Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-16 / 38. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 16. RÖVIDEN Bush sürgeti a honatyákat Washington. George Bush 82 milliárd dollárt kér a kongresszustól, elsősorban iraki és afganisztáni hadműveletekre. Az amerikai elnök sürgette a honatyákat, gyorsan döntsenek, mert ez segíthetné az iraki biztonsági erőket abban, hogy mielőbb urai legyenek a helyzetnek és így mielőbb hazatérhetnek az amerikai csapatok is. A 82 milliárd legnagyobb részét a Pentagon kapja, a megmaradó összegből az amerikai hadsereg felszerelésére költenek. Jut még a terrorizmus elleni háborúban szövetséges Pakisztánnak és Lengyelországnak, valamint a Palesztin Hatóságnak. És 950 millió dollár jut a dél-ázsiai cunami áldozatainak megsegítésére is. (MR) Észak-Korea új rakétája Szöul. Észak-Korea olyan új Scud típusú rakétát fejlesztett ki egy szöuli lap szerint, amely nagyobb hatótávolságú és pontosabb, mint a korábbiak. A Csoszun Ilbo úgy tudja, a Scud-ER hatótávolsága 600- 1000 kilométer, a jelenlegi Scudokénak a kétszerese. A hatótávolságból következik, hogy az új fegyver feltételezett célterülete csakis Dél-Korea lehet. Észak-Korea már eddig is rendelkezett 30Ó kilométer hatótávolságú Scud-B-vel, és 500 kilométeres hatótávolságú Scud-C-vel. Phenjannak ugyanakkor vannak más, nagyobb hatótávolságú rakétái is. (MTI) Kurd tüntetés Törökországban Diyarbakir. Abdullah Öca- lan kurd felkelővezér melletti, néhány száz fős tüntetés zajlott le tegnap Törökország délkeleti részén. A tömeg erőszakos feloszlatása közben több tüntető és rendőr megsérült - jelentette az AFP. Diyarbakir, a kurd többségű térség legjelentősebb városának központjában tüntetők gyűltek össze, hogy megemlékezzenek Öca- lan elfogásának 6. évfordulójáról (a török titkosszolgálat emberei 1999. február 15-én Kenyában fogták el, majd hurcolták őt Törökországba). Öcalant, a törökországi kurd területek autonómiájáért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezetőjét 1999 júniusában szeparatizmus vádjával halálra ítélték, büntetését azonban 2002-ben életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítették, miután az uniós csatlakozás reményében beindított igazságszolgáltatási reform keretében Ankara törölte a halálbüntetést. (MTI) Öcalan a büntetését teljes elzártságban Imrali szigetén tölti (Képarchívum) Öngyilkos merénylet volt a Hariri életét kioltó robbantás - egy szakértő szerint valamely jelentős titkosszolgálat műve lehetett Riadókészültségben a libanoni hadsereg Bejrut. Libanonban, ahol hétfőn megölték a volt miniszterelnököt, riadókészültségbe helyezték a hadsereget. Öngyilkos merénylő hozta működésbe a Rafik Hariri életét kioltó pokolgépet. ÖSSZEFOGLALÓ Szulejman Frandzsi libanoni belügyminiszter tegnap újságíróknak elmondta, a bejrúti merénylet végrehajtásához használt, pokolgéppel megrakott autó mozgott, célja felé tartott, mielőtt felrobbant. A robbanás Haririn kívül 13 embert ölt meg és több mint százharmincat megsebesített. Háromnapos hivatalos gyász kezdődött tegnap Libanonban a volt miniszterelnök tiszteletére. Zárva tartottak a boltok, szünetelt a tanítás. A tévék és a rádiók gyászzenét meg Korán-idézeteket sugároznak a három nap alatt. A gyász- szertartást ma tartják Bejrútban. A Hariri-család azt kívánta, hogy a jelenlegi libanoni kormány képviselői ne vegyenek részt a temetésen. Tüntetők kövekkel dobálták