Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-09 / 32. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 9. 26 Szülőföldünk Az adóemelést Asbóth szerint elsősorban az egyes oktatási intézmények, főleg az iskolai konyha, az óvoda és a napközi otthon kiadásainak fedezése tette szükségessé Dunamocson élnek a pályázati lehetőségekkel Dunamocs. Idén 39,49 millió korona bevétellel és 36,79 millió korona kiadással számol a közel 1200 lakosú komáromi járásbeli község. A képviselő-testület által január 25- én jóváhagyott költségvetésben 2,7 millió koronás tartalék is szerepel - tudtuk meg Asbóth Sándor polgármestertől. V. KRASZNICA MELITTA Az idei legfontosabb beruházás az iskolaépület, valamint a községi utak és járdák felújítása lesz. Mindkettőt uniós pályázati pénzekből kívánják megvalósítani. Az iskola teljes hőszigetelésére, a nyílászárók cseréjére, a tető átalakítására a strukturális alapnál már jóváhagyták számukra a 6,5 millió korona támogatást, a 300 ezer korona önrészt pedig hitelből kívánják fedezni. A munkálatok a tervek szerint már e hónapban elkezdődhetnek. A községi utak és járdák felújításához szükséges összeg 95 százalékát - 15,9 millió koronát - ugyancsak a strukturális alapnál pályázzák meg, ebben az esetben az 5 százalékos önrész - amelyet hitelből fedeznének- 800 ezer korona. „Még idén el szeretnénk kezdeni a vízvezeték-hálózat bővítését - mondta a polgármester. - Virttel és Dunaradvánnyal közösen a környezetvédelmi minisztériumhoz nyújtottunk be egy pályázatot. Azt szeretnénk, ha a magas mangán- és vastartalmú dunamocsi víz helyett a komáromi kutakra tudnánk rákapcsolódni, mégpedig Patnál. Odáig ugyanis már elér a komáromi vezeték.” További beruházásként csónak- kikötőt szeretne kialakítani a község. A tervdokumentáció elkészítése, valamint a pontonhíd megvásárlása 130 ezer koronába kerül. A községi rendezvények finanszírozására 142 ezer koronát hagyott jóvá a testület. „Sajnos, kénytelenek voltunk emelni egyes helyi illetékeket és adókat, mégpedig átlagosan 30- 40 százalékkal - mondta Asbóth Sándor. - A szemétdíj viszont maradt a tavalyi fejenkénti 230 koronás szinten.” Az adóemelést a polgármester szerint elsősorban az egyes oktatási intézmények, főleg az iskolai konyha, az óvoda és a napközi otthon kiadásainak fedezése tette szükségessé. Ezek fenntartására ugyanis nem elég a kapott állami támogatás. „Tudatosítani kell: ha fejlődni akar a falu, az többletköltségekkel jár - mutatott rá a polgár- mester. - Hiszen a pályázatok figyelése, előkészítése, a szükséges engedélyek beszerzése mind-mind rengeteg utánjárást igényel, pénzbe kerül. Ám ha nem tesszük meg ezeket a lépéseket, lemaradunk olyan előnyös beruházásokról, amelyekhez például csak 5 százalék önrész^ kell biztosítania az ön- kormányzatnak.” A testületi ülésen az elmúlt két évet is értékelte Asbóth Sándor. Elsősorban a megvalósult beruházásokról volt szó. Ilyenek voltak a többi között az iskola egészségtelen, omladozó tornatermének, valamint az iskolai konyha felújítása, a temetői sétány kialakítása vagy a tájház átadása. Ezeket szintén elsősorban pályázati pénzekből valósították meg. Sikerült beindítani az osztályozott hulladékgyűjtést, kátyúmentesítették a község útjait. A kivitelezési munkákba - az ösztönző program keretében - bevonták a munkanélkülieket is. Örvendetes, hogy számuk az elmúlt két évben 220-ról 85-re csökkent. Ez elsősorban a dél-komáromi ipari parkban megtelepedő cégeknek köszönhető. Asbóth Sándor A Sidó Szilveszter által készített szimbolikus kaput az 2003-as Hídverő napokon adták át. Rajta a község szülöttének, Nehéz Ferencnek egy gondolata olvasható: A Duna nem lehet határ, csak a két partot egybeölelő kar. Az iskola teljes hőszigetelésére, a nyílászárók cseréjére, a tető átalakítására már jóváhagyták a község számára a 6,5 millió koronás támogatást (Vas Gyula felvételei) A Monitor-9 teszt eredményét a középiskolai felvételin is figyelembe veszik Monitor felmérés az alapiskolákban Február 14-től 18-ig gazdag program vár a tizedik évfolyam résztvevőire Komáromi Pedagógiai Napok JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely/Nyékvárkony. Múlt szerdán délelőtt folyt az Állami Pedagógiai Intézet kilencedikesek tudását feltérképező Moni- tor-9 országos felmérése. Idén először mindenkire vonatkozott a felmérés, azonos nehézségi fokkal, függetlenül attól, mely középiskolában kívánják folytami tanulmányaikat. Tavaly csak a gimnáziumba készülőkre vonatkozott a tudásfeltérképezés. A dolgozatokat az ország minden alapiskolájában egyi dőben íratták matematikából és szlovák nyelvből, a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban pedig magyar nyelv és irodalomból. „A monitor eredményeit márciusban kapjuk meg az intézettől, a pontszámok beszámítanak majd a diákok felvételijébe is, bár még tisztázadan, milyen mértékben” - közölte Bíró Kornélia, a Kodály Zoltán Alapiskola pályaválasztási tanácsadója. A Dunaszerdahelyi járás legnagyobb iskoláját mintegy 900 tanuló látogatja, közülük 92 kilencedikes. A tesztírás négy osztályban folyt. A szaktanárok véleménye szerint a matematikai feladatsor könnyebb volt a tavalyinál, ami azt is jelzi, hogy az előző felmérést követően figyelembe vették a tanárok véleményezését. Magyarból már nehezebb kérdések szerepeltek a tesztben, főként a verstan okozhatott problémát. Idén nem fordult elő, hogy a kerettantervben nem található tananyagra kérdeztek volna rá. „A tesztek az egész felső tagozatos tananyagot felölelik, a feladat- típusok megfeleltek annak, amit a gyerekekkel tanítunk” - tudtuk meg a nyékvárkonyi alapiskolában, ahol 25 kilencedikes vett részt a felmérésben. A tapasztalatok és a tanárok véleménye hasonló volt, mint Dunaszerdahelyen. A Monitor-9 felmérést a továbbtanulásijelentkezési lapok elküldésének határideje előttre tervezték, mert 2005-től a középiskoláknak kötelezően figyelembe kell venni a tesztek eredményét, tehát be kell számítani a felvételi pontozásba. Idén azonban egyes középiskolák megváltoztatták a felvételi rendszerüket, egyes helyekre már február végén jelentkezni kell. A tesztek eredményét viszont csak március 7-ig teszik közzé a pedagógiai intézetben. Előfordulhat, hogy a dokumentumok hiányos csatolása miatt érvénytelen lesz a jelentkezés. További fejtörést okoz a tanároknak, diákoknak és szüleiknek a felvételi eljárás, az ugyanis nincs meghatározva, hol, mekkora százalékban számítják bele a teszt eredményeit a felvételi pontozásba. V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Február 14-től 18-ig jubileumi, tizedik alkalommal tartják meg a Komáromi Pedagógiai Napok rendezvénysorozatot, amelyet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) Komáromi Területi Választmánya, Komáromi Regionális Pedagógiai Központja és a Selye János Gimnázium szervez. A nyitóelőadást Hámori József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke tartja Agykutatás és pedagógia címmel. Az idei évfolyam újdonsága a tréningek megjelenése a programban. Ezen foglalkozások elsősorban a nevelési problémákra irányulnak (például a konfliktuskezelés, az osztály és osztályfőnök kapcsolata, az óvoda és az iskola közti átmenet nehézségeinek feloldása). A nevelési kérdéskörnél maradva: Kobusitzky György, a budapesti Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa a drogmegelőzés fontosságáról, Bordás Sándor pszichológus a másság elfogadásáról és az intoleranciáról, Szilágyi Vilmos szexuálpszichológus pedig a szexuális problémákról tart előadást. „Figyelemre méltó rész a programban a történelmi blokk - hívta fel a figyelmet Andruskó Imre, a Selye Gimnázium igazgatója. - Simon Attila történész a csehszlovák-magyar határ kialakulásáról és változásairól, Popély Árpád történész pedig a második világháborút követő hontalanság éveiről beszél. Földesi Margit és Szerencsés Károly budapesti történészek Magyarország 1945-1990 közti történelméről adnak elő.” A programban kiemelkedő helyet kapott az irodalom is, kerekasztal-beszélgetés lesz napjaink szlovákiai magyar irodalmának üzenetéről, H. Nagy Péter érsekújvári irodalomtörténész a Sci-fi és a fantasy az irodalomban és filmen címmel tart előadást, Balász Géza budapesti nyelvész pedig a magyar nyelvkultúra időszerű kérdéseit veszi górcső alá. Pék László SZMPSZ-elnök vezetésével február 16-án, 13.30-tól konferenciát tartanak a hazai és nemzetközi oktatási pályázati lehetőségekről. Erre a konferenciára elsősorban az iskolaigazgatókat és a polgármestereket várják a szervezők. Az új érettségi rendszer egy idegen nyelvből kötelezővé teszi a diákok számára az érettségit. Ez új feladatokat ró nemcsak a középiskolákra, hanem már az alapiskolákra is, amelyekről a Selye Gimnázium főlektora, Heinrich Heinrichsen beszél. A Selye János Egyetem hallgatóinak felkészítésében nagy szerep jut a gyakorlóiskoláknak. Strédl Teréz tanszékvezető és Keszegh István tanár ezen iskolák vezetőinek szerepét vázolja a pedagógusok gyakorlati képzésében. Ezúttal is lesznek bemutatóórák, és az óvodapedagógusok számára szintén több programot kínálnak. Az Eötvös utcai alapiskolában - amely a számítógépes felszereltség és az oktatóprogramok alkalmazását tekintve élenjárónak számít a régióban - informatikanapot tartanak, a művészeti alapiskolában pedig mester- kurzust zenepedagógusok részére. „Igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy valóban mindenki megtalálja a számára hasznos, érdekes előadást - mondta Andruskó. - Ezúttal is szeretném megkérni az iskolaigazgatókat, tegyék lehetővé a pedagógusok számára a részvételt. A tréningek és bemutatóórák kivételével általában a délutáni órákban kezdődnek az előadások, amelyekre egyébként nemcsak pedagógusokat, hanem az adott téma iránt érdeklődő nagyközönséget is várjuk.” Tesztírás a Kodály Zoltán Alapiskola egyik osztályában (A szerző felvétele) A pályázatokról szóló konferenciára várják az iskolaigazgatókat is.
