Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-08 / 31. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. FEBRUÁR 8. Agrárkörkép - hirdetés 17 (Illusztrációs felvétel) Nagy szemtermésű, zöld száron érő hibridek Silókukorica és cirok Gyomirtás nélkül a kukorica nem termeszthető sikeresen - ehhez el kell végezni a gyomfelvételezést A kukorica gyomosodása ellen (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kérődző állatok tömegtakar- mány-ellátásában nélkülözhetet­len a silókukorica. Bár fehérjében a kukorica szegényebb, nagy tö­meget adó eleséget biztosít. Mivel a teljes növény betakarításra ke­rül, így hektáronként másfélszer annyi nyersanyagot nyerünk, mint amennyi szemtermesztéskor várható. A silókukorica termesz­tése a szemestermesztésétől a hibridek megválasztásában, a tő­állományban, a betakarítás idejé­ben, módjában és tárolásában tér el. Minden kukorica melegigé­nyes, viszonyt a silókukorica olyan területen is termeszthető, ahol a csövek már késve érnek. Talajigénye szinte azonos a szemeskukoricáéval. Kedveli a középkötött, gyorsan felmelegedő, mély termőrétegű földeket. A korai hibridek homo­kos talajon is vethetők, de sülevényes futóhomokon a ter­mesztés nem ajánlott. Az első év­ben termesztett silókukorica alá a szemeskukoricára alkalmazott tápanyag-mennyiség az irányadó. A következő évben 20-30 száza­lékkal kell megnövelni az NPK műtrágya mennyiségét. Azok a jó silókukorica hibridek, amelyek nagy szártermést adnak és jól tűrik a tőszámsűrítést. Mivel a szilázs tápértékének közel 70 százalékát a cső adja, célszerű a nagy szemtermést adó, zöld szá­ron érő hibrideket vetni. Kivételt képez a zöldtakarmá­nyozásra szánt misling, melynél a gazdák leginkább a rövid tenyészi­dejű 100 napos kukoricát választ­ják. Az utóbbi időben elterjedt a si- lócirok-silókukorica együttvetése. Kelés és fejlődés során a kukorica védi a vontatottabban fejlődő cir­kot, a cirok pedig nagyobb élette­ret biztosít a kukoricának. Általá­ban 2 sor cirok mellé 2 sor kukori­cát vernek. Augusztus végén, szep­tember elején kell betakarítani, majd 2-2,5 centiméteres nagyság­ra szecskázni. Silózásra a 200-600- as FAO számú éréscsoport alkal­mas. (agr-szj A kukorica mint tág térál­lású növény nem tudja fel­venni a küzdelmet a gyo­mok ellen az ember terv­szerű gyompusztító tevé­kenysége nélkül. Számos vizsgálat és gyakorlati eset igazolja, hogy gyomirtás nélkül a kukorica nem ter­meszthető sikeresen. ISMERTETŐ Szakemberek régóta vizsgálják a gyomosság mértéke és a kukorica termésdepressziója közti összefüg­géseket, ezek mérhető vizsgálatok­kal való kimutatását. Korábbi vizs­gálatok szerint a gyomirtás nélkül termesztett kukorica termésátlaga a kontrolihoz viszonyítva csak 23,5 %-ot ért el. A kukorica gyomnövényzetének faji összetételét meghatározza az, hogy a kultúrnövény vetése térsé­günkben egészen május végéig is eltarthat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vetés-előkészítési talajmun­kákkal a korábban kicsírázott, vagy kihajtott gyomnövényeket mecha­nikus úton elpusztítjuk. Emiatt nem találhatók meg a Tl-es és T2- es fajok a kukorica területeken. A korábbi, áprilisi vetésekben még megtalálhatók a T3-as fajok, azonban a később (májusban) ve­tett táblákon már a T4-es csoport tagjai dominálnak. Csapadékos május június és júli­us hónapok után mérsékeltebb gyomborítottság regisztrálható, mely elsősorban a preemergensen alkalmazott herbicidek jobb hatá­sával magyarázható. A talaj kötöttségének és humusz­tartalmának is hatása van a gyom­növényzetre. A kötöttebb és hu­muszban gazdagabb talajokon ma­gasabb a gyomborítottság. A fe- nyércirok (Sorghum halepense) kedveli ezeket a talajokat. A talaj pH-értéke és a gyomosság összefüggését vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a 6-7 pH közötti tartományban fordul elő a legtöbb gyomfaj és itt a leg­magasabb a gyomborítottság. Vi­szont pl. a fenyércirok nem kedveli a savanyú talajokat. Az agrotechnikai tényezőket vizsgálva a vetési időnek van hatá­sa a gyomosodásra. Az április 25. után vetett kukorica táblák gyom- borítottsága magasabb a korábbi vetésekhez képest, és a vetésidő előrehaladtával jelentősen csökken a szőrös disznóparéjjal (Amarant- hus retroflexus) való borítottság. A kukorica előveteményű kuko­rica-táblákon rendszerint nagyobb mértékű gyomosodással kell szá­molnunk, mint a kalászos elővete- mények után. A monokultúra évei­nek számával is nő a táblák gyo­mossága és különösen a 4. és 5. év­től ugrásszerűen megnövekedik az egyéves egyszikűek aránya. A kukorica állománysűrűsége is befolyásolja a gyomviszonyokat. A hektáronként 70 ezer tőnél sű­rűbb kukorica-állományban lát­ványosan lecsökken a gyomborí­tottság, ezen belül is az egyéves egyszikű fajok, valamint a parlag­fű (Ambrosia elatior) szorulnak vissza. A kijuttatott nitrogénműtrágya dózisok növekedésével nő az ösz- szes gyomborítottság és különö­sen a fenyércirok kedveli a nitro­génben jól ellátott talajokat. A ku­korica táblák gyomnövényzetére természetszerűen a gyomirtási technológiák, ezeken belül is a vegyszeres gyomirtás van a legna­gyobb hatással. A gyomirtás eredményét az dön­ti el, mennyire ismerjük a terület gyomnövényzetét. A gyom-felvéte- lezési adatokat feldolgozva megál­lapítható a táblára jellemző domi­náns gyomnövényzet, annak élet­forma megoszlása, az egy- és két­szikűek aránya, stb. A felvételezés idejét az dönti el, hogy milyen célra használjuk fel a szerzett információkat. Az állo­mány (posztemergens) kezelésé­nek tervezéséhez a felméréseket a kukorica kelése és 4 leveles állapo­ta között célszerű elvégezni. Amennyiben az alkalmazott vegyszeres gyomirtás eredményét kívánjuk kiértékelni, vagy hosszú távra szeretnénk információt nyerni a tábla gyomnövényzeté­ről, akkor a felméréseket június végén-július elején kell elvégezni, amikor a kukorica kb. 1 méter ma­gasságú. A gyomfelvételezéseket a tábla, vagy terület gyomirtási technoló­gia-tervezésénél hasznosítjuk. A herbicidek kombinációs partnereit úgy válogatjuk össze, hogy azok hatásspektruma legteljesebben le­fedje a tábla gyomnövényzetét, és ezzel a lehető legtökéletesebb ha­tást érjük el. A táblán végzendő gyomirtás tervezésére - a probléma sokténye­zős jellege miatt- célszerű az erre kidolgozott számítógépes szoftve­reket is segítségül hívni, (wfm- r) Komplex program a minőségi silótakarmány előállítására A vetőmagtól a tömegtakarmányig ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A minőségi silótakarmány előál­lítása napjainkban az állattenyész­tés egyik kulcsfontosságú feladatai közé tartozik. A termelők számára komplex programok állnak rendel­kezésre a teljes folyamat kivitelezé­sére, amelynek eredményeként az állomány teljesítménye a kívánt irányba fejleszthető. A kukorica termesztésében egyik legismertebb cég, a Pioneer szintén komplex programot dolgozott ki a termelők számára, amely a vetőmag kivá­lasztásától kezdve a megfelelő mi­nőségű alapanyag kitermelésén át a minőségi tömegtakarmány előál­lításáig a legfontosabb fázisokat át­fogja. Ebben a programban a minőségi silógyártás három fő területére he­lyezik a hangsúlyt: 1. A megfelelő hibrid kiválasztá­sára (a minőségi siló elkészítéséhez minőségi alapanyag szükséges). 2. A termesztési és a betakarítási technológiára (amelyben elsősor­ban az energia koncentrálására és a siló emészthetőségének javítására összpontosítanak). 3. A fermentációs folyamat sza­bályozására (amely során a tejsav- baktériumok alkalmazásával érik el az eresztett siló megfelelő minő­ségét). A hibridek kiválasztása A silókukorica hibridek kiválasz­tása során a termelőnek több szem­pontot kell figyelembe vennie, amelyek különböző módon befo­lyásolhatják a siló minőségét és ér­tékét. Ezek között fontos szerepet tölt be a a kukorica élelmezési mi­nősége (tápértéke). Ezt a minősé­get, tehát a megfelelő energiatar­talmat alapvetően a szemtermés mennyisége és a zöldtömeg emészthetősége határozza meg. A termelőnek tudatosítania kell, hogy az egyes kukorica hibridek tápértéke, vagyis a minősége kü­lönböző, és a következő tényezők­től függ: a tenyészidő hosszától (FAO érték), a szemtermés meny- nyiségétől, a zöldtömeg emészthe­tőségétől, a kalászok zöldtömeg­hez viszonyított arányától. A Wisconsin Egyetemen végzett vizsgálatok alapján a silókukorica hibridek kiválasztásában a követ­kező szempontok ajánlottak: Azoknak a hibridcsoportoknak az azonosítása, amelyek alkalma­sak az adott termesztési körzetbe, mégpedig a következő szempontok szerint: koraiság (FAO), a szár szi­lárdsága, a betegségekkel és a kár­tevőkkel szembeni tolerancia és szárazságtűrő képesség, Terméspotenciál kiválasztása - az eredmények azt mutatják, hogy a magas maghozam megfelelő in­dikátora a silókukorica tömeghoza­mának. Másszóval: a magas hoza­mú szemeskukorica hibridek nagy silótömeget is adnak. Ennek ellené­re a magas hozamú szemes hibri­dek között különbségek lehetnek a teljes silótömeg és a rostok emészt­hetősége között. Ezért van szükség a silózási eredményekre a szemes hibridek esetében is. Minőségi szemontok - a silóku­korica hibrideknek magas tömeg- hozam-képességgel, kiváló emészt­hetőséggel, alacsony rostanyag- szinttel és kiválóan emészthető zöldtömeggel kell rendelkezniük. A legjobb süókukorica hibrideket magas szemtermés is jellemzi, rá­adásul a szemek kiválóan emészt- hetők. Silózás: a fermentációs folyamat szabályozása Ha a tömegtakarmányok kon­zerválása során a fermentációs fo­lyamat lezajlását csak a természet­re bízzuk, a megfelelő mennyisé­gű tejsavbaktériumok hiánya mi­att az erjedés meghosszabbodik, egyúttal olyan erjedési folyama­tok is beindulnak, amelyek követ­keztében jelentős energiaveszte­ség keletkezik. A természetes tejsavbaktériu­mok hiányát a Pioneer silózási ada­lékanyagai ellensúlyozzák. Alkal­mazásukkal a pH-érték csökkenése felgyorsul, korlátozódik a nem megfelelő mikroorganizmusok te­vékenysége, aminek eredménye­képpen minimális lesz a fermentá­ciós folyamat során keletkezett energiaveszteség és javul a siló aerób stabilitása is. Az optimális fermentáció A Pioneer silóprogramja a silózás technológiájának következetes be­tartása mellett elsősorban a megfe­lelő számú tejsav baktérium adago­lását tartja fontosnak a silózásra kerülő tömegtakarmányba. Az adalékanyag szelektált tejsavbakté- rium-törzseket tartalmaz, amelyek gyorsan szaporodnak, nagy aktivi­tással rendelkeznek, széles pH-ér- téken életképesek és a magasabb szárazanyag-tartalmú silókban is megfelelő életképességgel rendel­keznek. Az így elkészített silótakarmány­ok optimális arányban tartalmaz­zák a szerves savakat (megfelelő tejsav mennyiség), a silótakarmány ízletesebb, az állatok számára több szárazanyag, több energia felvétel­ét teszi lehetővé, amely által a telje­sítőképességet növeli, (sl) JyljíjjjüJúijJ-iJy j'iuľíi jy jjjjjjjuy0jjjr PIONEER, Nagyhozamú napraforgó hibrideket kínálunk 2005-ben Hibrid Vállalat Vetésterület (ha) Terméshozam (t/ha, 8%) OLSAVIL PD JUROVÁ 100 ha 3,1 t/ha OLSAVIL PD HORNÁ P0TÔŇ 35 ha 3,3 t/ha PR64H61 PD HORNÁ P0TÔŇ 35 ha 3,4 t/ha PR63A82 PD SOKOLCE 90 ha 3,7 t/ha PR63A82 PD KOLÁROVO 75 ha 3,5 t/ha PR64A63 PD KOLÁROVO 63 ha 3,5 t/ha Nagyhozamú kukorica hibrideket kínálunk 2005-ben Hibrid Vállalat Vetésterület (ha) Terméshozam (t/ha, 14%) MONALISA AGROTAURIS R. SOBOTA 104 ha 9,2 t/ha MONALISA PD KOLÁROVO 34 ha 8,7 t/ha EVELINA PD HORNÁ P0TÔŇ 50 ha 9,4 t/ha PR37H24 RD ŠAĽA 30 ha 9,3 t/ha PR37H24 MEDZIČILIZIE a.s. Č. RADVAŇ 70 ha 9,5 t/ha PR37M81 MEDZIČILIZIE a.s. Č. RADVAŇ 37 ha 10,4 t/ha PR38A24 PDP ČEČEJOVCE 80 ha 12,1 t/ha PR37M34 ING. BOROS SHR 97 ha 10,3 t/ha PR36B08 AGROCCOP ÍMEL 35 ha 10,1 t/ha PR37M34 PD K0M0ČA 20 ha 10,6 t/ha PR37M34 AGROTOP T0P0ĽNÍKY 19 ha 9,9 t/ha PR36R10 PD SOKOLCE 57 ha 9,8 t/ha PIONEER H1-8RED SLOVENSKO, s.r.o.. Oravská 13. 903 01 Senec, Slovensko Tel.: 02 / 459 230 81,459 250 23. Fax 02 ! 459 249 66; Internet: www.pioneer.com/sk OCHRANN* ZNAMKA RSGISTHOVANA ALEBO POUÍIVANA FIRMOU PIONEER MI-SHED INTERNATIONAL INC DES MOINES, IOWA. USA V KRAJINA»! SVETA BP-5-10651

Next

/
Thumbnails
Contents