Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-11 / 34. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZŐ 2005. FEBRUÁR 11. Phenjan a hatoldalú tárgyalásokon sem vesz részt-Washington és Szöul minden északról jövő fenyegetést képes kezelni Atomfegyverrel zsarol a halódó kommunista rezsim RÖVIDEN Bush növeli a cunamisegélyt Washington. Kilencszázöt- ven millió dollárra kívánja nö­velni George Bush amerikai el­nök a december végi dél-ázsiai szökőár áldozatainak nyújtan­dó amerikai pénzügyi segítsé­get. A Fehér Ház közleménye szerint Bush ennyi pénzt fog kérni a törvényhozástól a szö­kőár sújtotta területek megse­gítésére, az ott lefolytatott mentési munkálatok költsége­inek fedezésére. Az USA ko­rábban 350 millió dolláros se­gélyt ajánlott fel a cunami ál­dozatainak. Bush ezenkívül felkért két volt elnököt - előd­jét, Bili Clintont, valamint saját apját, idősebb George Busht - arra, hogy segítsék magánado­mányok gyűjtését az Egyesült Államokban a szökőár áldoza­tainak javára. Az így összegyű­lő, tekintélyesnek mondható pénzadományokat természe­tesen nem számítják bele a 950 millióba. (MTI) Szaúdi választási folyamat Rijád. Megkezdődött a si­vatagi királyság történelmé­nek első választási folyamata. Tegnap Rijád és a fővároshoz tartozó tartomány voksolási jegyzékbe felvett polgárai já­rulhattak az urnákhoz, hogy megválasszák a helyi önkor­mányzatok tagjait. Március 3-án a sivatagi királyság kele­ti és délnyugati tartományai­ban folytatódik a választási menet, majd április 21-én az északi és a nyugati térségek­ben - ahol Mekka és Medina is található - fejeződik be a voksolás. Az első szaúd-ará- biai választások meglehető­sen korlátozottak, nem vok­solhatnak sem a nők, sem a katonák. (MTI) Donald Rumsfeld vád alatt áll Berlin. Elmarad az ameri­kai védelmi miniszter német- országi látogatása, mégpedig igen érdekes, bár elsősorban személyesnek mondható ok­ból. Rumsfeld ellen ugyanis függőben lévő per van folya­matban Németország terüle­tén. Egy sor szervezet és ma­gánszemély feljelentése alap­ján az itteni legfelsőbb bíróság foglalkozik a beadvánnyal, miszerint az amerikai védelmi miniszter háborús bűnös. Nemzetközi jogászok egy ré­sze állítja: Rumsfeld személyi felelősséggel tartozik a per in­dítói által agressziónak tartott iraki háború kirobbantásáért éppúgy, mint a Bagdad kör­nyéki börtönökben elkövetett kínzásokért, (mr) Rumsfeld nélkül rendezik meg a müncheni bizton­ságpolitikai konferenciát (Reuters) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Luxembourg/Tokió. Észak-Korea nyilvánosan elismer­te, hogy atomfegyvere van, és be­jelentette: meghatározatlan időre felfüggeszti részvételét az atom­programja korlátozásáról kezdett hatoldalú tárgyalásokon. A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség tegnap ismertette a phenjani külügyi közleményt, amely szerint az ország atomfegy­vereket gyárt önvédelemből az­óta, hogy kilépett az atomsorom- pó-szerződésből. „Nukleáris rob­banófejeket gyártottunk önvédel­mi célokból azért, hogy helyt tud­junk állni a Bush-kormányzat lep­lezetlen politikájával szemben, amelynek a célja a KNDK elszige­telése és megfojtása... Az atom­Rámalláh/Jeruzsálem. Iz­rael lemondta tegnapra tervezett egyeztetését a palesztin tárgyalókkal azt követően, hogy palesztin fegyveresek hajnalban grá­náttűz alá vettek a Gázai övezetben egy zsidó tele­pet. Ez délután is megis­métlődött. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli hadsereg közvetle­nül a támadás után jelezte, hogy az akciót a két nappal ezelőtt be­jelentett tűzszünet első súlyos megsértésének tekinti. Egyéb­ként hajnalban Gázában meghalt egy fiatal palesztin férfi, az izrae­li hadsereg közleménye szerint a katonák csak figyelmeztető lövé­seket adtak le, mivel az illető túl­ságosan megközelített egy zsidó telepet. Szigorú utasításokat adott a MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Luxembourg/Nizza. Meleg és építő légkört talál az Eu­rópai Unió intézményeinél George Bush amerikai elnök február 22- én. Ezt Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter jelentette ki teg­nap, miután befejezte látogatását az unió vezető szerveinél. Rice az EB brüsszeli központjá­nak felkeresése után az EU soros el­nökségét ellátó Luxemburg kor­mányilletékeseivel folyatott tárgya­lásokat, és találkozott az unió kül­ügyi vezetésével is: Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszterrel, Javier Solanával, az EU-tagor- szágok közös kül- és biztonságpoli­tikai felelősével, valamint Benita Ferrero-Waldner külügyi biztossal. Az uniós illetékesek a közös sajtótá­jékoztatón ugyancsak azt hangsú­lyozták, hogy a korábbi nézetelté­rések ellenére ma nagyon erős a transzatlanti együttműködés, és az EU kész a további kooperációra konkrét területeken is. Bush foga­dására az EU-tagországok rendkí­vüli csúcsértekezletet tartanak Brüsszelben, és ezen minden érin­tett kérdésben széles körű egyetér­tés várható. Rice arra is rámutatott, fegyverek minden körülmények között az önvédelem eszközei lesznek... A jelenlegi helyzet azt bizonyítja, hogy csak a hatalmas erő védheti meg az igazságot.” A dokumentum szerint a KNDK „akarta a hatoldalú tárgyaláso­kat, de most arra kényszerül, hogy meghatározatlan időre fel­függessze részvételét, mindaddig, amíg ki nem derül, hogy érdemes részt vennie rajtuk”. Észak-Korea mégis „fenntartja elvi álláspont­ját, hogy az ügyet párbeszéd útján oldja meg, és végső célja változat­lanul a Koreai-félsziget atomfegy­ver-mentesítése”. A bejelentés új helyzet elé állí­totta George Busht, aki második hivatali idejét azzal kezdte, hogy megfogadta: véget vet az észak­koreai atomfegyverkezésnek. Hat biztonsági szolgálatoknak a szél­sőségesek további Izrael-ellenes támadásainak megakadályozásá­ra Mahmúd Abbász palesztin el­nök tegnap, miután újabb izraeli célpontok elleni támadások so­dorták veszélybe a közel-keleti tűzszünetet. Abbász azonnali ha­tállyal menesztette a gázai biz­tonsági szolgálatok több pa­rancsnokát az incidensek miatt. Az izraeli hadsereg szerint a pa­lesztin szélsőségesek közel negy­ven aknagránátot lőttek ki zsidó telepekre és katonai úttorlaszok- ra a Gázai övezet déli részén, fő­ként Gús Katif irányába. A táma­dásokban senki sem sérült meg. Ariel Sáron kormányfő a keddi sarm-es-sejki tűzszüneti megál­lapodás súlyos megsértésének nevezte az aknatámadásokat. Sáron összehívta a biztonsági ka­binetet is. Súlyos incidens történt tegnap Gáza városában is: fegyveres pa­lesztinok rontottak be egy börtön­be, és megöltek három fogva tar­hogy sok közös feladat áll a két fél előtt, míg Asselborn igen jelentős­nek nevezte a látogatás szimboli­kus értékét. Az EU-amerikai találkozón kül­ügyi témák széles körét érintették a balkáni helyzettől a közel-keleti válsággócokig. Rice egyebek közt annak fontosságát hangoztatta, hogy a balkáni országok mielőbb kerüljenek az európai integráció fő vonulatába, és a nemzetközi közös­ség tagjai támogassák Ukrajna re­formjait is. Óvott attól - és közös tö­rekvésnek nevezte az elkerülését -, hogy Oroszország ismét elszigete­lődjön a nemzetközi színtéren, ami szerinte „borzalmas dolog lenne”. Irak ügyében mindkét oldalról arra utaltak, hogy a nagy nézetelté­rések időszaka lejárt, most már ha­sonlóak a legfontosabb tervek és el­képzelések. Irán tekintetében meg­erősítették, hogy az országnak mindenképpen teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségeit, de eközben folytatni kell a nemzetközi tárgyalásokat Teheránnal. Iránnak és Észak-Koreának ugyanaz az üze­net: a nemzetközi közösség nem tartja elfogadhatónak atomfegyve­rek készítését. Ismét tárgyaltak a Kína elleni ország - az USA, Japán, Kína, a két Korea és Oroszország - 2003 óta három tárgyalási fordulót tar­tott Pekingben, hogy elérjék ezt a célt, gazdasági és diplomáciai el­lenszolgáltatások fejében. Ko­moly előrelépés nem történt. A negyedik, tavaly szeptemberre ki­tűzött fordulóra Észak-Korea el sem ment, arra hivatkozva, hogy az amerikai politika ellenséges vele szemben. Condoleezza Rice amerikai kül­ügyminiszter a hírre reagálva ki­jelentette: „Az észak-koreaiaknak nincs okuk azt hinni, hogy bárki is megtámadja őket. Értésükre ad­ták, hogy többoldalú biztonsági garanciákat kaphatnak, ha felad­ják atomfegyverprogramjukat. Ha tényleg kivonulnak a tárgyalások­ról, az észak-koreaiak csak elmé­tottat - közölték palesztin bizton­sági források. Szemtanúk szerint az elkövetők szélsőséges csopor­tok tagjai voltak, az áldozatok pe­dig állítólag kollaboráltak Izrael­lel. A gyilkosságok hátterében va­lószínűleg vérbosszú állt. Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter mélységes aggodalmának adott hangot az incidens miatt. Sáron tegnap először jelentette be olyan palesztin foglyok szaba­don bocsátásának lehetőségét, akik izraelieket öltek meg. A Háárecnek adott interjúban el­mondta: minderre Abbásznak tett ígéretet a sarm-es-sejki csúcstalál­kozón. Az izraeli kormányfő kije­lentette, hogy azokat a foglyokat, akiknek vér tapad a kezéhez, ak­kor helyezik szabadlábra, ha a Gá­zai övezetből történő kivonulás nyugodt körülmények között zaj­lik. A palesztinok mintegy 8000 fogoly szabadon bocsátását köve­telik, miközben Izrael három hó­napon belül csak mintegy 900-at kíván szabadon engedni. (MTI, t) uniós fegyverembargó feloldásá­nak tervéről is. Asselbom kijelen­tette, hogy összehasonlították e- lemzéseiket, de még további egyez­tetésekre van szükség ahhoz, hogy mindkét fél vüágosan lásson a té­mában. Rice előző nap rámutatott, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásával Kínában még mindig vannak problémák. Uniós részről a kétnapos látogatáson biztosítani igyekeztek az amerikai illetékest: az exportellenőrzések szigorításá­val elejét tudják venni annak, hogy a térségben az embargó feloldása után fokozódjék a fegyverkezés. Eközben Nizzában a NATO vé­delmi minisztereinek nem hivata­los találkozóján részt vevő Donald Rumsfeld elmondta: a január végi iraki választások óta újabb tagál­lamok ajánlottak fel segítséget az arab ország biztonsági erőinek ki­képzéséhez. Igaz, időbe telik, mi­re e felajánlások konkrét formát öltenek - tette hozzá az amerikai védelmi miniszter. Szavaiból ítél­ve óvatos derűlátással tekint an­nak elébe, hogy az iraki választá­sok nyomán megoldódhatnak az iraki kiképzés körül az USA és az európai országok között kialakult nézeteltérések. lyítik elszigeteltségüket, mivel... mindenki számára egyértelmű, hogy nincs szükség atomfegyve­rekre a Koreai-félszigeten.” Az USA a kilencvenes évek közepétől tudja, hogy Észak-Korea képes atombomba készítésére. „Egy ide­je számoltunk azzal, hogy esetleg lehet néhány atomfegyverük” -mondta Rice luxembourgi sajtó- tájékoztatóján, de azt is hangsú­lyozta: Washingtonnak és Szöul­nak van akkora elrettentő ereje a Koreai-félszigeten, hogy kezelni tudjon minden északról jövő fe­nyegetést. Dél-Korea súlyos aggodalmait fejezte ki a phenjani bejelentés kapcsán, és a szöuli külügyi szóvi­vő újra leszögezte: Dél-Korea so­ha nem fogja eltűrni, hogy Észak- Koreának atomfegyvere legyen. Kijev. Magyarország támogatja Ukrajnát az Európai Unió felé veze­tő úton - hangsúlyozta tegnap Ki- jevben Gyurcsány Ferenc, miután tárgyalt Julija Timosenko ukrán kormányfővel. Az EU-tagállamok miniszterelnökei közül Gyurcsány az első, aki hivatalos látogatást tett Ukrajnában az új kormány hivatal­ba lépése óta. A magyar vendég is megjegyezte, már csak huszon­négy kormányfőt kell megnyerni ahhoz, hogy Kijevnek további szö­vetségesei legyenek az unióban. Budapest szerint Ukrajna európai uniós csatlakozása mind Ukrajna, MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Gépkocsiba rejtett po­kolgép robbant tegnap reggel Bagdad központjában, egy forgal­mas útkereszteződésben, és a rendőrség szerint legkevesebb négy irakit megölt. Több mint húsz iraki elszenesedett holttesté­re bukkantak gépjárműveikben tegnap Bagdadtól 60 kilométerre délre. Az áldozatok cukrot szállí­Sürgette Phenjant, hogy feltételek nélkül térjen vissza a hatoldalú tárgyalásokhoz. A japán minisz­terelnök szerint Phenjan érdeke lenne lemondani az atomfegyve­rekről. Koidzumi Dzsunicsiro hoz­zátette, a tokiói kormány folytatni fogja erőfeszítéseit a hatoldalú tárgyalások folytatásáért. A phenjani bejelentés hiteles­ségét egyelőre nem lehet megál­lapítani. Észak-Korea kísérleti atomrobbantást eddig nem haj­tott végre, viszont 2002-ben ki­utasította az ENSZ ellenőreit, 2003 elején pedig kilépett az atomsorompó-szerződésből. ENSZ-nagykövete tavaly azt állí­totta, hogy az országnak van fegyverhez használható plutóniu­ma, amit kiégett atomerőművi fű­tőelemekből vont ki. mind Magyarország, mind egész Európa érdekét szolgálja. A gazda­sági együttműködést illetően a magyar fél javasolta, a felek dol­gozzanak a határ menti együttmű­ködés fejlesztésén, a felső-Tisza vi­dékén hozzanak létre víztározók és vízművek létesítésével árvízvé­delmi rendszert. Szó volt a két országban élő nemzetiségek helyzetéről is. Megállapították, hogy a kapcso­latokat ezen a téren nem terhelik problémák. Gyurcsány Ferenc is­mertette a magyar kormány öt­pontos csomagját, amely a hatá­ron túli magyarság gondjainak enyhítését célozza. tottak a fővárosba. Rajtuk kívül megöltek két iraki rendőrt és két katonát is, akik az autókaravánt kísérték. A támadás időpontja nem tisztázott. Iraki felkelők teg­nap nyilvánosságra hoztak egy vi­deofelvételt is, amely azt mutatja be, hogy négy, bekötött szemű fér­fit agyonlőnek. A kivégzettek egy helyiségben törökülésben ülve agyonlövésük előtt iraki rendőrök­nek mondták magukat. Lemondták a tegnapi tárgyalásokat - Sáron elengedné a véreskezűeket is Szétlövik a megbékélést? Rice győzött: minden érintett kérdésben széles körű egyetértés lesz a csúcson Tárt karokkal várja Busht az EU Julija Timosenko díszvacsorát is adott vendége tiszteletére (Reuters-felvétel) A nemzetiségek helyzetében nem láttak problémát Kijev: Gyurcsány az első MTI-HÍR Az ásúra idejére lezárják az országhatárokat Tovább tombol az erőszak

Next

/
Thumbnails
Contents