Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-10 / 33. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2005. február 10., csütörtök 3. évfolyam 5. szám A hallgatók gyakran megalázó helyzetbe kerülnek Pereli egyetemét a hallgató MA.HU A Tel-Avivi Egyetem mozgássé­rült történelem szakos hallgatója feljelentette az intézményt. Négy éve kéri, hogy segítsék a mozgássé­rült hallgatók órára való eljutását, A hallgató kártérítést követel a tanintézettől az elmúlt évek­ben őt ért megaláztatásokért (Képarchívum) de hiába. Az egyetem épületéig könnyen eljut a mozgássérült hall­gató, ám abba a terembe, ahol sze­mináriuma kezdődne, már semmi esélye sincs egyedül bejutni. „A kö­telezően előírt órákra simán elju­tok, de a fakultációkat olyan ter­mekben tartják, ahova segítség nél­kül nem tudok elmenni. Azt kérik, mindennap jelezzem előre, hogy részt veszek-e az órán, ilyenkor mi­attam, más termet választanak, vagy valakit megkérnek, hogy vi­gyen be. Ez egyszerűen nevetséges és megalázó.” - mondta a hallgató. A diák úgy döntött bírósághoz for­dul, annak reményében, hogy az egyetem változtatni fog a jelenlegi helyzeten. Kártérítést is követel az intézménytől, az elmúlt években őt ért megaláztatásokért. Az egyetem elkezdte az akadálymentesítést, bár most is sok olyan teremben fo­lyik oktatás, ahova csak testileg ép hallgatók tudnak bejutni. A legközelebb eső iskolát érdemes feltérképezni Iskolaérett a gyerek? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Minden évben kitör a hatéves gyerekek szülei között a „Melyik iskolát válasszuk?” láz. Szeret­nénk segíteni a döntés meghoza­talában. Az a legmegfelelőbb, ha az otthonunkhoz legközelebb eső iskolát térképezzük fel: milyen a megközelíthetősége, haza tud-e onnan jönni a gyerek egyedül is (mondjuk második, harmadik osztályos korától), járnak-e oda más gyerekek is szomszédból vagy az utcából. Ha igen, őket is meg lehet kérdezni arról, hogy szeretnek-e iskolába járni, ha igen, mi a legjobb a suliban, és ha nem kedvelik, miért nem. Milyen emlékeik vannak az elsős tanító nénijükről? Hány évig tanította őket? Ha jó benyomást szereztek, érdemes belül is szemrevételezni az épületet. Vannak iskolák, ame­lyek kívülről ütöttek-kopottak, a belső világuk viszont otthonos, barátságos. Figyeljük meg az isko­laépület környezetét is: a nagy, ámde kissé megtépázott növé­nyekkel tarkított udvar a gyakran szabadban játszó gyerekek nyo­maira utal. Az igazgatóhelyettes - a legtöbb helyen a dél körüli órák­ban - szívesen elkalauzolja az ér­deklődőket a leendő első osztály termébe. Közben megtudakolhat­juk az iskola szerkezeti felépíté­sét, milyen nyelvek közül lehet vá­lasztani felső tagozaton, milyen szakkörök működnek az alsóban, mekkora a helyi számítógéppark, milyen sportolási lehetőségek vannak az iskolán belül (úszás, karate, esetleg jéghoki). Ha sze­rencséje van az embernek, még a leendő tanító nénivel is találkoz­hat, s így a szimpátia is első látás­ra kialakulhat. Ha mindez nem érezhető, nem tapasztalható, még mindig van lehetőség, hogy egy másik - talán kissé távolabbi - in­tézményben próbálkozzunk. Bonyolultabb a helyzet, ha gyermekünk tehetséges valami­ben. Ha az úgynevezett készség­tantárgyak valamelyikében ügye­sebb a kortársainál, nem feltétle­nül szükséges első osztálytól in­duló „tagozatos osztályt” keresni. Kevés dolog pótolhatja az otthon biztonságos közelségét. Az alapis­kolák felső tagozatán már majd­nem mindenhol van valamilyen kiemelkedő szakkör vagy - nem kevés helyen - biztosítanak emelt szintű képzést. Érdemes utánajár­ni, megérdeklődni. A szülők a „mindenben rendkívül tehetsé­ges” gyermekeiket általában a ta­gozatos vagy az „elit” iskolákba hordják, ahonnan a kilencedik osztály elvégzése után - nagy va­lószínűséggel - egyenes út vezet a még elitebb gimnáziumokba. Akik ezt a fajta oktatást választják gyermeküknek, sokszoros terhet rónak a család minden tagjára. Ezekben az osztályokban nagyob­bakat harapnak egyszerre a tudo­mányból, gyorsabb az olvasás, az írás, a számolás tanításának üte­me, több a pluszmunka - különö­sen, ha matek vagy nyelvtagoza­tos a gyerek. Kevesebb viszont a gyakorlásra fordítható idő, illetve attól függ, mennyit szánnak a dél­utánból a házi feladatok megoldá­sára. Az itt tanuló gyerekeknek ál­talában kevesebb idejük marad a játszásra, (usz, he) Balassa Bálint: Szép magyar komédia Diákszínjátszók előadása Esztergomban AJÁNLÓ ják be Balassa Bálint: Szép ma­gyar komédia című előadását. A A balassagyarmati székhelyű színjátékot a Szent István Gimná- Balassi Bálint Gimnázium színját- zium és a Balassa Bálint Gazdasá- szó tanulói 2005. február 17-én gi Szakközépiskola és Szakiskola 13 órai kezdettel a Szent István tanulói tekintik meg zártkörű elő- Gimnázium dísztermében mutat- adás keretében, (ú) Az intézményeinkben dolgozó kollégák állandóan képezik magukat, hiszen bizonyítaniuk kell Pedagógusnapok Komáromban Andruskó Imre: „Magyarországon a pedagógusok rendszeresen lá­togatják az ilyen továbbképzési fórumokat, nagy szükség van erre nálunk is” (Vas Gyula felvétele) A Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetsége szer­vezésében immár tizedik alkalommal valósul meg február 14-18. között a Ko­máromi Pedagógiai Na­pok. A szakmai rendez­vénysorozatnak a komáro­mi Selye János Gimnázium ad otthont. A pedagógus­napokról a tanintézet igaz­gatójával, Andruskó Imré­vel beszélgettünk. HORVÁTH ERIKA A nagysikerű pedagógusoknak szánt rendezvénysorozat idén ti­zedik születésnapját ünnepli. A jubileum kapcsán terveznek va­lamilyen megemlékezést? Nem, a már bevált sémát alkal­mazzuk. Érdekességképpen megje­gyezném, hogy az I. Komáromi Pe­dagógiai Napokat 1996-ban szer­vezte az SZMPSZ Komáromi Terü­leti Választmánya. Emlékszünk-e Slavkovská miniszter asszonyra, az általa fémjelzett korszakra, a perc­emberkék szellemi terroijára, az akkori „bunkokrácia” képviselőire. A tét óriási volt, a szlovákiai magyar iskolarendszer, a szlovákiai ma­gyarság jövője. Nehéz évek voltak, hisz bizonyítanunk kellett, hogy jó az iskoláink színvonala, az itt tanu­ló diákokkal igenis van esély a siker­re, idehaza és külföldön is bekerül­nek különböző főiskolákra, egyete­mekre. Az intézményeinkben dol­gozó kollégák állandóan képezték magukat, hisz bizonyítaniuk kellett, hogy a szülők lássák, érzékeljék, is­koláinknak van jövője. S eltelt 9 év, megnyitotta kapuit a Selye János Egyetem, Szlovákia első, államilag finanszírozott felsőoktatási intéz­ménye. Mindenképpen sikerként könyvelem el, hogy az elmúlt évek alatt mindig is sikerült megrendez­nünk a már hagyománnyá vált Ko­máromi Pedagógiai Napokat. Milyen programok várják a pe­dagógusokat? A Komáromi Pedagógiai Napok tervezett programjában számos módszertani, pedagógiai-pszicho­lógiai különböző tantárgyakhoz (matematika, történelem, német nyelv, magyar nyelv és irodalom) kötődő, drogmegelőzésről és szexuálpszichológiai problémákról szóló előadás, bemutató óra, mes­terkurzus zongoratanárok részére szerepel. A gazdag, már-már sűrű program fő előadója Hámori József kutatóprofesszor, az MTA alelnöke. Pályáját Pécsett kezdte Szentágothai János intézetében. 1990-től a Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen egyetemi tanár, majd a JPTE rektora, jelenleg a SO­TE kutatóprofesszora. 1998. júliusa és 2000. január 1. között a nemzeti kulturális örökség minisztere. 1999-ben az UNESCO által szerve­zett Tudományos Világkongresszus elnöke volt. 2002 májusában az UNESCO Magyar Bizottság elnöké­vé választották. Előadásának címe: „Az agykutatás és a pedagógia”. Új színfolt a pedagógiai napokon, hogy idén először Jókai Tibornak, az SZMPSZ Komáromi Regionális Pedagógiai Központjának vezetőjé­nek a szervezésében 8-10 órás tré­ningszerű foglalkozásokat is kíná­lunk érdekes témákban. Kedden fél 9-től A tanulás módszertanának ta­nításáról hallgathatunk meg egy előadást a Munka Utcai Alapiskolá­ban, szerdán Osztály és osztályfő­nök a gyermekközpontú iskolában címmel Pusztai Katalin szakelőadó osztja meg velünk gondolatait a Marianum Iskolaközpontban. Csü­törtökön Óvoda-iskola átmenet címmel Kárpáthy Magdolna ad elő, pénteken pedig a Konfliktuskezelés az iskolában című előadáson vehe­tünk részt a Béke Utcai Alapiskolá­ban. Kísérőprogramként szerda es­te a Selye János Gimnázium és a Komáromi VMK Gimisz Diákszín- pada bemutatja az 1916- Csárdáskirálynő c. zenés darabot. Milyen tudományterületek szakemberei adnak majd elő? Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a konkrét tantárgyakhoz kap­csolódó előadásokat kevesebben hallgatják meg - talán azért, mert pedagógusaink aránylag jó szakmai tudással hagyják el az egyetemeket, főiskolákat, ám a pszichológiai, ne­veléselméleti, az osztályfőnöki munkát elősegítő újabb és újabb is­meretekre szinte ki vannak éhezve. Ezért idén is főleg ezekre a terüle­tekre összpontosítunk. Pl.: A szexuálpszichológus válaszol című előadás keretén belül a budapesti Szilágyi Vilmos osztja meg tapasz­talatait a pedagógusokkal, Másság, tolerancia, intolerancia címmel pe­dig Bordás Sándor, a Selye János Egyetem tanára ad elő. Különösen érdekes lesz az a szakmai program, melynek címe: A gyakorlóiskolák vezetőinek helye és szerepe a peda­gógusok gyakorlati képzésében, melynek keretében Strédl Teréz, a Selye János Egyetem egyik tanszék- vezetője, valamint Keszegh István tanár nyújt segítséget a tanároknak. A drogmegelőzés fontosságáról in­teraktív előadást hallgathatunk meg Klobusitzky György, a Rendőr- tiszti Főiskola adjunktusa előadásá­ban. A második fontos terület a tör­ténelem szakosok, diákok részére szervezett foglalkozások. A tavalyi­hoz hasonlóan idén is a 20. század történelmének fejezetei a fő témák: a Csehszlovák - Magyar határok ki­alakulása és változása 1914-47, a hontalanság évei 1945-48, Magyar- ország története 1945 - 1990. A harmadik nagy téma - Hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek és iskolai programok bemutatása, ezek alkalmazásai a gyakorlatban. Milyenek a visszajelzések a pe­dagógusnapok effektivitását ille­tően? A tanárok hasznosítani tudják a gyakorlatban az itt meg­szerzett tudást? Magyarországon a pedagógusok rendszeresen látogatják az ilyen továbbképzési fórumokat, nagy szükség van erre nálunk is, hiszen az előrejelzések szerint egy évtized múlva jócskán csökken majd a diá­kok száma, s ezért sok iskola léte veszélybe kerül, kerülhet. Felké­szült pedagógusokra van szükség, s ez a rendezvénysorozat is ezt a célt szolgálja. Évente e rendezvé­nyen kb. 1000-1200 pedagógus és diák vesz részt. Bízunk benne, hogy ezek az előadások tudnak majd erőt adni, fogódzóként szol­gálni, hogy segítségükkel az okta­tásügy valódi átalakításához kezd­hessünk. Ha ezeket az újításokat a tanárok beviszik az óráikba, bizto­san érdekes, kreatív órákat tarta­nak. A hasznosítható tudás a lexi­konszerű tudással szemben előnyt élvez. Minden iskola célja az, hogy olyan felnőtteket neveljen diákjai­ból, akik érvényesülni tudnak, megvalósítják önmagukat, és meg­találják a helyüket az életben. Az előadásokon szívesen látjuk az ér­deklődőket, gyakorló pedagóguso­kat, diákokat, szülőket, értelmisé­gieket - és nemcsak a Komáromi régióból. A teljesítőképesség maximuma a legtöbb embernél 8 és 10 óra között érzékelhető, majd délután 5 óra tájban A mnemotechnika, avagy a tanulás tanítása CSÍK ZOLTÁN A mnemotechnika az emlékezést megkönnyítő eljárásokat - a meg­jegyzést és felidézést - alkalmazó technika, amely napjaink pedagógi­ájába is belopódzik. A tanulási stra­tégiák kifejlesztését és a tanulási ké­pességjavulását vátják el tőle. Az oktató általában azt közli a ta­nítás során, hogy milyen anyagot kell elsajátítani, de a tanulási mód­szert a tanítványnak kell kitalálnia hozzá. Az iskolai, egyetemi és szak­mai ismeretek bővítése megköny- nyíthető volna, amennyiben az új eljárásokat ismernénk. A kognitív lélektan, amely többek között az emlékezés pszichológiáját kutatja, már ma is sok felhasználható isme­rettel szolgál a tanulás területén. El­ső sorban az emlékezet struktúrája ragadja meg figyelmünket, amely­ről Werner Metzig és Martin Schuster a Tanuljunk meg tanulni című munkájában ír. Korunkban a társadalmi és a technológiai folyamatok felgyorsul­tak, ezért a munkavállalók állandó tanulásra kényszerülnek. A tudá­sért meg kell dolgozni, ami nem megy fáradság nélkül. A tanulási teljesítményt az befolyásolja, hogy a tanuló hogyan osztja be az idejét, mit tesz a tanulás érdekében, isme­ri-e a speciális tanulási módszere­ket. A tanulásban magára hagyott tanuló nem ér el kellő hatékonysá­got, tehát már az iskoláknak na­gyobb figyelmet kell szentelniük az önszabályozott tanulási magatartás kifejlesztésére. A tanulónak el kell készítenie a rövid és a hosszú távú tanulás tervét. A napi feladatok las­sú növelésével haladhatunk, s köz­ben ügyelünk a napi fiziológiai in­gadozásainkra. A teljesítőképesség maximuma a legtöbb embernél 8 és 10 óra között érzékelhető, majd dél­után 5 óra tájban. Az első mélypont 2 és 4 óra között tapasztalható. Az egyéni eltérések figyelembe vétele alapján iktatjuk be a szüneteket, amelyek lehetnek 1 perces megsza­kítások, 5 perces kis szünetek, 15- 20 perces kávészünetek és ezt meg­haladó 60-120 perces pihenések. A szünetek segítenek az azonos tan­anyag homogén gátlásának feloldá­sában. Két tanulási szakasz között, amelyek tartalma csak kis mérték­ben különbözik egymástól gátlás alakulhat ki a felidézés során. A ta­nulási tevékenység formája attól függ, hogy szövegből kell-e tanul­nunk, vagy adatokat kell bevés­nünk. Nem szoktunk teljes szöveget megtanulni - a versek kivételével -, hanem a szöveget a lényegre redu­káljuk. Az információk redukciója sokak által gyakorolt tanulási tech­nika, ezzel szemben az elaboratív tanulást kevesen alkalmazzák. Ilyenkor a tanuló a nélkülözhetet­len adatok felidézésének módját tervezi meg, amely sokszor felesle­gesnek munkának tűnő, de haté­kony módszer. A mnemotechnikai módszerek sokaságából az optimá­lis tanulási technikánkat magunk­nak kell kikísérleteznünk és segítsé­gével életre szóló stratégiát kialakí­tanunk. A színvonalas iskolai okta­tás a technikák megismertetésével és begyakoroltatásával elfogadha­tóvá, örömtelivé tudja változtatni azt a kényszert, amit élethosszig tartó tanulásnak nevezünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents