Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-03 / 27. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2005. február 3., csütörtök 3. évfolyam 4. szám PÁLYÁZÓ Bolyai ösztöndíj AJÁNLÓ A Magyar Tudományos Akadémia pályázatot hirdet Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra. Az ösztöndíj célja, hogy elősegítse tudományos munka megírását vagy azzal egyenértékű kutatási témában létrehozott alkotás elkészítését, továbbá elősegítse a további tudományos minősítés, illetve dm elnyerésére való felkészítést. Pályázat nyújtható be valamennyi tudományterületen, illetőleg tudományágban. Az ösztöndíjra pályázhat az a felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, aki magyar állampolgár, PhD, illetve azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezik a pályázat benyújtásakor, a pályázat benyújtási határidejének időpontjáig a 45. életévét még nem töltötte be, kutatásait magyarországi tudományos intézményben kívánja végezni, és ehhez az intézmény fogadókészségéről szóló nyilatkozattal rendelkezik. Pályázhat nem magyar állampolgár is, ha kutatási témája magyarországi vagy a magyarsággal kapcsolatos kutatási feladathoz kötődik. Az ösztöndíjra nem pályázhat az, aki az MTA Doktora címmel, vagy a tudomány doktora fokozattal rendelkezik, vagy az ösztöndíj folyósításának kezdetekor Békésy György Posztdoktori Ösztöndíjban, Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjban, Széchenyi István Ösztöndíjban, Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesül. Az ösztöndíj határozott időre -1,2 vagy 3 évre - szól. 2005-ben havi bruttó összege 113.200 Ft. 2005-ben 155-en nyerhetik el az ösztöndíjat. Ebből legfeljebb 31-et nyerhetnek el a már három évig Bolyai ösztöndíjban részesültek, ha a záró kutatói jelentésük kiemelkedő minősítésű. A pályázatot elnyert kutatók 2005. szeptember 1-jétől részesülnek ösztöndíjban. A pályázati díj 2005-ben 6.000 Ft. A pályázatot - pályázati lapon - 3 példányban, személyesen vagy postai úton kell eljuttatni az alábbi címre: MTA Doktori Tanács Titkársága, 1051 Budapest, Nádor u. 7. Beadási határidő: 2005. március 1. A pályázati lap letölthető a www.mta.hu weboldalról. (ú) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Ha figyelmesen olvassák az Iskola utca melléklet cikkeit, köny- nyen válaszolhatnak a kérdésekre. A megfejtést február 9-ig küldjék be és megnyerhetik az ABART Kiadó ajándékát, Zemlényi Attila Rodeó című verseskötetét. 1. Mit nyer az év legsikeresebb diákja? a. parfümöt b. mobiltelefont c. iskolatáskát 2. Hol rendezik meg a X. Pedagógiai Napokat? a. Komáromban b. Pelsőcön c. Nagykaposon 3. Ki ad elő Balassi szerelmi költészetéről a konferencián? a. Keserű Krisztina b. Szigeti László c. Keserű József 4. A Bolyai-pályázatot elnyert kutatók 2005. szeptember... részesülnek ösztöndíjban. a. 29-től b. 15-től c. 1-jétől Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2c, 3b. Ezúttal a feledi Kálnoky Andrásnak kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. A szakértők beszámoltak arról, hogy az akciókutatást a pedagógusok kedvezően fogadják Hogyan gondolkodnak a tanárok? A tanárok kénytelenek elhagyni a rutinszerű tanítást (Somogyi Tibor felvételei) A pedagógusok zöme még emlékezhet rá, hogy a rendszerváltás előtt hogyan zajlott az ellenőrző óralátogatás, a hospitáció. Nincsen új a nap alatt, mondhatja bárki, hiszen a formája nem is változott, csak a célja. CSÍK ZOLTÁN Az oktatás decentralizációjával párhuzamosan fokozatosan elmaradtak azok a direktívák, amelyek a pedagógiai munkát segédmunka szintjére süllyesztették. Megnyílt az út ezáltal a fejlesztések, az önfejlődés, a professzionalizálódás felé. Csupán azt kellene tisztázni minden intézményben, hogy ezt a folyamatot hogyan lehetne elősegíteni. Az akciókutatás az iskolai értékelés egyik formája, amely a pedagógus gondolkodásának elméleti és gyakorlati viszonyát vizsgálja. Miközben a tanár önreflexió formájában összeveti a tanórai célkitűzéseit azzal, hogy azok hogyan valósultak meg a tevékenységi folyamatban, a kutató adatokat gyűjt. Figyeli az önelemzés gondolatmenetét, amely törekszik feltárni, hogy mit tett, eseúeg tehetett volna az eredményes tanítás érdekében a folyton változó körülmények között. Igyekszik adatokat szerezni arról, hogy milyen kognitív folyamatok zajlanak tanítás közben, amikor a pedagógusok döntéseket hoznak vagy problémákat oldanak meg. Passzív, tartózkodik a saját nézetek megfogalmazásától. Tudja, hogy az önreflexió így tehető az önfejlesztés eszközévé. A leendő pedagógusok Az eddigi kutatások során megfogalmazódott, hogy csak az a problémahelyzet eredményezhet reflektív gondolkodást, amely érzelmileg hat a reflektáló személyre. A reflektív gondolkodásnak már a képzés során is nagy jelentősége van, mivel szűrőként funkcionál abban, hogy mit fogadnak el, s mit tartanak fontosnak a leendő pedagógusok. A pedagógusjelöltek világszemléletét a nevelődés, egy sokszor laikus rendszer határozza meg, amely az iskolai tapasztalatok alapján fejlődik ki. Megismerésük azért fontos, mert a nézetek koherens rendszerré szilárdulhatnak, amelyek meghatározzák, hogy az egyén pedagógusként mit gondol a nevelés céljairól, s hogyan vélekedik a pedagógiai tevékenységről. A tanulóként szerzett tapasztalatok és sztereotípiák akadályozzák az egyén fejlődését, s később a tanulás fejlesztésének útjában állnak. A kutatók megfigyelték, hogy a kezdő pedagógusok reflektálás során önmagukra, a tapasztaltak inkább a diákokra összpontosítanak. Az óraelemzés céljait a kezdők az időbeosztás, az oktatói tevékenységek és a differenciálás alkalmazásában keresik, a tapasztalt tanárok inkább a módszerek és a tudásfejlesztés szempontjait érvényesítik erőteljesen. Az utóbbi évtizedekben a tanóra középpontjába a tevékenység került, s az oktatásban megjelent a folyamat-eredmény paradigma. Ezzel a pedagógiai gondolkodáskutatás három irányban fejlődött tovább: a döntéskutatás, a konstruktivizmus és a prekoncepció irányában. A reflektív gondolkodás kutatása elindította az erre irányuló képzési programok kidolgozását és kipróbálását. A korábbi reprezentációs felmérések helyét átvették a mélyebb értelmezéseket lehetővé tevő, a pár fős mintákkal dolgozó kutatások, amelyek azokat a kognitív folyamatokat vizsgálják, amikor a tanárok döntéseket hoznak vagy problémákat oldanak meg. A reflektív gondolkodás vizsgálata szimulációkkal, kommentárok segítségével és narratív módszerekkel történik, de ezzel párhuzamosan vizsgálják az implicit (ki nem fejtett) teóriákat és prekoncepciókat (az előre kialakított nézeteket) is. Hangosan gondolkodás A legelterjedtebb módszer a hangosan gondolkodás (Thinking aloud). Ilyenkor azokat a gondolatokat gyűjtik fel, amelyek a pedagógus tevékenysége során felmerülnek: sajátos döntési stratégia, döntési szempontok és az azt kísérő érzelmek. Arra kérik a vizsgált személyt, hogy tervezze meg a következő foglalkozását, esetleg értékelje a megtartott órát, számoljon be tervezési döntéseiről, esetleg készítse el a tervezés folyamatábráját. Az elhangzott szöveget rögzítik a feldolgozás, elemzés számára. A szakértők beszámolnak róla, hogy az akciókutatást a pedagógusok kedvezően fogadják, mert vonzónak találják, új energiát, inspirációt ad a munkájukhoz. Segíti őket abban, hogy elhagyják a rutinszerű, sztereotip megoldásokat, új megközelítéseket és eljárásokat dolgozzanak ki. Ha az intézményekben sikerülne meghonosítani ezt az eljárást, s rendszeressé tenni a gyakorlatát, pozitívan járulna hozzá az oktatás általános fejlesztéséhez. A legelterjedtebb módszer a hangosan gondolkodás AX. KOMÁROMI PEDAGÓGIAI NAPOK PROGRAMJA A rendezvény helyszíne: Selye János Gimnázium, Komárom, időpontja: 2005. február 14-18. 2005. február 14. hétfő 13.00: Megnyitó (Szigeti László államtitkár - SZK OM, Bastmák Tibor Komárom polgármestere, Andruskó Imre elnök - SZMPSZ TV,Komárom.) 13.20 - 15.00: Agykutatás és a pedagógia (Hámori József akadémikus, MTA, Budapest) 15.30: Ünnepi fogadás 2005. február 15. kedd 9.00 -11.30: Hagyományápolás az óvodai nevelésben (Zilahi Józsefné tanár, BE TKFI, Sopron, Stöckert Károlyné tanár, BE TKFI, Sopron, helyszín: Eötvös Utcai Óvoda) 8.40 - 9.40: Környezetvédelmi nevelés az angol nyelvi órán (Füri Szerén tanár, SJG, Komárom) 9.50 - 10.40: Német nyelvű társalgási óra - „születésnapi előkészületek” (Karlheinz Bielohuby tanár, Németország) 10.50 -11.40: Az Al-ra háruló feladatok az új érettségi kapcsán (Heinrich Heinrichsen főlektor, Németország) 14.00 - 15.30: Szilánkok (Bálint Béla egy. tanár, Zsolnai Egyetem) 14.00 -15.00: A Csehszlovák - Magyar határok kialakulása és változása 1914-47 (Simon Attila történész, Fórum Intézet, Somorja) 15.00 - 16.00: A hontalanság évei 1945-48 (Popély Árpád történész, Pozsony) 17.00 - 18.30: Földrengések a polgári védelem szakembereinek szemével (Mikolai György, Broczky József Körzeti Hivatal, Komárom) 2005. február 16. szerda 10.00 -12.00: A drogmegelőzés fontossága (Klobusitzky György adjunktus, Rendőrtiszti Főiskola, Budapest) 10.40 -11.40: Balassi szerelmi költészete (Keserű József tanár, SJG, Komárom) 10.00 - 16.00: Informatikanap, Eötvös Utcai Alapiskola 13.00 - 15.00: Napjaink szlovákiai magyar irodalmának üzenete, ke- rekasztal-beszélgetés: a szlovákiai magyar költők, írók, vezeti: Kocur László főszerkesztő, Új Szó, Pozsony 13.30 -16.30: Hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek és iskolai programok az oktatás területén, vezeti Pék László elnök, SZMPSZ 13.30 - 15.00: Matematikai tehetséggondozás Szegeden - Juhász Nándor 15.00 - 16.30: A szexuálpszicho- lógus válaszol... (Szilágyi Vilmos szexuálpszichológus, Budapest) 19.00: Csárdáskirálynő-1916, GIMISZ Diákszínpad, SJG, Komárom, helyszín: VMK Komárom 2005. február 17. csütörtök 10.00 - 12.00: A drogmegelőzés fontossága (Klobusitzky György adjunktus, Rendőrtiszti Főiskola, Budapest) 10.40 - 11.40: Aký sme? - Povahové vlastnosti a výzor človeka (Hengerics Judit tanár, SJG, Komárom) 10.40 -11.40: Bemutató óra matematikából (Kalácska József tanár, SJG, Komárom) 14.10 -15.10: A gyakorlóiskolák vezetőinek helye és szerepe a pedagógusok gyakorlati képzésében (Strédl Teréz, Keszegh István) 14.10 - 15.30: Magyarország története 1945 - 1990 (Földesi Margit, Szerencsés Károly történészek, Budapest) 14.20 - 15.30: Science fiction és fantasy az irodalomban és filmen (H. Nagy Péter irodalomtörténész, Érsekújvár) 14.20 - 15.30: Másság, tolerancia, intolerancia (Bordás Sándor pszichológus) 2005. február 18. péntek 11.40-12.40: Az inka kultúra komáromi szemmel (Varga Róbert fényképész, Komárom) 17.00 -18.30: Nyelvi hagyománytól a turbó nyelvig - A magyar nyelvkultúra időszerű kérdései (Balázs Géza nyelvész, Budapest) 20.00: Farsangi bál, helyszín: Eötvös Utcai AI, Komárom Tréningek: 2005. február 15. kedd 8.30 -16.30: A tanulás módszertanának tanítása (Héczné Tóth Mária szakelőadó, Mosonszentmiklós), helyszín: Munka Utcai AI, Komárom 2005. február 16. szerda 8.30 - 16.30: Osztály és osztályfőnök a gyermekközpontú iskolában (Pusztai Katalin szakelőadó), Mari- ánum Iskolaközpont, Komárom 2005. február 17. csütörtök 10.00 - 17.30: Óvoda iskola átmenet (Kárpáthy Magdolna szakelőadó, Pécs), helyszín: Béke Utcai AI, Komárom 2005. február 18. péntek 8.30 - 16.30: Konfliktuskezelés az iskolában (Száva Eszter szakelőadó, Budapest), helyszín: Béke Utcai AI, Komárom 9.00 -16.30: Mesterkurzus zenepedagógusoknak (Wagner Rita zongoratanár, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest), helyszín: Művészeti AI, Komárom
