Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-15 / 37. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 15. Az iraki síiták a választási győzelem ellenére számítanak a szunnitákra - Törökországot nagyon dühíti a kurdok sikere Mindenki tart a káosztól és az erőszaktól A kurdok bejelentették igényüket az államfői tiszt- Ádel Abdel Mahdi jelenlegi pénzügyminisztert ségre, ezt Dzsalal Talabani kaphatná tartják a legesélyesebbnek a kormányfői posztra (Reuters-felvételek) Tanulmánykötet a Szülőföld Programhoz A patriotizmusra épít MTI-HÍR Washington a fegyvervásárlások módját bírálja Cseh-amerikai nézeteltérés egyensúlyozatlan eredmények­hez vezetett. Törökországot fel­dühítette a két nagy iraki kurd párt észak-iraki sikere, 25,7 szá­zalékos eredmény. Ankara már korábban tiltakozott amiért szá­mos kurdot, akik azt állították, a Szaddám-rezsim száműzte őket, visszaengedtek Kirkukba, és sza­vazhattak is. Ankara határozottan ellenzi, hogy az olajváros a kur­dok kezébe kerüljön, mivel ők Kirkukot szeretnék megtenni egy autonóm tartomány vagy egy füg­getlen állam fővárosának, ame­lyet a jelenlegi Irak északi terüle­tén hoznának létre, (m, t, ú) niszter. A korábbi visszatekintő, el­sősorban a történelmi sérelmekre alapozó megközelítést a magyar nemzet újraegyesítését európai perspektívába helyező politika váltja fel. „Egy ilyen megközelítés az esetenként nacionalizmusba hajló politikával szemben a patrio­tizmusra épít, és úgy képzeli a ma­gyarság sorsának javítását, hogy ezzel ne váltson ki ellenérzést a többségi nemzetekben” - hangsú­lyozta a külügyminiszter. A kiad­vány a Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában és Szlovéniában élő magyarok gazdasági támogatásá­nak kiszélesítésére tesz javaslatot. RÖVIDEN Gyásznap Portugáliában Lisszabon. Gyásznappá nyilvánította a portugál kor­mány a mai napot. Vasárnap elhunyt Lucia de Jesus dos Santos, aki az utolsó szemta­núja volt a múlt század elején a Szűz Anya állítólagos fatimai megjelenéseinek. A szociálde­mokraták tegnapra felfüggesz­tették kampányukat. Az ellen­zéki Néppárt úgy határozott, hogy tartózkodik mindenfajta politikai megnyilvánulástól. A karmelita apáca 97 éves korá­ban halt meg. Annak a három pásztorgyermeknek az egyike volt, akik előtt a Lisszabontól 130 kilométerre északra lévő Fatimában 1917. május 13-án megjelent a Szűz Anya, aki há­rom titkot hagyott rájuk. A je­lenség ezt követően október 13-ig minden hónap 13-án megismétlődött. Lucia akkor 10 éves volt, két unokatestvére- akik már 1919, ületve 1920 óta nincsenek az élők sorában- Jacinta 9, Francisco pedig 7 esztendős volt. Őket II. János Pál pápa 2000. május 13-án boldoggá avatta. (MTI) Lucia nővér 1948-ban lé­pett be a karmeliták rend­jébe (Reuters) Csecsenföldön nincs tűzszünet Groznij. Megöltek hat cse­csen fegyverest az orosz kü­lönleges erők tegnapra virra­dóra Groznij közelében. A csecsének állítólag támadá­sokra készültek az orosz állá­sok ellen. Aszlan Maszhadov csecsen vezető korábban uta­sította embereit, hogy febru­árban tartsanak tűzszünetet. A Kreml nem vett tudomást javaslatáról, hogy ezalatt kezdjenek előfeltételek nél­küli tárgyalásokat. (MTI) Harangszó és kődobálás Belgrád. A szerb szerzete­sek harangszóval, a helyi al­bánok pedig kő- és tojászá­porral várták tegnap Borisz Tadics szerb elnököt a koszo­vói Visoki Decani kolostornál. Tadics az első szerb elnök, aki hivatalos látogatást tesz Ko­szovóban, amióta 1999-ben az ENSZ vette át a tartomány igazgatását. Látogatása má­sodik napját a Koszovó dél­nyugati részén fekvő Oraho- vácban kezdte, ahol az elmúlt 6 évben nyolcadára csökkent a szerb lakosság lélekszáma. A város félezer lakója előtt Tadics azt hangoztatta, hogy „Koszovóban a szerb nép a legnehezebb helyzetben van Európa népei közül”. Vasár­nap Tadics kijelentette: Ko­szovó függetlensége elfogad­hatatlan, a tartomány Szerbia része marad. (MTI) Bagdad. Öröm és aggodal­mak. E két szóba sűríthető az iraki választási eredmé­nyek ismertetését követő reagálások lényege. Bush a terroristák feletti győze­lemről beszélt, az EU vi­szont annak a reményének adott hangot, hogy az új hatalmi szervek Irak min­den vallási és etnikai cso­portját képviselni fogják. ÖSSZEFOGLALÓ Az iraki síiták minden bizony­nyal abszolút többséggel rendel­keznek az ideiglenes nemzetgyű­lésben, egyes megfigyelők szerint ennek ellenére számítanak a kor­mányban a választásokon kudar­cot vallott szunnitákra is - a poli­tikai bizonytalanságtól és az erő­szaktól való félelmükben. Az Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh által támogatott síita lista 48,1 százalé­kot kapott, és ennek alapján 140 képviselői hely jut neki a 275 tagú törvényhozásban. A második he­lyen a kurd pártszövetség végzett 25,7 százalékkal, ami 75 mandá­tumot jelent. Ez nagy bukás a szunnita araboknak azok után, hogy évtizedeken át vezették az országot. A szunniták tömegesen maradtak távol a szavazástól. A parlament előbb megválasztja a házelnököt és két helyettesét, majd kétharmados többséggel kell szavazniuk a képviselőknek az államfőből és a két alelnökből álló elnöki tanácsra. E testületnek ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Állítólag egy kis hiba csúszott a müncheni biztonságpo­litikai konferencia nyitóbeszédé­be. A német kancellár nem azt ír­ta le, amit mondani akart. Nem is apró kellemetlenséget okozott a német külpolitika szá­mára, hogy végül is nem szemé­lyesen Gerhard Schröder kancel­lár mondta el saját beszédét Mün­chenben, a nagy nemzetközi biz­tonságpolitikai fórumon, mert­hogy beteg volt és helyette más ol­vasta föl a szöveget. Hogy ki, mit, miként tévedett, az más lapra tar­tozik, a lényeg: míg a hétvégén az­zal voltak tele a híradások, hogy a MTI-JELENTÉS Bejrut. Meggyilkolták tegnap Rafik Hariri volt kormányfőt, Li­banon egyik legnépszerűbb politi­kusát. A bírálói által „buldózer­nek” nevezett szunnita arab politi­kus 1944-ben született a dél-liba­noni Szidónban. A bejrúti ameri­kai egyetemen folytatott gazda­ságtudományi tanulmányok után 22 évesen kivándorolt Szaúd-Ará- biába, ahol sikeres építési vállal­kozást indított el, s a szaúdi királyi család egyik bizalmasa lett. Jó­részt a sivatagi királyságban ala­pozta meg vagyonát, amelyet a Forbes magazin 2003-ban 3,8 mil­liárd dollárra becsült. két hét áll a rendelkezésére, hogy egyhangúlag kiválassza a kor­mányfőt, valamint a minisztere­ket a kormányfő javaslatára. Iraki szakértők szerint a szun­nitáké lehet a nemzetgyűlés elnö­kének tisztsége és a síitáknak szükségük lehet a törvényhozás­ban rájuk, különösen az alkot­mány elfogadásában. A síita veze­tők már az eredmények nyilvá­nosságra hozatala előtt többször is kínosan hangsúlyozták: a szun­nitákat minden körülmények kö­zött bevonják az alkotmány meg­szövegezésébe. Tisztában vannak azzal is, hogy ha ki is hagynák őket az alkotmány előkészítésé­ből, a szunniták megvétózhatnák azt, elég, ha minden harmadik tartomány lakosságának kéthar­mada elutasítja az októberre ter­vezett népszavazáson. Az alkot­mánytervezésben való részvétel viszont arra is lehetőséget nyújt számukra, hogy a decemberi vá­lasztásokon a januárinál sokkal jobban szerepeljenek. Amellett, hogy üdvözölték a vá­lasztások eredményeit, a tegnapi bagdadi napilapokban is megin­dultak a találgatások. „A nehéz ira­ki helyzet erős hatalmat kíván egy bátor vezető kezében, hogy ráhe­lyezze Irakot a stabilitás és a fejlő­dés útjára” - vélekedett az Ijád Allávi ideiglenes kormányfőhöz kö­zel álló Bagdad című napilap. A vesztes szunnita Nehru Abdel- karim lapja, az al-Masrik a lakosság megosztottságától tart. „Bármi is a választások eredménye, a félelmet nem az okozza, hogy egyik vagy másik lista hány mandátumot sze­rez, hanem az, hogy megbomlik az kancellár a NATO szerepének hát­térbe szorítását javasolta, addig tegnapra nem más, mint Joschka Fischer külügyminiszter tette vilá­gossá, hogy ennek az ellenkezőjé­ről van szó: a kancellár éppenség­gel azt akarja,, hogy a NATO még hatékonyabb legyen. Amit tehát a nem Schröder által elmondott, de általa jóváhagyott beszédből tudni illik, hogy a NATO-n belül erősíte­ni kell a dialógust Amerika és Eu­rópa között és olyan, korábban nem létezett együttműködést kell kialakítani közöttük, hogy a lehe­tő leggyorsabban lehessen reagál­ni a terrortámadásokra, járvá­nyokra vagy a tömegpusztító fegy­verek vészes elterjedésére. Először Izrael 1982-es inváziója után vállalt szerepet a libanoni po­litikai életben. Vállalatot alapított azzal a céllal, hogy segítse az or­szág újjáépítését. Befektetéseket eszközölt egyebek mellett a bank- és az ingadanszektorban. Érdekelt­ségei voltak a mobiltelefon-üzlet­ágban, valamint a libanoni írott és elektronikus tömegtájékoztatás­ban. Szaúd-Arábia és Szíria közötti közvetítőként jelentős szerepe volt az 1975-ben kitört polgárháborút lezáró, 1990-es taífi megállapodás létrejöttében. Hariri 1992 decem­berében lett kormányfő. Célját, hogy Libanont a térség pénzügyi és idegenforgalmi központjává tegye, Emile Lahud jelenlegi libanoni ál­egyensúly. Nagyon szép szó a kon­szenzus, de nagyon nehéz megva­lósítani.” Maszúd Barzani Kur- disztáni Demokratikus Pártjának lapja egyenesen azt ved fel, hogy akár kurd elnöke is lehetne Irak­nak, pedig ez tavaly még megvaló- síthatatian álom lett volna. Erre a legesélyesebbnek Dzsalal Talaba- nit, a Kurdisztáni Hazafias Unió ve­zetőjét tekintik, és a kurdok a vok- sok egynegyedének megszerzése után be is nyújtották igényüket az államfői vagy a miniszterelnöki tisztségre. A választási eredmények ellen Törökország tette a legélesebb ki­Egyébként a tegnapi német sajtó alaposan leszedte a ke­resztvizet a kancellárról, megál­lapítva: Schröder ismét kárt oko­zott a transzatlanti kapcsolatok­nak. A Die Welt főcíme egyene­sen az volt: Schröder elidegeníti NATO-beli partnereit. A Bild sze­rint ha a legfontosabb európai NATO-tag megkérdőjelezi a szö­vetség jelentőségét, akkor a NATO-ban újabb válság robban­hat ki. A német kormány szóvivője tegnap délután bejelentette: Schröder a jövő heti NATO-csú- cson ad magyarázatot vitatott, a NATO reformjával kapcsolatos ja­vaslataira. (MR, SITA) lamfővel folytatott küzdelme gyen­gítette. Hivatalba lépésekor ígére­tet tett arra is, hogy a libanoni fővá­rost, Bejrútot tíz éven belül ismét a Földközi-tenger gyöngyszemévé teszi. 1998-ban átmenetileg kény­telen volt távozni a kormányfői székből, ám a pozíciót már a 2000- ben aratott fényes választási győze­lemmel visszaszerezte. Tavaly ok­tóberben, miután újabb hatalmi játszmába bonyolódott Emile La- huddal, lemondott. Az utóbbi idő­ben felsorakozott a libanoni ellen­zékiek mögé, akik követelték, hogy Szíria a májusban esedékes libano­ni parlamenti választásokig adja föl a kis ország belpolitikai szálainak mozgatójaként betöltött szerepét. rohanásokat. Ankara szerint az iraki választási eredmények nem tükrözik az ország etnikai és val­lási csoportjainak valódi arányait. Ezért Törökország olyan intézke­déseket követel, amelyek megte­remtik a valós arányoknak megfe­lelő parlamenti képviseletet. A tö­rök külügyminisztérium közlemé­nye emlékeztet arra, hogy „bizo­nyos csoportok” nem képviseltet­ték magukat kellőképpen az iraki választásokon, voltak olyan tarto­mányok, ahol szinte egyáltalán nem volt szavazás, másutt pedig, mint például Kirkukban, manipu­lálták a voksolást, és mindez ki­Budapest. A külügyminiszter és az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter együtt mutatta be tegnap Budapesten a kormány Szü­lőföld Programjára vonatkozó, a miniszterelnöki hivatal megbízásá­ból készült stratégiai tanulmánykö­tetet. „A határon túli magyarok tá­mogatására vonatkozó alapvető koncepcióváltás lényege, hogy az érintett szomszédos országok szá­mára is sokkal inkább elfogadható módon biztosítsunk a korábbinál jelentősebb pénzügyi eszközöket” - mondta Somogyi Ferenc külügymi­KOKES JÁNOS Prága. Washingtonnak nem tetszik, hogy a cseh hadsereg versenytárgyalások nélkül szerzi be különböző fegyverzeteit. Az USA prágai nagykövetsége hiva­talos levelet küldött a cseh vé­delmi miniszternek, amelyben tiltakozik és fenntartásait fejezi ki a fegyverbeszerzés ezen mód­ja ellen. Az Euro cseh gazdasági hetilap szerint a versenytárgya­lás nélküli fegyverbeszerzést a hatályos cseh törvények a védel­mi tárcának, illetve a hadsereg­nek lehetővé teszik. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy a hadsereg drágábban szerzi be a fegyvereket, mint más országok hadseregei, illetve korrupció-. gyanús lehet. A világ fegyverkezését figyelő SIPRI kimutatására hivatkozva az Euro azt írja, hogy Csehor­szág például jóval többet fizetett az RBS-70 légvédelmi rendsze­rért, valamint az Arthur radaro­kért a svéd Saab és Ericsson cé­geknek, mint néhány más or­szág. A cseh hadsereg e rendsze­rek megvételéről tavaly döntött. A lap szerint a görögök vagy a norvégek az Arthur darabjáért hétmillió dollárt fizettek, a cse­hek 16 milliót. Az amerikaiak szerint ugyanak­kor a csehek így olyan fegyvereket is megvásárolnak, amelyek nem mindenben kompatibilisek a NA- TO-normákkal. Ismeretes, az USA-nak fenntartásai voltak az el­len is, hogy a csehek légvédelmük felújításakor az amerikai vadász­gépek helyett a svéd Gripenek mellett döntöttek. Hiba csúszott a müncheni biztonságpolitikai konferencia nyitóbeszédébe? Schröder kínos helyzetbe került PORTRÉ Népszerű és dúsgazdag volt

Next

/
Thumbnails
Contents