Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-05 / 3. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 5. Szülőföldünk 27 Besztercebánya megye területén a jól működő szociális hálózat eredményes évet zárt Elfogadták a megyei költségvetést Kiegyenlített költségvetés­sel számol 2005-re a Besz­tercebányai Kerületi Önkor­mányzat. A 3,109 milliárd koronás kiadási oldalon be­lül a legnagyobb tételként az oktatásügy szerepel. SZÁSZI ZOLTÁN Ennek működése és fenntartása ugyan garantált az állami költség- vetés által, de az iskolák tényleges szükségletének teljes kielégítésé­hez még 41085 ezer koronára len­ne szükség. Ennek megszerzéséhez valószínűleg újabb ésszerűsítési és megtakarítási intézkedések beve­zetésével lehet majd hozzájutni. A megyei fennhatóságú oktatási in­tézményeknél tehát 2005-ben újabb összevonások várhatóak. A mostani, az oktatásra tervezett költségvetési tételre a várható jövő évi energiaár-emelések még min­den bizonnyal hatással lesznek. A szociális szolgáltatásokra 633 331 ezer koronát kívánnak költeni a ke­rületben. A megye területén jól mű­ködő szociális hálózat tavaly már eredményes évet zárt, hasonlóban reménykednek 2005-re is. Az egészségügyben történt szerkezet- váltás, a kórházak közhasznú társa­ságok általi működtetése első évé­ben a megye 25 milliót kíván az egészségügyre fordítani. Megyei fi­nanszírozású egészségügyi beru­házásokat 2005-ben már nem ter­veztek a képviselők. Mivel az ága­zat beruházási igénye és a tényle­ges költségvetési fedezet között 393 386 ezer korona a különbség, ami igen jelentős összeg, és főleg a még mindig befejezetlen építkezések, a berendézés és felszerelés hiánya okoz­za, a hiányzó befektethető tőkét a kórházak új kezelői­nek, a közhasznú társasá­goknak kell megszereznie. A közlekedésre 39 758 ezer ko­ronával számol a megyei költségve­tés, amely csak vészhelyzet elhárí­tására és minimális gépparkfelújí­tásra lehet elegendő, itt a tényleges igénytől 141 742 ezer koronával ke­vesebb áll a megye rendelkezésére. Sok a másod- és harmadosztályú út, ezek állapota pedig egyre rom­lik. A megyei hivatal működtetésé­re 106 224 ezer koronát szánnak, ebbe beletartozik a hivatal 146 al­kalmazottjának bére, a 49 képvise­lő tiszteletdíjai és egyéb költségei. Gépekre és berendezésekre 2005- ben a tavalyi szinten maradnak a hivatal kiadásai. A számítógépes hálózat bővíté­sére különítettek el csupán jelentő­sebb összeget. Külön tételként je­lent meg az a 8 millió korona, amely az Ipoly-hidak tervdoku­mentációjára és megvalósíthatósá­gi terveire fordítható majd. A me­gye a Hidakat építünk program ke­retén belül a magyarországi fél részfinanszírozásával számol. A kulturális szolgáltatásokra fordít­ható pénz idén csak 4 millió koro­na, miközben az igény meghaladja a 28 milliót. Tervezett és kivitelez­hető beruházásként csupán a Nóg­rádi Könyvtár részleges moderni­zációjára jut majd. Ebben az ága­zatban uniós támogatások meg­szerzését irányozta elő a megyei önkormányzat. Nehéz helyzetben vannak az ok­tatási intézmények is. A megyei hi­vatal szakosztálya 153 milliónál magasabb összeget kért a kiadá­sokra, a költségvetésben azonban csak 48 milliót sikerült találni erre a célra. A költségvetés kommentár­ja megállapítja, hogy az oktatási in­tézmények állapota elhanyagolt, a tanszerek és oktatási eszközök el­avultak. Néhány épület esetében teljes felújításra lenne szükség. Mindössze négyféle bevételi forrás­ra támaszkodhat az önkormányzat, az adókra, az illetékre, valamint a kapott jogkörökhöz járó dotációk­ra. Ezenkívül a megyei tulajdonjo­gú ingó és ingatlan vagyon eladá­sából várnak további 80 millió ko­ronás bevételt. Itt még vannak bi­zonyos tartalékok, így ésszerű és jól előkészített döntésekkel a terve­zett bevétel még legalább 50 száza­lékkal megnövelhető ezen a téren. A költségvetés számol azzal, hogy az ágazatok mindegyikében sikeres pályázatok révén plusz bevételi for­rásokhoz juthat, viszont semmi­képpen nem szeretnének nagyobb mértékben adót emelni, amire pél­da az is, hogy az útadót mindössze 5 százalékkal emelték meg 2005- re. A megye területén elsősorban a megkezdett beruházások folytatá­sára figyelnek majd. Nehéz helyzetben vannak az oktatási intézmények is. Nem lehet tovább terhelni a lakosságot Adóemelést nem terveznek A városi 11 százalékos bevételnövekedéssel számol Drasztikus emelés nem lesz SZÁSZI ZOLTÁN Fülek. Ideiglenes költségvetéssel kezdi a 2005-ös évet a nógrádi tele­pülés. Decemberben azért nem tudták a költségvetést elkészíteni, mert az év utolsó napjain is érkez­tek módosítások és apró változtatá­sok, amelyeket mindenképpen fi­gyelembe kell venni az éves költ­ségvetés elkészítésekor. Agócs Jó­zsef polgármester szerint eddigi ta­pasztalataik azt bizonyítják, jobb a város költségvetését januárban el­készíteni, mert akkor már tisztában vannak az új árakkal, végleges az államtól visszautalt adó összege és az oktatásügy jogköreinek támoga­tására felhasználható pénzösszeg nagysága is. A 2005-ös költségve­tés az előzetes számítások szerint 110 millió koronás lesz. A bevételek és kiadások kiegyenlítettségével számolnak. A városban a legtöbb pénzt idén is az oktatásügyre fog­ják költeni, ez a költségvetésnek mintegy 60 százalékát teszi ki. 2005-ben az új adó-visszautalási együttható szerint megközelítőleg hétmülió koronával nagyobb bevé­telhez juthat majd a város. Ez az összeg azonban nem lesz szabadon felhasználható, az energiaárak emelkedésének kompenzációját szeremé belőle megoldani a város. Figyelemre méltó, hogy Füleken nem lesznek adó- és illetékemelé­sek 2005-ben. A polgármester véle­ménye szerint nem lehet tovább terhelni a lakosságot az adók eme­lésével. „Olyan tapasztalataink Fülek városközpontja vannak, hogy az előre meghirdetett számok nincsenek garantálva, bár­mikor megváltozhatnak, így in­kább kivárunk, hogy ne kelljen egy elfogadott éves városi költségvetést a következő önkormányzaton már­is módosítani. Példa erre az iskola­ügyi jogkörökre adott támogatás sokszori változtatása. A többéves gyakorlat azt igazolja, ki kell várni legalább január végéig, hogy jól működő költségvetést tudjunk fel­állítani. Füleken két új adónem ke­rül bevezetésre, a nem nyerő játékautomaták, valamint az élel­miszer- és italautomaták működte­tői fognak adót fizetni. Mindenképpen jobb évet várunk 2005-re, az állami hozzájárulás emelkedése számunkra jobb indu­lást biztosít. A fiskális decentralizá­ció egy tízezres város számára vala­mivel könnyebb költségvetési évet vetít előre. A városban 2004-ben mérhetően csökkent a munkanél­küliség, számításaink szerint leg­alább 10-12 százalékkal alacso­nyabb a korábbi évekhez képest. Az itt élő szakemberek javarészt mun­kához tudnak jutni, ez már az adó­bevételeken is meglátszik. Fegyel­mezettebbek a polgárok, érzik, a jogok mellett kötelességek is van­nak a várossal szemben. Fellendü­lést várunk mindenképpen, a tava­lyi év sikeres pályázatai is ezt jelzik. Fülek városában érezhetően jobb évet várunk, ehhez pedig jó költ­ségvetést kell összeállítanunk az emelkedő energiaárak ellenére is” - mondta a polgármester. (Szekeres Éva felvétele) PUSKO GÁBOR Tornaija. December 16-án több egyéb fontos határozat mellett a helyi adókról és illetékekről szóló általános érvényű rendeletet is el­fogadta a helyi képviselő-testület. A megváltozott törvények értel­mében a helyi adók összegét ezentúl az önkormányzatok szab­ják meg, és ők vetik ki. A tornaijai javaslatot a hivatal november 30- án hozta nyilvánosságra, s a tör­vényben megszabott 15 napon be­lül egy esetet leszámítva semmi­lyen módosító javaslat vagy észre­vétel nem érkezett a lakosság ré­széről. A nevezett észrevételt, mely a játékautomatákra kisza­bott adók csökkentését kezdemé­nyezte, lakossági felkérésre egy képviselő terjesztette elő. Tekin­tettel azonban arra, hogy a játékautomaták nagyban növelik a vendéglők bevételét, a képvise­lő-testület végül elvetette a javas­latot. Az eredeti javaslathoz ké­pest mindössze egy ponton tör­tént módosítás, ezentúl a város egész területén azonos lesz a ku­tyaadó összege. A testület által jóváhagyott ren­delet értelmében Tornaija városa a következő helyi adókat veti ki: ingatlanadó, kutyaadó, közterü­let használata után kivetett adó, szállásadás után kivetett adó, ke­reskedelmi rendeltetésű automa­ták (kávé, kóla, szendvics, stb.) után járó adó, elektronikus és me­chanikus játékautomatákra kive­tett adó. A kommunális hulladék és a kisebb építkezések után kelet­kező hulladék után a város helyi illetéket vet ki. Az ingatlanadó további három részre oszlik. Ezek a fölterület után fizetendő adó, építkezési adó és a lakások és nem lakhatást szolgáló helyiségek utáni adó. A termőföld utáni adó a törvény­ben meghatározott módon, tehát a bonitás alapján történő besoro­lás szerint lett meghatározva, így ez az összeg a város határának egyes pontjain eltérő. A rendelet részletesen felsorolja, mely ob­jektumok építése adóköteles. Kü­Dubovsky László polgármester (P. Bodnár Enikő felvétele) lön fejezet rendelkezik az ingat­lanadóról és azokról a helyzetek­ről, amikor adómentességet le­het igényelni. Kertes házakban az egy kutya után járó adót a ren­delet egységesen 100 koronában határozza meg, a további kutyá­kért 200 koronás adót kell fizet­niük a kutyatulajdonosoknak. Azokban a bérházakban, melyek nem rendelkeznek zárt udvarral, az első kutya utáni adó 500, a to­vábbiaké 1000 korona lesz 2005 elejétől. A dokumentum részlete­sen tárgyalja, mikor és a város mely részein mennyi adót és ille­téket kell fizetni a közterület használatáért, az étkezési és játékautomatákért és a keletke­zett hulladékért. A testület újból megerősítette azt a gyakorlatot, miszerint azon személyek (diá­kok, katonák, külföldön munkát vállalók, stb.), akik több, mint 230 napot nem tartózkodnak ott­hon, kérhetik a hulladék után fi­zetendő illeték elengedését. A jóváhagyott általános érvé­nyű rendelet értelmében az ingat­lanadók hozzávetőleg 10 száza­lékkal növekednek, a városi költ­ségvetés tekintetében pedig mint­egy 11 százalékos bevételnöveke­déssel lehet számolni az előző év­hez viszonyítva. VÁROSAINK KÖLTSÉGVETÉSE A város tulajdonában lévő telkek bérletéből 2 millió koronás, a bérbeadott helyiségek után 22 millió 890 ezer koronás bevételre számítanak. Ingatlaneladásból befolyó tervezett bevételek között szerepel 10,5 millió korona a Kukučín utcai volt gyermekszanatóri­um épületéért, telekeladásból és lakáseladásból egyaránt két-két milliós bevételre számítanak. Az Európai Uniós lapokból 24 millió 86 ezer koronára számítanak a Krátka utcai iskolaépület rekonstruk­ciójára. A bankhitelek a 2004 végén 73 664 281 koronával terhelték a város költségvetését, (gl) Galánta A kiegyenlített városi költségvetés a 2005. évre 198 millió 998 ezer korona bevétellel és ugyanennyi kiadással számol. Ebből az önkor­mányzat működésére 83,84 millió koronát kap a város az állami költségvetésből, a magánszemélyek jövedelemadójából 27 millió 335 ezer, a jogi személyektől 5 millió koronára számítanak. Az Euró­pai Uniós alapokból 22 millió 256 ezer koronás pályázati pénzre számítanak a Városi Művelődési Központ felújítására, ennek 5 szá­zalékát a városi költségvetésből fedezik. A helyi ingatlanadó 14,2 millió koronát, a hulladékadó pedig 12 milliót tesz ki. Ez utóbbi adót a tavalyihoz képest csak elenyésző mértékben emelik, az ingatlan­adó és az ebadó egyáltalán nem változik, (gl) Érsekújvár Hosszas mérlegelés után, némi módosításokkal a város képviselő­testülete elfogadta az idei költségvetést. „A bevételek és a kiadások oldalán egyaránt mintegy 460 millió koronával számolunk, ebből 40 milliót bérekre szánunk, a városi adókból származó bevétel pedig meghaladja a 235 müliót. A városi tömegközlekedés támogatására 1,5 millió koronát szánunk” - tájékoztatott az ülést követően a költ­ségvetési tervezet beterjesztője, Peter Velecký, aki a városi hivatal pénzügyi főosztályának vezetője. A városi sétány megépítésére 9 millió koronát hagytak jóvá a képviselők. Májusban megkezdi a vá­ros a roma település megépítését, amihez az Állami Lakásfejlesztési Alaptól kér 29 millió korona támogatást, a 28 millió korona önrészt pedig hitelfelvétellel kívánja biztosítani. Az ülés sokak által várt programpontja volt a Csemadok érsekújvári székházának további sorsa volt. A kétmillió koronát érő épületet végül 2005. január 1-jei hatállyal a város vezetése egy korona ellenében a Csemadok helyi szervezetének adta, mint ahogy a Nyitraparti Kultúrközpont 18 mii­hó koronát érő épületét a Matica slovenská helyi szervezetének. A Csemadok alapszervezetének épületfelújítására 4,5 miihót, a Matica leendő székházára 2,5 millió koronát szavazott meg a képviselő-tes­tület. Marian Karvaj, az érsekújvári kórház és rendelőintézet igazga­tója, városi képviselő köszönetét mondott a városnak az egészség- ügyi intézmény közelében nemrég átadott körforgalmi csomópon­tért, amely gyorsabbá, biztonságosabbá tette a közlekedést, (száz) Párkány Idén körülbelül 200 millió koronából gazdálkodik majd a város. „A korzó mindenképp elkészül, ám az első számú feladata nem is ez, hanem a telek- és területrendezés a leendő ipari park részére. A költségvetésből mintegy harmincmillió koronát különítettünk el telekfelvásárlásra - mondta a polgármester. Mint megtudtuk: az ipari park Párkány területén lesz, s két komoly befektető is megke­reste már a várost. Jelenleg a mérnöki terveket készítik, hamarosan megkezdődnek a telekfelvásárlások. - A befektetőkről most még nem nyilatkozom, csak annyit: mindkét befektető há­rom fejlesztési szakasszal számol, az első szakaszokban 200-200 új munkahelyet tudnának biztosítani - tette hozzá a polgármester.Ugyanakkor a potenciális befektetők első körben a papírgyárral tárgyalnak, utána pedig a városháza jön számításba lehetséges partnerként. Párkány természetesen kihasználja majd az ipari parkokról szóló törvény adta lehetőségeket is, továbbá pá­lyázaton is szeretnének e célra pénzt biztosítani. A Teraszok 2-es lakótelepen garázsok épülnek, lakások pedig a Sobieski utcán. A képviselő-testület jóváhagyta: a garázsok felépítésekor a város a maximális telekárat megadó céggel végeztetné el a munkákat, az­zal hogy megszabná azt, miként is kell kinézniük az új garázsok­nak, a lakásokat pedig az a cég építhetné fel, amelyik a legtöbbet kínálja a telekért, ugyanakkor a legalacsonyabb áron készíti el a la­kásokat a legrövidebb időn belül. A város eddig a Vadas minden nagyobb hitelét garantálta, az idei évtől ez már nem lesz így, a hi­teleket a cég más módon biztosította, Párkánynak pedig nem kell kezességet vállalnia a további fejlesztésekért. A lakáskezelő válla­lat a volt laktanya területén 40 új lakást építene meg, ez mintegy 50 milliós beruházás, s ha kell, a város akár hitelgaranciát is vállal­na a kivitelezésre, az új lakásokat ugyanis eladnák, s ebből biztosí­tanák a törlesztést. A régi hulladéktároló lezárását és felszámolá­sát pedig pályázati pénzekből szeretnék megvalósítani, (buch) Ipolyság „Mivel a város költségvetését a 303/1995. számú törvény értel­mében december 15-én nem írták alá, január elsejétől városunk provizórium alapján gazdálkodik mindaddig, míg az idei költség- vetést a testület el nem fogadja. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi költségvetés egytizenkettedét havi lebontásban nem léphetjük át. A 2004-es évben városunk költségvetése kiegyenlített volt, mind a bevétel, mind a kiadás nagysága elérte a 88 991 000 koronát, be­leszámolva az iskolákra elkülönített dotációt is. A provizóriumon alapuló gazdálkodás hátránya, hogy a 2005-ös évi költségvetés jó­váhagyásáig nem indíthatunk el új beruházásokat. Városunk át­lagban 20 százalékkal emelte az ingatlanadót. Az emelés részben helyettesíti a helyi illetékekből törölt/megszűnt, az alkohol és a dohánytermékek forgalmazása után fizetett illetéket. A reklámból és belépőjegyekből származó illetékek bevételi hiányát részben helyettesítik majd az áru- és játekautomaták után beszedett helyi adók” - tájékoztatott Turek Ágnes, a városi hivatal pénzügyi osz­tályának vezetője. (fm) (Folytatás a 28. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents