Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-08 / 5. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 8. RÖVIDEN Világméretű befagyasztás Tokió. Az összes atomprogram világméretű befagyasztását javasolta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója. Mohamed el- Baradei tegnapi indítványa: minden ország vállaljon kötelezettséget arra, hogy öt éven át nem épít urándúsító vagy nukleáris újrafeldolgozó létesítményeket. „Elegendő a világon meglévő dúsító és újrafeldolgozó kapacitás” - vélekedett az Aszahi Simbun japán napilapnak adott nyilatkozatában. Kifejtette: a moratórium öt évre szólhatna, ez idő alatt formába lehetne önteni egy nemzetközi egyezményt a kérdés szabályozására vonatkozóan. (MTI) Indiai állampolgárság Bombay. Állampolgárságot kérhet Újdelhitől mostantól minden 1950 után kivándorolt indiai, ha új hazájának törvényei megengedik a kettős állampolgárságot. Ezt tegnap jelentette be Manmohan Szingh indiai kormányfő. Az indiai parlament tavaly már jóváhagyott egy hasonló törvényt, amely azonban még csak a világ 16 országában élő indiaiakra vonatkozott. A kormányfő ennek a törvénynek az illetékességét terjesztette ki minden országra, egy parlamenti jóváhagyást nem igénylő döntéssel. Mintegy 25 millió ember vándorolt ki Indiából a köztársaság 1950- es kikiáltása óta, főleg valamely gazdagabb országban való tanulás vagy munkavállalás céljából. (MIT) Hivatalosan is Bush a győztes Washington. Hivatalosan is az amerikai elnökválasztás győztesének nyilvánították - helyi idő szerint csütörtökön - George Bush elnököt a washingtoni kongresszusban. A képviselőház és a szenátus együttes ülésén összesítették a november 2-án megválasztott elektoroknak a szövetségi államokból Washingtonba küldött voksait. Az elnökválasztást formálisan lezáró szavazatszámlálás eredménye előre tudott volt: 286 elektor Bush elnökre, 252 pedig demokrata párti kihívójára, John Kerry szenátorra voksolt. A procedúrán a republikánusok örömét két demokrata párti törvényhozó megzavarta azzal, hogy hivatalosan tiltakozott az elnökválasztás sorsdöntőnek bizonyult ohiói eredménye miatt, az ott tapasztalt rendellenességekre hivatkozva. Ilyen közjáték eddig csak egyszer, 1877-ben esett meg az amerikai elnökválasztások történetében. (MTI) A Bush elleni tiltakozást mindkét házban leszavazták (Képarchívum) Bangkokban cáfolták, hogy tömegsírokba temetnék a külföldi áldozatokat Zűrzavar a segélyek körül Brüsszel/New York/Bang- kok. Rendkívüli ülést tartottak tegnap az EU 25 országának külügyminiszterei, amelyen áttekintették a dél-ázsiai cunami okozta válság leghatékonyabb kezelésének, valamint a további pénzügyi segélyek lehetőségének kérdéseit. ÖSSZEFOGLALÓ A tegnapi rendkívüli tanácskozás alkalmából nyilvánosságra hozott dokumentum szerint Szlovákia a legszerényebb segélyezők közé tartozik, a pozsonyi kormányzat 275 ezer eurót ajánlott fel humanitárius segítség formájában. Ennél kevesebbet csak Lettország, Litvánia és Szlovénia ígért. A legbőkezűbb EU- tag Németország, amely 500 millió eurót ígért. A tagországok felajánlásai mellett az EB is ajánlott segítséget, mindez együttesen 1,46 milliárd eurót tesz ki. Nagy a zűrzavar a dél-ázsiai földrengés és az azt követő szökőár által sújtott országoknak felajánlott segélyek fajtáját és célját illetően a csütörtöki jakartai cunami- csúcsértekezlet után. Ezt tűnt ki az ENSZ állásfoglalásából. Jan Ege- land, a világszervezet rendkívüli segélyezési akcióinak koordinátora sajtóértekezleten szólította fel az adományozó országokat és nemzetközi szervezeteket: mielőbb tisztázzák, hogy felajánlásaik készpénz vagy anyagi segítség formájában realizálódnak-e, továbbá, az azonnali mentést vagy a hosszabb távú újjáépítést szolgálják-e. Egeland utalt arra is: nem lehet tudni, hogy pénzben testet öltő felajánlások közül mennyi az, amit azonnal folyósítanak, mennyi a hitel, vagy netán a korábban felajánlott fejlesztési segély egy részéről van-e szó. A nagyvonalú ígéreteket most tetteknek kell követniük - fogalmazott az ENSZ képviselője. Utalt rá: a korábbi természeti katasztrófáknál ígért pénzek egy része csupán ígéret maradt. A december 26-án történt katasztrófa óta mintegy 4 milliárd dollár segélyfelajánlás érkezett. A thaiföldi kormány tegnap cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint tömegsírokba temetik a katasztrófa külföldi áldozatait. „A külföldi áldozatokat konténerekben helyezik el” - fogalmazott a kormány szóvivője Bangkokban, hozzáfűzve, hogy egyetlen áldozat holttestét sem temetik vagy égetik el a hozzátartozók beleegyezése nélkül. Értesülések szerint a svéd külügyminisztérium utasította az ország thaiföldi nagykövetét, hogy kérjen hivatalos tájékoztatást az ügyben. Németország és Hollandia képviselői hasonló kéréssel fordultak a thai hatóságokhoz. Aggodalmakat kelt egy állítólagos al-Kaidás kapcsolatokkal rendelkező radikális iszlám csoport részvétele az indonéziai mentésben. A Laskar Mudzsahid csoport segélytábort állított fel a leginkább sújtott Aceh tartományban. A csoport tagjai közreműködnek a holttestek összegyűjtésében, az élelmiszerek szétosztásában, ezen túlmenően pedig iszlám hitoktatást biztosítanak a menekültek számára. A szélsőséges csoport jelenléte aggodalmat váltott ki elsősorban a mentési munkálatokban részvevő amerikai katonák, továbbá más külföldiek körében amiatt, hogy terrorista támadások célpontjaivá válhatnak. A Laskar Mudzsahid ugyanis azzal vált hírhedté, hogy részt vett keresztények meggyilkolásában Indonézia különböző körzeteiben a régóta tartó vallási konfliktusok során. (MTI, TASR) A legújabb veszteségmérleg Szingapúr. Meghaladja a 153 ezret a december 26-i földrengést követő cunami ismertté vált áldozatainak száma. Ez derült ki a Dél- és Délkelet-Ázsia országaiban, valamint Afrika keleti partvidékén a kormányok és egészségügyi illetékesek tegnap délutánig közzétett - még mindig ideiglenes - adatai alapján. A legsúlyosabb a mérleg Indonéziában: legalább 101 318 halott, a sérültek száma elérheti a százezret is, 470 ezer ember vált földönfutóvá. (m) Jeruzsálemben az izraeli rendőrség őrizetbe vette az egyik palesztin elnökjelöltet Holnap választják Arafat utódját Az izraeli rendőrök egy autóba tuszkolták Musztafa Bargútit ( ČTK/AiP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Gáza. Hét jelölt közül választanak elnököt a palesztinok holnap a Palesztin Hatóság élére, Jasszer Arafat utódjául. Ezért is keltett nagy nemzetközi visszhangot, hogy az izraeli rendőrség tegnap Jeruzsálemben őrizetbe vette az elnökválasztás egyik esélyes jelöltjét, Musztafa Bargútit. Másfél hét leforgása alatt már másodszor jártak el izraeli rendőrök Bargúti ellen. Szemtanúk szerint Bargútit a Jeruzsálem óvárosába vezető Oroszlános kapunál (Szent István kapunál) tartóztatta fel és ültette rendőrségi autóba három izraeli nyomozó. Az eset előtt röviddel Bargúti maga jelentette be kelet-je- ruzsálemi sajtótájékoztatóján, hogy a Mecsetek terére indul, és az al-Aksza mecsetben részt vesz a pénteki nagyimán. Őrizetbe vételekor Bargúti azt kiabálta a rendőröknek, hogy Kelet-Jeruzsálemben tartózkodási engedéllyel bíró elnökjelöltet vesznek őrizetbe. Az izraeli rendőrség szóvivője annyit fűzött a történtekhez, hogy Bargútinak nincs joga az al-Aksza mecsetbe menni, és ezt ő is nagyon jól tudja. „Az al-Aksza mecset nem a propaganda, hanem az ima helye” - tette hozzá. Izrael ígéretet tett arra, hogy biztosítja a szabad és tisztességes palesztin elnökválasztás feltételeit. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök még azt is jóváhagyta, hogy az 1967-ben megszállt, majd annektált Kelet-Jeru- zsálem palesztin lakosai is részt vehessenek a január 9-i elnökválasztáson, sőt az elnökjelöltek korlátozott kampányt is folytathatnak ott. Bargútit előzőleg december 27-én vette néhány órára őrizetbe a rendőrség, mert kampánytevékenységet folytatott Kelet-Jeruzsálemben. Ciszjordániai lakosként Bargútinak nincs joga Kelet-Jeruzsálemben kampányolni. A palesztin elnökválasztáson függetlenként induló Musztafa Bargúti a közvélemény-kutatások szerint a második nagy esélyes, de valójában ő is esélytelen Mahmúd Abbásszal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetőjével szemben. Egyébként Abbász lemondta kampánya tegnapi je- ruzsálemi gyűlésének megtartását, arra hivatkozva, hogy az esemény miatt tervezett izraeli biztonsági intézkedések zavarba ejtőek lennének számára. Az izraeli hatóságok attól tartottak, hogy valamely izraeli szélsőséges merényletet akar elkövetni a palesztin vezető ellen. A toronymagasan esélyes palesztin politikus tegnap két fontos nyilatkozatot is tett. A sajtó képviselői előtt az izraeli-palesztin béketárgyalások folytatását ígérte. Arra a kérdésre, tárgyalna-e Ariel Sáron izraeli miniszterelnökkel, akire sok palesztin mély gyanakvással tekint, Abbász kijelentette: „Nem mondhatom azt, hogy nem (tárgyaló-)partner. Megválasztott vezető, és mi tárgyalni fogunk vele. Letesszük az útitervet az asztalra, és közölni fogjuk, hogy készek vagyunk teljes mértékben végrehajtani azt.” A legnagyobb példányszámú izraeli lapnak, a Jediót Ahronótnak adott nyilatkozatában pedig szerencsétlen nyelvbotlásnak nevezte három nappal ezelőtti kijelentését, amikor cionista ellenségnek nevezte Izraelt. Egyébként Izrael már csütörtökön megkezdte csapatainak kivonását több ciszjordániai városból, hogy elkerülje a beavatkozást a palesztin elnökválasztásokba. Szilvan Salom külügyminiszter kijelentette, az izraeli csapatok 72 órán keresztül maradnak a szóban forgó városokon kívül. (MTI, SITA) Aggódnak Franciaországban az újságíronó miatt Nyomtalanul MTI-HÍR Párizs. Párizs aggódik, de nem tud semmi biztosat a Libération című napilap Irakban eltűnt munkatársa, Florence Aubenas sorsáról - jelentette ki tegnap a francia LCI hírtelevízióban Michel Barnier francia külügyminisztert. A 43 éves Aubenas-nak iraki tolmácsával, Husszein Hanún asz- Szaadival együtt szerdán veszett nyoma, amikor elhagyták bagdadi szállodájukat. Elképzelhető, hogy emberrablók fogságába estek, de egyelőre erre sincsen bizonyíték. A külügyminiszter szerint több feltételezés is lehetséges az újságíró sorsával kapcsolatban, a francia hatóságok mindenütt keresik őket, az iraki kórházakban is. Barnier hangsúlyozta: két tapasztalt személyről van szó. Az újságírónő 1986 óta a Libération riportere, korábban már olyan válságövezetekből tudósított, mint Ruanda, Koszovó, Afganisztán vagy Algéria. Asz-Szaadi két éve dolgozik a Libération tudósítóinak. Barnier emlékeztetett arra, hogy eltűnt Florence Aubenas (Reuters) Irak veszélyes hely, ahol a konfliktus kezdete óta már tucatnyi újságírót megöltek, többeket elraboltak, és egyikükről, Fred Néracról több mint egy éve semmi hír. Aubenas alig két héttel azután tűnt el, hogy kiszabadult iraki iszlám szélsőségesek 124 napos fogságából két kollégája, Christian Chesnot és George Malbrunot. Florence Aubenas azért érkezett Irakba, hogy a január 31- re tervezett általános választások női jelöltjeiről és a Fallúdzsából elmenekült irakiakról tudósítson. Bin Laden 25, Omar molia csak 10 milliót ér Vérdíjat kínál az USA MTI-HÍR Iszlámábád. A Washington által leginkább keresett 14 al-Kaida- terrorista névsorát tette közé az USA iszlámábádi nagykövetsége tegnap egy széles körben olvasott pakisztáni lapban, dollármilliókat ígérve a nyomravezetőknek. A Dzsanban megjelent névsor élén Oszama bin Laden és helyettese, Ajman az-Zavahri áll. Az ő vérdíjuk fejenként 25 millió dollár. A listán szerepel még mások mellett Omar molia is, az afganisztáni egykori tálib rendszer hatalmából elűzött feje, aki annak idején megtagadta bin Laden kiadását. Ő10 millió dollárt ér. A névsorban szerepel egy új név is, a 46 éves szíriai származású Abu Muszab asz-Szuri, akit azzal vádolnak, hogy részese volt a tavaly márciusban Madridban elkövetett robbantásos merényletsorozatnak, amely 191 ember életét oltotta ki. Öt millió dollár üti annak a markát, aki használható információkat ad róla. Az újságban megjelent felhívás figyelmezteti az olvasókat, hogy legyenek éberek és körültekintőek. A névsor összeállítását a külképviselet azzal indokolta, hogy ezek a személyek nagy valószínűséggel a hegyvidékes afgán-pakisztáni határtérségben bujkálnak. Tovább erősödtek az RMDSZ pozíciói Négy magyar prefektus MTI-JELENTÉS Bukarest. Négy romániai megyében, így Kovásznában is magyar lesz a prefektus (a kormány területi megbízottja), nyolcban pedig az alprefektus - erről a román kormány tegnapi ülésén született döntés, amelyről maga Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök tájékoztatta a nyilvánosságot. Tariceanu kifejtette: a prefektusi posztot illetően lényegtelen, hogy milyen nemzetiségű e tisztség betöltője. „Az átmeneti korszak lezárása utáni időszakban már nincsenek sem tabuink, sem szemléleti korlátáink a román állampolgárok nemzetiségét illetően” - hangoztatta a kormányfő, hozzáfűzve, hogy a megyei kormányképviselők mind román állampolgárok, hivatalból kötelesek őrködni a román törvények betartásán. Tariceanu a prefektusok munkáját csakis teljesítményük alapján fogja megítélni, szükség esetén nem habozik személyi változtatásokat végrehajtani. Borbély László, a területrendezési ügyekért felelős miniszter elmondta: a négy prefektusi és nyolc alprefektusi hely megszerzése arról tanúskodik, hogy az RMDSZ megerősödött 1996-hoz képest (amikor a szövetség először került kormányra). Akkor még csak két prefektusa és öt alprefektusa volt a szervezetnek, amely viszont a mostani négy prefektussal és nyolc alprefektussal a magyarok lakta romániai területeknek több mint nyolcvan százalékát lefedi. Döntés a két decemberi népszavazás ügyében Véglegesen eredménytelen MTI-HIR Budapest. Elutasította tegnap a Legfelsőbb Bíróság a december 5-ei népszavazás eredménytelenségét kimondó határozatok elleni beadványokat, így az Országos Választási Bizottság döntései jogerőre emelkedtek. Az OVB kedden állapította meg ismételten két határozatában a népszavazások eredménytelenségét. Ezt támadta meg a Magyarok Világszövetsége, valamint hét magánszemély. A Legfelsőbb Bíróság két tanácsa által hozott végzések értelmében az OVB határozata jogerős, így mind a kórházprivatizáció, mind pedig a kettős állam- polgárság ügyében indított népszavazás eredménytelen, miután a választópolgárok több mint egynegyede egyik kérdésre sem adott azonos választ.
