Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)
2005-03-09 / 56. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. MÁRCIUS 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ MAGYAR HÍRLAP Kravcsenko kétszer lőtte fejbe magát, ezért sokan kételkednek Ukrajnában abban, hogy öngyilkos lett. Az ukrán biztonsági szolgálat vezetője öngyilkosságnak nevezte Kravcsenko halálát. Szerinte először az állához tette a pisztolyt, de remegett a keze, ezért a golyó a száján át távozott. Ezért a jobb halántékához szorította a fegyvert, és így végzett magával. Szerinte az öngyilkosságot bizonyítja az is, hogy zsebében találtak egy búcsúlevelet, melyben azt állítja, ártatlan. Szakértők viszont kétlik, hogy az első lövés után még egyszer magába tudott lőni. Kravcsen- kónak halála napján kellett volna tanúvallomást tennie az állítólag Leonyid Kucsma akkori elnök utasítására meggyilkolt Gongadze ügyében. WKOLUEIGtAIC , MeZILe (Szalay Zoltán rajza) Egyes országokban a béremelkedés kicsúszott az ellenőrzés alól, és meghaladja a termelékenységjavulását Keletre vonul a munka A nyugat-európai vállalatoknak a keleti EU-tagok költségcsökkentést, gyorsan növekvő új piacot és javuló globális versenyképességet kínálnak. ELEMZÉS A nyugat-európai kormányoknak viszont arra kell ráébredniük, hogy ha nem javítják a helyi beruházási klímát, még több munkahely vándorol Kelet-Európába, akkor is, ha több keleti tagországban a termelékenységnél gyorsabban nőnek a bérek. A brit Financial Times az EU reformjáról szóló elemzése szerint az Európai Unió autógyártásának 20 százalékát már most a kelet-európai országok adják, és ez az arány csak nőni fog, ha a csehországi Kolínban minap átadott Toyota és a nagyszombati PSA Peugeot-Citroén által épített gyártósorhoz hasonló üzemek teljes kapacitásra futtatják fel termelésüket. A Financial Times idézi Jean- Marie Folzot, a PSA vezérigazgatóját, aki a Genfi Autószalonon a csehországi üzemnyitást ünnepelve kijelentette: nem hiszi, hogy cége valaha is Nyugat-Európában építene új gyárat. Az elemzés szerint Kelet-Európa fő előnye az exportra termelő cégek számára még mindig az alacsony munkaköltség. Szlovákiában egy munkás éves alkalmazási költsége 6500 euró, Franciaországban 44 ezer, Németországban 50 ezer. Kína még olcsóbb, de Kelet-Eu- rópának egyéb előnyei is vannak: közelebb van a nyugat-európai gyártóbázisokhoz és piacokhoz, magas szintű az oktatás és jó a kínálat szakképzett munkásokból. Mindez gyakran komor következményekkel jár a nyugat-európai alkalmazottakra, akik vagy elveszítik munkájukat a termelés keletre helyezése miatt, vagy keményebb alkalmazási feltételeket kell elfogadniuk. A munkaadók azonban sokszor azzal érvelnek, hogy ezek a változások valójában munkahelyeket mentenek meg Nyugat-Európában, mivel az alacsonyabb hozzáa- dottérték-tartalmú munkák keletre exportálásával megőrizhetők a nagyobb hozzáadott értéket előállító nyugati állások, és ez javítja a vállalat általános versenyképességét. Kelet-Európának - bármennyire is hajtja az EU egészét a versenyképesség javulása felé - azonban szintén megvannak a maga bajai: a jelentős - sokszor nem is a rászorulóknak folyósított - jóléti kiadások megterhelik a költségvetéseket, nem veszett ki a kenőpénz elfogadása a közigazgatásban, és gyakran az infrastruktúra is rossz állapotú. Egyes országokban a béremelkedés is kicsúszott az ellenőrzés alól, és már meghaladja a termelékenységjavulásának ütemét. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága legutóbbijelentésében Magyarországot, Csehországot és Szlovéniát említette ezen országok között. Az elemzés szerint a térség munkásai az EU-csatlakozás után minél hamarabb el akarják érni a nyugat-európai életszínvonalat, és kormányaikra hárul az a hálátlan feladat, hogy elmagyarázzák: ez több évtizedes folyamat lesz, amely során „kevés kanyart lehet levágni”. LEVÉLBONTÁS Nincs szó többletbevételről Szükségesnek tartom, hogy reagáljak a dunaszerdahelyi városi képviselő-testület üléséről szóló, az Új Szó február 24-i számában megjelent tudósításra. A szerző, Józan Mónika a tájékozatlanságáról árulkodó valótlan tények és megállapítások tömkelegét sorakoztatta fel írásában. Ráadásul a cím is helytelen, hiszen nem az idei költségvetést módosították a képviselők, hanem most fogadták el a 2005-ös városi költségvetést. Ez lényeges különbség. Éppen ezért érthetetlen a bevezetőben említett megállapítás, miszerint 71 millió koronával növekszik a költségvetés kiadási és bevételi oldala is, hiszen az a cikkből nem derül ki, hogy mihez képest. Márpedig ennek pontosítása nélkül értelmeden bármilyen növekedést emlegetni, hiszen az olvasó nem tudja, mihez viszonyítsa. Megdöbbentő számomra, hogy az az újságíró, aki jelen van a szóban forgó ülésén, miként írhat le olyan valóüan állítást, hogy Dunaszerda- helyen emelték az ebadót és az in- gaüanadót, hiszen erről szó sincs. Sajnos nem számítunk többletbevételekre adókból, holott a cikk ezt állítja, és 52 millió koronás többlet- bevételt emleget. Az ellenkezője az igaz: Dunaszerdahely városát rendkívül hátrányosan érinti a januártól bevezetett pénzügyi decentralizáció, épp amiatt, hogy sík vidéken fekszik, és a központi adók leosztásának új rendszere a hegyvidéki településeknek kedvez. A szolidaritási elvet hangsúlyozó rendszernek városunk szenvedő alanya. A pénzügyi decentralizáció negatív hatásai következtében idei bevételeink mintegy négymillió koronával csökkennek. Tudni kell azt is, hogy a parlament tavaly módosította az adó- és illetéktörvényt, négy adó- és illetékfajtát eltöröltek, helyettük két új adót vezettek be. Ez nekünk további adókiesést jelent, mivel az új adófajtákból befolyó bevétel jóval alacsonyabb lesz, mint az eltörölt adófajtákból származó bevételeink. Érthetetlenek a cikkben közölt egyéb összehasonlítások is, hiszen nincsenek adókból származó többletbevételeink 52 millió korona értékben, nem emeltük 66 millió koronával az építkezésekre fordítható összeget sem. A pályázati pénzeket illetően viszont igaz, hogy a tavalyi sikeres pályázatainknak köszönhetően idén mintegy 55 millió koronás, többségben uniós forrásokra számíthatunk. Alpolgármesterként ismerem a képviselő-testület mellett működő szakbizottságok összetételét, azért meglep, hogy a szerző kritikátlanul elfogadva közli Hunéík Péter képviselő igaztalan állítását, miszerint a négy független képviselő közül senki sem tagja a bizottságoknak. E valótlan állítás korrigálásaként annyit, hogy a függetlenek közül ketten tagjai egy-egy bizottságnak, tehát nincsenek kizárva a munkából. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy a függetlenek csoportját mellőzöttnek érző Hunéík képviselő sorozatos hiányzásaival önmagát zárja ki a folyamatos képviselői munkából, hiszen a tavalyi hét ülésből csak háromon volt jelen. A tudósításban közölt, elferdített tények helyreigazítását legalább ilyen formában feltétlenül szükségesnek tartottam, hogy az Új Szó olvasói pontosabb képet nyerjenek a dunaszerdahelyi képviselő- testület februári üléséről. Garay László Dunaszerdahely alpolgármestere Tisztelt Garay Úr! Kettőnk és az Új SZÓ olvasói között pusztán csak az a különbség, hogy mi tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy milyen számok voltak a dunaszerdahelyi önkormányzat 2004-es és 2005- ös költségvetésében, lévén mindkettőnk rendelkezésére állnak az adatok feketén-fehéren. Garay úr felháborodása, megdöbbenése és értetlensége arra enged következtetni, hogy a frakcióvezető képviselő úr nem lapozta át figyelmesen az anyagokat. A birtokomban lévő iratokat szívesen Garay úr rendelkezésére bocsátom, hogy tévedéseiről mégbizonyosodhasson, bár csodálkozom, hogy a saját apparátusa által írt anyagokat, pénzügyi táblázatokat nem ismeri. Azon kívül, hogy valóban nem az idei költségvetés módosításáról volt szó a legutóbbi plénu- mon, hanem a 2005-ös év új költségvetésének elfogadásáról, önnek sajnos semmiben nem tudok igazat adni. Az egyes tételeket nem áll szándékomban újra felsorolni, mert már megtettem az említett tudósításban, helyesen, a városvezetés által kiadott megtárgyalandó plénumanya- gokhoz igazodva. Minden egyes általam megemlített bevételi és kiadási adat növekedést mutat. Nem is értem tehát az alpolgármester úr reagálásának célját. Befejezésül ezért csak annyit szeretnék megjegyezni, nagyon rosszul esik, hogy ön így próbál hiteltelenné tenni engem, közvetve pedig a lapot, amelynek munkatársa vagyok. Józan Mónika KOMMENTÁR Narancsfrász MALINÁK ISTVÁN Megmosolyogtató összefüggésekben is tudósítottak hírügynökségek a vasárnapi moldovai választások eredményeiről, mondván: Chisinauban (Kisinyovban) továbbra is a nyugatbarát kommunisták fognak kormányozni. Négy évvel ezelőtt ugyanis a Kommunisták Moldovai Párija még azzal nyerte meg a választásokat, hogy oroszbarát politikát ígért, meg egyesülést Oroszországgal és Fehéroroszországgal. Ez utóbbit nem kellett túl komolyan venni, egy 1994-es népszavazáson kilencven százalék a függetlenségre voksolt, s azt követően csitultak el a Romániával való egyesülést követelő hangok is. A moldován (román) többségű, Románia és Ukrajna közé ékelt Moldova érdektelen a nagypolitika számára. Amiért most odafigyelnek rá, a kérdés: Ukrajna és Grúzia elvesztése után tovább szűkül-e a posztszovjet térségben Oroszország befolyási övezete? A múlt héten nyilvánvalóan a moszkvai befolyásolás ellensúlyozására hoztak létre valamiféle ukrán-grúz-moldovai szövetséget legfelsőbb szinten, tehát Viktor Juscsenko, Mihail Szaakasvili és Vladimír Voronin részvételével. E két utóbbi esetében több közös fájó pont van: Grúziában is állomásoznak orosz csapatok meg Moldovában is, Moszkva pénzt, paripát, fegyvert ad a grúziai szakadároknak (Abházia) éppúgy, mint az ún. Dnyeszter menti Köztársaságnak. Attól viszont nem kell tartani, hogy Európa legszegényebb államában, Moldovában a grúziaihoz vagy az ukrajnaihoz hasonló forradalom következik be. Tudniillik nemcsak Putyin kap frászt a narancsszín láttán, hanem a győztes moldovai kommunisták is, Voronin elnök vezetésével: a választások előtt a kormányzat betiltotta a narancssárga sapkák, sálak behozatalát Ukrajnából, ha kellett, a színérzékeny vámosok le is vetkőztették a belépőket. Az tény, a moldovai kommunisták a választások előtt száznyolcvan fokos fordulattal faképnél hagyták Moszkvát, és meghirdették a nyugati orientációt, megígértek mindent, még az EU-csatlakozást is. Mint az ábra mutatja, ezzel a koldusszegény országban tudtak szavazatokat szerezni, igaz, valamivel kevesebbet, mint négy éve az oroszbarátsággal. A nyugati orientáció egyébként az ellenzék jelszava volt, főleg a kereszténydemokratáké. Akiket a változatosság kedvéért most Moszkva kezdett el támogatni a kampányban - válaszul Voroninék csalárdságára. A lényeg: Chisinauban minden marad a régiben, a kommunisták kényelmes többségű kormányt alakíthatnak, egyedül az államfő megválasztásához nincs elég parlamenti mandátumuk. De nagyon valószínű, hogy néhány szavazat erejéig meggyőzik a Demokratikus Moldova Tömböt, a második legnagyobb politikai erőt, így szinte biztosra vehető, hogy Voronin is - az alkotmányban rögzített jogköröknél nagyobb hatalommal bíró - államfő marad. Fél év múlva egyértelműbb lesz, hogy ugyanazok az emberek merre tolják a szekeret. És ami holtbiztos: sem Washington, sem Brüsszel nem Moldova miatt fogja összerúgni a port Moszkvával. JEGYZET Olcsó megoldás SZÁSZI ZOLTÁN Teljesen beindultunk. Mármint EU-szinten. Mindenre lehet találni jó ötletet. Alábbi félig enyém, félig azé a kopott emberkéé, akivel naponta összefutok szemédevivés közben. Ő az ötletadó. Módszeressége, rendszeressége figyelemreméltó. Guberál, de nem csak úgy, turkálva, hanem pontos és határozott céllal. Megrögzötten. Üveg üveghez, papír papírhoz, fém fémhez, biohulladék a biohoz. Közben morog, csak úgy bele a semmibe, hogy istenkém, hát nem tudnak ezek az emberek gazdálkodni. Tegnap megszólítottam. Mégis miért dolgozik ilyen becsületesen? Anyagi haszna nem sok lehet a beszedett kacatokból. A válasz rém egyszerű és meglepő volt. Talán végre észreveszik és alkalmazzák. Döbbenet. Ugyan hol? - szólt a kérdésem. „Sze- métszeparálónak a telepen. Ezt tudom, ehhez szoktam, tudnám csinálni.” Igaz, ami igaz, ilyen munkára nemigen lehet lasszóval se embert fogni. Most tehát a hivatalon a sor. Tessék kitalálni egy foglalkoztatási pályázatot, amely ezeknek az embereknek teremtene munkát. Amihez értenek, amit tudnak csinálni. Hogy kinél kell kopogtatni ez ügyben, nem tudom pontosan. De talán néhány tucat ma még maszekban guberálónak rendes állása lenne. Még a korábbi életstílusukról sem kellene lemondaniuk. Olcsó megoldás. Vevőt keresek rá. FIGYELŐ DESTANDAARD Az Európai Unió külpolitikáját a legnagyobb tagállamok uralják, s ez az EU egységét veszé- élyezteti - jelentette ki Karel De Gucht belga külügyminiszter a flamand lapnak. A szókimondó politikus azt állította, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Javier Solana egyre inkább a nagy tagállamokkal dolgozik együtt, nem pedig az egész unióval. Példaként hozta fel a Teheránnal folytatott tárgyalásokat Irán atomprogramjáról: ezek Németország, Nagy-Britannia és Franciaország irányításával zajlanak, Solana bevonásával, elvileg az EU nevében, de a valóságban nem voltak megfelelő konzultációk a többi tagállammal.
