Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-22 / 43. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 22. RÖVIDEN Aggodalom a részvétel miatt Brüsszel. Az EB örül an­nak, hogy az unió alkotmá­nyáról tartott spanyolországi népszavazáson az igenek egyértelmű (76,7 százalékos) győzelmet arattak, ám az ala­csony részvételi arány aggo­dalomra ad okot - jelentette ki Margót Wallström, a testü­let tájékoztatásért felelős al- elnöke. Az alacsony részvé­telnek (42,3) arra kell kész­tetnie a kormányokat, a par­lamenteket és az európai in­tézményeket, hogy minél szé­lesebb körben tájékoztassák a lakosságot az alkotmányról - figyelmeztetett. (MTI) Gyurcsány bocsánatkérése Bonn. Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért tegnap a sza- údi kormánytól és néptől nemrég elhangzott vitatott kijelentései miatt. Rijád elő­zőleg, vasárnap konzultáci­ókra hazarendelte magyaror­szági nagykövetét. „Mint ahogy már korábban mond­tam, sajnálom, ha kijelenté­sem félreérthető, bántó volt. Nem állt szándékomban sér­teni a szaúdi kormányt és né­pet. Ha megjegyzésem mégis ezt eredményezte, akkor megkövetem őket” - jelentet­te ki tegnap Bonnban a ma­gyar kormányfő. (MTI) Ruud Lubbers lemondott Genf. Lemondott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­nak (UNHCR) szexuális zakla­tással vádolt vezetője, miután újabb vádak nyomán elveszí­tette Kofi Annan ENSZ-főtitkár bizalmát. Ruud Lubbers volt holland kormányfő vasárnap levélben jelentette be távozá­sát. Kofi Annan ENSZ-főtitkár tavaly júliusban még „felmen­tette” őt a vádak alól, ám a The Independent brit lap újra elő­vette a témát és pénteken ap­rólékos beszámolót közölt az állítólagos zaklatásról, ezért Annan megváltoztatta véle­ményét. A világszervezet tiszt­ségviselőjét egy női alkalma­zott vádolta meg azzal, hogy fogdosta őt. Az Annan által el­rendelt belső vizsgálat azon­ban nem találta meggyőzőnek a vádaskodást és Lubbers a he­lyén maradhatott. Lubbers to­vábbra is ártatlannak mondja magát. „Több mint négy éven át minden energiámat a szer­vezetnek szenteltem, ám úgy tűnik, Ön ezt most más megvi­lágításban látja” - írta Kofi Annannak címzett felmondó- levelében az ENSZ menekült- ügyi főbiztosa, akinek 2003- ban lejárt hároméves mandá­tumát akkor 2005 végéig meg­hosszabbították. (MTI) Lubbers 12 éven át volt Hollandia miniszterelnöke (Reuters) Ha Európa és az Egyesült Államok összefog, minden megoldható - mondta a Fehér Ház ura nagy horderejű külpolitikai beszédében Bush vázolta új külpolitikai programját Brüsszel. George Bush ame­rikai elnök szerint az Egye­sült Államok és Európa most fontos pillanat előtt áll: együttesen módosíthat­ják a történelem menetét; ha összefognak, egyetlen probléma sem olyan nagy, hogy ne tudnák megoldani. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai elnök negyvenper­ces brüsszeli beszédét hatalmas ér­deklődés övezte, főként azért, mert egyes kiszivárogtatások szerint a washingtoni vezetés ezt egyfajta programadásnak, a következő 4 éves elnöki időszak legfőbb ameri­kai külpolitikai törekvéseinek jel­zésére szánta. S az bizonyos, hogy a beszéd nagy ívű volt: a transzatlanti kapcsolatok erősíté­sének fontossága mellett szó esett benne szinte minden fontosabb vi­lágpolitikai kérdéskörről, méghoz­zá nagyon konszenzusos hangvé­tellel, úgy hogy Bush mondanivaló­jával az USA európai partnerei is egyetérthessenek. Mivel az elnök mostani brüsz- szeli útjának legfőbb célja az elmúlt négy év európai-amerikai viszálya­inak enyhítése, a beszédben ki­emelt szerepet kapott az Atlanti­óceán két partja közötti kapcsola­tok ápolása. Bush emlékeztetett a D. világháborús összefogásra, arra, hogy a transzatlanti szövetség ezt követően is fennmaradt, s hogy ez a kapcsolat sokkal többre alapozó­dik, mint a múlt nosztalgiája. Hangsúlyozta, hogy Európa és az Egyesült Államok megőrzi a sza­badság érdekében kötött szövetsé­gét, a két fél szoros barátsága alap­vető fontosságú a világ békéjéhez, biztonságához, s az ideiglenes vi­ták, a kormányok átmeneti nézetel­térései nem bonthatják meg ezt a kapcsolatrendszert. Azt is közölte, hogy szeretné, ha új korszak kez­dődne a transzatlanti egységben. A beszéd központi eleme a sza­badság volt: a szabadság, amely a „történelem útiránya”, a szabad­ság, amely „elvezethet a béke meg­teremtéséhez”. Hangsúlyozta, mind Európának, mind az USA- nak ki kell tartania az alapvető ér­tékek mellett: ide tartozik a sza­badság és a demokrácia terjedésé­nek segítése mellett az antiszemi­tizmus elvetése, illetve az, hogy minden nemzetnek integrálnia kell a területén élő kisebbségeket, be­vonni őket a társadalom fő áramla­taiba. Ami a konkrét külpolitikai prog­ramokat illeti, a beszéd központi eleme a palesztin-izraeli béke szükségessége volt: a felszólalás egynegyede ezzel foglalkozott. Bush hangsúlyozta, mind Európá­nak, mind Amerikának érdekében áll a közel-keleti béke megteremté­se, „ez a közvetlen célkitűzésünk”, s a palesztin-izraeli konfliktus megoldása immár belátható távol­ságba került. Az USA támogatja, hogy két külön állam, Palesztina és Izrael demokratikus keretek kö­zött, békében és biztonságban él­hessen egymás mellett. Ráadásul úgy vélte, hogy a palesztin-izraeli béke nem pusztán önmagában fon­tos, de általában a közel-keleti re­formfolyamatra is kedvező hatás­sal lehetne, márpedig hosszabb tá­von sem Amerika, sem Európa nem élhet békében és biztonságban, ha a közel-keleti helyzet nem rendező­dik. Bush Oroszországot a demokrá­cia megerősítésére sürgette, Ukraj­na, Grúzia kapcsán az új demokrá­ciák támogatásának szükségessé­géről beszélt, és kiállt Ukrajnának az „európai családba” való befoga­dása mellett. Bush végül konszen­zuskereső szándékkal szólt két olyan témáról is, amelyek miatt Eu­rópa gyakran vádolja Amerikát ér­dektelenséggel. Ez a fejlődő világ gazdasági segítése és a környezet­védelem, ahol Washington a kiotói egyezmény ratifikálásának vissza­utasításával szinte általános bírála­Korei vezeti az új kormányt is - Izrael tíz arab országgal tárgyal a kapcsolatokról Damaszkusz végrehajtja a taifi megállapodást • • Ötszáz palesztin fogoly szabadult A viszontlátás öröme palesztin földön (TASR/EPA-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Rámalláh. Izrael tegnap szabadon engedett 500 pa­lesztin foglyot, és átadta őket a Pa­lesztin Hatóság képviselőinek. A foglyokat, akiket az izraeli Negev- sivatagban lévő Kciót börtönből en­gedtek ki, autóbuszokon szállítot­ták négy különböző ciszjordánai el­lenőrző ponthoz. Szabadon bocsá­tásuk az Ariel Sáron izraeli kor­mányfő és Mahmúd Abbász palesz­tin elnök sarm-es-sejki találkozóján született megállapodások alapján történt. A szabadlábra helyezettek közül 382-en tényleges börtönbün­tetésüket töltötték, míg 118-an „ad­minisztratív címen”, vagyis ítélet nélkül voltak börtönben. Izrael összesen 900 palesztin foglyot szándékozik szabadon engedni a még börtönben lévő 7600-ból. Bemutatta tegnap a palesztin parlamentnek új kormányát Mah­múd Abbász. Az elnök előzőleg egy viharos hangvételű