Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-22 / 43. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZŐ 2005. FEBRUÁR 22. SZÍNHÁZ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ NEMZETI SZÍNHÁZ: Álarcosbál 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Szüzet szüntess (amerikai) 18, 20 MLADOSŤ: Két szótaggal lemaradva (szlovák) 18 Nem félek (olasz) 20 AU- PARK - PALACE: Aviator (amerikai) 13.10, 16.30, 18.30, 19.40, 21.40 Kalandférgek (amerikai-német-kanadai) 12.50, 15.40, 17.40 Az operaház fantomja (amerikai) 14.50, 17.50, 19.30.20.50 A holnap világa (amerikai) 13.40,15.50 A nemzet aranya (amerikai) 14.40, 17.20,18.20, 20, 21.20 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (amerikai) 13,15.30,18.10, 20.20 A hihetetlen család (amerikai) 13.20, 16 Ray (amerikai) 16.40 Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 20.10 Blade: Trinity (amerikai) 15.10,17.30,19.50 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 16.10,18.20, 20.30 Hosszú jegyesség (francia-amerikai) 16.30.19.21.50 A lélek mint kaviár (cseh) 14.10,18.50 Két szótaggal lemaradva (szlovák) 16.20, 21 PÓLUS - METROPOLIS: Az operaház fantomja (amerikai) 13.20,16.10,17.15,18.50, 20 Kalandférgek (amerikai-német-kanadai) 14.15, 17.45, 19.40, 20.40 Aviator (amerikai) 14.10, 16.25, 17.25, 19.40, 20.40 A nemzet aranya (amerikai) 13.10, 15.45, 18.20, 20.55 Blade: Trinity (amerikai) 16.05, 18.15, 20.25 Ray (amerikai) 13.35, 21.20 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 19.25 Wimbledon - Szerva itt, szerelem ott (amerikai) 13.30, 17.20 Két szótaggal lemaradva (szlovák) 15.40 Kerülőutak (amerikai) 21.30 KASSA DRUŽBA: Snowbordozók (cseh) 18, 20.15 CAPITOL: Wicker Park (amerikai) 16, 18, 20 TATRA: Blade: Trinity (amerikai) 16,18, 20.15 ÚSMEV: Az operaház fantomja (amerikai) 16,19 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Kóristák (francia) 18 GALÁNTA - VMK: Kaptár 2. - Apokalipszis (német-francia-angol) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Wicker Park (amerikai) 17,19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: A holnap világa (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Cseh álom (cseh) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nagy Sándor, a hódító (amerikai-angol) 17 GYŐR PLAZA: A bukás - Hitler utolsó napjai (német) 14.45, 17.30, 20.15 Csudafilm (magyar) 15.45, 17.45, 19.45 Fűrész (amerikai) 18.30, 20.30 Hosszú jegyesség (francia-amerikai) 16 Hölgyválasz (amerikai) 13,15.15,17.30,19.45 Kaptár 2.-Apokalipszis (német-francia-angol) 16.15 Közelebb! (amerikai) 14, 16, 18, 20 Lucky Luke és a Daltonok (francia-német-spanyol) 13.15, 15.30 Micimackó és a Zelefánt (amerikai) 14.30, 16.15, 18 Nagy zűr Korzikán (francia) 14 A nemzet aranya (amerikai) 17.30, 20 Ray (amerikai) 13.30 Sorstalanság (magyar) 14.30, 17.15, 20 Az utolsó gyémántrablás (amerikai) 18.15, 20.15, 22.15 Vejedre ütök (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 FELHÍVÁS A Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Pozsony, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Vers- és Prózamondók Egyesülete József Attila születésének 100. évfordulója tiszteletére József Attila Szavalóversenyt szervez. A versenybe 16 év feletti előadók nevezhetnek be két szabadon választott József Attila- verssel. Jelentkezési határidő: március 4. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a versenyző teljes nevét, pontos címét (telefonszám, esetleg e- mail cím is), foglalkozását, illetve diák esetében az iskola és a felkészítő tanár nevét, valamint a két választott József Attila-vers címét. A versenyzők két kategóriában - középiskolások és felnőttek - vetélkednek. Az országos döntőt április 1-23-án rendezik Nagykaposon. Az utazást, szállást és az étkezést a verseny időtartamára a szervezők biztosítják. Az országos döntő első helyezettjei fellépési lehetőséget kapnak a komáromi Jókai Színházban április 11-én, József Attila századik születésnapján megrendezésre kerülő ünnepség gálaprogramjában, melyet a Szlovákiai Magyar Írók Szövetsége szervez. A középiskolás kategória első helyezettje ezenkívül felléphet a budapesti József Attila Gimnázium által meghirdetett szavalóverseny gálaprogramján is. A szervezők a jelentkezési lapok begyűjtését követően levélben, illetve a napi sajtón keresztül adnak bővebb tájékoztatást. A jelentkezéseket a következő címre várják: József Attila Szavalóverseny, MsKS, nám. Š. M. Dax- nera, 979 01 Rimavská Sobota. VERSÍRÓ-PÁLYÁZAT A Garabonciás folyóirat versírópályázatot hirdet József Attila születésnapjának 100. évfordulója tiszteletére. A pályázatra szerzőnként maximum 5 vers küldhető be terjedelmi korlát, tematikai megkötöttség nélkül. A pályázatokhoz kérik mellékelni a pályázó adatait és elérhetőségét. A pályamunkákat az alábbi címre várják: Garabonciás Szerkesz-tősége, 1037 Budapest, Kunigunda útja 35., vagy e-mailben: garaboncias@mad.hu . A műveket szakmai zsűri bírálja el, s a legjobbakat értékes jutalomban részesítik, s a lapban is közük. Az ünnepélyes eredmény- hirdetésre 2005. április 11-én, József Attila születésnapján kerül sor Budapesten, a IV. Garabonciás Esten. Beküldési határidő: 2005. március 1. „Ha valamit kívánhatnék a sorstól, hát csak azt kívánnám, bárcsak fiatalabb lennék pár évvel” Én vagyok a kézirat Faludy György és fiatal felesége, Fanny (Somogyi Tibor felvétele) Dunaszerdahely. A februári zimankó sem akadályozta meg a helyi Városi Művelődési Központ látogatóit péntek este abban, hogy elzarándokoljanak Faludy György Viharos évszázad című irodalmi estjére. A * színházterem szinte zsúfolásig megtelt hat órára. RÁCZ VINCE Az idős költő a Csemadok Du- naszerdahelyi Területi Választmánya meghívására érkezett a Csallóköz szívébe, előző este pedig Komárom városában látták vendégül. A rendezvényre fiatal felesége, Fanny asszony is elkísérte a Mestert. Gyurka bá beszélgető- partnere a dobogón Kozári Réka, a Magyar Televízió képernyőjéről ismert műsorvezető volt. A beszélgetés bevezetőjeként három Faludy-vers hangzott el, a helyi középiskolás diákok jóvoltából. Diszkrét bájt kölcsönzött az irodalmi estnek, hogy még mielőtt a színpadra lépett volna a vendég, a háttérből kedvesen türelmetlen szavai hallatszottak: „és mikor köszönthetem a kedves hallgatóságot?” Ez az apró baki, talán nem is volna szabad bakinak neveznem, egy csapásra szétoszlatott minden esetleges kételyt, Faludy valóban szívesen jött el közénk és hálásan fogad minden érdeklődő tekintetet. Megtudhattuk például, hogy a magyar irodalom legnagyobb élő klasszikusát családi kapcsolatok fűzik a Felvidékhez. Atyai nagyapja szélmalmot. üzemeltetett Zsolnán, főként ezért, de egyebek miatt is gyakorta megfordult tájainkon. A harmincas években például a Szép Szó című folyóirat szerkesztőségével járt Komáromban. Nevelőapja, a nemzetközi jog professzora, Vámbéry Rusz- tem, a dunaszerdahelyi születésű Kelet-kutató, Vámbéry Ármin fia volt, aki a családi legenda szerint Viktória angol királynő Buckingham palotabeli lakosztályában látta meg a napvilágot. „Ha szabad így mondanom - folytatta kedvenc szófordulatával a költő- a jogtudós Vámbéry minden eszközzel, tréfával, gúnnyal és szatírával is az igazság ügyét szolgálta.” A közönség tapssal jutalmazta már-már vallomásszámba menő kijelentését, melyben Csallóközt a magyarlakta vidékek egyetlen nagy szigetének nevezte, mely rendíthetetlen magyarságával hű maradt a nemzethez. A világjárt költő távoli földrészek hangulatát lopta be a művelődési házba, és beszélt azokról az időkről is, mikor az igazságot megírni, akár versben is, nemzetgyalázásnak minősült, beszélt író- és költőtársakhoz fűződő viszonyáról, a legtöbbet azonban - nem véletlenül- a mókamester Karinthy Frigyesről. A neves íróval leggyakrabban egy közös ismerősük József körúti lakásában találkoztak. Egy alkalommal Karinthy elváltoztatott hangon felhívta örök jó barátját, Kosztolányi Dezsőt, és az esztergomi nőegylet nevében felkérést intézett hozzá, tartson felolvasást az unatkozó dámáknak. Az Üllői úti fák költője csak addig vonakodott, míg - mennyire jellemző a mindenkori költőkre - az ismeretlen hang nem ajánlotta fel számára a megtisztelő százpengős fellépési díjat. Mikor - hirtelen támadt érdeklődésétől vezéreltetve - afelől érdeklődött, mégis mi volna a feladata, Karinthy immár a saját hangján egész egyszerűen közölte vele: „hát a színpadon mögém állsz, és kinyalod.” Erre hatalmas nevetés csattant fel a kagylóból, a beszélgetés hallgatói ebből már sejthették, a két gálád irodalmi nagyság bizony összebeszélt, hogy csínytevésükkel elszórakoztassák őket. Szóba kerültek azonban tragikus, sorsfordító események is Faludy életéből. Elmesélte egyebek mellett emigrációja körülményeit és kiváltó okait. Kétszer hagyta el az országot, először a második világháborút megelőzően, 1938-ban. A világégéskor az Amerikai Egyésült Államok hadseregében szolgált, kereken három évig. A legnagyobb meglepetés azonban hazatérésekor várta; erre az időszakra így emlékezett: „Sokan haragudtak rám, amiért emigráltam, még többen, mert hazatértem.” A recski büntetőtáborban eltöltött évekről elmondta: „Agyondolgoztattak minket, az őreink rejtegették előlünk a halottakat. Rendkívül hosszú volt egy-egy nap, hat hónapig ültem a fogdán. Tudtam, hogy csak akkor élem túl, ha verseket írok. Papír és toll nélkül a fejemben írtam a verseimet, negyven sort minden áldott nap, így én lettem a kézirat. Az egész élet tragikus volt, nehéz szavakat találni rá, ott kristályosodott bennem a gondolat, az életnek nincs egyéb célja, mint hogy megpróbáljuk megtalálni a boldogságot, az apró örömöket a világban. Abban a nehéz időszakban is igyekeztem meglátni a jót, és ha kellett, biztató hazugságokkal vigasztaltam szenvedő társaimat. Bolondítottám magamat, hogy boldog vagyok, hogy boldog legyek, egyébként az emberek többsége önvédelemből így cselekedett. Későbbi, 1956-os emigrációm szinte elkerülhetetlen volt, akkori feleségem cikkeket írt a rettegett államvédelmi osztály, az ÁVO ellen. Az én tevékenységemet szintén nem szívelte a kommunista hatalom. Nyilvánvaló volt, hogy rövid időn belül lecsuknának, ezért a távozás mellett döntöttünk. Akkoriban szörnyű idő következett a magyarokra. A lelkemre hallgattam.” Négy évtizedes bolyongás után Faludy György 1988-ban tért haza végleg. A széles olvasóközönség körében aratott sikeréről elmondta, a kategorikus őszinteségben rejlik a válasz, az örömet adó tisztességben és leplezetlenségben, mely meglehetősen szokatlan, mégis nagy hatást vált ki. Megtudhattuk azt is, jelenleg sorrendben immár harmadik önéletrajzi kötetén dolgozik. Mindennap ír a mai napig, erejét a közönség és fiatal felesége - kacsintott hamiskásan - sze- retetéből meríti. Végezetül még hozzáfűzte: „Ha valamit kívánhatnék a sorstól, hát csak azt kívánnám, bárcsak fiatalabb lennék pár évvel.” Visszaemlékezések, beszámolók, riportok a Kárpát-medencei nemesség tárgyi és szellemi örökségéről Új folyóirat a kastélyépítészetről MIRIÁK FERENC A Kárpát-medencei Kastélykrónika első számának beköszöntőjében olvashatjuk, hogy a lap megszületését a kastélyok, kúriák folyamatos pusztulása, ismeretlensége tette indokolttá. „A színes, sok képpel illusztrált folyóirat elsődleges célja, hogy az olvasókkal megismertesse a Kárpát-medence nemesi építészetét, korabeli források feldolgozásával, visz- szaemlékezésekkel, riportokkal felidézze a kastélyok mindennapi életét, bemutassa a jelenleg folyó felújításokat, helyreállításokat, és összefoglalja a legfontosabb híreket, eseményeket.” Az első dolgozatban a nemesi építészet kialakulásáról és a középkor kastélyainak, udvarházainak építészettörténeti fejlődéséről olvashatunk, az ezt követő írásból pedig megtudhatjuk,. hogy Magyarország legszebben helyreállított kastélyai Vas megyében találhatók. Ez az 1980-as években megindult „Vas megyei kastélyprogramnak” is köszönhető, amelynek során számtalan egykori nemesi rezidenciát magánkézbe adtak és felújítottak. A megyében található kastélyokról és legendáikról szóló cikket a mikosdpusztai kastély részletes bemutatása követi, majd egy túraútvonal-ajánló zárja az összeállítást. 1840-ben a budai hegyvidék lankáján, a Városmajor utcában épült fel Barabás Miklós festőművész villája, amely a 20. század végére romos állapotba került, de mára kisebb módosításokkal újra régi fényében látható. Az épület kalandos sorsáról szóló érdekes beszámolót a romjából újjáéledt csúzi (Dubník) Csúzy-kastély bemutatása követi, amely történelmi bútormúzeummal, felvidéki nagyságok élethű kerámiafiguráival és pompás fegyvergyűjteménnyel várja látogatóit. Majd Beregszent- miklós középkori várkastélyáról olvashatunk; amely Zrínyi Ilona és Thököly Imre szerelmének titkát őrzi, és hajdan menedéket adott I. és II. Rákóczi Ferencnek is. A soron következő két publikációból a székelyföldi világi építészet jelentős alkotásai között számon tartott vargyasi Daniel-kas- téllyal és a Kárász család délvidéki építkezéseivel ismerkedhetünk meg. A Történeti kertek Erdélyben című írás pedig egy-egy jelentősebb erdélyi régió legszebb kertjeinek frissen feltárt történeti anyagairól tájékoztat. A Családtörténet rovat most a Batthyány család történetével ismerteti meg az olvasót, az ezt követő dolgozat szerzője pedig Batthyány Artúrné Apraxin Júlia bonyolult személyiségét és fordulatokban bővelkedő pályafutását mutatja be, majd az enyingi Batthyány uradalom településszerkezetéről, gazdálkodásáról és vízrajzáról tájékozódhatunk. A negyedévente megjelenő lap első számában olvashatunk még a szépen felújított Abaúj megyei Szent-Imrey-kúriáról, az erdélyi történelmi családok Castellum Alapítványának IX. találkozójáról és a nádasdladányi Nádasdy-kastély- ban évek óta nagy sikernek örvendő, Romantikus délutánok című rendezvénysorozatról. A szerkesztők abban bíznak, hogy a Kárpát-medencei Kastélykrónika olvasása - amellett, hogy örömteli és hasznos perceket szerez - a bemutatott épületek meglátogatásához is elég biztatást ad. A negyedévente megjelenő szép kivitelű és nívósán szerkesztett folyóiratot neves szakemberek jegyzik, és a komáromi KT Könyv- és Lapkiadó adja ki.
