Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-25 / 46. szám, péntek

Az átállást követő első évben elmaradt a várt eredmény, ám a következőkben egyre több ép gyümölcs termett Gyümölcsök vegyszermentesen Az első egy-két év után már egyre több egészséges gyümölcsöt takarítottam be fáimról (Illusztrációs felvétel: Zsáki) Kertemben a gyümölcsöt immár több mint két évtize­de iparilag előállított vegy­szerek felhasználása nélkül termesztem. E munka vég­zésénél az Alvin Seifert ál­tal, a Kertészkedés mérgek nélkül című könyvében le­írtakból indultam ki. KÖTELES GÁBOR A termesztést úgy kezdtem, hogy felhagytam a permetezéssel és a műtrágyák alkalmazásával. Helyette tavasszal füvet kaszál­tam, s ezzel takartam a fák tövét azon a területen, ahol feltételez­tem, hogy gyökerekkel van átsző­ve. Egyidejűleg a biokomposzt ké­szítését is elkezdtem. Az első év eredménye Az első próbálkozásaim nem voltak egyértelműen meggyőző­ek. Az őszibarackfáimat a levél- tetvek lepték meg, az almatermés felét az almamoly kártétele tette értéktelenné. Nem vártam ekkora kellemetlen meglepetést, de ki­tartottam elhatározásom mellett, és a munkát tovább folytattam. Azaz szeptemberben a fák gyökér­zete fölé biokomposztot szórtam, ezt újra kaszált fűvel és a nyári metszés alkalmával levágott, összeaprított gallyakkal takar­tam. Később a gyümölcsfák köré húztam a lehullott levelet, melyre aprított bodzát szórtam. Az utób­bit azért tettem, hogy a felhalmo­zott szerves anyagba a rágcsálók ne telepedjenek meg. Egyre több egészséges termés A fatövek biomokposzttal való ellátását és takarását a további években is folytattam. így gyü­mölcsfáimnak az elbomló szerves anyagokból folyamatosan harmo­nikus tápanyagellátást sikerült biztosítanom. Egyre több egészsé­ges gyümölcsöt sikerült termelni vegyszerek felhasználása nélkül mindamellett, hogy a kártevők és a betegségek jelen vannak, de kártételük egyre csökken. A betegségek és kártevők ellen mechanikai és biológiai beavatko­zásokkal küzdünk. A levéltetűvel megtámadt ágakat lemetszem és a fa alá teszem. (Érdekes megfi­gyelés, hogy a hangyák nem hord­ják újra a fára a levéltetű petéket.) Hasonlóan a megjelenés után le­metszem a lisztharmat által káro­sított ágakat is. Megfigyeltem, hogy az ilyen gallyról a fatövében levő szerves anyagon élő mikroor­ganizmusok rövid időn belül fel­számolják a lisztharmatot. De­cember végén, január elején főleg a csonthéjas fák törzseit bekenem mésztejjel, esetleg fehér csomago­lópapírba burkolom, az esetleges fagykárok csökkentése érdeké­ben. A csonthéjasok metszését csakis a vegetáció időszakában végzem, mert ilyenkor a seb gyorsabban heged és így kisebb a gombafertőzés veszélye. Biológiai védekezési módszerek A biológiai módszerek közül jól bevált a fák közötti vegyes kultúrák termesztése. Az itt ter­mesztett szamóca finom gyöke­reivel javítja a talajt, a foghagy­ma elriasztja a kártevőket, a mák csökkenti az almamolylepkék peterakását az alma- vagy körte­fára, a metélőhagyma gátolja a varasodás terjedését stb. Két éve, mikor az őszibarackfákon nagyon elszaporodott a levél­tetű, a bő termés miatt sajnáltam a megtámadott hajtásokat le­metszeni, hogy ne csökkentsem nagymértékben az asszimilációs felületet. A közeli réten viszont egy gyufás dobozba katicaboga­rakat gyűjtöttem, ezeket az őszi­barackfákra engedtem. A hatás nem maradt el. Néhány nap múl­va a fákról eltűntek a levéltet- vek. A levéltetvek és az almamoly petéivel táplálkozik a fülbemá­szó. Arra törekszem, hogy ez a „segítőtárs” is egész évben minél nagyobb számban jelen legyen kertemben. Az almamoly elleni küzdelemben nagyon sok segít­séget nyújtanak a fürkészdara- zsak (Triccerammák). Ezek tele­pítését is jelentősnek tartom a bi­ológiai védekezés érdekében. Az almamoly károsítója főleg éjjel repül. Ezért nagyon előnyös, ha a gyümölcsfák közelében levő épü­leteken megfelelő helyeket alakí­tunk ki megtelepedésükhöz. A faárudákban már gyümölcs- varasodásnak ellenálló almafaj­tákat és a tavaszi fagyokat job­ban tűrő kajszibarackokat is kí­nálnak. Új gyümölcsfák ültetése­kor igyekszem ilyen fajtákat te­lepíteni. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szak­tanára Megjelent a Jó Gazda márciusi száma Jól fizetett a fűszerpaprika LAPAJÁNLÓ A lap legfrissebb száma az előző esztendőben meglehetősen sike­resnek, jó áron értékesíthetőnek minősített fűszerpaprika termesz­téséhez kínál részletes szakmai út­mutatót. Tájékoztat a rezisztens sa­látafajtákról, a zöldségfélék vetési feltételeiről, bemutatja a vetőma­gok felületi kezelésének (drazsíro- zásának) technológiáját, ismerteti a pattogatott kukorica és a póré­hagyma termesztési igényeit, be­mutatja a hazai piacra ajánlott leg­újabb dinnyefajtákat. A növényvé­delmi rovat az időszerű tennivalók taglalása mellett bemutatja az őszi­barack levélfodrosodása elleni vé­delmet. A biológiai növényvédelem rovatban a petefürkészeknek a ku­koricában való alkalmazásáról ol­vashatnak. A szántóföldi növény- termesztésben a kalászosok és a napraforgó gyomirtó szereit vala­mint növényvédelmi technológiá­ját ismerteti a lap. A virágter­mesztők a kankalin és a császárko­rona termesztéséhez kapnak szak­mai tanácsokat, az állattartók pe­dig a naposkacsák tenyésztési felté­teleivel, a vemhes anyajuhok takar­mányozásával és a brojlercsirkék tartási követelményeivel ismerked­hetnek. (sz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,856 Lenqvel zloty 9,606 Anqolfont 54,459 Maqvar forint Í100) 15,61 Cseh korona 1,266 Svéd korona 4,173 Dán korona 5,087 Szlovén tollár (100) 15,794 Japán ien (100) 27,228 Svájci frank 24,59 Kanadai dollár 22,919 USA-dollár 28,561 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,94-38,94 27,88-29,54 1,25-1,31 15,02-16,32 OTP Bank 36,93-38,85 27,90-29,45 1,24-1,30 15,09-16,25 Postabank 36,88-38,84 27,90-29,38 1,24-1,30 15,03-16,27 Szí. Takarékpénztár 36,92-38,82 27,92-29,38 1,23-1,30 14,96-16,37 Tatra banka 36,88-38,84 27,90-29,38 1,24-1,30 15,03-16,27 UniBanka 36,95-38,89 27,99-29,45 1,23-1,30 15,26-15,03 Általános Hitelbank 36,92-38,90 27,96-29,45 1,23-1,30 14,79-16,51 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony február 23-án 10-13 Sk/kg Komárom február 23-án 8-10 Sk/kg Rimaszombat február 23-án 17 Sk/kg Zseliz február 16-án 12 Sk/kg Losonc február 24-én 15 Sk/kg Szepsi február 23-án 8-10 Sk/kg Kassa február 23-án 8 Sk/kg petrezselyem 28-32 Sk/kg 22-22 Sk/kg 28 Sk/kg 30 Sk/kg 26-29 Sk/kg 20 Sk/kg 16 Sk/kg burgonya 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 8-9 Sk/kg 8 Sk/kg 7-8 Sk/kg 4-6 Sk/kg 5 Sk/kg tojás 3,00-3,40 Sk/db 2,60-3,20 Sk/db X 3 Sk/db 2,30-2,40 Sk/db 2,50-3 Sk/db 2,60-3 Sk/db zeller 15-25 Sk/kg 8 Sk/db 25 Sk/kg 12 Sk/db 19-25 Sk/kg 20 Sk/kg 16 Sk/kg méz 150-160 Sk/kg MMMNNMMMI 140 Sk/kg 120 Sk/kg MMMMMMNMMI 100 Sk/kg 100 Sl/kg zöldpaprika X X X X 115-129 Sk/kg 100 Sk/kg X paradicsom X HMMMNMI ■HMM 65-85 Sk/kg 65 Sk/kg 49 Sk/kg vöröshagyma 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 7-10 Sk/kg 4-8 Sk/kg 6 Sk/kg fokhagyma 60-90 Sk/kg 3-4 Sk/db ^f£0 Sk/kg m 65-70 Sk/kg 65 Sk/kg 65 Sk/kg 55 Sk/kg káposzta (vörös) 6 (12) Sk/kg 6 Sk/kg 6 Sk/kg 5-8 Sk/kg 5 Sk/kg 10 Sk/kg 4 (10) Sk/kg mák 80 Sk/kg X 100 Sk/kg 80 Sk/kg x . karalábé 15-20 Sk/kg 5-7 Sk/db 15 Sk/kg X 15 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg kel 10-25 Sk/kg 12 Sk/kg 25 Sk/kg 20 Sk/db 15 Sk/kg 12 Sk/kgg 9 Sk/kg alma 16-29 Sk/kg 18-20 Sk/kg 15 Sk/kg 10-17 Sk/kg 8-35 Sk/kg 13 Sk/kg 12 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents