Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-02 / 26. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 2. RÖVIDEN Terrorakció Grúziában Tbiliszi. Autóba rejtett pokolgép robbant tegnap a grú- ziai Gori város rendőrkapitánysága mellett, a merénylet következtében legalább négy ember életét vesztette és több tucatnyian megsebesültek. A belügyi szóvivő szerint egyértelműen terrorcselekmény történt, a halálos áldozatok száma tovább nőhet. A detonáció nyomán súlyosan megrongálódott a rendőrség épülete, illetve kiégett több, közelben álló gépkocsi. Gori városa híres szülöttéről, Joszif Visszarionovics Sztálin egykori szovjet diktátorról ismert világszerte. (MTI) Basescu és Károly aggodalmai Bukarest. Osztja a brit trónörökös aggályait a verespataki aranykitermelés és az északerdélyi autópálya környezetvédelmi kockázatait illetően Traian Baesescu román államfő, aki londoni látogatásán beszélt erről Károly herceggel. A Rompres hírügynökség szerint Basescu a walesi herceggel egy sor kényes kérdést is megvitatott, így a Brassó-Bors autósztráda, valamint a verespataki bányaprojekt ügyét. Az erdélyi szász települések épített örökségének megőrzését anyagilag is támogató Károly állítólag ismételten kifejezte aggodalmát amiatt, hogy már folynak az említett autósztráda építési munkálatai. Ezzel kapcsolatban Basescu is újból kifejezésre juttatta fenntartásait az autópályával kapcsolatban. A román államfő megkérdőjelezte, hogy a jelenlegi kormánynak prioritásként kell-e kezelnie az észak-erdélyi autópályát. (MTI) Milosevics-per: újabb halasztás Amszterdam. Ismét megszakadt a háborús bűnökkel vádolt egykori jugoszláv elnök perének tárgyalása a hágai törvényszéken. Az amúgy is egészségügyi gondokkal küzdő vádlott ugyanis influenzával ágynak esett. Patrick Robinson, a bírói tanács elnöke később, a Milosevics állapotáról készülő orvosi jelentés alapján dönt a halasztás időtartamáról. A Milosevics-per tárgyalását már tucatszor kellett elnapolni a 63 éves egykori szerb vezető megromlott egészsége, szívproblémái és magas vérnyomása miatt. Milosevicset a 90-es évek délszláv háborúiban elkövetett népirtással, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolják. (MTI) Milosevics továbbra sem ismeri el a hágai testület illetékességét, még felmentésért sem hajlandó folymodni (Képarchívum) A tényfeltáró küldöttség vezetője szerint etnikai jellegű incidensek is vannak a Vajdaságban, de ezek nem szervezettek Meg tudja védeni kisebbségeit az EU? Doris Pack: a hatóságokban megvan a jóakarat, a problémák a végrehajtásban merülnek fel (DTV-fotó) Brüsszel/Belgrád. Nem szervezett, hanem egyedi esetekről van szó a vajdasági incidenseknél, de a kilengések valóban sok esetben etnikai jellegűek - állapította meg vezetőjének brüsszeli beszámolója szerint az európai parlamenti tényfeltáró delegáció. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A német néppárti Doris Pack az EP külügyi bizottsága előtt számolt be a térségben a múlt hét végén szerzett tapasztalataikról. Megítélésük szerint a szerb hatóságok nem léptek fel a lehető legnagyobb hatékonysággal az incidensek elkövetői ellen, illetve a megelőzés érdekében. Szóbeli beszámolójában Pack asszony hangoztatta, a Vajdaságban évszázadok óta különböző nemzetiségek alapvetően békében élnek egymással, és ennek a helyzetnek nem szabad megváltoznia. Külön kiemelte, a vallási közösségek mind békét akarnak, tehát a vallás bizonyosan nem áll semmilyen atrocitás hátterében. Az incidensek három típusát különböztette meg: sírgyalázásokat, gyűlöletkeltő feliratokat, valamint az emberekkel szembeni erőszakot, és mint leszögezte, „túl sok ilyen volt”. Közös tényezőnek mondta, hogy az inzultusokat általában fiatalok követik el, akiknek körében egyre nő az agresszió az általános helyzet - kevés munkahely, lakásínség - miatt. Fontos tényezőnek minősítette a volt Jugoszlávia más körzeteiből érkezett nagyszámú menekült jelenlétét a Vajdaságban, rámutatva, hogy utóbbiak hiába érkeztek szintén többnemzetiségű környezetből, nem éltek békés körülmények között, nem tanulták meg a békés együttélést. Pack asszony nem értett egyet azokkal a megjegyzésekkel, hogy a hatóságok teljes közönnyel viszonyulnak a történtekhez, de azt kiemelte, a rendőrség hatékonysága nem kielégítő, és az ügyészek sok esetben nem hajlandóak elismerni egy-egy cselekedet etnikai indítékát. A tényfeltárás során sok esetben eltért a rendőrség és az áldozatok helyzedeírása. Elvárható lenne, hogy a szerb rendőrök tudjanak magyarul, vagy vegyenek fel magyar származásúakat soraikba - tette hozzá. Úgy vélte, a magyarok megfelelő képviseletet élveznek a vajdasági parlamentben és kormányzatban, el tudják mondani, amit akarnak, ugyanakkor a helyi önkormányzatokban nem mindig érvényesül a parlament akarata. Utalt a radikális erők térnyerésére egyes körzetekben. A szerb központi hatóságokban szerinte megvan a jóakarat, és léteznek a demokratikus formák a kisebbségi helyzet rendezését illetően, a problémák a végrehajtásban merülnek fel. A szerb kormány is tisztában van azzal, hogy a kisebbségek kezelése Belgrád érdeke is. A delegáció az oktatás és a nevelés fejlesztésében, a kisebbségi nyelvhasználat segítésében, a volt Jugoszlávia más térségeiből érkezett menekültek beilleszkedésének gyorsításában, a rendőri szervek szerkezetének és működésének módosításában látja a megoldást. Azt is sürgette, hogy az EU fokozza a térség segítését a határ menti vidékek támogatására szolgáló programjai révén. A delegáció tagjai közül Becsey Zsolt úgy vélte, a látogatás nyomán immár a politikai felelősség kérdése is felvetődik a belgrádi hatóságokat és az EP-t érintően egyaránt. Hegyi Gyula elmondta, első számú követelményként állították fel, hogy Szabadkán nyíljon magyar nyelvű tanárképző főiskola - partnereik erre ígéretet tettek. Duka-Zólyomi Árpád (MKP) a hivatalos szervek közönyét nevezte a legnagyobb problémának. Elmar Brok, a külügyi bizottság német elnöke úgy vélte, a mostani misszió próbakő lehet, hogy mennyire tudja megvédeni kisebbségeit az Európai Unió. Elégedetlenségét hangoztatta lapnyilatkozatában a tényfeltáró misszióval kapcsolatban Kasza József, a VMSZ elnöke, aki a továbbiakban is mindig szóvá kívánja tenni a kisebbségek elleni kilengéseket. „Doris Pack asszony inkább jöjjön ide, nemzeti kisebbség tagjaként éljen itt. Az ő helyében én is jobbnak látnám a helyzetet” - mondta. Kasza egyetértett a bizottság megállapításával, hogy a Vajdaságban történt incidensek többségének nem volt nemzeti háttere, ugyanakkor hozzátette: legalább száz jogsértés etnikai indíttatású volt. A pártelnök a bizottság szabadkai látogatásán mindent a testület elé tárt, ami birtokában volt, s Pack asszony erre csak egy „viszontlátással” reagált. „De a lényeg az, hogy itt jártak, és belekezdtek a témába” - tette hozzá. Megvertek két magyar középiskolást Belgrád. A tényfeltárók vajdasági vizsgálódásai idején Észak- Bácskában újabb bűntény történt, amelynek két magyar fiatal volt az áldozata és három szerb huszonéves az elkövetője. Az eset vasárnap kora hajnalban történt, a Bácstopolya melletti Bajsa településen, a történtekről az egyik magyar áldozat édesanyja számolt most be, mivel a fiú nem mer róla beszélni. Az édesanya szerint fia az első ütés után a földre került, ezután rugdosni kezdték, elvették mobiltelefonját és elmentek. A támadókat a kulai és a bácstopolyai rendőrség összefogásával már elfogták, s ketten közülük beismerték tettüket. Az esetet a rendőrség átadta a szabadkai ügyészségnek, a támadókat garázdasággal vádolják. (MTI) Al-Jáver ismét jelölteti magát - lázadás tört ki egy amerikai gyűjtőtáborban Az államfő meghívta a szunnitákat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Az iraki ideiglenes elnök szerint az erőszakos cselekmények résztvevőin kívül mindenkinek részt kellene vennie a választások utáni politikai folyamatban. Gázi Adzsíl al-Jáver sajtóértekezletén emellett bejelentette, hogy jelölteti magát az államfői posztra. A vasárnapi választások nyomán létrejövő ideiglenes nemzetgyűlésnek kétharmados többséggel kell megválasztania az államfőből és két al- elnökből álló elnöki tanácsot, amely aztán kijelöli a következő kormányfőt. „Párbeszédet és megbékélést kell kezdeményeznünk mindenkivel. A választásoknak nincsenek vesztesei és nyertesei” - hangsúlyozta a szunnita politikus, hozzátéve, hogy a szavazás egész Irak győzelmét jelentette. Egyúttal nyilvánosan meghívta az Iraki Iszlám Pártot, a választástól magát távol tartó, de azt nem bojkottáló jelentős szunnita tömörülést, hogy vegyen részt az alkotmány kidolgozásában és vállaljon szerepet az új kormányban. Mint mondta, legutóbb egy hete találkozott vezetőikkel és személyesen is felkérte őket erre. Jáver szerint „teljes képtelenség lenne a jelenlegi zűrzavarban és hatalmi vákuumban arra kérni az amerikai és más külföldi erőket, hogy távozzanak”, de az ott lévő mintegy 170 ezer katona egy része az év végére talán elhagyhatja majd az országot. Lázadás tört ki hétfőn a Dél- Irakban található Camp Bucca amerikai gyűjtőtáborban: négyen meghaltak és hatan megsebesültek - közölte tegnap az amerikai szárazföldi haderő. Az erőszak a tábor egyik részlegében tartott, tiltott tárgyak felkutatását célzó rutinjellegű motozás után tört ki. A lázadás a tábor másik három részlegére is hamarosan átterjedt, a foglyok kövekkel és a körletben található tárgyakkal támadtak az őrökre, akik figyelmezetés után halált nem okozó fegyverekkel próbálták megfékezni a lázadókat, majd végül tüzet nyitottak. Gianendra kirúgta a kabinetet, nemcsak uralkodni akar, hanem kormányozni is Királyi puccs Nepálban ÖSSZEFOGLALÓ Katmandu. Kirúgta a kormányt Gianendra nepáli király „a béke és hatékony demokrácia helyreállítása” érdekében. Bejelentette, három évre saját kezébe veszi a végrehajtó hatalmat. Gianendra amellett, hogy megszüntette a Ser Bahadur Deuba kormányfő megbízatását, szükségállapotot is elrendelt. A király mindezt azzal indokolta, hogy a Deuba-kabinet képtelennek bizonyult az áprilisban esedékes parlamenti választások megrendezésére, és nem tudta megszilárdítani a maoista felkelők támadásai miatt ingataggá vált belbiztonsági helyzetet. Gianendra, aki szerint a korona kötelessége a nemzet szuverenitásának védelme. Azt tagadta, hogy puccsot hajtott volna végre, ám jelek erre utalnak: a bejelentéssel egy időben katonák vették körül Ser Bahadur Deuba miniszterelnök házát, s a hírek szerint más kormánypárti politikusok is házi őrizet alá kerültek. Katmandu utcáin harckocsik járőröznek, megerősítették a kormányzati és pénzügyi központok védelmét, a városi telefonvonalak nem működnek. A belbiztonsági erők nagyobb hatáskört kapnak a belső rend megteremtésére. A király, megígérte ugyanakkor, hogy az egyéni szabadságjogokat továbbra is tiszteletben tartják. A tegnapihoz hasonló kormányleváltás egyszer már történt a hima- lájai királyságban. 2002. október 4Gianendra király (Reuters) én is hasonló okok miatt tnenesz- tette a király ugyancsak Deubát. A jelentős társadalmi nyomás hatására aztán tavaly visszahelyezte tisztségébe. (m, o-o) Djindjics-gyilkosság: rendkívül súlyos vádak Kostunica is belekeveredett ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Zoran Djindjics meggyilkolt szerb miniszterelnök egykori legközelebbi bizalmasa, Vladimir Popovics tévéinterjújában azt áhította, hogy Vojiszlav Kostunica szerb kormányfőhöz közeli politikai vezetők és katonatisztek álltak a Djindjics-merénylet mögött. A merénylet előkészületeiben részt vett az orosz titkosszolgálat is. A rendkívül súlyos vádak a B92 belgrádi televízió Insider (Beavatott) című, hétfői, késő éjszakába nyúló műsorában hangzottak el. Popovics a Djindjics-kormány tájékoztatási osztályának volt a vezetője. A sajtó mindig is befolyásos szürke eminenciásként tartotta őt számon. Popovics szerint a hatóságok vizsgálódásainak vége szakadt, amikor a merénylet után őrizetbe vették Kostunica két legközelebbi bizalmasát, Rade Bula- tovics nemzetbiztonsági tanácsadót, a titkosszolgálat jelenlegi vezetőjét, és Aco Tomicsot, a katonai biztonsági szolgálat egykori parancsnokát. Őket azzal gyanúsították, hogy tudtak a készülő merényletről. Mindketten beismerték, hogy találkoztak a zimonyi klán vezetőivel. Ezután a kormánytagok megijedtek, a hatóságok gyakorlatilag már nem foglalkoztak a merénylet hátterének tisztázásával, megelégedtek azzal, hogy elfogták a gyilkosokat, a vörössapkás osztag vezetőit és a zimonyi klán tagjait. Popovics szerint a merénylet hátterében a politikai és katonai körökhöz közel álló személyek állnak. „Nincs kétségem, hogy ezek Kostunicához közel álló emberek. Nincs kétségem, hogy Kostunica volt a politikai ernyője ennek a csoportnak” - mondta Popovics. Azt is állította, egy nyugati ország nagykövete 8 hónappal a merénylet előtt tájékoztatta őt a Djindjics ellen készülő merényletről, amelyet az orosz hírszerzés egyes elemei készítenek elő az akkori jugoszláv hadsereg egyes tisztjeivel, (m, n) Az amerikai csapatok távozását követelik Hadüzenet Kuvaitnak MTI-HÍR Dubaj/Kairó. Háborúval fenyegette meg tegnap Kuvaitot egy szaúdi szélsőségesekhez köthető iszlámista csoport arra az esetre, ha továbbra is amerikai csapatok maradnak Kuvaitban. „Ha a hitetlenek, köztük az amerikai megszálló csapatok nem vonulnak ki Kuvaitból, az a ti zsarnokságotok végét fogja jelenteni, kíméletlen háború indul ellenetek, és sok ártatlan életét fogja követelni.” így fenyegetőzött a kuvaiti kormányhoz intézett internetes üzenetben az eddig ismeretlen csoport, amely az al- Kaida korábbi, a szaúdi hatóságok által tavaly júniusban lelőtt arab-félszigeti vezetőjéről Abdel- Azíz al-Mukrin Mártír Brigádjainak nevezi magát. A kuvaiti biztonsági erők csak januárban négyszer csaptak össze terrorista sejtekkel, a legutóbb most hétfőn.
