Üj Szó, 2005. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-08 / 31. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZŐ 2005. FEBRUÁR 8. INSEMAS OPEN 2004-1. Kategória ­Dunaszerdahelyi járás Tejeladás egy tehénre 1 DAN-Slovakia Agrar a.s. Nagymegyer 8555 lit/tehén/év 2 Školské hospodárstvao s.r.o. Búslak 7665 lit/tehén/év 3 ISTRA Kft., Kisudvarnok 7446 lit/tehén/év 4 MgSZ Lúcs 6942 lit/tehén/év 5 MM+J Kft., Dunaszerdahely 6701 lit/tehén/év 6 Medzičilizie Rt. Csilizradvány 6665 lit/tehén/év 7 MgSZ Egyházgelle 6548 lit/tehén/év 8 MgSZ Padány 6384 lit/tehén/év 9 MgSZ Alistál 6252 lit/tehén/év 10 ARVUM MgSZ Nyékvárkony 6194 lit/tehén/év INSEMAS OPEN 2004-1. Kategória ­Galántai járás Tejeladás egy tehénre 1 AGRIC0LA Kft. Šoporňa 7125 lit/tehén/év 2 AGRIMPEX szövetkezet, Nádszeg 6877 lit/tehén/év 3 MgSZ Javorinka 6840 lit/tehén/év 4 AGR0PENTA Kft. Vága 6745 lit/tehén/év 5 MgSZ Ábrahám 6406 lit/tehén/év 6 AGROSTAR KB Kft. Királyrév 6241 lit/tehén/év 7 MgSZ Kajal 6158 lit/tehén/év 8 FYZ0K0L Kft. Vízkelet 6125 lit/tehén/év INSEMAS OPEN 2004 -II. Kategória (Galánta, Dunaszerdahely) A legtöbb tejet termelő tehén a lezárt laktáció alapján Sorrend A tejtermelő neve A tehén száma Tej kg/305 nap 1 DAN-Slovakia Agrar Rt. Nagymegyer 082057/843 15186 kg 2 Školské hospodárstvao Kft. Búslak 076259/843 15060 kg 3 DAN-Slovakia Agrar Rt. Nagymegyer 083375/843 14677 kg 4 Školské hospodárstvao Kft. Búslak 076256/843 14652 kg 5 Medzičilizie Rt. Csilizradvány 062505/843 14555 kg INSEMAS OPEN 2004 -II. Kategória (Galánta, Dunaszerdahely) A legtöbb tejet termelő tehén az első lezárt laktáció alapján Sorrend A tejtermelő neve A tehén száma Tej kg/305 nap 1 DAN-Slovakia Agrar Rt. Nagymegyer 092837/843 14040 kg 2 DAN-Slovakia Agrar Rt. Nagymegyer 114087/201 13287 kg 3 DAN-Slovakia Agrar Rt. Nagymegyer 091571/843 13063 kg 4 DAN-Slovakia Agrar Rt. Nagymegyer 087299/843 12952 kg 5 DAN-Slovakia Agrar Rt. Nagymegyer 117471/201 12897 kg A versenyképesség megőrzéséhez folyamatos fejlődésre, ehhez pedig beruházásokra van szükség A siker titka az odafigyelés Az Insemas Open regioná­lis tejtermelői versenyben a dunaszerdahelyi régió­ban tavaly a nagymegyeri DAN Slovakia Agrar Rt. te­henészete érte el a legjobb eredményeket. ÚJ SZÓ- INTERJÚ Mint ismeretes, 2001-től dán be­fektető működteti ezt a részvénytár­saságot, a fő hangsúlyt a sertéste­nyésztésre helyezve, de amint azt az eredmények is mutatják, a tejter­melésben szintén szép hozamokat tudhatnak magukénak. A cég dán tulajdonosát, Erik Jantzent, aki egyben a részvénytársaság igazga­tótanácsának elnöke, az eredmény- hirdetés után arról kérdeztük, mi­nek tulajdonítja a sikert?- Elsősorban a menedzselésnek, a cégvezetésnek. Igyekeztünk odafi­gyelni minden fontos tényezőre, az irányítástól kezdve a takarmányo­záson át az állategészségügyi szol­gáltatásokig, hogy a termelés szín­vonalát minél magasabbra emeljük, s ezzel együtt a tejminőséget is eu­rópai szintre juttassuk. Úgy vélem, hogy cégünkben jó az együttműkö­dés a dán és a szlovákiai vezetők kö­zött, akik teamet alkotva a legjobb tudásuk szerint próbálják végezni a dolgukat, s ennek meg is van az eredménye. Mik a terveik a következő idő­szakban? Az elkövetkező másfél eszten­dőben az újmajori részlegen talál­ható istállók átalakítása lesz a leg­főbb feladat, a rekonstrukció által szeretnénk felújítani az épülete­ket és új technológiai elemeket építünk be. Többek között olyan almozási technológiát, amely pél­dául minimálisra csökkenti a tar­tásban a szalma felhasználását. Természetesen a genetikára, a ve­zetésre és a termékek minőségére továbbra is kiemelt figyelmet for­dítunk. A rekonstrukció befejezé­se után szeretnénk elérni a 10 ezer literes tejhozamot, ami már európai szinten is jegyzett ered­ménynek számít. Ezt a vállalkozást negyedik éve működteti Szlovákiában. Eddigi tapasztalatai alapján mi a kü­lönbség a dán és a szlovákiai me­zőgazdaság között?- Én egy nagy különbséget lá­tok, mégpedig a cégek menedzse­lésében. Köztudott, hogy Dániá­ban a családi farmok dominálnak, ott minden gazdának, aki talpon akar maradni, csúcsszinten kell teljesítenie, s ez eleve versenyhely­zetbe kényszeríti őket. Ugyanak­kor azt is el kell mondani, hogy Dá­niában a beruházások pénzügyi hátterének megteremtése sokkal könnyebb és egyszerűbb. Szlováki­ában ez még nem ilyen egyértel­mű, viszont a versenyképesség megőrzéséhez itt is folyamatos fej­lődésre van szükség, ez pedig be­ruházásokat igényel. Ma a dán gazdák hatalmas nyomásnak van­nak kitéve az agrártermékek árai­nak csökkenése miatt, ott jóval na­gyobb a beruházási kényszer, hogy tartani tudják a lépést. Úgy vélem, hogy jelenleg Szlovákiában még kedvezőbbek a feltételek az agrár- vállalkozások számára, például Dániában folyamatosan csökken­tek a tejárak itt viszont növeked­tek, ráadásul a gazdaságok mére­teiben is jelentős különbség van. Míg Dániában a kis farmok domi­nálnak, itt a nagy gazdaságoké a vezető szerep, tehát van lehetőség arra, hogy maradandót alkossunk. A lehetőség mindenki számára adott, csak élni kell vele. (szy) A gazdasági állatok takarmányozását szaktanácsadással foglalkozó vállalkozások bevonásával végzik A takarmánymérleg pontos összeállítása POMICHAL ISTVÁN, FEHÉRVÁRI JENŐ Régi gazdák hosszútávú megfi­gyeléseinek bölcs összefoglalása, hogy a „tehenet a száján keresztül fejik”. Ez a mondás azonban nem­csak a tehenekre és a tejtermelés­re igaz, hanem valamennyi gaz­dasági állatra is. Az eladásra ter­melő gazda célja, hogy vállalko­zása jövedelmező legyen. Ezért minden költséget gondosan mér­legelnie kell. Az állattenyésztési terme- léslalapját a takarmánybázis egész évi biztosítása képezi. A ta­karmánymérleg helyes összeállí­tása útján biztosíthatjuk az álla­tok egész évi folyamatos, kiegyen­lített és teljes értékű táplálkozá­sát. A takarmányozási terv össze­állításához ismerni kell az állatál­lomány létszámát, annak korcso­portok szerinti elosztását, az álla­tok termelőképességét, a takar­mányszükségletet, a takarmány­forrásokat, és össze kell hasonlí­tani a szükségletet a takarmányok forrásával. A takarmánybázis alapját a me­zőgazdasági földterületen előállí­tott termékek képezik - rétek, le­gelők, szántóföldi takarmánynö­vények, kapástakarmányok, ga­bonafélék -, melyeket az iparban előállított különféle nélkülözhe­tetlen termékek - vitaminok, ásványianyagok, aminosavak, biosztimulátorok, ízanyagok, ipa­ri melléktermékek, stb. egészíte­nek ki. A takarmánymérleg össze­állításával valójában optimalizál­juk a szükségletet és a forrásokat, valamint a a minimális biztonsági tartalékok mennyiségét (átlago­san évi 15 %). A jó takarmány­mérleg a növénytermesztés és az állattenyésztés összehangoltságá­nak kifejezője. A takarmányszükséglet megha­tározásának alapját a szakszerűen összeállított takarmányadag képe­zi. A napi takarmányadagból és az állatok létszámából kiszámíthatjuk az időszakos (heti, havi, éves, stb.) takarmányszükségletet. A takar­mányok tömege mellett szorosan nyilván kell tartani a takarmány­árakat is, így a mennyiségi mutatók mellett a napi (időszakos) takar­mányozási költségeket is figyeljük. A tervezett termelés pontosan meghatározott tápanyagszükség­lettel jár, amit a takarmányozás so­rán ki kell elégítenünk, máskülön­ben a várt termelés elmarad (az ál­latokat becsapni nem lehet). Egyre több az olyan állatte­nyésztési vállalkozás (sertés, ba­romfi), amely nem rendelkezik mezőgazdasági földterülettel, ezért a takarmányokat állataik számára szerződés útján takar­mányelőállító válallatok révén biztosítják. Ilyen esetben nagyon oda kell figyelni a szerződések tartalmára. Helyesen kell megha­tározni a mennyiségi és minőségi mutatókat és természetesen a fi­zetési feltételeket. Mivel a takarmányköltségek az összköltségek legnagyobb arányát képezik, így azokat megkülönböz­tetett figyelemmel kezelik. Ha a számítások nem tükröződnek a mindennapi termelésben, akkor új­ra kell értékelni a kiindulási adato­kat és változtatni kell. Ne feledjük, ha a termelési mutatókat növelni akarjuk, akkor meg kell előlegezni annak tápanyagfedezetét. Az álla­tok valójában „élő laboratóriu­mok”, akik a felvett takarmányt ér­zékszerveikkel folyamatosan elem­zik, emésztőrendszerükben lebont­ják, majd szervezetükbe beépítik. A mai kor megköveteli, hogy a takar­mányozással aprólékosan foglal­kozzunk. Ezért bevett gyakorlattá vált, hogy a mezőgazdasági vállala­tok a gazdasági állatok takarmá­nyozását ezirányú szaktanácsadás­sal foglalkozó vállalkozások bevo­násával végzik. Közösen, laborató­riumi elemzések és számítógépes programok segítségével optimali­zálják a takarmányozást. Az INSEMAS OPEN 2004 tejtermelői verseny - a régióban európai szintű eredmények születnek, a tejtermelés színvonala folyamatosan emelkedik Az élesedő piaci verseny nyomása egyre inkább érezteti hatását LENGYEL LAJOS, POMICHAL ISTVÁN Az Insemas Kft. dunaszerdahelyi üzemegysége idén február 4-én rendezte meg a hagyományos újévi találkozót, melynek immár tizen­egyedszer ismét a vásárúti szövet­kezet nagyterme adott otthont. A találkozó keretében negyedik alkalommal került sor az INSEMAS OPEN regionális tejtermelői ver­seny ünnepélyes eredményhirdeté­sére. A rendezvényen, amelyen mintegy 300 mezőgazdasági szak­ember vett részt, a tejtermelő gaz­daságok képviselői mellett jelen voltak a regionális agrárkamarák vezetői, az ágazati fejlesztési szak­emberek, valamint a dunaszer­dahelyi gyermekotthon és a mező- gazdasági szakközépiskola képvise­lői, ugyanis a házigazdák mindkét intézményt rendszeresen támogat­ják. Lauko Emil és Kovács János kö­szöntője után a díjazott tenyésztők a verseny szervezőitől átvették a vándorserlegeket, okleveleket és emlékplaketteket valamint a szpon­zorok által felajánlott értékes díja­kat. A versenyben résztvevő tejter­melő gazdaságok adatai önmaguk­ért beszélnek, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az elért eredmé­nyek egy fokozatosan élesedő piaci verseny nyomásának következmé­nyeként elsősorban a hatékonyság és termelékenység növelésével jöt­tek létre. A Duna-szerdahelyi járás tejtermelői például az utóbbi négy évben 15,82 literes egy tehénre eső tejleadást 17,18 literre növelték, ami éves viszonylatban tehenen­ként 497 litert jelent. Összességé­ben ez azt is jelenti, hogy a járás 2001-hez viszonyítva 5,5 millió li­terrel növelte az évi tejeladást. A Galántai járás tejtermelői 2003-hoz viszonyítva 1,6 millió liter tejjel nö­velték eladott tej mennyiségét. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy mindkét járásban a tehénlét­szám csökkent, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a tenyésztők évről évre hatékonyabban termőinek. Míg az előző esztendőkben rend­szeresen a Búslaki tangazdaság te­henészete vitte haza az Insemas ál­tal kiírt legjobb eredményt elért tej­termelőnek járó vándorserleget, az idén meg kellett elégedniük a má­sodik hellyel, ugyanis a nagymegyeri DAN Slovakia AGRAR Rt., amelyet köztudottan dán tulaj­donos igazgat, idén jelentős előre­lépést téve megszerezte az első he­lyet. Amint azt az alábbi táblázatok is bizonyítják, a dánok által elért termelésnövekedés nem véletlen, hanem egy folyamatos fejlesztéssel, komoly odafigyeléssel megalapo­zott termelési stratégia eredménye. A Galántai járás győztesei... ...valamint a dunaszerdahelyi régió legjobbjai (A szerzőfelvételei) A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents