát azt ajánljuk, hogy mielőtt Ausztriába utazna, forduljon a lakhelyén illetékes szociális biztosítóhoz részletesebb tájé­koztatás végett. A nyugdíjjogosultság felté­telei: a nyugdíjkorhatár betöl­tése (Ausztriában a nőknél 60 év, a férfiak esetében 65 év); az ún. várakozási idő teljesíté­se; 180 hónap járulékfizetés vagy 180 biztosított hónap az utolsó 360 hónapon belül. A nyugdíjkérelmet tehát az állandó lakhely szerint illeté­kes szociális biztosítónál kell benyújtani. Annak a feladata lesz, hogy az igényelbírálás­hoz szükséges információkat megküldje a többi tagállamba, illetve fogadja és feldolgozza az onnan érkező adatokat, és ellenőrizze, vajon a kérelmező teljesítette-e az' egyes orszá­gokban érvényes várakozási, időt, illetve feltételeket. Egyébként manapság az al­ternatív, illetve magán nyugdíj- rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak. A nyugdíj egyik spe­ciális változata az ún. csúszó nyugdíj (Ausztriában: Gleit- pension). Ennek lényege, hogy­fokozatosan csökkentheti a munkaóráinak számát, és a csökkent munkaidő pótléka­ként jóváhagyják Önnek nyug­díja bizonyos százalékának fo­lyósítását. A nyugdíj összegét a nyug­díjalap nagysága, a biztosított hónapok összege és a nyugdíj- igénylő kora alapján állapítják meg. A nyugdíjak megállapí­tásakor két módszert alkal­maznak: valamennyi tagál­lam, amelyben az érintett sze­mély az adott ország jogszabá­lyaiban előírt szükséges bizto­sítási időt megszerezte, és jo­gosultsága megállapítható, ki­zárólag ezen idők alapján ki­számítja az öregségi nyugdíj összegét. Ez az úgynevezett nemzeti nyugdíj. Két lépésben összesítik a tagállamokban szerzett biztosítási időket, majd abból számítják ki az adott ország által folyósított ellátás összegét. Ez az úgyne­vezett pro rata vagy nemzet­közi nyugdíj. A nyugdíj összegének meg­állapításához szükséges nyug­díjalapul azon 180 hónap alatt folyósított járulékok átlaga szolgál, amikor a legmaga­sabb volt a befizetett járulék összege. A nyugdíjkérelmet az illeté­kes nyugdíjbiztosító hivatalhoz kell benyújtani. Ausztriában négy ilyen hivatal működik (Pensionsversicherungsanstalt der Arbeiter, Pensionsversiche­rungsanstalt der Angestellten, Versicherungsanstalt der Ei­senbahner, Versicherungsans­talt des österreichischen Berg­baus). Ha nem tudja, melyik nyugdíjbiztosítóhoz tartozik, kérvényét bármelyikhez be­nyújthatja, az majd továbbítja az illetékes hivatalnak. Továbbra is várjuk olvasó­ink Európai Unióval kapcsola­tos kérdéseit EU-tudakozó megjelöléssel ellátott levélben vagy villámpostán. Válaszol­nak: a pozsonyi Euro Info Centrum munkatársai. KI MIT TUD AZ EURÓPAI UNIÓRÓL? A legjobbak Brüsszelbe Szlovákia 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja. Uniós tag­ságunkból eredően szerencsés, ha minél többet tudunk a 25 or­szágot tömörítő szervezetről, hiszen a brüsszeli döntések egyre inkább meghatározzák napjainkat. A tanulást csak serkentheti, ha esetleg az így megszerzett ismeretek révén máris az EU fővá­rosába, Brüsszelbe repülhetünk - ha csak rövid időre is. Az Euró­pai Parlament néppárti frakciója (EPP-ED) tagjaként az MKP két europarlamenti képviselője ugyanis lapunk hasábjain játékot hir­det. A játék keretében a heti rendszerességgel jelentkező Európai Unió tematikus oldalunkon március 16-től május 25-ig minden héten 3-3 kérdést teszünk fel. A legjobb válaszadók között pedig a játék végeztével kisorsoljuk azt a három szerencsés (18 év felet­ti) nyertest, aki június második felében 5 napra Brüsszelbe repül­het. Az Európai Parlament néppárti frakciója által finanszírozott tanulmányúton a nyertesek bepillantást nyerhetnek az unió ku­lisszatitkaiba, emellett kötetlenül is megismerkedhetnek az unió fővárosával. Az 5 napot és 4 éjszakát magába foglaló út során a teljes ellátás biztosított. Az első kérdésekkel tehát március 16-án ismerkedhetnek meg az Európai Unió iránt érdeklődő olvasóink. A válaszokat levélben vagy az Új Szó erre a célra nyitott internetes honlapján várjuk majd. (ú) Minden regionális fejlesztési programnak szinte alapfeltétele a nők és a férfiak közötti egyenlőség A részmunkaidő térhódítása A férfiak még mindig egyenlőbbek, mint a nők (Pavol Funtál felvétele) Az Európai Unió nemek közötti egyenlőségről szó­ló idei jelentésének fő kö­vetkeztetése: miközben a foglalkoztatottság és a szakmai felkészültség te­rén csökken a differencia a nők és férfiak között, a fi­zetést illetően megmaradt a jelentős különbség. EUROHIREK.HU Az EU-15-ök területén a férfiak 16 százalékkal többet keresnek, mint a nők, a 25 tagú unióban az eltérés 15 százalék. A jelentés szerint a családi éle­tet és a munkába járást össze­egyeztetni ma is elsősorban a nők feladata: a kiskorúakat gondozó nők 37 százaléka részmunka- időben dolgozik (a gyermekekre nem vigyázó nők körében ez az arány 17 százalék, férfiak eseté­ben pedig 6,5 százalék). Személyre szabott munkaidő A megfizethető és rugalmas gyermeknevelési lehetőségek hiá­nya miatt a nők nehezen tudják megoldani a gyerek melletti mun­kavégzést. Az unió több progra­mot is elindított ennek kiküszöbö­lésére: gyakorlati tanáccsal látják el a gyermekes családokat, hogy hol és hogyan keressenek megfe­lelő helyettesítőt. A program le­hetőséget biztosít a rugalmas, személyre szabott munkaidő ki­alakítására, például arra, hogy a gyermeknevelési szabadságon lévő vagy részmunkaidős anyuka továbbra is részt vegyen munka­helye szakmai továbbképzésein, így később a legfrissebb tudása­nyag birtokában mehet vissza dolgozni. Pályázati feltétel a nemek közötti egyenlőség Az uniónak a családi erőszak el­len is létezik egy programja: a Daphne terv 1997 óta működik, 17 millió eurót költöttek több mint ezer szervezet tevékenységének tá­mogatására. Noha a tervnek nem volt célja, hogy a törvénykezési fo­lyamatot is befolyásolja, a projek­tek 12 százaléka erre is hatott. Minden regionális fejlesztési programnak -szinte alapfeltétele a nők és a férfiak közötti egyen­lőség, így jelenleg számos diszkri­mináció-ellenes terv megvalósítá­sa folyik unió-szerte. Görögor­szágban például a női vállalkozó­kat segítik, Finnországban a dol­gozó családanyáknak biztosítanak különleges szolgáltatásokat, Por­tugáliában új munkahelyek te­remtésében támogatják a munka­adókat. 2000 és 2006 között 2 milliárd eurót fordítottak ilyen cé­lokra az EU-ban. - Nők nélkül nem létezne mezőgazdaság az EU- ban - áll a jelentésen. Az európai gazdák 37 százaléka nő, a munka­idő 31 százalékát ők dolgozzák le. Ami az oktatást illeti, itt tapasz­talható a leglátványosabb esély- egyenlőség: a nők sokkal jobban tanulnak, mint a férfiak (öt száza­lékponttal), de az oktatói állások 80 százalékát férfiak töltik be. Minden hetedik halálozást a dohányzás okozza Óvatosságra intik az befektetni szándékozókat Lépések a dohányzás ellen Növekvő ingatlanárak ÖSSZEFOGLALÓ Átfogó dohányzásellenes kam­pányt kezdett az Európai Bizottság kedden, a gyakorlatba ültetve ez­zel az Európai Unió egyik legfonto­sabb jelenlegi közegészségügyi pri­oritását. Európában a dohányzás­sal összefüggő betegségek a halá­lesetek okozói között az első helyre kerültek: minden hetedik halálo­zás erre vezethető vissza, a dohány a bizottság adatai szerint a 25 uni­ós tagországban összesen 650 ezer ember életébe került évente (világ­szinten 5 milliót). Lesújtó emellett a dohányzás kívülállókra tett hatá­sa is: a passzív dohányosok köré­ben 15 százalékkal magasabb a ha­lálozási arány még akkor is, ha ők maguk soha nem dohányoztak. Az Európai Bizottság egészség­ügyi felelőse, Markosz Kiprianu ezért tájékoztatási és felvilágosító kampányt indított az unió 25 tagor­szágában, elsősorban a gyermeke­ket és fiatalokat célozva meg azzal. Világviszonylatban sem enyhébb a veszély. Évente ötmillió ember hal meg világszerte a dohányzással összefüggésbe hozható betegsé­gekben. Ha nem történik beavatko­zás, a szám 2020-ig megkétsze­reződhet. Vasárnap hatályba lépett a világtörténelem első globális egészségügyi paktuma: 168 ország írta alá és 57 már ratifikálta is a do­hányzásellenes törvények szigorí­tásáról szóló egyezményt. Ezekben az államokban öt éven belül tilos lesz a dohányreklám, és az eddigi­eknél is hatékonyabb lépéseket tesznek a passzív dohányosok vé­delmében. (mti, eu-rek.hu) TÁJÉKOZTATÓ Folyamatosan növekednek az in­gatlanárak Európa legtöbb orszá­gában. A listavezetők, Franciaor­szág, Spanyolország, Írország és az Egyesült Királyság esetében tavaly legalább 12 százalékos volt az ár­emelkedés. Egy brit felmérés sze­rint Európa ingatlanpiacán csupán az év második felében várható az árak valamelyes mérséklődése az Európai Központi Bankra nehe­zedő, az irányadó kamatok növelé­sét célzó nyomás miatt. Szakértők szerint a tavalyi évre jellemző ingatlanpiaci áremelke­dés a gazdasági növekedés tava­lyelőtti fellendülésével, valamint az euróövezet alacsony irányadó kamataival magyarázható. A fo­lyamat még Németországban is érezhető volt, ahol a lakásárak még mindig az 1970-es évek szintjén maradtak. Érdekes új jelenség, hogy meg­növekedett a kereslet a második otthonként használt ingatlanok iránt, főként Görögországban, Olaszországban, Franciaország­ban és Spanyolországban. A felmérés 17 ország - az EU 15 régi tagországa mellett, Magyar- ország és Lengyelország - ingat­lanpiacát tanulmányozta, s csu­pán a magyar és az osztrák piacon jegyeztek viszonylag gyenge évet tavaly. A tanulmány készítői óvatossá­got tanácsolnak az új tagországok­ban befektetni kívánóknak, ugyan­is bár a lakásvásárlás egyszerű, ezeket a piacokat még bizonyta­lannak tartják, (eurohirek.hu) A 2005-ös euróérmékről még hiányoznak a tavaly csatlakozott új EU-tagok Készül az új euróérmék terve ISMERTETÉS A napokban megjelentek az ér­megyűjtők körében nagy ér­deklődést kiváltó 2005-ös euróér­mék - és kivétel nélkül vala­mennyiről hiányoznak az új tagál­lamok. A Népszabadság brüsszeli tudósítója megtudta: az Európai Bizottság most dolgozik azon a ja­vaslaton, amely az euróérmék kö­zös oldalát fogja áttervezni. Ezt még az idén az EU pénzügymi­niszterei elé terjeszti - nyillatkozta a Népszabadság brüsszeli tudósí­tójának Amelia Torres, Joaquin Al- munia illetékes EU-biztos szó­vivője anélkül, hogy elismerné: a bizottság hibázott. Más, nevük elhallgatását kérő bizottsági források szerint ugyan­akkor szép gesztus lett volna már 2005-re áttervezni az érmék közös oldalán látható Európa-térképet, noha erre semmi sem kötelezi az Európai Uniót. Amikor az euróér­mék közös oldalát megtervezték, még nem létezett a 2004-es EU- bővítési menetrend, s szigorúan véve sem Nagy-Britanniát, sem Dániát, sem Svédországot nem kellene mutatnia az érméknek. Az érmék ún. nemzeti oldala egyéb­ként természetesen tagállami ha­táskör, a közös oldalra az Európai Bizottság tesz javaslatot, míg az euróbankjegyek „gazdája” az Eu­rópai Központi Bank. Az euróérmék közös oldalán az Európai Unió összes tagállama lát­ható, nem csak az eurózóna orszá­gai: az 1-2-5 centesen az Európai Unió kontúrja a földgolyón, a 10- 20-50 centesen az EU tagállamai külön-külön, az 1-2 euróson pedig egy Európa-térkép. Minden érmén jól látható Svédország, Dánia és Nagy-Britannia is, amelyek köztu­dottan EU-tagállamok, de nem tagjai (még) az eurózónának. Ugyanezek a tagállamok vannak rajta a 2005-ös eurókon is: a 15 ré­gi - de egyetlen új sem. Az 1997-es új ezerlírás érme térképén viszont pl. Csehszlovákia és az NDK ékte­lenkedett. (NOL, eh-h) Euróérmék: hol vannak az új EU-tagok? (Képarchívum) Határozott fellépés Üzleti trükkök feketelistán Egy javaslat szerint a jövőben kö­zösségi szinten tiltanák a tisztesség­telen kereskedelmi magatartást, és jobban védenék az ilyen praktikák­nak kitett potenciális vásárlókat. Az uniós feketelistán egy sor, manap­ság bevett kereskedelmi trükk sze­repel. A jogszabály megtiltaná azo­kat a kereskedelmi praktikákat, amelyek - szellemi, fizikai gyenge­ség, életkor, vagy hiszékenység okán - torzítják bizonyos fogyasz­tói csoportok viselkedését. Szigorí­tanák a reklámokban a gyermekek közvetlen, vásárlásra történő fel­szólítását. A szabályozás szerint a kereskedők nem vezethetik félre a fogyasztót úgy sem, hogy a fo­gyasztóval közük, megnyert, vagy meg fog nyerni valamit, miközben ilyen díj nincs is, vagy pedig pénzt kell fizetni érte. (EUvonal)

Next

/
Thumbnails
Contents