Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-18 / 40. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 18. RÖVIDEN Negyvenötről és ötvenhatról Moszkva. Úgy alakítjuk kapcsolatainkat, hogy 1956 soha többé ne fordulhasson elő - mondta Vlagyimir Pu- tyin elnök tegnap a Kremlben Gyurcsány Ferencnek. Putyin előzőleg megköszönte a magyar kormányfőnek á 60 éve történt eseményekről adott értékelését, a Magyarország felszabadításáért elesett szovjet katonák emlékének szentelt figyelmet. Gyurcsány megismételte Putyin előtt: Magyarország hálás ezért a vörös hadseregnek és Szovjetuniónak, és sohasem engedi a felszabadulást kisstílű politikai viták tárgyává tenni. A magyar miniszterelnök a hangsúlyt ismét az üzleti, kulturális és tudományos együttműködésre helyezte, hiszen az emberek azon mérik le a kormányok teljesítményét, hogy jobban élnek-e. A felek között elvi egyetértés született a sárospataki könyvtár visszaadásáról. (MTI) A Duna TV új elnöke Budapest. Cselényi Lászlót, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatóját választotta a Duna Televízió elnökévé tegnap a közszolgálati médiumot felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma. A mintegy két órán át tartó tanácskozás végén kihirdetett eredmény szerint 25 testületi tag szavazott bizalmat a jelöltnek, öten ellene voksoltak. (MTI) Közös európai nagykövetségek Madrid. Az uniós országok bezárhatják nagykövetségeiket, és lehetővé tehetik egységesített európai külpolitika kialakítását, ha a tagországokjó- váhagyják az Európai Unió alkotmányát. Ezt Jósé Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök mondta tegnapi rádióinteijúban. „A megerősítés előtt álló európai alkotmány hitelességet kölcsönöz egy közös uniós politikának több színtéren” - véli Zapatero, akinek országa vasárnap népszavazáson nyilvánít véleményt az EU leendő alapokmányáról. Szerinte Európa egységes hangon fog megszólalni biztonsági kérdésekben és a NATO-n belül is. Spanyol- országban az EU tagállamai közül elsőként tartanak referendumot az EU-alkotmány tárgyában. Az új alaptörvény életre hívja az uniós külügyminiszter, valamint az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács által választandó uniós elnök tisztségét (MTI) Zapatero: a közös külképviseleti rendszer felváltaná a tagállamok nem EU-tagor- szágokban létesített nagy- követségeit (Képarchívum) A kneszet jóváhagyta a kivonulási törvényt - stop a házrombolásoknak Saronék hengerelnek Jeruzsálem. Elutasította és illegitimnek nevezte tegnap a ciszjordániai és a gázai övezeti zsidó telepesek legnagyobb szervezete az izraeli parlamentben előző este megszavazott kivonulási törvényt. ÖSSZEFOGLALÓ A kneszet nagy többséggel fogadta el a gázai és észak-ciszjor- dániai kivonulásról szóló törvényt, amely az elköltözők kártérítéséről és a szembeszegülök megbüntetéséről dönt. A törvényjavaslatok a parlament különböző bizottságaiban számos változáson mentek át, például az eredeti változathoz képest jelentősen, majdnem duplájára nőtt a kártérítésekre szánt ösz- szeg, jelenleg egymilliárd dollárral számolnak. Végül a második és harmadik olvasatban 59-en szavaztak mellette, és 40-en ellene, 5 arab képviselő pedig tartózkodott. Hatalmas vihart kavart a honvédelmi miniszter, Shaul Mofáz döntése, hogy nem hosszabbítja meg a vezérkari főnök megbízatását a szokásos módon háromról négy évre, és így éppen a nyár elején, a gázai kivonulás előtt új vezetéssel működhet az izraeli hadsereg, miután az előző garnitúra készítette elő az elszakadást. Ráadásul éppen ekkor jár le a belső elhárítás és felderítés, a Sin Bét vezetőjének mandátuma is, úgyhogy a legmagasabb szinten személycserék árnyékában zajlik majd az 1967-ben elfoglalt területek egy részének visszaadása. A Júdea-szamáriai (Ciszjordánia) és Gázai övezeti Zsidó Telepek Tanácsának közleménye szerint a 8000, palesztin területeken élő telepest érintő törvény megszavazásával a kneszet elárulta a cionizmus értékeit és Izrael biztonságát. Egyik vezetőjük, Pinhas Waller- stein ismételten megerősítette: készek akár a börtönbüntetést is vállalni, de folytatják a békés küzdelmet azért, hogy a kivonulásról népszavazás dönthessen. Ariel Sáron miniszterelnök korábban kategorikusan elutasította népszavazás kiírását a kérdésben. A ciszjordániai rabbitanács közleményben erősítette meg álláspontját, miszerint a törvény ellenkezik a Tórával (a zsidó vallási törvénnyel), amely tiltja a zsidók kiűzését földjükről, ezért érvénytelennek kell tekinteni. A palesztin öngyilkos merénylők családjával szemben megtorlásul alkalmazott házrombolások leállítását javasolta közbülső jelentésében az izraeli hadsereg vizsgálóbizottsága. „A házrombolások gyakorlata a kívánttal ellenkező hatást vált ki, csak felszítja a palesztinok Izrael iránti gyűlöletét” - állapította meg az Udi Sáni vezérőrnagy vezette testület. Egy izraeli emberi jogi szervezet adatai szerint a második palesztin felkelés kirobbanása óta eltelt négy évben az izraeli hadsereg buldózerekkel vagy robbanószerrel több mint 660 házat tett a földdel egyenlővé, megtorlásul izraeliek ellen elkövetett merényletekért. A hadsereg korábban azzal érvelt, hogy a módszer hatékony, mert a merénylők nem szeretnék, ha szüleik hajlék nélkül maradnának. (MTI, t, ú) Csak a fiú ellen emelnek vádat Jeruzsálem. Az izraeli főügyész úgy döntött, nem emel vádat Ariel Sáron ellen egy hat évvel ezelőtti korrupciós ügy miatt. A kormányfő fia, Omri ellen azonban bírósági eljárás indul. Menahem Mazuz főügyész döntése három évi nyomozást zárt le azokkal a gyanúkkal kapcsolatban, hogy egy off-shore cégen keresztül törvénytelenül segítették külföldi adományokkal Sáron Likud párton belüli, 1999-es kormányfői választási kampányát. A vád szerint Omri és Sáron másik fia, Gilad 1,5 millió dolláros kölcsönt vett fel egy izraeli üzletembertől, és ebből fizették vissza azokat a pénzeket, amelyeket a kampány során bizonyos személyek átutaltak Sáron támogatására. A miniszterelnök a vizsgálat során tagadta, hogy tudott volna a kampánypénzelés módjáról. Omri Sáron ellen csalás, okirat-hamisítás és hamis tanúvallomás címén emeltek vádat. Ugyanakkor elkerülte a pert Sáron mellett a kormányfő több közeli munkatársa, köztük Dov Weissglass főtanácsadó. Az ifjú Saront, aki időközben a Likud parlamenti képviselője lett, összesen akár 12 évi börtönre is ítélhetik. (MTI) Nem csökkent az USA fenyegetettsége - az al-Kaida változatlanul életképes CIA: tovább tart a terrorveszély ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Változatlan a terrorveszély az Egyesült Államokban - mondta első nyilvános beszédében az új CLA-főnök. Porter Goss a szenátus hírszerzési bizottságának szerdai meghallgatásán arra figyelmeztetett, az al-Kaida autóbombával vagy hagyományos fegyverekkel támadhat Amerikában, és csak idő kérdése, hogy mikor használ vegyi, biológiai vagy radiológiai fegyvert az Egyesült Államok ellen. Az új CIA-vezető, akinek ez volt az első nyilvános beszéde, hírszerzési forrásokra hivatkozva hangsúlyozta: bármikor bekövetkezhet egy újabb al- kaidás támadás amerikai területen. Szerinte ugyan az elmúlt években az USA és szövetségesei komoly károkat okoztak a terrorszervezetnek, ám az változatlanul életképes és fenyegető. Sőt - Goss szerint - még bin-Laden vagy a helyetteseként is számon tartott Zavahiri elfogása sem szüntetné meg az USA fenyegetettségét. A szenátusi meghallgatáson részt vett Robert Müller FBI-igaz- gató is. Müller szerint a terroristák eltökéltsége, hogy elpusztítsák Amerikát, soha nem ingott meg, és az FBI információi szerint tömegpusztító fegyverek, például az úgynevezett piszkos bombák beszerzésén ügyködnek, (mr, m) Negroponte a hírszerzési igazgató Washington. John Negroponte diplomatát nevezte ki tegnap George Bush elnök az USA hírszerző szervezeteinek a munkáját összehangoló nemzeti hírszerzési igazgató (DNI) tisztségére. A posztot nemrég hozták létre a hírszerzés reformjáról elfogadott törvény alapján. A 65 éves Negroponte a múlt év júniusa óta Amerika bagdadi nagykövete, előtte pedig hazája ENSZ-nagykövete- ként szolgált New Yorkban. (MTI) Véleménykülönbség mutatkozik Julija Tyimosenko és Viktor Juscsenko között Háromezer cég újraállamosítása ORIGO Kijev. Ukrajna az elmúlt évek privatizációjának teljes felülvizsgálatára készül. Viktor Juscsenko elnök korábban még korlátozott számú céget említett, Julia Tyimosenko miniszterelnök tegnap már azt közölte, hogy mintegy 3 ezer cég újraállamosítását tervezik. Az új ukrán vezetés szerint a privatizációk idején sok vállalat az előző kormányhoz közeli vállalkozókhoz került irreálisan alacsony áron. 1992 óta mintegy 90 ezer céget magánosítottak Ukrajnában, az egészen apró üzletektől a hatalmas nagyvállalatokig. Julia Tyimosenko megfogalmazása szerint az ügyészek összeállítottak egy 3 ezer céget tartalmazó listát, amelyek privatizációját felül kívánják vizsgálni. „Visszajuttatjuk az államnak azokat a vállalatokat, amelyek illegálisan kerültek magánkézbe.” Egy nappal korábban Viktor Juscsenko elnök 30-40 ellenőrzendő nagyvállalatról tett említést, és azt mondta, a lista korlátozott lesz és utólag sem fogják bővíteni. Egy korlátlan számú céget tartalmazó lista tovább rombolhatná a külföldi befektetők amúgy is törékeny bizalmát Ukrajna iránt - véli az Economist Intelligence Unit szakértője. 2004-ben az Ukrajnába érkező külföldi működő tőke egy főre vetített összege 40 dollár volt a legalacsonyabb a szovjet utódállamok között. Az ukrán kormánynak ezért kínosan ügyelnie kell arra, hogy a magánosítások felülvizsgálata ne tűnjön hasonlónak az Oroszországban zajló, sokak által teljes újraállamosításként felfogható intézkedéssorozathoz. A privatizációs felülvizsgálat elsőszámú célpontja a Krivorizstal acélipari vállalat, amelyet annak ellenére 800 millió dollárért adtak el a Valagyimir Kucsma volt elnök veje által fémjelzett konzorciumnak, hogy külföldi befektetők jóval nagyobb összeget ajánlottak érte. A cég egyébként a világ egyik legnyereségesebb acélipari vállalkozása. Politikai merénylet? Nem. Jean-Claude Juncker luxembourgi kormányfő csak viccből fojtogatta Gerrit Zalma holland pénzügyminisztert az Ecof in-ülés előtt. A huszonötök pénzügyminiszterei tegnap a Stabilitási Paktumról tanácskoztak. (TASR/AFP-felvétel) A kurdok nem akarnak teokratikus államot Hamarosan lesz kormányfő MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Csekély többségre tett szert az iraki síiták szövetsége az alkotmányozó nemzetgyűlésben a képviselői helyek elosztásánál -jelentette be a választási bizottság. A parlament 275 mandátumából a síita Egyesült Iraki Szövetség 140-et szerzett meg, a Kurdisztáni Szövetség 75- öt, az ideiglenes kormányt vezető Ijád Allávi Iraki Listája pedig 40-et, és 20 mandátum 9 kisebb pártnak jutott. A fontos döntések meghozatalához kétharmados többség kell, így elsőként az államfő és két alel- nöke megerősítéséhez. A síiták és a kurdok együtt rendelkeznek e többséggel, és szándékukban is áll összefogni. Az államfő és két helyettese nevezi ki a miniszterelnököt. A síita politikusok megállapodtak: titkos szavazással döntik el a következő napokban, ki legyen az. Elemzők szerint a kormányt vagy Ibrahim al-Dzsaafari jelenlegi alelnök, az Iszlám Dava párt vezetője, vagy Ahmed Csalabi, az Iraki Nemzeti Kongresszus párt vezetője fogja megalakítani. Az 58 éves al-Dzsaafari az esélyesebb, népszerű politikus, pártja az egyik legrégebbi iraki párt. Ő maga mérsékelt vallásos irányzatot követ, pártja viszont konzervatívabbnak minősül. Csalabi világi szemléletű síita, külföldön élt, ott szervezte az ellenállást Szaddám Húszéin diktatúrája ellen. A kurd pártok láthatóan beleegyeztek, hogy a kormányt átengedik a síitáknak a jobbára protokolláris államfői posztért cserébe. Azt azonban kikötötték, hogy a kormány nem kerülhet a papok kezébe. Vezetőik közölték: nem engedik meg egy teokratikus állam létrehozását. Basescu kizárja az etnikai elvű autonómiát Válasz a székelyeknek összefoglaló Bukarest. Ismét elutasította az etnikai elvű területi autonómiát Traian Basescu román államfő, aki egy tévéinterjúban reagált a Székely Nemzeti Tanács hétvégi üzenetére. Ez a dokumentum, a másik kettőhöz hasonlóan, amelyet a magyar és a román kormányfőnek címeztek, az őshonos székelység nevében arra kéri Basescut, támogassa a Székelyföld autonóm köz- igazgatási régió törvény általi létrehozását. Basescu kijelentette: amíg ő lesz a köztársasági elnök, nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek Románia nemzeti területén egy térségnek nagyobb autonómiát igényelnek, mint a többieknek. Amekkora autonómiája lesz Bukarestnek, Aradnak vagy akár egy falunak is, akkora autonómia lesz a Székelyföldön - hangoztatta. A román elnök ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány kidolgozza a helyi közigazgatás decentralizációjára vonatkozó jogszabályt. A román kormánykoalíció működését szabályozó megállapodást írtak alá Bukarestben a kormánypártok vezetői. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint a megállapodás, amely kormányfői, kormányfő-helyettesi, parlamenti frakcióvezetői, megyei szervezeti és pártelnöki szintű egyeztetést ír elő, segít a koalíciós válságok megelőzésében. Egyúttal ellenszere lehet az előrehozott parlamenti választások ötletének - mondta Markó. A román vezetők közül Basescu államfő az, aki időről időre az előrehozott választások szükségességét hangoztatja. „Egyik pártnak és Romániának sem érdeke ez a megoldás” - szögezte le ismét a magyar politikus. (mr)
