Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-09 / 56. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 9. RÖVIDEN Nyugodtan telt a 12. éjszaka is Vatikánváros. Nyugodtan telt II. János Pál 12. éjszakája is a római Gemelli klinikán. A február 24-i gégemetszés, a beültetett kanül miatt egyelőre némaságra ítélt pápa kórházi kezelésének időtartamáról orvosai döntenek, akik ezúttal minden kockázatot ki akarnak zárni. Ez legalább csaknem háromhetes kórházi kezelést jelent, s kérdéses, hogy mikor és milyen mértékben nyeri vissza beszédkészségét a katolikus egyházfő. A pápa egészségi állapotáról Holnap adnak ki újabb hivatalos közleményt. (MTI) Bolton nagy vihart kavart Washington. Még csak kinevezték, és ezt egyelőre a szenátus sem hagyta jóvá, máris éles viták kereszttüzében áll az USA leendő ENSZ-nagyköve- tének személye. Az 56 éves John Boltont, aki eddig a fegyverzetellenőrzésért és a nemzetközi biztonsági ügyekért felelős államtitkár volt a külügy- ben, a neokonzervatívok úgynevezett keményvonalasai közé sorolják. Irán és Észak-Ko- rea megítélésében a velük folytatandó politikát illetően úgymond héjának számít az amerikai politikaalakítók körében, aki az ENSZ-t is mindig igencsak bírálta. Condoleezza Rice külügyminiszter, amikor Bolton jelenlétében bejelentette a kinevezést, azt mondta róla, az ENSZ megreformálásának erőteljes szószólója. Az ENSZ- ben és a demokrata párt képviselőinek körében mindenesetre az első kommentárok némi aggodalommal és kétellyel fogadták a kinevezést, (mr) Boltont a média túlságosan megosztó személyiségnek tartja (Képarchívum) Menjenek haza az oroszok Tbiliszi. A grúz parlament védelmi bizottsága határozat- tervezetet dolgozott ki, mely törvénytelennek minősíti a Batumiban és Ahalkalakiban fenntartott orosz katonai támaszpontokat. A javaslatot ma terjesztik a képviselők elé. Givi Targamadze bizottsági elnök azzal indokolta a határozatot, hogy Moszkva nem akar ésszerű határidőt megszabni a támaszpontok kiürítésére, és a tárgyalási folyamatot a végtelenségig elnyújtja. Ezért Tbiliszi beszüntetheti a vízumok kiadását az orosz katonák számára, korlátozhatja a támaszpontok személyzetének és technikájának mozgását is Grúziában, kivéve azt az esetet, ha kivonják őket az ország területéről. (MTI) Lemondott Ramus Haradinaj koszovói miniszterelnök, aki ma önként feladja magát a hágai Nemzetközi Törvényszéknek Kormányfői székből a vádlottak padjára Belgrád. A hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) vádat emelt Ramus Haradinaj koszovói kormányfő, volt albán lázadóvezér ellen. Ő az első balkáni pobtikus, aki a miniszterelnöki bársonyszékből átül a hágai vádlottak padjára. ÖSSZEFOGLALÓ Lemondott tegnap tisztségéről Ramus Haradinaj koszovói kormányfő. A rendkívüli kormányülés után személyesen jelentette be, hogy egyike a hágai vádlottaknak és ma önként feladja magát. Beszédében az ártadanságát hangoztatta, felszólította Koszovó lakóit, ő- rizzék meg a békét, folytassák a demokratikus normák megteremtését, ami előfeltétele annak, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások Koszovó végleges státusáról, illetve függetíenségéről. Haradinaj távozása után ideiglenesen Ágim Saljihaj kormányal- elnök fogja vezetni a kabinetet. A politikus tagja az Ibrahim Rugóvá tartományi elnök vezette Koszovói Demokratikus Szövetségnek, amely tavaly decemberben koalícióra lépett a Haradinaj vezette AAK-val. Haradinaj közölte, a miniszterelnöki székbe Bajram Ko- sumiját, az AAK alelnökét kívánja jelölni, aki jelenleg a környezetvédelmi tárcát vezeti a kabinetben. Az MTI pristinai diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy Haradinajon kívül még két koszovói albán vezető ellen emeltek vádat, s egyikük Haradinaj közvetlen rokonságába tartozik. Haradinaj a minap adott interjút a távirati irodának, s hangsúlyozta: „A hágai nyomozók kétszer valóban kihallgattak. Biztos vagyok abban, hogy nincs bűnvádi eljárás, és vádat sem emelnek ellenem. Ha mégis, az visszalépés lenne a koszovói politikai folyamatokban. Én maradéktalanul együtt fogok működni Hágával.” Ramus Haradinaj a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű párt elnöke. December elején Ibrahim Rugóvá tartományi elnök a szerény tömegbázissal rendelkező AAK elnökét, vagyis őt ültette a kormányfői székbe, amit nem fogadtak lelkesedéssel Brüsszelben, mivel egy hónappal korábban Haradinajt kétszer is kihallgatták hágai nyomozók. Mára bebizonyosodott, a brüsszeli félelmek nem voltak alaptalanok. Egyelőre nem tudni, hogy Hága mivel vádolja a politikust, de az egyik legnagyobb szerbiai „Ha- radinaj-szakértő”, Vladan Batics volt igazságügyi miniszter azt állítja róla, a legnagyobb háborús bűnös a II. világháború óta, aki saját kezűleg legalább 67 embert ölt meg. Belgrád közel negyvenezer oldalas anyagot, hang- és videofelvételek garmadáját küldte meg Hágának Haradinaj háborús bűneit bizonyítandó. Szerbiában 108 bűnvádi feljelentést tettek ellene terrorizmus, felforgató tevékenység és gyilkosság címén. Az 1998-99-es koszovói válság idején Haradinaj a Koszovói Fel- szabadítási Hadsereg (UCK) regionális parancsnoka volt, megalkuvást nem tűrő lázadóvezér hírében állt. Két fivérét meggyilkolták a válság idején, a harmadikat, Dau- tot két évvel ezelőtt öt évi börtönre ítélték Koszovóban albánok terhére elkövetett súlyos bűntények miatt. Smajil parancsnok (ez volt Haradinaj harci neve) Fekete Sasok nevű osztaga Nyugat-Koszovó- ban tevékenykedett. Az osztag állítólag több tucat szerbet rabolt el, megkínozta, majd kivégezte őket. A holttesteket a nyugat-koszovói Radonjic-tóban és a környékbeli falvak tótjaiban találták meg. A környéken tömegsírt is találtak, hatvan szerb és albán holttesttel. A szerb hatóságok azzal vádolják, hogy tömegmészárlást hajtott végre 1998 nyarán a Glodjane melletti mezőgazdasági telepen, ahol húsz szerb holttestére bukkantak a vérengzés után. (m, t) Kungfuedző és gerillaparancsnok dinaj elleni hágai vádiratnak. Jogászok azonban felhívják a figyelmet arra, a politikust csak abban az esetben lehet felelősségre vonni, ha bizonyítást nyer, hogy valóban saját kezűleg is követett el bűntényeket. Parancsnoki felelőssége alapján nem lehet terhelni, mivel az UCK nem volt hadsereg - még ha a nevében benne is volt ez a szó -, nem volt katonaságra jellemző hierarchiája és hadbírósága sem. (m) A jogász végzettségű Haradinaj 1968. július 3-án született. Részt vett az 1989-es albán tüntetésekben, majd Svájcba menekült, ahol kungfuedző volt. Itt csatlakozott a Koszovói Népi Mozgalomhoz, amelyből később létrejött az UCK. Harci feladatokra való kiképzést állítólag 1996-ban kapott Albániában. Koszovóba 1997-ben tért vissza, a válság után megalapította pártját, amely a tartomány függetlenségét tűzte ki céljául. Sokakat meghökkent a tagbaszakadt politikus, az egykor rettegett gerillaparancsnok közvetlensége, megnyerő modora. Sose leplezte tetteit. .Állandóan támadtuk a szerb erőket. Mindenhol. Éjjel és nappal. Rejtőzködés nélkül. Minden nap gyilkoltuk a szerb rendőröket...” - írta két éve megjelent Elbeszélés a háborúról és szabadságról című könyvében. Belgrád szerint a könyv támpontja lehet a HaraA csecsen vezér szovjet katonatisztként pár évig Magyarországon állomásozott Maszhadov elvesztette hitelét ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz erők tegnap bejelentették Aszlan Maszhadov csecsen szeparatista vezető megölését. Maszhadov 1951-ben született Kazahsztánban, ahová a második vüágháború alatt több tízezer csecsent deportáltak. Maszhadov 18 évesen lépett be a szovjet hadsereg kötelékébe, s 1972-ben végzett a tbiliszi, majd 1981-ben a kalinyini tüzérségi akadémián. Katonai szolgálatát a Távol-Keleten kezdte, ezután (1981-től) Magyar- országon állomásozott „ideiglenesen” mint tüzérezredes. 1990-ben részt vett a vilniusi tévéállomás lerohanásában, bár e tényen néhány forrás következetesen átsiklik. 1991-től a független csecsen védelmi erők kijelölt vezetőjeként, majd helyettes vezérkari főnökként szolgálta a Dudajev féle szeparatista vezetést. 1995-ben még feljebb lépett a katonai ranglistán: vezérkari főnökké nevezték ki. Az első csecsen háború vége felé meglepő fordulat következett be Maszhadov életében: a kompromisszumkészségéről híres katonatiszt egyre inkább Moszkva kegyeltjévé vált, olyan emberré, akivel meg lehet egyezni. Az ő rugalmasságának köszönhetően jött létre 1996 nyarán az csecsen-orosz fegyverszüneti megállapodás, melynek aláírása után Csecsenföldön átmenetileg megszűntek a harcok. Persze voltak olyanok is, akik Maszhadov engedékenységét túlzottnak találták, főleg a Samil Baszajev vezette szeparatista mozgalom képviselői, és már akkor nyíltan szembeszegültek vele. Ennek ellenére 1997 januárjában Maszhadov törvényesen is megszerezte az elnöki széket, és hozzáláthatott a háború sújtotta Csecsenföld rendbetételéhez. De fokozatosan nemcsak a szeparatisták, hanem a nekik tett engedményei miatt Moszkva bizalmát is elvesztette, s amikor kitört a második „putyini” csecsen háború, a Kreml teljesen megvonta tőle a bizalmat, (k, ú) Tajvan és Japán tiltakozik, az amerikai külügyminiszter felhívta kínai kollégáját Peking háborúval fenyegetőzik MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Tajpej/Tokió. Háborúval fenyegeti Tajvant egy új törvénytervezetben Kína, ha a sziget elszakadna Pekingtől, vagy az újraegyesítés érdekében kifejtett minden erőfeszítés kudarcba fulladna. A vitatott elszakadásellenes törvénytervezet tegnapi ismertetésekor nem békés eszközökről és más szükséges intézkedésekről beszélt Vang Csao-kuo, a parlament alel- nöke a pekingi Országos Népi Gyűlésben. Katonai csapásra olyan, közelebbről nem pontosított nagyobb incidensek esetén is lehetne számítani, amelyek Tajvan leválását vonnák maguk után - mondta a 3000 küldött előtt a Nép Nagy Csarnokában. A törvénytervezet szó szerinti szövegét nem hozták nyilvánosságra. A törvény a háborúról szóló döntést az államtanácsra és a Hu Csin-tao államfő-pártfőtitkár vezette katonai bizottságra ruházza át. Kína különös gondot fordít majd arra, hogy megoltalmazza a polgári lakosságot és a Tajvanon tartózkodó külföldieket, s csekély veszteséget okozzon - közölte Hu, aki az újraegyesítést a Kínai Kommunista Párt történelmi feladatának nevezte. A törvénytervezetet övező nemzetközi bírálatokra válaszul leszögezte, a tajvani kérdés Kína bel- ügye. Egyetlen ország sem tűrheti el területe egy részének elszakadását - emelte ki, emlékeztetve arra, hogy ez ügyben Peking soha nem mondott le az erőszak alkalmazásáról. Kína ugyanakkor mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az „egy ország, két rendszer’ alapelvét szem előtt tartva elélje a békés újraegyesítést. Amíg csak egy szikrája is él a reménynek, Kína nem fogja feladni - fogadkozott. Határozott tiltakozásában Tajvan hangsúlyozta, a tervezet nem vesz tudomást a sziget szuverenitásáról, és növeli a feszültséget a térségben, biankó csekket adva a hadseregnek a támadáshoz. A japán külügyminisztérium szóvivője aggodalmát hangoztatta amiatt, hogy a törvény károsan befolyásolhatja Kína és Tajvan viszonyát. Az Új Kína hírügynökség szerint Condoleezza Rice felhívta kínai kollégáját, Li Csao-hszinget, hogy áttekintsék a tajvani kérdést. Fini: az amerikaiak verziója is ellentmondásos Sgrena nem volt célpont MTI-HÍR Róma. Az olasz külügyminiszter szerint megalapozatlan azt állítani, hogy az amerikaiak csapdát állítottak Bagdadban a kiszabadított olasz újságírónőnek. Gianfranco Fini tegnap az olasz törvényhozás alsóházát tájékoztatta Giuliana Sgrena, az II Manifesto tudósítójának szabadulásáról. Kitért arra a pénteki incidensre, amelyben amerikai járőr lövéseitől a bagdadi repülőtér közelében életét vesztette Nicola Calipari olasz belbiztonsági tiszt. Sgrena és a követségi terepjárót vezető csendőrtiszt megsebesült. Fini szerint az amerikai erőket tájékoztatták a fontos olasz jármű mozgásáról, de konkrétan nem említették, hogy az egy hónappal ezelőtt elrabolt Sgrena is az autóban lesz. Az olasz gépkocsi szabályosan haladt a bagdadi repülőtér felé, a benne ülők a sorozatok előtt semmiféle figyelmeztetést nem kaptak. Calipari, akinek szabad mozgást biztosító engedélyei voltak, nem követett el hibát, „minden szükséges kapcsolatot fenntartott a repülőtér biztonságáért felelős amerikai hatóságokkal”. Fini ezzel cáfolta azokat az amerikai magyarázatokat, amelyek szerint Róma nem adott tájékoztatást az akcióról, ügynökei mozgásáról. Szerinte nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy az amerikai járőr tüzének célpontja a kiszabadított tudósító lett volna, de az események amerikai verziója is ellentmondásos. Megerősítette: Róma az igazság kiderítését és teljes tisztázását kéri a Pentagontól. Arcon rúgott iraki sebesült az amerikai katonák filmjén Újabb felvétel a kínzásokról INDEX Washington. Filmre vették az iraki lázadók megrugdosását a floridai Nemzeti Gárda Irakban szolgáló alakulatában. A szunniták egyik erősségének számító Rama- diban szolgáló katonák vágott formában DVD-re írták a felvételeket, melyen sebesült lázadókat zaklatnak a katonák. A Ramadi őrület címen terjesztett felvételekről az amerikai Szabadságjogi Unió, az ACLU szerzett tudomást. Az ACLU az információs szabadságról szóló törvény alapján kérte ki a Pentagontól a fénykép- és filmfelvételeket. A hadsereg úgy tudta, hogy a Ramadi őrület összes példánya megsemmisült, a Palm Beach Post azonban megszerzett egy példányt. A lap birtokába került és az internetes kiadásában meg is jelentetett felvételeken többek között látható, ahogy az amerikai katonák arcon rúgnak egy súlyosan sebesült irakit. „Már azt hittem, meghalt. Nem siettünk az orvosok kihívásával” - kommentálta a rúgást az egyik katona. Egy másik jelenetben a katonák egy halott iraki sofőr kezét piszkálják, hogy úgy tűnjön: integet. A Reuters szerint a hadsereg vizsgálatot folytatott a felvételek ügyében, de nem állapított meg jogsértést. A katonák „nem megfelelően viselkedtek”, ám cselekedeteik nem számítanak bűncselekménynek - mondta Jeremy Martin alezredes, a Pentagon szóvivője. „Minden nap gyilkoltuk a szerb rendőröket... ” (Reuters-felvétel)
