Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-25 / 46. szám, péntek

10 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZŐ 2005. FEBRUÁR 25. Apró trükkök a virágcsokrok tartósítására Hogyan kezeljük a virágot? A füvesítés óriási előnye, hogy az időjárástól függetlenül lehetővé teszi az állandó művelhetőséget Talajtakarás tartós füvesítéssel A köbölkúti szőlőtermő dombokon már évek óta alkalmazzák a fiivesítéses termesztési technológiát (Fotó: Zsáki) ÖSSZEFOGLALÓ A virágüzletben vásárolt, vagy a kertünkben szedett vágott virágok sokkal tartósabbak lesznek, ha el- végzünk rajtuk néhány kezelést. Azt mindenki tudja, hogy a vá­gott virágot vízbe kell helyezni, máskülönben elhervad. Lehetőleg friss, félig nyílt virágot vásároljunk. A kertben a félig nyílt virágot kora reggel szedjük. Az ajándékba ka­pott virágcsokrot szabadítsuk meg a csomagolóanyagtól és a szárakat rögzítő kötözőanyagtól. A vágott virágot minél hamarabb helyezzük vízbe, mert a szállítószövetbe ke­rülő légbuborékok eltömítik a sejte­ket, és később már nem engedik felvenni a vizet. Ezért kell levágni néhány centimétert a korábban vá­sárol virág szárából. A visszavágást úgy végezzük, hogy a szárvéget víz alá merítjük, így biztosan nem ke­rül légbuborék a szár belsejébe. A szárat lehetőleg ferdén metsszük be, hogy növeljük a vízfelvevő felü­letet. A fás, vagy fásodó szárú növé­nyek (pl. rózsa, csipkebogyós gally, fagyai) szárvégét kalapáccsal kissé megzúzhatjuk. A vízfelvételt edzés­sel növelhetjük. A frissen visszavá­gott szárú virágot helyezzük 44 C fokos vízbe, és egy-két órára tegyük hűvös helyre. A meleg víz gyorsan áramlik felfelé a szárba, viszont a virág a hűvösben kevesebbet páro­logtat, így a szár vízzel telítődik. A vízben álló szárrészt tisztítsuk meg a levelektől. A rózsa tüskés szárá­nak feltisztításához használjunk ró- zsatüskézőt, vagy kérjük meg erre a virágboltost. Tejnedvet eresztő növények (kutyatejfélék, mikulás- virág, mák) szárvégét égessük le, vagy 10 másodpercre helyezzük lo­bogó vízbe, hogy a szivárgó tejnedv ne rontsa a váza vizének minőségét és tisztaságát. A virágot előzőleg meleg szappanos vízzel megtisztí­tott vázába és tiszta csapvízbe he­lyezzük. A virágot levágás után a tápanyagforrástól is megfosztjuk. Bár a levél rövid ideig még készít némi tápanyagot, gyér fényviszo­nyok között ez nagyon kevés, ezért az öntözővízbe erre a célra gyártott vágottvirág tápsót is szórjunk. Házi szerekkel, pl. aszpirinnel, ecettel, vagy cukorral ne próbálkozzunk! A legtöbb virágboltban kapható gyári készítmény egyaránt tartalmaz táplálékul szolgáló cukrokat, respi­rációs légzést csökkentő anyagot, rothadást előidéző mikroorganiz­musok szaporodását gátló anyagot, vízlágyító adalékot. A vízlágyító se­gít abban is, hogy a vágott virág so­káig megtartsa eredeti színét (a vö­rös rózsa szirma például kemény vízben egy idő után megkékül). A váza vizének szintjét naponta ellenőrizzük, és ha kell, pótoljuk, vagy cseréljük. A virágvázát tartsuk távol a fűtőtesttől, a televíziókészü­léktől és más hőt sugárzó berende­zéstől. A virágváza közelébe ne he­lyezzünk gyümölcskosarat, bár­mennyire is jól mutatnak együtt. Az érő gyümölcs etiléngázt termel, ami rontja a tartósságot. A vegyes virágcsokorban az egyes virágok vázatartóssága különböző, ezért a rövidebb életű virágot (pl. gerbera) távolítsuk el a többi közül. Ezért is jó, ha már a vázába helyezéskor el­dolgozzuk a kötözőszalagot. Ha hosszabb ideig nem tartózkodunk a lakásban, akkor a virágvázát töltsük fel vízzel, és helyezzük hűvös és árnyékos, de nem sötét részébe. (Kertészet és Szőlészet) Az egyik leggazdaságosabb és legtermészetesebb talaj­ápolási eljárás a füvesítés. Főként szőlő- és gyümölcs- ültetvényekben alkalmaz­ható. Esztétikus és energia- takarékos, szakszerű fűtele­pítés és megfelelő fűfajok esetén e módszer egyenle­tes, bakhátmentes talajfel­színt biztosít. RACSKÓ JÓZSEF Javítja a természetes és mester­séges csapadék talajba jutását, fel­fogja a vízcseppeket, fékezi erejü­ket és megakadályozza a talaj kér- gesedését. Több szempontból előnyös A füves sorközöket létrehozhat­juk egyrészt fűmagvetéssel, más­részt engedhetjük a természetes gyepvegetáció kialakulását úgy, hogy rendszeres kaszálással a két­szikű növényeket, gyomokat kiírt­juk, így ennek hatására az edzett, igénytelenebb (egyszikű) fűfélék megmaradnak, s minden kaszálás­kor megújulnak. Itt említhető le­hetőség még, amikor ülte- vény létesítése előtt év(ek)ben füvesítjük a te­rületet, a telepítés előtt pe­dig a leendő facsíkokban glyfozát hatóanyagú herbi- cidekkel megszüntetjük a gyepesítést és minimális talajmoz­gatással elültetjük a fákat. Az el­pusztított gyepesítés tartós marad­ványa mérsékli a gyomok csírázá­sát, szerves anyagként szolgál és a telepítés első évében őrzi a talaj nedvességtartalmát. Javítja a feltalaj szerkezetét Az év során többször lekaszált fű fokozódó vastagságú takaróréte­get alkot, javítja a körülbelül 20-30 cm vastag feltalaj szerkeze­tét, víz- és levegőgazdálkodását, megakadályozza a felszíni fino­mabb talajrészecskék erózióját, a fokozott bomlás és talajlégzés kö­vetkeztében a tápanyagok oldha­tóbbá, könnyebben felvehetőbbé válnak. Mindemellett a talaj felső rétegének hőmérséklet-szabályo­zásában is szerepet játszi (télen csökkenti a fagyveszélyt, nyáron pedig óv az erős felmelegedéstől), számottevően csökkenti az evapo- rációt (talajfelületről, talajból való vízpárolgás), és a hasznos élőlé­nyeknek búvóhelyül szolgál (pél­dául földigiliszta). Ezen túl csök­ken a tápanyagok kimosódásának és a lehullott csapadék elfolyásá- nak veszélye. Többséges fűtakaró után nő a talaj szervesanyag-tar- talma és biológiai aktivitása, a fűgyökérzet folyamatos képződése és elhalása a talaj tápanyagainak le- és fölfelé való kétirányú mozgá­sát teszi lehetővé. Megfelelő táp­anyag- és vízellátottság esetén elő­nyös a gyümölcsfák fejlődésére és terméshozamokra. Egész évben művelhető A füvesítés további nagy előnye, hogy az időjárástól függetlenül le­hetővé teszi az állandó művel­hetőséget, megkönnyíti és hatéko­nyabbá teszi a kézi és gépi munkát, a gépesített növényvédelmet, szü­retidőben a gyümölcsszállítást, véd a talaj káros tömörödése ellen, va­lamint megakadályozza, késlelteti a gépek talajszerkezetet romboló hatását. Hosszabb idő (8-10 év) el­teltével a füvesített talajok is tömö- rödnek, ami már csökkent gyökér­fejlődést, hajtásnövekedést és ter­méshozamokat indukálhat. A fű csökkenti a porképződést, ami ja­vítja a környezeti feltételeket és tá­vol tartja az atkákat, amelyek a porral fedett leveleket kedvelik. Gyümölcsösökben és szőlőkben kedvezően befolyásolja a nyári mikroklímát azáltal, hogy a talaj- felszín és a léghőmérséklet alacso­nyabb, a relatív páratartalom ma­gasabb. Csökkenti a napfény visz- szaverését. Ez az előny különösen fontos a csemegeszőlők esetében, ahol a napfény mind a növényzetet, mind pedig a termést károsíthatja. Gyümölcsösben és sző­lőben kedvezően befo­lyásolja a mikroklímát. PRVÁ DOCHODKOVA SPORITEĽŇA DOCHODKOVA SPRÁVCOVSKÁ SPOLOČNOSŤ Szívesen adunk tanácsot Önnek az Első Nyugdíj-takarékpénztárnál és a következő társaságoknál: SLOVENSKA S SPORITEĽŇA PR VA STAVEBNÁ SPORITEĽNÁ Miro Satan vagyok. A hokiban és az életben is szeretnék minden lehetőséget kihasználni. Ha választhatok, mindig olyan, megbízható játékostársat választok, akinek hiszek, így választottam most is. Az Önök helyében épp így tennék.“ LEHETŐSÉGET KI AKAROK HASZNÁLNI! Figyelmeztetés: A magánnyugdíjpénztárral kötött szer­ződés befektetési kockázattal jár, és a nyugdíjalap eddigi hozama nem szavatolja a jövőbelit. A magán-nyugdíjpénz­tár tevékenységét az SZK Pénzpiaci Felügyelete ellenőrzi. Kooperativa

Next

/
Thumbnails
Contents