Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-12 / 35. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 12. RÖVIDEN A lengyelek maradnak Irakban Varsó. A lengyel katonák Irakban maradnak legalább az év végéig, amikor lejár a külföl­di csapatokra vonatkozó ENSZ-mandátum hatálya - kö­zölte Jerzy Szmajdzinski len­gyel nemzetvédelmi miniszter. A Lengyelország vezette nem­zetközi hadosztályban 15 or­szág mintegy 6000 katonája teljesít szolgálatot Irak közép­ső-déli övezetében. A Francia- országban egy NATO-tanács- kozáson tartózkodó lengyel miniszter hozzátette: decem­ber 31-ig 1700 lengyel katona állomásozik Irakban, további 700 készenlétben Lengyelor­szágban. (MTI) Gotovinát követeli az EU Zágráb. A német és a fran­cia Európa-ügyi miniszter zágrábi látogatásukon felszó­lították Horvátországot, hogy az EU-csatlakozási tárgyalá­sok március 17-re tervezett megkezdése előtt tartóztassa le és adja ki a hágai törvény­széknek a háborús bűnökkel vádolt, szökésben lévő Ante Gotovina horvát tábornokot. Ez olyan feltétel, amelyet Zágrábnak mindenképpen teljesítenie kell, különben nem fogják ajánlani a csatla­kozási tárgyalások megindítá­sát Horvátországgal. (MTI) Soha nem adja fel magát Banja Luka. A háborús bű­nökkel vádolt Radovan Ka- radzsics volt boszniai szerb ve­zető „soha nem adja fel ma­gát”. A felesége, Ljiljana Zelen- Karadzsics ezt a Nezavisne Novine című boszniai szerb napilapban tegnap megjelent interjújában jelentette ki. Ljil­jana azt állítja, hogy évek óta nem látta és nem is beszélt a férjével. A volt boszniai szerb vezető ellen a törvényszék 1995-ben emelt vádat háborús és emberiesség elleni bűnö­kért, amelyeket az 1992-95-ös háborúban követett el. (MTI) Karadzsics soha nem ismer­te el Hágát törvényesnek (Képarchívum) Felmentették a lelkészt Stockholm. Egy svéd fel- lebbviteli bíróság hatályon kí­vül helyezte annak a lelkész­nek az első fokú elítélését, aki istentisztelete alkalmával „rá­kos daganatnak” nevezte a ho­moszexuálisokat. A tegnapi határozat értelmében a 63 éves Aake Green ominózus megnyilatkozása a szólássza­badságot védelmező törvény hatálya alá esik. (MTI) Donald Rumsfeld szerint végül is az irakiaknak maguknak kell majd leverniük a felkelést Szokatlanul erélyes Már a pékségeket is támadják A szétlőtt bagdadi pékség kétségbeesett tulajdonosa ( ČTK/AP-felvétel) Bagdad/Varsó. Váratlanul egynapos látogatást tett az észak-iraki Moszulban teg­nap Donald Rumsfeld ame­rikai védelmi miniszter. Legkevesebb huszonnégy ember halt meg tegnap két véres merényletben. ÖSSZEFOGLALÓ Tizenhármán meghaltak Bag­dadtól északkeletre annak követ­keztében, hogy autóba rejtett po­kolgép robbant fel egy síita mecset­nél. Az al-Dzsazíra katari hírteleví­zió szerint az öngyilkos merényle­tet a pénteki ima után, a hívőknek a mecsetből való távozásakor hajtot­ták végre a fővárostól 60 kilométer­re lévő Balad Rúz településen. A sé­rültek számát különböző források 23 és 40 közé teszik. A rendőrség közlése szerint két gépkocsin álarcos fegyveresek érkeztek egy bagdadi pékséghez, és válogatás nélkül tüzet nyitottak a bent lévőkre. A merénylet az Új- Bagdad nevű keleti városrészben történt, ahol főként síiták laknak. A támadás okát egyelőre nem tudják, mivel a pékségnek nincs köze a ha­tóságokhoz, sem az iraki biztonsá­gi erőkhöz, amelyek általában a fel­kelők célpontjai. Mint kiderült, ez a második eset, hogy ismereden fegyveresek pékségre törtek rá. Előzőleg szintén Bagdadban volt üyen támadás, akkor négy ember halt meg. A Bagdadtól északra és nyugatra fekvő „lázadó övezetben” tegnap öt iraki katonát megöltek és hét civilt megsebesítettek a különböző rajta­ütésekben. A tegnap reggel közölt veszte­ségmérleg szerint a Bagdadtól délkeletre fekvő Szalmán Pák vá­rosában a csütörtöki, egész napos tűzharcoban tíz iraki rendőr és húsz felkelő életét vesztette, to­vábbi ötven rendőr pedig megse­besült. Az órákon át tartó lövöldö­zésben a lázadók harckocsi-elhá- rító rakétákat is bevetettek és mintegy húsz gépkocsit felgyúj­tottak. A harc olyan heves volt, hogy a helyszínre küldött rendőri erősítés képtelen volt eljutni a se­besültekhez, és a halottakat sem tudta összeszedni az utcákról. A tűzharcnak amerikai helikopterek bevetése vetett véget, és az ameri­kai katonák segítettek a sebesül­tek elszállításában is. Egynapos látogatásra az észak­iraki Moszulba érkezett tegnap hajnalban Donald Rumsfeld ame­rikai védelmi miniszter, hogy sze­mélyesen mondjon köszönetét az amerikai katonáknak a január vé­gi iraki választások biztosításá­ért, valamint felmérje az iraki biztonsági erők kiképzésének ha­ladását. Rumsfeld a felkelők elle­ni harc „irakizálását” helyezte ki­látásba. Világossá tette, az ameri­kai haderő nem maradhat Irak­ban a lázadók feletti végső győze­lemig. „Az irakiaknak kell idővel leverni a felkelést” - hangsúlyoz­ta Rumsfeld, (m, ng, t) Jeruzsálem. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főkép­viselője telefonon tárgyalt Ariel Sáron izraeli miniszterelnökkel a két nappal korábbi izraeli-palesz­tin csúcstalálkozóról, amelyen a résztvevők bejelentették az erősza­kos cselekmények beszüntetését. Solana gratulált Saronnak a csúcs­találkozó eredményeihez, Sáron pedig azt mondta, a csúcs egy ,jó kezdet előjele” lehet, s megerősítet­te a gázai övezeti zsidó telepek fel­számolására vonatkozó szándékát is. Mindazonáltal hangsúlyozta: a palesztinok feladata a csütörtöki­hez hasonló erőszakos cselekmé­nyek megakadályozása. Palesztin fegyveresek gránáttűz alá vettek csütörtök hajnalban egy zsidó tele­pet a Gázai övezetben. Az incidens miatt izraeli részről lemondták a biztonsági együttműködésről pa­lesztin vezetőkkel csütörtökre ter­vezett találkozót is. Kevéssel ké­sőbb Mahmúd Abbász palesztin el­nök menesztette a gázai övezeti palesztin biztonsági szolgálat több vezetőjét, mert nem akadályozták meg a tűzszünet megsértését. En­nek hatására palesztin és izraeli tisztségviselők késő este mégis megtartották a találkozót. Abbász palesztin elnök a csütörtöki, szo­katlanul erélyes fellépés után teg­nap szélsőséges palesztin szerve­zetekkel tárgyalt a tűzszünet meg­tartásáról. (MTI) Rumsfeld mégis elmegy Münchenbe Berlin. Az amerikai védelmi miniszter valószínűleg mégis ott lesz a hét végi müncheni biztonságpolitikai fórumon, noha részvétele so­káig kérdéses volt az iraki fogolykínzások miatt ellene tett németor­szági büntető feljelentés miatt. A német főügyész ugyanis elvetette, hogy egy amerikai jogvédő csoport feljelentése alapján Németor­szágban büntető eljárást kezdeményezzenek Rumsfeld ellen. Kay Nehm szerint elsősorban az amerikai igazságszolgáltatást illeti meg eljárás kezdeményezésének joga, s a németek nem rendelkeznek amerikai téúenséget alátámasztó bizonyítékokkal. (MTI) Vádolják a guantanamói női vallatókat Szexuális módszerek Észak-Korea kétoldalú tárgyalásokat akar az USA-val az atomfegyverekről Phenjan összefogna Teheránnal MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul. Észak-Korea közvetlen, kétoldalú tárgyalásokat követel az USA-tól, miután bejelentette, hogy már van atomfegyvere, s jó darabig nem tér vissza a hathatalmi tárgyalásokhoz a kér­désről. Han Szung Rjol, a KNDK ENSZ-diplomatája tegnap kijelen­tette: a lényeg a változás lenne Amerika ellenséges politikájában. „Akkor térünk vissza a hatoldalú tárgyalásokhoz, ha erre okot lá­tunk, és ha megérnek rá a feltéte­lek. Ha Washington közvetlen tár­gyalásra lép velünk, azt annak je­leként foghatjuk fel, hogy megvál­toztatja ellenséges politikáját.” Han az első északi politikus, aki a külföldi sajtónak nyilatkozott az ügyről. Phenjan régi törekvése, hogy MTI-JELENTÉS Budapest. Már ismert ügynö­kök listáját, tizenkilenc nevet tett közzé tegnap honlapján a Political Capital politikakutató és tanács­adói intézet, amely szerint az ügy­nökök listájával már 15 éve adósa a magyar politika a választóknak és a közvéleménynek. A listán sze­repel: Bácskai Tamás közgazdász; Boros Imre, országgyűlési kép­viselő, volt miniszter; Csurka István, a MIÉP elnöke; Esterházy Mátyás fordító; Fazakas Szabolcs EP-képviselő (MSZP), volt miniszter; Gergely Gáspár, újságíró, szer­kesztő; Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke; kétoldalú megbeszélésekre vegye rá az Egyesült Államokat, esetleg a hatoldalú tárgyalásokkal pár­huzamosan is, mivel úgy véli, hogy ez növeli az elszigetelt or­szág nemzetközi státusát, és így nagyobb engedményeket érhet el. A hatoldalú megbeszéléseken Phenjan egyre inkább olyan hely­zetbe kerül ugyanis, hogy a szö­vetségesének számító Kína és Oroszország is bírálja nukleáris törekvéseit. Washington minded­dig elutasította a közvetlen pár­beszédet Északkal, amelyet Geor­ge Bush a gonosz tengelyéhez tartozó államok közé sorolt, s amelyről Condoleezza Rice kül­ügyminiszter nemrégiben azt mondta, hogy „a zsarnokság elő­retolt helyőrsége”. Ez utóbbi kije­lentést Phenjan olyan sértésnek minősítette, amely önmagában is Keresztes Sándor, volt vatikáni nagykövet; Medgyessy Péter, országgyű­lési képviselő (MSZP), volt mi­niszterelnök; Molnár Gál Péter kritikus; Morvay Péter újságíró, szer­kesztő; Novák Dezső edző; Pokorni János tervező, elektro­mérnök; Salgó László, az Europol aligaz­gató-helyettese; Som Lajos, zenész; Szalay Gábor, országgyűlési képviselő (SZDSZ), volt államtitkár; Tar Sándor író; Vikidál Gyula rockénekes; Utry Attila író A Political Capital 2001 szeptem­berében jött létre, Somogyi Zoltán és Szabados Krisztián alapította. Fő elég a diplomáciai folyamat meg- lékeléséhez. Dél-koreai illetékesek az atom­fegyver meglétéről szóló északi bejelentés után arra figyelnek, mi lesz Phenjan következő lépése a feszültség fokozására. Ilyen lenne például egy atombomba kipróbá­lása vagy atomfegyver készítésé­hez szükséges anyagok szállítása olyan országokba, amelyeknek hasonló törekvéseik vannak. Érdekes fejlemény: Észak-Korea tegnap a kapcsolatok bővítésére buzdító üzenetet küldött az atom­programja miatt a Nyugattal vitá­zó Iránnak. A KCNA hivatalos észak-korai hírügynökség közölte: az iszlám köztársaság kikiáltásá­nak évfordulója alkalmából az or­szág két csúcsvezetője üdvözölte Iránt, ahol 26 éve döntötték meg a sah Nyugat-barát rendszerét. tevékenységi köre a politikai kom­munikáció, illetve a politikai elem­zések kutatása. Szabados Krisztián igazgató elmondta: a cég ügyfelei közé tartoznak külföldi diplomáci­ai képviseletek és vállalatok, továb­bá magyarországi kormányzati szervek, önkormányzatok, illetve politikai pártok. A tegnap közzétett lista a sajtóban és a szóbeszéd útján ismerté vált nevek szigorú szűrésé­vel jött létre. Az adatvédelmi biztos aggályai nyomán 19 névre szűkítet­ték azt a kört, amelyet nyilvános­ságra hoztak az interneten. Továb­bi 97 név nyilvánosságra hozását jogászokkal vizsgáltatja a Political Capital, és ha úgy tűnik, hogy a je­lenlegi szabályozás szerint jogsze­rűen nem hozhatók nyilvánosság­ra, akkor megfontolják, hogy az al­kotmánybírósághoz forduljanak. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A Pentagon egyik nyomozati anyaga és a titkosítás alól nemrégiben feloldott doku­mentumok megerősítik a guan­tanamói haditengerészeti támasz­ponton fogva tartottak beszámolóit arról, hogy a női vallatok szexuális módszereket alkalmaznak. Erről a The Washington Post számolt be. Legkevesebb nyolc fogva tartott vá­dolta meg írásban vagy ügyvédje útján a Kuba szigetén lévő amerikai támaszpont női vallatóit. A vád: megsértették a szexualitással és a nőkkel szembeni viselkedéssel kap­csolatos muzulmán tabukat, példá­ul azzal, hogy provokatív módon a férfiakhoz dörgölőztek. Bár a Pen­KOKES JÁNOS Prága. Stanislav Gross cseh mi­niszterelnöknek le kellene mon­dania, mert nem sikerült hitele­sen megmagyaráznia, honnan szerezte azt a pénzt, amelyért 1999-ben egy luxuslakást vásárolt Prágában. Ez derült ki azokból a felmérésekből, amelyek eredmé­nyét tegnap közölte a cseh sajtó. Az SC and C közvélemény-ku­tató intézet szerint, amely a kon­zervatív Lidové Noviny számára készített felmérést, Gross távozá­sát a megkérdezettek 61 százalé­ka szeretné, míg 39 százalék erre nem lát okot. Az emberek 27 szá­zalékának szilárd meggyőződése, hogy a kormányfő egykori lakás- vásárlása nem volt egészen tiszta. A Median intézet felmérése sze­rint, amelyet a botrányt kirobban­tó liberális Mladá fronta Dnes bí­zott meg az ankéttal, a megkérde­zettek 80 százaléka nem hiszi, hogy Gross, az akkori belügymi­tagon nyomozati anyagát a vallatá­sokról nem hozták nyilvánosságra, egy, a jelentést ismerő illetékes tisztviselő szerint az megerősíti a foglyok vallomásait. Itt érdemes megemlíteni: nem­régiben alkotmányellenesnek mi­nősítette egy amerikai szövetségi bíró a guantanamói katonai tör­vényszékek működését. A Fehér Ház ezzel nem értett egyet. Joyce Hens Green bírónő végzése szerint „a katonai bíróságok eljárásai véte­nek az amerikai eljárásjog ellen, ezért alkotmányellenesek. A ter­rorellenes harc jegyében sem lehet tagadni azon legalapvetőbb jogok létét, amelyekért az amerikaiak több mint kétszáz éven át harcol­tak és életüket áldozták.” niszter törvényesen megkeresett pénzéből vásárolta volna a luxus­lakást. Húsz százalék viszont hite­lesnek tartja a kormányfő magya­rázatát, honnan szerezte a pénzt. Gross 1999-ben Prágában egy 143 négyzetméteres luxuslakást 4,7 millió koronáért. Saját meg­takarításaiból és jelzáloghitelből 3,5 milliót fizetett, míg 1,2 milli­ót állítólag a nagybácsijától kért kölcsön. Kiderült, hogy annak nem volt annyi pénze, s azt állít-1 ja, hogy ő is kölcsönkért. A bot­rány legújabb fejleménye, hogy csütörtökön ismeretlen szemé­lyek korrupció és a tisztséggel való visszaélés gyanúja miatt fel­jelentették a miniszterelnököt, így az ügy a rendőrség elé került. A baloldali sajtó szerint azért in­dult kemény kampány Gross el­len, mert megpróbálta megújíta­ni és a reformok irányába elvinni a szociáldemokrata pártot, ami nem tetszik ellenfeleinek, s meg­próbálják lejáratni. További 97 név nyilvánosságra hozását jogászokkal vizsgáltatja a Political Capital Tizenkilenc név az interneten A rendőrség vizsgálja a kormányfő ügyét Lemondatnák Grösst

Next

/
Thumbnails
Contents