éjszakai tanács­kozáson meggyőzte az általa veze­tett Fatah mozgalom törvényhozó­it, hogy támogassák a mindössze négy új tagot magában foglaló ka­binetet. Az Abbász elnökké válasz­tása utáni első kabinetet is Ahmed Koréi vezeti. A külügyminiszter Nászír al-Kidva korábbi ENSZ-kép­viselő lett - elődje, Nabü Saat mi­niszterelnök-helyettesi posztot ka­pott -, a belügyi tárcát pedig Nászír Juszef dandártábornok kapta, akit a néhai Jasszer Arafat elnök távol tartott a kormánytól, mert minisz­terként meg akarta kapni a palesz­tin titkosszolgálatok fölötti ellenőr­zést is. Az új kormány előrelátható­an csak néhány hónapig lesz hiva­talban: júliusban parlamenti vá­lasztásokat tartanak. Izrael egyelőre nem készít elő újabb egyoldalú kezdeményezése­ket a Gázai övezetből való kivonu­lás utáni időre - mondta tegnap DovVejszglasz, Sáron főtanácsadó­ja. Vejszglasz úgy vélekedett, hogy még George Bush amerikai elnök megbízatásának lejárta (2008) előtt megkezdődhetnek az izrae­li-palesztin tárgyalások a palesztin területek végleges státusáról. Izrael tíz arab országgal tár­gyal diplomáciai kapcsolatok lé­tesítéséről-jelentette be Szilvan Salom külügyminiszter. Mint mondta, az izraeli-palesztin vi­szonyban beköszöntött enyhülés nyomán nagymértékben megvál­tozott a világ Izraelhez való hoz­záállása. (MTI, t, ú) PORTRÉ Tájszólás és elegancia MTI-JELENTÉS Lisszabon. A portugál parlamen­ti választáson aratott győzelemmel Jósé Sócrates megkoronázta üstö­kösszerű pályafutását. A 47 éves mérnök még nemrégiben is egy volt a sok közül a Szocialista Párton (PS) belül, és csak tavaly szeptemberben került a baloldali párt főtitkári posztjára. Öt hónappal később elér­te azt, amire elődei csak vágyakoz­tak: vezetésével a szocialisták most először abszolút többséget szereztek a parlamenti választáson. Az inkább liberális, mint szocialis­ta nézeteket valló Sócrates politikai példaképének Tony Blair brit mi­niszterelnököt tekinti, mentora pe­dig António Guterres volt portugál miniszterelnök. A piacgazdaság újí­tó szellemű hívének vallja magát, akit erősen vonz a Göran Persson svéd miniszterelnök nevével fémjel­zett új skandináv modell, azé a Perssoné, aki soha nem utasította el az erős állam elvét, összebékítve a versenyképesség fokozását a társa­dalmi védőháló magas színvonalá­val. A választási kampányban azt ígérte, győzelme esetén karcsúsítja az állami közigazgatást, valamint az oktatási rendszer színvonalának emelése, a kutatás-fejlesztési tevé­kenység fokozása érdekében „tech­nológiai forradalmat” hajt végre. Ugyanakkor tevékenységének első­rendű feladatai között említette a rekordszintű munkanélküliség és az egyenlődenségek elleni küzdelmet. „Ha a szocialisták jutnak hatalomra, a szegénység ismét a politika leg­főbb gondjai közé fog tartozni” - mondta Sócrates, aki évente 3 szá­zalékos GDP-növekedést és 150 ezer új munkahely létrehozását ígérte. Sócrates, teljes nevén Jósé Sóc­rates Carvalho Pinto de Sousa Por­tóban született és Covilha városban nőtt fel. 1987-ben, 30 éves korában választották meg először parlamen­ti képviselőnek, és a fogyasztók jo­José Sócrates (Reuters) gainak állhatatos védelmezésével hamar kivívta a sajtó szimpátiáját és érdeklődését. Egyéniségéről köz­tudott, hogy makacs és időnként lobbanékony. Vidéki származását most is büszkén vállalja, és Lissza­bonban sem szokott le a tájszólás­ról. Ugyanakkor rendkívül ügyel külső megjelenésére, és eleganciá­jával már kiérdemelte az „Armani- politikus” elnevezést. Kivonulnak a szíriai csapatok Libanonból MTI-HÍR Damaszkusz. Konkrétumok említése nélkül a szíriai csapatok Libanonból történő kivonására tett ígéretet tegnap Bassár el- Aszad szíriai államfő. Amr Muszá- val, az Arab Liga főtitkárával kö­zölte: végre akarja hajtani a liba­noni polgárháborút lezáró 1989- es taifi békemegállapodást, amely fokozatos szíriai csapatkivonást írt elő. Musza a találkozóról újság­íróknak beszámolva közölte, hogy a csapatkivonás része a szíriai po­litikának, s hamarosan „tárgyalá­sokra és lépésekre kerül sor ezen a téren”, a kivonulással kapcsolat­ban azonban konkrétumokat nem említett. A taifi egyezmény előírá­sainak megfelelően Szíria már többször hajtott végre csapatát­csoportosítást Libanonban, de még mindig 14 ezer katonát állo- másoztat a szomszéd országban. Amr Musza azt is elmondta, hogy a szíriai államfő üdvözli az ENSZ részvételét a Rafik Hariri néhai li­banoni kormányfő elleni merény­let kivizsgálásában. Grossék keresik a kiutat a válságból Klaus holnapig vár KOKES JÁNOS Prága. Václav Klaus cseh állam­fő tegnap felszólította Stanislav Gross szociáldemokrata kormány­főt, valamint Miroslav Kalousek kereszténydemokrata pártelnököt: sürgősen keressenek olyan kiutat a válságból, amely meggyőzné a la­kosságot arról, hogy van értelme a mai koalíciós kormány további fennmaradásának. Klaus a holnapi kormányülésig szeretne ilyen ja­vaslatot látni. Mint ismeretes, már a KDU-ČSL elnöke is a kormányfő távozását követeli Gross egykori la­kásvásárlásának átláthatatlan fi­nanszírozása, illetve Gross felesé­gének vállalkozásai miatt. Gross pedig azt mondta, ha a keresztény- demokraták szerdáig nem változ­tatnak álláspontjukon, akkor me- neszti a párt három miniszterét, s a kormány a KDU-ČSL nélkül fog működni. Klaus államfő viszont nem ért egyet az esetleges kisebb­ségi kormány létrejöttével. „A megoldásnak semmi esetre sem szabad formálisnak, felemásnak, tehát könnyen megkérdőjelezhető­nek lennie” - hangsúlyozta az ál­lamfő, bár mint mondta, egyelőre ő sem látja a „könnyű és mindenkit kielégítő megoldás” esélyét. A CDU nyert Schleswig-Holsteinben Dönthet a dán kisebbség MTI-HÍR Berlin/Bonn. A keresztényde­mokraták (CDU) nyerték vasárnap Németországban a schleswig- holsteini tartományi választást. Vi­szont az eddigi szociáldemokra- ta-zöld koalíció (SPD/Zöld) to­vább kormányozhat, ha az inkább balra húzó dán kisebbség pártja (SSW) támogatja a koalíciót. A CDU öt százalékot javított, az SPD 4,4 százalékot rontott öt év­vel ezelőtti eredményén, 40,2, il­letve 38,7 százalékot ért el. A CDU 17 év után lett a legerősebb párt a 2,8 millió lakosú, Dámával hatá­ros tartományban, de kétséges, hogy kormányt tud-e alakítani partnerével, a liberális FDP-vel, amely kerek egy százalékkal telje­sített gyengébbet öt évvel ezelőtti eredményéhez képest: 6,6 száza­lékot ért el. A szociáldemokraták partnerei, a zöldek a voksok 6,2 százalékát szerezve sem nem ron­tottak, sem nem javítottak korábbi eredményükön. A szavazók a kiéli parlament 69 mandátumáról döntöttek, a kés­hegyre menő küzdelemben a CDU és az FDP 34 mandátumot szerzett, az SPD és a Zöldek 33-at, de felte­hetően élvezhetik a két mandátu- mos dán kisebbség pártjának támo­gatását, s így a parlamenti szavazá­sokon a CDU és az FDP fölé kere­kedhetnek. A dán kisebbség pártja csak a szavazatok 3,6 százalékát szerezte meg, de az SSW-nek nem kell elérnie az ötszázalékos parla­menti küszöböt ahhoz, hogy képvi­selőket küldhessen a helyi törvény- hozásba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents