Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-24 / 45. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 24. RÖVIDEN Két légvédelmi rakéta tűnt el Kijev. Eltűnt két légvédelmi rakéta egy dél-ukrajnai fegy­verraktárból. A Sztrela típusú (NATO-kód szerint SA-7-es) rakéták a Krím-félszigetről hi­ányoznak. A létesítmény pa­rancsnoka bejelentést tett a rendőrségen, és vizsgálatot kért. Az ilyen, hőkeresővel föl­szerelt, kézi indítású rakétákat Oroszországon és Kelet-Euró- pán kívül is sok helyen gyárt­ják. Az irreguláris erők és ter­roristák kedvelt fegyvere a re­pülőgépek ellen. (MTI) Chávez vádjai nevetségesek Washington. Nevetséges­nek és hamisnak minősítette az USA Hugo Chávez venezu­elai elnök vádjait, amelyek szerint Washington meg akar­ja őt gyilkoltatni. Chávez va­sárnap egy tévéműsorban az­zal vádolta meg'az amerikai elnököt, hogy merényletet ké­szít elő ellene. „Halálra va­gyok ítélve. Ha bármi történ­ne velem, elfelejtheti a vene­zuelai olajat, Bush úr” - han­goztatta Chávez amerikai tisztségviselőknek a baloldali venezuelai kormányt ért mi­napi bírálataira válaszolva. Chávez gyakran vádolja azzal Washingtont, hogy támogatja az elmozdítására, sőt megölé­sére tett ellenzéki próbálkozá­sokat, az USA azonban tagad­ja ezeket az állításokat. Ame­rika egyik fő olajszállító orszá­gának elnöke Washington im­perialista politikájával szem­beni alternatívaként tünteti fel magát. (MTI) Chávez szoros kapcsolato­kat épített ki Fidel Castro kubai diktátorral is (Képarchívum ) Háromszázezer gyerekkatona New York. A gyermekek háborús bevetése elleni intéz­kedésekre szólított fel helyi idő szerint kedden este Kofi Annan, a világszervezet főtit­kára. Sok országban gyerme­keket alkalmaznak katona­ként a különböző konfliktu­sokban, a háborús övezetek­ben legyilkolják, megnyomo­rítják, megerőszakolják őket. A főtitkár tizenegy országot nevezett meg az érintett álla­mok közül, köztük Szudánt, Myanmart (Burmát), Nepált, a Fülöp-szigeteket és Srí Lan­kát. Ugyanakkor utalt arra: szerte a világban mintegy 300 ezer gyermeket alkalmaznak katonaként. A főtitkári beszá­moló hamarosan a Biztonsági Tanács elé kerül. (MTI) George Bush: az Egyesült Államok végső eszközként továbbra sem zárja ki a katonai csapás lehetőségét Irán ellen Óvatos haladás - még nem áttörés Több mint négyezer tüntető ítélte el Maimban Bush politikáját (Reuters-felvétel) Mainz/Brüszel. Csak akkor lehetnek jók az amerikai­európai kapcsolatok, ha az amerikai-német kapcsola­tok is jók. Ezt tegnapi, rö­vid németországi munkalá­togatása alkalmából hang­súlyozta az amerikai elnök. ÖSSZEFOGLALÓ George Bush másodszor járt Németországban, a találkozó szín­helyéül a könyvnyomtatás feltalá­lójának, Gutenbergnek a városát, Mainzot választották ki, ahová Frankfurt repülőteréről Gerhard Schröder kancellár kíséretében, ti­tokban tartott útvonalon utazott. Az elnöki gép érkezésének idejére leállították a kontinentális Európa legforgalmasabb légi kikötőjének forgalmát. A környéken közleke­dési korlátozásokat vezettek be, s már a kora reggeli órákban hatal­mas torlódások keletkeztek. Pél­dátlan biztonsági intézkedéseket vezettek be az erőddé változtatott Mainzban is. Diplomáciai eszközökkel kell el­érni, hogy Irán ne tegyen szert atomfegyverre - közölte Schröder kancellár, Bush elnök pedig, támo­gatva az európaiak diplomáciai erőfeszítéseit, azt is kijelentette, hogy „minden opció az asztalon marad”. Bush ezzel a megállapítá­sával jelezte, hogy az USA végső eszközként nem zárja ki a katonai csapás lehetőségét sem Irán ellen. Schröder és Bush másfél órás meg­beszélésük után tartott sajtóérte­kezletet, mindkét politikus azt han­goztatta, hogy a cél közös: Iránnak nem szabad atomfegyverre szert tennie. Előzőleg, kedden késő este, az uniós állam- és kormányfőkkel megtartott találkozó utáni sajtóér­tekezleten Bush nevetségesnek mi­nősítette azokat a találgatásokat, hogy az USA előkészületeket tenne Irán megtámadására. De rögtön hozzátette: Washington nem zár ki semmilyen lehetőséget, ha a tehe- ráni vezetés nem mond le nukleáris céljairól. „Érdekünkben áll, hogy ne rendelkezzenek atomfegyver­rel. S az is érdekünkben áll, hogy ne folytassák az olyan, a Hezbol- lahhoz hasonló terrorszervezetek finanszírozását, amelyek meg akarják akadályozni a közel-keleti békefolyamat előrehaladását.” Vi­szont Jacques Chirac francia elnök - ugyancsak a keddi csúcson - azt mondta, gesztust kell termi Irán fe­lé azokon a tárgyalásokon, amelye­ket Európa folytat Teheránnal azért, hogy letegyen az atomfegy­ver előállításáról. Chirac megfogal­mazása szerint „teljesen méltányos lenne egy Teheránnak a Világke­reskedelmi Szervezethez (WTO) való csadakozását érintő, vagy pe­dig civil repülőgépmotorok megvá­sárlását lehetővé tevő gesztus”. Chirac erről Bushsal is beszélt, de azt nem említette, hogy milyen vá­laszt kapott. Az amerikai elnök „létfontossá­gúnak, nagyon fontosnak” nevezte mindazt a segítséget, amelyet az iraki háborút ellenző Németország nyújt a háború utáni Irak átformá­lásában. Schröder megerősítette, Berlin hajlandó elengedni az iraki államadósság nagy részét, bizton­sági személyzetet kiképezni Irak határain kívül, szakismerettel hoz­zájárulni minisztériumok újjászer­vezéséhez és az alkotmány kidol­gozásához, ha erre az iraki kor­mány felkéri. Bush sürgette, hogy Szíria vonja ki nemcsak csapatait, hanem különleges szolgálatait is Libanonból, ahol szabad választá­sokat kell tartani. Schrödernek a NATO átformálá­sával kapcsolatos elképzeléseit Bush úgy magyarázta: a kancellár azt akarja, hogy a NATO jelentős tényező maradjon. Újságírói kér­désre válaszolva az elnök nem is­mételte meg édesapjának, idősebb George Bushnak 15 évvel ezelőtti jelszavát, azt, hogy a partnerek egyformán vegyék ki részüket a ve­zetésből, legyenek egyenrangúak. Ehelyett általánosságban beszélt arról, mennyien fognak össze a vi­lágban a különböző kérdések meg­oldásában. Schröder jelezte: továbbra is vé­leménykülönbség van a két ország között az éghajlat és a környezet megkárosítása ellenében ható kio­tói jegyzőkönyv megvalósítását il­letően, de az a tény, hogy ezen a te­rületen is együtt akarnak működni, „haladás, amelyet nem szabad le­becsülni”. (MTI, SITA) Újabb vádak amerikai katonák ellen - bebörtönzött iraki nőket erőszakoltak meg Titkos tárgyalás az ellenállókkal Ma szavaznak a palesztin parlamentben Talán lesz új kormány MTI-HÍR ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bagdad. Az iraki átmeneti kormány tárgyalásokat fontolgat több ellenálló csoport ve­zetőivel - közölték amerikai forrá­sok. A Pentagon úgy tudja, Bagdad előfeltétele az, hogy az érintett szervezetek mondjanak le a fegy­veres harcról. Washingtonban egy­idejűleg cáfolták azokat a sajtóhí­reket, melyek szerint amerikai ille­tékesek tárgyalnának szunnita fel­kelő csoportok képviselőivel. A múlt héten a Time magazin jelen­tette, hogy amerikai diplomaták és a titkosszolgálatok képviselői fel­vették a kapcsolatot az ellenállók képviselőivel Irakban. Újabb vádak merültek fel az Irakban szolgálatot teljesítő ame­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrad. Kereken elutasította Vojiszlav Kostunica szerb kormány­fő a podgoricai vezetés javaslatát Montenegró és Szerbia különválá­sára, a délszláv államközösség át­alakulására független államok kö­zösségévé. Kostunica tegnapi leve­lében Filip Vujanovics montenegrói elnök és Milo Djukanovics kor­mányfő tudomására hozta: javasla­tuk a szerb-montenegrói viszonyt új alapokra helyező 2002-es belg­rádi megállapodás durva megsér­tése. A podgoricai vezetés kedden hi­vatalos ajánlatot tett Belgrádnak Szerbia-Montenegró átalakulásá­ra a két tagköztársaság alkotta független és nemzetközileg elis­mert államok közösségévé. A bé­kés különválás elveit taglaló szer­ződéstervezet értelmében az új államszövetségnek lenne közös parlamentje, és - kormány helyett - államközösségi bizottsága. Az rikai katonák ellen. A CNN tudósí­tásából kitűnt, olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint amerikai katonák bebörtönzött iraki nők ellen követtek el bűncse­lekményeket, egyebek között megerőszakolták őket. A CNN sze­rint a Pentagon épp most vizsgál egy ilyen bűncselekményt, ame­lyet egy amerikai katona követett el egy iraki fogolynő ellen. Ezen túlmenően a Pentagon további ha­sonló bűncselekményekről tud, részletek azonban nem ismertek. A hírtévé úgy tudja, a katonák gyakran kényszerítették a bebör­tönzött nőket arra, hogy vetkőzze­nek le előttük. Az állami Irakija televízió Szíria aknamunkáját leleplező videofel­vételt mutatott be tegnap: állító­egykamarás parlament a két kép­viselőház delegáltjaiból állna, mandátuma négy évre szólna. Az államközösségi bizottságnak el­nöke és három biztosa lenne, akik olyan területekért felelnének, amelyekről az államszövetség lét­rejöttéről szóló majdani szerző­dés rendelkezne. A két köztársa­ság katonai szövetségben lenne egymással, a két hadsereg tevé­kenységét a legfelsőbb védelmi tanács hangolná össze. A podgo­ricai javaslat kitér a diplomáciai együttműködés lehetőségeire is, szó van benne nagy vonalakban a vagyonmegosztási és utódlási kérdésekről. A nemzetközi szer­vezetekben Szerbia lenne a mos­tani államközösség jogutódja, Montenegró pedig kérelmezné a tagságot. A megállapodás tiltaná az emberek, a tőke, az áruk, a szolgáltatások szabad áramlásá­nak akadályozását a két ország között. Vujanovics és Djukanovi.es a javaslatot kísérő nyilatkozatban lag Szíriában kiképzett, Irakban elfogott ellenséges ügynökök, ter­roristák vallottak saját és szíriai megbízóik bűneiről. Egyebek kö­zött olyan borzalmakról számol­tak be, mint hogy szíriai kiképzőik felkészítették őket emberek lefeje­zésére. Állatokat kellett tömege­sen levágniuk, hogy könnyen menjen majd nekik Irakban az el­rabolt túszok lefejezése. Az állító­lagos ügynökök elmondták: a szí­riai titkosszolgálat képezte ki őket Latakíja városában robbanó­anyagok készítésére és használa­tára iraki merényleteik elkövetésé­hez, s a szíriai titkosszolgálat fi­nanszírozta iraki terrorakcióikat. A vallomások hitelességét eddig semmilyen független forrásból nem erősítették meg. leszögezte, hogy a két éve fennál­ló délszláv unió nem működőké­pes, intézményei nem hatéko­nyak, az ország működtetése sok pénzt emészt fel, viszont az új modellel áthidalhatók lennének a mostani gondok, stabil és tartó­san jó viszony alakulna ki Belgrád és Podgorica között. A Brüsszel védnökségével 2003. február 4-én megalakult Szerbia- Montenegró valóban rendkívül nehézkesen működik, Podgorica ellenkezése miatt nem sikerült megtartani az alkotmányban meg­adott határideig, február 4-ig az első közvetlen parlamenti válasz­tást sem a közös törvényhozásba. A baj azonban csak március 4-én kezdődik, amikor lejár a jelenlegi parlament mandátuma. Minthogy az alaptörvény nem kínál megol­dást az effajta helyzetekre, jelen pillanatban senki nem tudja meg­mondani, mi lesz azután, hogy parlament nélkül marad a két éve fennálló délszláv unió. Rámalláh. Mára halasztották a szavazást az új palesztin kor­mányról. Parlamenti források sze­rint ez azért történt, mert Ahmed Koréi miniszterelnöknek nehézsé­gei támadtak a kormány összeté­telének megváltoztatásában. A honatyák zömét adó Fatah moz­galom vezetői határoztak úgy, hogy gyökeres változtatást eszkö­zölnek a kormány hétfőn javasolt KOKES JÁNOS Prága. Kárpótlást szavazott meg a cseh parlament alsóháza tegnap a Varsói Szerződés öt tag­országa 1968-as csehszlovákiai inváziója, és az utána 1991-ig tar­tó katonai megszállás áldozatai­nak. A törvény - még a felsőház­nak is jóvá kell hagynia - szerint 150 ezer korona kártérítést kap­nak azok, akiknek közeli hozzá­tartozója halt meg az 1968. au­gusztus 20-án kezdődött invázió­MTI-HÍR Ungvár. A kárpátaljai magyar­ságot érintő kérdéseket vitatott meg az Ukrajnai Magyar Demok­rata Szövetség (UMDSZ) elnök­sége. A testület állásfoglalása a készülő ukrajnai közigazgatási reform kapcsán leszögezi, a kor­mányzati szándékot időszerűnek, az ország európai integrációs tö­rekvésével összhangban lévőnek tekinti, ám elfogadhatatlannak tartana minden olyan területi változást, amely hátrányosan érintené a kárpátaljai magyarsá­got. Megbízták Gajdos István el­összetételén, miután Koréi első listája heves vitát váltott ki a régi arcoktól megszabadulni kívánó, határozott reformokat, a korrup­ció felszámolását követelő tör­vényhozásban, igaz, kezdetben főként a Fatahon kívüli képviselők körében. Úgy tudni, a készülő új javaslat szerint a miniszterjelöltek elsöprő többsége technokrata len­ne, és csak ketten tagjai a törvény- hozásnak, míg a régi névsor 13 képviselő nevét tartalmazta. ban, s a későbbi, az utolsó szovjet katona 1991. június 27-i távozásá­val végződött megszállás alatt. A nemi erőszakot és tartós károso­dást okozó bántalmazást elszen­vedettek 70 ezer korona kompen­zációra tarthatnak igényt, az egyéb sérülésért 30 ezer járna. Becslések szerint a törvény végre­hajtása 600 millió és 1,1 milliárd korona közötti összegbe kerülhet. A javaslatra a 200 tagú törvény- hozás 123 tagja mondott igent, és mindössze 1 szavazott ellene. nököt, az ukrán parlament képvi­selőjét, nyújtson be interpellációt az ukrán-szlovák határ által ket­tévágott Kis- és Nagyszelmenc közötti határátkelő megnyitása érdekében. Az oktatási miniszter­hez interpellációt intéznek annak érdekében, hogy a nemzetiségi, köztük a magyar oktatási intéz­mények továbbra is használhas­sanak kétnyelvű pecséteket és névtáblákat. Az UMDSZ kiemel­kedő fontosságúnak tartja II. Rá­kóczi Ferenc köztéri szobrának felállítását Munkácson, a Rákó- czi-szabadságharc 300. évfordu­lója tiszteletére. Vojiszlav Kostunica kereken elutasította a podgoricai vezetés javaslatát Montenegró különválna Szerbiától AVarsói Szerződés inváziójának áldozatai Kárpótlás Csehországban Az UMDSZ Kis- és Nagyszelmenc problémájáról Sürgetik a határátkelőt

Next

/
Thumbnails
Contents