meg a Szíriában hatalmon lévő Baasz Párt bejrúti székházát, és elégették Bassár el-Aszad szíriai elnök képmását. A Szíria-ellenes libanoni ellenzék a libanoni és szíriai hatóságokat teszi felelőssé a merényletért. Az ellenzék felszólította a nemzetközi közösséget, hozzon létre nemzetközi vizsgálóbizottságot, miután az ellenzék nem bízik a helyi hatóságokban. A párizsi külügy is hasonlóan foglalt állást. Mah- múd Hammud libanoni külügyminiszter már hétfőn este a BT összehívását kérte. Az ellenzék tegnap „az alkotmányos, népi és nemzetközi legitimitását vesztett” jelenlegi hatalom távozását és átmeneti, semleges kormány létrehozását követelte, valamint azt, hogy a tavaszra kitűzött parlamenti választások előtt vonják ki az összes szíriai egységet Libanonból. A külföldön élő libanoniak egyik legtekintélyesebb alakja is annak a gyanújának adott tegnap hangot, hogy Szíria áll Hariri meggyilkolása mögött. A párizsi száműzetésben élő Michel Aun volt vezérkari főnök, a libanoni keresztény milíciák egykori főparancsnoka elmondta: a szíriaiak „teljesen ellenőrzésük alatt tartják az országot, fűszál sem rezdülhet Libanonban anélkül, hogy Damaszkusz ne tudna róla”. Aunnal szemben egy londoni szakértői vélemény szerint Szíriának most nem állt érdekében egy ilyen merénylet, de az biztos, hogy a támadás nem egyéni merénylő, hanem titkosszolgálat műve volt. Nádim Shehadi, a londoni Királyi Külügyi Intézet (RIIA) térségi kutatásvezetője azt mondta, bár minden vádló ujj Damaszkuszra mutat, Szíriának lenne a legtöbb veszítenivalója, ha vele hoznának kapcsolatba egy ilyen incidenst, mert nem érdeke, hogy ennyire közvetlen és nyilvánvaló módon összefüggésbe hozzák a libanoni stabilitás aláásá- sával. Shehadi szerint az elkövetés „kimunkált módjából” és abból, hogy Hariri körül igen magas szintű volt a biztonsági őrizet, bizonyosra vehető, hogy a merénylet „valamely jelentős titkosszolgálat műve lehetett”. De a jelen pillanatban még nem lehet megmondani, hogy ki állhat a háttérben, (m, t, ú) Folyik a posztosztozkodás a választásokon győztes síita pártok között Dzsaafari, a meglepetésember ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Az iraki választásokon győztes síita tömörülés Ibrahim al-Dzsaafarit, az Iszlám Dava Párt vezetőjét, jelenlegi alelnököt jelöli a miniszterelnöki posztra. Egy nappal korábban Ádel Abdel Mahdi jelenlegi pénzügyminiszter nevét visszhangozta a média, s elemzők is őt tartották a legesélyesebbnek a kormányfői posztra. Egy magas rangú síita politikus szerint Dzsaafari lesz az Egyesült Iraki Szövetség jelöltje a kormányfői tisztségre, mert a Dava ragaszkodik hozzá, de a döntés még nem tekinthető véglegesnek. Beleegyezett Dzsaafari támogatásába a szövetség másik nagy pártja, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsa, s az egység megőrzése érdekében visszavonja Ádel Abdul-Mahdi jelölését. Az Ali asz-Szisztáni síita nagy- ajatolláh által létrehozott választási szövetség a voksok 48 százalékát kapta a vasárnap nyilvánosságra hozott eredmények szerint. Ugyanakkor a két legnagyobb kurd párt koalíciója, amely 25 százalékot mondhat magáénak, az államfői tisztséget pályázza meg, és erre a Kurd Hazafias Szövetség vezetőjét, Dzsalal Talaba- nit javasolják. Az 58 éves Ibrahim al-Dzsaafari diplomatikus stílusáról és párbeszédkészségéről nevezetes, aki tisztában van azzal is, hogy az amerikai csapatok nem hagyják el egyhamar Irakot, és ezért meg kell fékezni a vallási szélsőségeseket a polgárháború elkerülése érdekéDzsaafari is emigrációból hazatért politikus (TASR/AFP-felvétel) ben. Dzsaafari a végzettségét tekintve orvos, 1966-ban csatlakozott az Iszlám Davához, az ország legrégibb síita mozgalmához. 1980-ban menekült el Irakból Iránba, amikor Szaddám Húszéin diktátor ezrével gyilkolta le párttársait, köztük az alapítót, Mohamed Bakír asz-Szadrt. 2003-ban tért vissza hazájába és lett tagja az amerikaiak által felállított ideiglenes kormányzótanácsnak. Éppen ezért akadnak szép számmal Irakban, akik úgy vélik: Dzsaafarinak és a többi, emigrációból hazatért politikusnak nincs joga a hatalomhoz, mivel hosszú éveket töltöttek az országtól távol, miközben Irak népe Szaddám rendszerétől szenvedett. (MTI, t) Jerikó lesz a mintája további négy ciszjordániai palesztin város átadásának f Uj izraeli telep palesztin területen MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Izrael új telep építését tervezi Ciszjordániában, hogy részben oda helyezze a gázai övezetből nyáron kivonuló telepeseket - közölték tegnap izraeli tisztségviselők. A tervezett építkezés minden bizonnyal felkelti majd a palesztinok bizalmatlanságát, mondván: Ariel Sáron gázai kivonulási terve csak cselfogás abból a célból, hogy megtartsa Izraelnek a Jordán nyugati partján fekvő földek egy részét. Ichák Herzog építés- és lakásügyi miniszter tegnap elmondta, a vagy nyolcezer gázai telepesnek új lakóhelyet ajánlanak fel magában Izraelben, de választhatják a nyugati partot, azaz Ciszjordániát is. Az új telep, Gvaót a legnagyobb izraeli enklávéban, a Kelet-Jeruzsálem körüli legrégebbi településrendszerben, a Gus Eci- onban kapna helyet. Az úgynevezett útiterv értelmében Izraelnek le kellene állítania a betelepítést az 1967-ben elfoglalt gázai és ciszjordániai palesztin földekre, ahol a leendő palesztin állam majdan megalakul. Ellentmondásos jelentések láttak napvilágot tegnap a Jerikó átadásáról szóló izraeli-palesztin megállapodásról. Először az izraeli hadsereg rádiója jelentette: létrejött a megállapodás az izraeli és a palesztin tárgyalók között arról, hogy az izraeli fél átadja Jerikó ciszjordániai város igazgatását a palesztin hatóságoknak. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló is megerősítette ezt. Elmondta: Izrael beleegyezett, hogy Jerikón kívül átadja a város melletti al-Audzsa beduin falut is, és felszámolja a város melletti fő ellenőrző pontját. Izraeli részről cáfolták a falu átadását, csak azt erősítették meg, hogy folytatják a tárgyalásokat. Jerikó lesz a mintája további négy ciszjordániai palesztin város átadásának. A palesztinok precedenst akarnak teremteni azzal, hogy nemcsak a városokból való izraeli csapatkivonást érik el, hanem szabaddá teszik a városok körzetét is. A palesztin főtárgyaló azt is bejelentette, Izrael a jövő hétfőn engedi szabadon az 500 palesztin foglyot. A hó elolvadása után folytatják a szemlét Szövevényes MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrad. Átadta a helyszínelésről készült jegyzőkönyvet a szabadkai ügyészségnek a horgosi családirtással foglalkozó vizsgálóbíró. Akár már ma eldőlhet, hogy a maffiaperekben eljáró belgrádi különbíróság ügyészsége saját hatáskörébe vonja-e a vérfagyasztó hatos gyilkosság vizsgálatát. Snjezana Lekovics asszony, a nyomozást irányító szabadkai vizsgálóbíró tegnap a nyomozás érdekében nem kívánt részleteket elárulni a jegyzőkönyvről, de megjegyezte: „iszonyúan összetett és terebélyes” esetről van szó, mind jogi, mind pedig kriminalisztikai tekintetben nagyon nehéz bűnüggyel állnak szemben a hatóságok. Horgoson, két szomszédos családi házban február elsején találtak rá egy magyar család hat tagjának holttestére, közöttük két gyermek tetemére. Az áldozatokat 6-7 nappal korábban gyilkolták meg. A helyszínelés majd öt napig tartott, s még nem ért véget, a nyomozószervek a bűnügy hó elolvadása után folytatják a szemlét. A Kurír című belgrádi napilap tegnap a szerbiai nyomozószervekhez közel álló forrásokra hivatkozva azt írta, a szerb elitrendőrök a feltételezett gyilkosok nyomába eredtek. Felmerült a gyanú, hogy a Szalma családot egy orosz és egy ukrán bűnöző végezte ki. Mindketten a gyilkosság napján - január 24-én reggel - léptek be Magyarország felől Szerbia területére, s még ugyanaznap elhagyták az országot, visszamentek Magyarországra. A Kurír szerint a gyanút táplálja az, hogy a magyar, az ukrán és az orosz rendőrség ellenőrizte dossziéjukat, amelyben az áll, hogy mindketten megrögzött bűnözők. A horgosi esettel legtöbbet foglalkozó Vecernje Novosti belgrádi napilap pedig visszatáncolt attól a korábbi állításától, amely szerint a magyar hatóságok elfogták a bűntény feltételezett megrendelőjét, egy magyar üzletembert. Szalma Nándor állítólag 2,5 millió euróval tartozott az illetőnek. Nem fogják letartóztatni Julija Timosenkót Orosz békülékenység MTI-HÍR Moszkva. Nem fogják letartóztatni Julija Timosenko ukrán kormányfőt, ha Oroszországba utazik, noha az ellene indított eljárást nem zárják le - közölte tegnap az orosz főügyész. Vlagyimir Usztyinov szerint „a kormány vezetőjeként Timosenko mentességet élvez a letartóztatás alól”. Oroszországban Timosenkót 200 millió dolláros sikkasztással vádolják még abból az időből, amikor az Ukrán Egyesített Energiarendszerek vezetője volt, és az orosz védelmi minisztériummal is üzleti kapcsolatban állt. Ebben az ügyben tovább folytatják a jogi eljárást. A főügyész nyilatkozata megfigyelők szerint a békülékenység jele Moszkva részéről. Viktor Juscsenko új ukrán elnök az orosz körözés dacára nevezte ki miniszterelnöknek Timosenkót. Somogyi találkozója a csehországi magyarokkal Fogyatkozó lélekszám KOKES JÁNOS Prága. A magyar kormány külpolitikájának egyik legfőbb célja, hogy elősegítse a nemzet békés újraegyesítését, tekintettel az új európai helyzetre és körülményekre. Ezt Somogyi Ferenc külügyminiszter mondta tegnap a csehországi magyar szervezetek vezetőivel való találkozón. Somogyi, aki egynapos hivatalos látogatáson tartózkodott Prágában, délelőtt másfél órás megbeszélést folytatott a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), az Együttélés Politikai Mozgalom, valamint a Csehországi Magyar Gazdasági Társulat (CSMGT) vezető tisztviselőivel, akik tájékoztatást adtak az ottani, 15 ezres magyar kisebbség kulturális, politikai és gazdasági életéről. Csehországban csak az 1989-es rendszerváltás után alakultak meg a magyar szervezetek, de mára már aránylag széles körű tevékenységet folytatnak, s rendszeresen tartják a kapcsolatot Magyarországgal is. A csehországi magyarok száma az utóbbi tíz év alatt 5 ezerrel csökkent. A rendszerváltás óta ezt volt a leghosszabb és legátfogóbb megbeszélés a magyar kormányzat és a csehországi magyar szervezetek képviselői között.
