Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-05 / 3. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 5. VÁROSAINK KÖLTSÉGVETÉSE A szálláshelyek utáni és a történelmi városrészbe való behajtásért fizetendő adóról van szó. A személyenkénti 420 koronás szemétszállítási díj 10 százalékkal emelkedik, de a nyugdíjasok továbbra is 50 százalék kedvezményt kapnak. Az építkezési telekadó két éven keresztül olcsóbb lesz az eddiginél, ám ha valaki addig nem fejezi be az építkezést, az eredeti érték tízszeresét kell fizetnie. „Ezzel arra szeretnénk ösztönözni az építkezőket, hogy a lehető legrövidebb időn belül fejezzék be a munkálatokat, és ne legyenek félbemaradt építkezések a városban” - mondta a polgármester. Szigorították a városatyák a belvárosba való behajtást: reggel öttől 10 óráig és délután öttől hat óráig engedélyezett és ingyenes, az ezen kívüli időszakokban magas összeget kell fizetnie annak, aki be akar hajtani ebbe a zónába. A képviselők döntöttek arról is, hogy a volt építőipari vállalat épületébe költöztetett városi bérlők felszabadult lakásait nyílt versenytárgyalás útján értékesítik, miközben minden érdeklődő csak egy lakást vásárolhat meg. Jóváhagyták egy, a hajógyárhoz közeli kéthektáros városi ingatlan eladását is. A két vállalkozói csoport közül azé lesz a telek, amelyik nagyobb beruházást és több munkahely kialakítását ígérte. „Ha a vevő nem teljesíti a feltételeket, a város visszaveheti a telket, illetve a most megszabott 150 koronás négyzetméterenkénti ár helyett 800 koronát kérhet négyzetméterenként” - árulta el Bastmák. (vkm) Ógyalla Idén az átruházott jogkörökön (az oktatásügyi intézmények, valamint a nyugdíjasotthon működtetésén) kívül 71,7 millió koronás, kiegyenlített költségvetéssel számol a város. „Ezeket a területeket akkor foglaljuk a költségvetésbe, miután véglegessé válik, menynyi állami támogatást is kapunk rájuk” - mondta Basternák László polgármester. Beruházásokra 19 millió koronát terveztek a városatyák. A legjelentősebb beruházás annak a 24 lakásnak a befejezése, amelynek építése még tavaly elkezdődött, valamint további 16 bérlakás kialakítása az építészeti szakközépiskola egykori kollégiumában. Nem emelik 2005-ben a helyi adókat Ógyallán, és új adófajtákat sem vezetnek be. A tömbházak lakói továbbra is fejenként 250 korona szemétszállítási díjat fizetnek majd, míg a családi házban élők fejenként 145 koronát fizetnek a zsetonokért. „Az elmúlt években komoly előrehaladást értünk el a szelektív hulladékgyűjtés terén, és az újrahasznosítási (reciklációs) alapnak köszönhetően osztályozó, valamint sajtoló gépsort tudtunk venni - mondta a polgár- mester. - Ennek is köszönhető, hogy nem kell tovább emelnünk a lakosok terheit.” Megtudtuk még, hogy az új adóelosztásnak köszönhetően Ógyalla 9,4 százalékkal magasabb bevételre számíthat a tavalyinál, 2005-ben tehát 35,3 millió koronát kap a város az állami költségvetésből, (vkm) Gúta Gúta. Megközelítőleg 104 millió koronás költségvetéssel gazdálkodhat 2005-ben a város. A képviselők tavalyi legutóbbi ülésükön elfogadták az idei büdzsét, amelynek mind bevételi, mind kiadási oldalán ez a végösszeg szerepel. „Évek óta nem volt rá példa, hogy a város ne provizóriummal kezdte volna az új esztendőt, ezért örülünk, hogy végre sikerült időben elfogadni a költségvetésű’ - mondta Lengyel István alpolgármester. Folyó kiadásokra 78 milliót, beruházásokra 26 milliót szánnak a képviselők. A legjelentősebb beruházás 12 bérház kialakítása a volt tisztviselőházban; a munkálatok a tervek szerint 15 millió koronába kerülnek majd. Ötmillió koronáért egy tisztítókocsit vásárol a város, a most használatban lévő ugyanis már több mint 30 éves, és üzemeltetése rendkívül gazdaságtalan. Jut pénz a Hosszú utca aszfaltozásának befejezésére, és a kultúrház körtermének, a Rotundának a felújítására. Ez utóbbi 1,5 millió koronás beruházást jelent. A tájházat pályázati pénzből kívánja felújítani a város, a szükséges 5 százalékos önrészt szintén jóváhagyták a képviselők. Az idei feladatok között szerepel egy nyugdíjas napközi otthon létrehozása, valamint szabadstrand kialakítása a Vág partján. Átlagosan 5-6 százalékkal növekednek a helyi adók, de az emelés az ingatlanadó esetében eléri a 20 százalékot. Új adófajta a szálláshelyek utáni adó, egy éjszakára fejenként 10 koronát kell befizetnie a városkasszába a szálloda üzemeltetőjének. Nem változott viszont a hulladékadó, marad a fejenkénti 460 koronás illeték. Lengyel István tájékoztatása szerint a 11 ezres lélekszámú Gúta azon települések közé tartozik, amelyek a pénzügyi decentralizáció nyertesei, (vkm) Diószeg A városi képviselő-testület kiegyenlített költségvetést fogadott el az idei évre, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon körülbelül 90 millió koronával számolnak. A helyi adókat nem változtatták, esetleg egy-két százalékos emeléssel lehet számolni. Az említett 90 millió koronából az állami bevétel 24 millió, 40 milliót a Európai Uniótól kapnak, amit az inkubátorház építésére - a félig kész kultúrház ilyen célú átépítésére - pályázaton nyertek. Szabó Antal polgármester az állami bevételekkel kapcsolatban egy fura és szerinte igazságtalan jelenségre, a tengerszint feletti magasság szerinti megkülönböztetésre is felhívta figyelmünket. „Például Smolenice 80 méterrel magasabb tengerszint feletti magasságban fekszik, mint Diószeg, és ott a 4700 lakos után kapnak 26 milliót, míg mi az 5600 lakosra kapunk 24 milliót. Vagyis körülbelül 20- 30 százalékkal többet kapnak a 80 méter miatt, pedig nem hiszem, hogy ez a szintkülönbség ennyivel nagyobb energiaköltségeket jelentene” - érvel a polgármester, (gl) Vágsellye A költségvetés, amint azt a törvény is megköveteli, Vágsellye esetében is kiegyenlített, a bevétel és a kiadás egyaránt 317 millió 371 ezer koronában lett meghatározva. A jövedelemadóból származó állami támogatás 112 millió 465 ezer korona, a helyi adókból 37 millió 556 ezer koronára számítanak. Ebből az ingatlanadó 18 millió, a hulladékadó 18,1 millió, az ebadó 256 ezer, a közterület-használatért befizetendő adó 1,2 millió koronát tesz ki. (Folytatás a 27. oldalon) Minden nehézség ellenére azt hiszem, a 2005. évi költségvetésünk kiegyensúlyozott - mondja Keszegh Pál Nagyszombat megye idei büdzséje Az államigazgatás decentralizációja és az adóreform számos kérdést vetett fel, melyek ma főként a megyék költségvetésének alakulására vannak hatással. Keszegh Pál, a Nagyszombati Kerületi Hivatal elöljárója, a megyei képviselő-testület tagja szerint az önkormányzatok helyzete ezért korántsem irigylésre méltó. LŐRINCZ ADRIÁN Ha jól tudom, a törvény számos statisztikai mutatót vesz figyelembe a pontos nagyságrend meghatározása során. így van. Hat olyan statisztikai adat létezik, melyek meghatározzák, hogy a személyi jövedelemadó mekkora része illeti meg a megyét. A megye lakosságának számán kívül figyelembe veszi a 15 és 18 év közötti, illetve a 62 évesnél idősebb lakosok számát, a megye területének nagyságát és a népsűrűséget, valamint a másod- és harmadosztályú utak hosszát. Melyik a költségvetés legbizonytalanabb tétele? A megye bevételeinek meghatározása során bizonyos kockázatot jelent a gépjárművek használatára kivetett adóból származó tétel, mivel az útadóról szóló törvény 2004. december 31- éig volt érvényben, ám a helyi adókról és illetékekről szóló törvény nem tartalmazza a bejelentési kötelezettségre vonatkozó kitételt. Nehezíti a helyzetünket, hogy nem látunk tisztán a vállalkozói célokra használt gépjárművek nyü- vántartása terén sem, mivel ezeknek a motor űrtartalma és a gépjármű súlya szerinti osztályozása a megye hatáskörén kívül esett. Lehet így kiegyensúlyozott költségvetést alkotni? Minden nehézség ellenére is azt hiszem, hogy a 2005-re szóló költségvetésünk kiegyensúlyozott. A közgyűlés úgymond nagy számokban elfogadta a bevételi és kiadási oldalt, de a beruházási kiadások tárgyalását a következő ülésre hagyta. Ezt a részt előbb műiden bizottságnak meg kell vitatnia. Mennyi pénzből gazdálkodik tehát idén Nagyszombat megye? Kétféle költségvetésről beszélhetünk: az egyik az általános, a másik pedig a tőkealapú. Ezeken belül pedig el kell különítenünk a bevétek és kiadási oldalt, melyek kialakítása során arra törekszünk, hogy egyensúlyban legyenek. Mindent egybevetve: a folyó bevételek 2005-ben mintegy 2,021 milliárd koronát, a kiadások pedig 1,923 milliárd koronát fognak kitenni. Melyek a bevételi oldal legfontosabb tételei? A folyó bevételek három tételből állnak össze: az adókból, az egyéb bevételekből és az állami költség- vetésből befolyó pénzből. Ezek közül a legfontosabb az adókból befolyó tétel, melynek 2005-ben meg kellene haladnia a 965 millió koronát. Ha ezt is le akarjuk bontani, két részletet kapunk: a természetes személyek adójából befolyó 687 milliós, valamint a gépjárművek utáni adóból előreláthatólag befolyó 278 milliós tételt. Magasabb ez a 2004-es tételnél? Igen, hiszen a 2004-es költségvetésben az adókból befolyt összeg még csupán 954,264 millió korona volt. E téren tehát közel tizenkétmillió koronás növekedés tapasztalható» Mivel magyarázza ezt? Megnövekedett netán az adózási fegyelem? Mindenképpen. Azt is mondhatnám, hogy lassan véget ér az az „aranykor”, amikor még könnyedén ki lehetett játszani az adóhivatalt, és az ekképp megtakarított összegeket máshol lehetett hasznosítani. Ma - a nyilvántartási, ellenőrzési rendszer jóvoltából is - az ügyeskedőket könnyebb lefülelni, ezért kevesebben is próbálkoznak. Nézzük az egyéb bevételeket... Az egyéb forrásokból származó bevételek a költségvetésben 130,278 millió koronát tesznek ki. Itt három forrást említenék: a szociális intézményeket, a tanintézményeket és kollégiumokat, valamint az útgazdálkodást. A működtetésükből, bérbeadásukból befolyó összeg 130,278 millió korona. Mennyivel járul hozzá az állam az átruházott jogkörökkel járó tevékenység anyagi hátterének biztosításához? Gondok adódtak például a galántai rendelőintézet eladásával. Az állami dotáció Nagyszombat megye esetében 2005-ben 925,452 millió koronát tesz ki. Az oktatási minisztérium idén 889, 091 millió, a pénzügyi tárca pedig 36,361 millió koronával járul hozzá a megye intézményeinek működtetéséhez. Elképzelhető-e, hogy más tárcáktól is kapnak dotációt? Természetesen, hiszen számos olyan program megvalósítását tervezzük a jövő évben, melyekben például a területfejlesztési, a munka-, szociális és családügyi, illetve a belügyi tárca is érdekeltek. Mivel azonban előre nem tudjuk, mekkora összeggel számolhatunk, ez nem jelenik meg költségvetésünkben. A bevételi részben számolnak egy ötmilliós tétellel is, mely szintén a területfejlesztést szolgálná. Igen; ez az a rész, amelyet a regionális fejlesztési ügynökségek fognak megkapni, hogy fel tudják mutatni az önrészt a pályázatok írása és megvalósítása során. Keszegh Pál (Képarchívum) a hivatal működtetése, illetve az önkormányzati teendők ellátása emészt fel. Ebben az összegben benne foglaltatik a hivatal alkalmazottainak a bére, a társadalombiztosítási illeték, valamint a hivatali épületek fenntartásának díja is. Sajnos, az előző évekkel összehasonlítva e téren negatív változás állt be, mivel idén mintegy tízszer annyit leszünk kénytelenek kifizetni a hivatal épületének bérletéért, mint korábban. Vállalkozók egy csoportjának lobbijáról van szó. Várható-e javulás az egészség- ügyi ellátás terén? Nem hiszem. Amikor az egészségügyi intézmények a megye hatáskörébe kerültek, mintegy 649 millió koronás adósság terhelte őket. Ezek ma az állam adósságát gyarapítják, ám az átvétel óta 2004. szeptember 30-ig eltelt időszakban az egészségügyi intézmények újabb 311 milliós adósságot termeltek, és ezt bizony már a megyének kellene megtérítenie. Ez azonban nem áll módunkban... Melyek a legproblémásabb megyei közegészségügyi intézmények? Hármat kell megemlítenem: a dunaszerdahelyi, a galántai, illetve a szakolcai kórházat. Gondok adódtak például a galántai rendelőintézet eladásával, mivel nem történt meg beérkező pályázatok kiértékelése. Az MKP frakciója tiltakozott is ez ellen, ám az ele \s mégis végbement. Jobban áll a megye a szociális szolgáltatások terén? Valamivel jobban. Idén 363,349 millió koronában határoztuk meg a szociális jellegű kiadások nagyságát. Ebből 73,537 millió koronát leszünk képesek fedezni az étkeztetésből, valamint a szociális intézmények szolgáltatásainak igénybe vételéből befolyó összegből, a 289,812 millió koronát kitevő küMilyen tételekből áll össze a költségvetés kiadási része? E téren két fontos kategóriát kell megkülönböztetni: az eredeti jogkörök és az átruházott jogkörök gyakorlásához szükséges tételt. A kettőre összesen 1,923 665 milliárd koronát szándékozunk fordítani idén. Ez az a része a költségvetésnek, mely a megye polgárainak az életkörülményeit is legjobban befolyásolhatja, hiszen olyan intézmények működtetéséről van szó, mint a kórházak, illetve az iskolák. így van. Kiadásaink egy részét - pontosan 106,945 millió koronát Arra fogunk törekedni, hogy a megkezdett építkezéseket befejezzük. lönbözetet saját forrásainkból fedezzük. Mennyit tudnak kultúrára, közművelődésre fordítani idén? A költségvetés értelmében idén 87,824 millió koronát fordítunk kultúrára, ami a 2004-es évvel ösz- szehasonlítva mintegy másfél millió koronával kevesebb. Ennek egy jelentős részét a nagyszombati színház fenntartása emészti fel; a maradék csupán arra elég, hogy a jelenleg is működő intézményeket fenntartsuk. Nem gondolkodhatunk sem jelentősebb befektetésekben, sem pedig fejlesztésben. Hasonló a helyzet az oktatásügy területén is. Az 597/2003. számú törvény értelmében a regionális oktatásügy finanszírozása során az egy diákra eső normatíva, vagy ha úgy tetszik, fejpénz elvéből kell kiindulnunk. Az oktatásügyi tárcától 889,091 millió koronás támogatásra számíthatunk, az oktatásüggyel kapcsolatos kiadásaink nagyságát pedig 90,5 millió koronában határoztuk meg. Az iskolák számára a járható út az volna, ha minél több helyiséget, illetve területet bérbe tudnának adni, ám ez elsősorban az elhelyezkedéstől és az infrastruktúrától függ. A megye oktatásügyi intézményeire is jellemző az eladósodás? Sajnos igen, bár ez nagyságrendben nem közelíti meg az egészségügy által felhalmozott hátralékot. Decemberi ülésünkön elhangzott, hogy 2004 végén az iskolák adóssága eléri a 3,7 millió koronát. Várható-e 2005-ben javulás a közlekedés finanszírozása terén? A költségvetés kiadási részében 371,432 millió koronát különítettünk el a közlekedés finanszírozására. Ebből 132,270 milliót kívánunk fordítani a közlekedési vállalatnál a kedvezmények nyújtása miatt keletkező bevételkiesés pótlására, illetve a tömegközlekedés biztosítása kapcsán jelentkező egyéb többletkiadások kompenzálására. A költségvetés már nem számol a városi tömegközlekedés hiányaival, mivel ezeket a helyi önkormányzatokra ruházza át. Míg a közlekedés egyre drágul, a közutak állapota siralmas, lüd- nak-e ezen javítani idén? Az útfelügyeletre és karbantartásra elkülönített 239,162 millió koronát elsősorban a másod- és harmadosztályú utakra fordítjuk majd. Az említett összeg azonban arra sem elég, hogy közútjainkat tovább foltozzuk, hogy betömjük a kátyúkat. Ez annál jj säjľiwaio- sabb, mert sok közlekedési baleset éppen ?>i út rossz minőségének számlájára írható. Nagyobb minőségi változást idén sem ígérhetünk. A költségvetés tőkealapú részében nem számolnak bevétellel, a kiadási oldalt viszont 202,623 millió korona terheli. Nem bülenhet fel az egyensúly? A törvény lehetővé teszi az ön- kormányzatok számára, hogy akkor is számoljanak tőkealapú kiadásokkal, ha a bevételi oldal nullás. Ilyen esetekben az általános költségvetésben keletkező többlet- bevétel a fedezet. Arra fogunk törekedni, hogy a megkezdett építkezéseket befejezzük, és a veszélyes állapotú épületeken a legszükségesebb felújítási munkákat elvégezzük. Egyfajta kompromisszumot tükröz ez a megoldás, hosszú távon nem vezet eredményre. Van-e kézzelfogható eredménye annak, hogy az ország az Európai Unió tagja lett? Érezhető az érdeklődés a térség iránt? Mindenképp. Beindul a nagy- szombati autógyár, ami javítani fogja a kerület foglalkoztatási statisztikáit is, mert hozza magával a kisebb beruházókat. Említhetném a Samsung cég megtelepedését Galántán, vagy az olasz vállalkozók megjelenését a somoijai ipari parkban. Véleményem szerint rövidesen beköszönt az az időszak, amikor a szlovákiai munkaerő tényleg vetélytársa lesz bármely más európainak.
