Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-05 / 3. szám, szerda
r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. január 5., szerda 2. évfolyam 1. szám Milan Belica, Nyitra megye elnöke memorandumában a szlovák-magyar viszony megromlását emlegeti Egyeztetések helyett vádaskodás Fehér Miklós (Somogyi Tibor felvétele) Nyitra/Komárom. Nyitra megye idei évre szóló eredeti költségvetési javaslatát Ján Kovaréík HZDS-es képviselő, a megyei hivatal igazgatója terjesztette elő, amelyhez az MKP-frakció egy, Fehér Miklós alelnök által kidolgozott módosító javaslatot nyújtott be. SZÁZ ILDIKÓ Milan Belica megyefőnök a módosító javaslatban kifogásolt bizonyos dolgokat a költségvetést illetően, amelyeket egy memorandumban foglalt össze, és a megye területén lévő önkormányzatoknak, polgármestereknek címezett. Fehér Miklóst ezért mindenekelőtt a memorandumban foglaltakról kérdeztük, amelyek szorosan érintik a megye 2005. évi költségvetését. Csúsztatásról, félreértésről, sőt politikai célzatosságról, az úgynevezett magyarkártya kijátszásáról van szó. A költségvetési javaslatunkban felajánlottuk, hogy a megye szlovák képviselőivel közösen - konszenzusos alapon, vállalva az esetleges leszavazást is - döntsünk a jövő évi, 375 milliós tőkeberuházásokról és a 100 millió korona tartalékalapban lévő összegek hatékony elosztásáról. A megye most készített először saját költségvetést, komoly felelősségvállalásról van szó, ezért állok értetlenül azelőtt, hogy javaslatunkat a képviselők egy csoportja és az elnök úr visszautasította. Memorandumában a szípvák-ma- gyar nemzeti közelségek közti feszültség szítására utal, holott éppen ők azok, akik nem fogadják él az együttműködésre tett javaslatunkat, nem fogadják el a másik véleményét, és bennünket vádolnak békétlenséggel. Adott a megye idei költségvetése, mely szerint 2,94 milliárd a folyó bevételek, 175 millió korona a tőkejellegű bevételek nagysága. A folyó kiadások összege 2,78 milliárd és a tőkejellegű kiadásoké 357,6 millió korona. A buszközlekedési vállalatok nyitrai és érsekújvári kirendeltségeinek támogatására 113 milliót, a kultúrára 195 millió koronát, az oktatásügy eredeti hatásköreire 108 milliót, átruházott kompetenciákra 1,252 milliárdot szán a megye. Mi ellen emelt kifogásokat Milan Belica? A memorandum teljesen megalapozatlan, zűrzavaros, szakmailag értelmezhetetlen, és ráadásul az egyik állítása cáfolja a másikat. Annak első kitételében az elnök úr azt kifogásolja, hogy a költségvetési javaslatról a törvény által előírt módon nem voltak tájékoztatva a megye lakosai. Ez nagyon kemény kritika - súlyos vétség -, amely az eredeti költségvetési javaslatra vonatkozik, és az elnök, valamint az általa kiválasztott hivatalvezető mulasztása. A második pontban kifogásolja az általam benyújtott módosító javaslat beterjesztési módját, holott törvényből kifolyólag bármelyik képviselő módosító javaslatot tehet anélkül, hogy erről tárgyalna bármelyik bizottsággal. Azt ő is elismeri, hogy javaslatomat a pénzügyi bizottság megtárgyalta, és annak tagjai - köztük a szlovák fél is - támogatta. A harmadik pontot illetően az alelnök úr kifogásolja, hogy a kulturális intézményeket rövid időn belül átsoroltuk a járulékos szervezetek közül a költségvetésiek közé. Ezt a megoldást más programpont keretében tárgyaltuk, és az elnök úr nem kifogásolta. A határozatot aláírta, vagyis egyetértett vele. Január elsejétől az új törvény kimondja, hogy két év után a veszteséges járulékos szervezeteket meg kell szüntetni, ami formailag a komáromi Jókai Sznház és a nyitrai Andrej Bagar Színház megszűnéséhez vezetne. Járulékos szervezetként nem képezik bevételeik a költségvetésük részét, viszont a költségvetési javaslatban az áll, hogy ezt a bevételt visszakapják. Amit meg lehet tenni az intézményekkel szemben, megtettük. A Bagar Színház 36,7, a Jókai Színház 22,8 millió koronát kap a költségvetésből, amihez a tervezett bevételt - az első esetben 29,69, a másik színháznál 11, 39 millió korona - is visszakapják. Vannak-e változások tavalyhoz viszonyítva a megyei fenntartású szociális intézmények támogatása terén? Csupán annyi, hogy a törvény által előirányzott változásokat beépítettük azokra, a megyében található intézményekre vonatkozóan, amelyeknek mi vagyunk az alapítói. A megyei MKP- frakción belül komoly téma volt, hogy más intézményeknek a hálózatba történő bevonásakor újabb egyeztetést kell folytami. A Milan Belica által fogalmazott memorandum 4. és 5. pontja az adókból és más bevételekből származó tétel növekedését nehezményezi. Ha ezt a bevételt nem növeljük, a következő pontban hogyan kérheti számon a kiadások növelését? A Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalat megyén belül található kirendeltségei február elsejével néhány száz embert érintő elbocsátásokra figyelmeztetettek. Ön is tárgyalt a képviselőikkel, és megegyezés született arról, hogy januárban nem kerül sor elbocsátásokra; ezt a hónapot a kormány által folyósított több mint húszmillió korona támogatásnak köszönhetően vészelik át. Belica ugyanakkor kifogásolja a tömegközlekedés finanszírozását illető tételt is... Az autóbusz-közlekedési vállalattal kapcsolatban el kell mondani: az eredeti javaslat alapján 113 milliót különítenénk el, az elnök úr - három tárgyalást követően - beterjesztett egy javaslatot, mely szerint a vállalat problémáit oldja meg az állam. Az a paradox helyzet állt elő, hogy a memorandum megsemmisítő kritikával illeti a költségvetés azon részét, amelyet nem is módosítottam, és amelyet teljes bizalommal átvettem az elnök és hivatalvezetője javaslatából. Paradox módon pontosan ezt a részt jelöli meg a megyefőnök a szlovák-magyar viszony romlásának okaként. De hiszen ez az ő javaslatuk! Az érsekújvári és nyitrai üzemeltető számára a megye javaslata elfogadhatatlan, ők 178 milliót igényelnek. A közlekedési bizottság képvielői a költségvetésben foglaltakkal kapcsolatban kifejtették, a megye által meghatározott összeg nem lesz elegendő. Az általam benyújtott javaslat gondol erre a tételre - az útkarbantartásra előirányzott 142 millió koronán felül a 100 millió korona költségvetési tartalékkal elsősorban ezt a területet, vagy a buszközlekedési vállalatokat kívánjuk támogatni. Én nem akarom eldönteni, hogy a Nagytapolcsányi járásban miként közlekedjenek a buszok, döntsék el ők. Amikor közös vitára bocsátom a kérdést, vádaskodással válaszolnak. Ugyanez vonatkozik a 375 milliós tőkeberuházási tételre is, amely a hivatal által beterjesztett 130 millióhoz képest növekedést jelent. Abból indultunk ki, hogy nem egy stagnálásra, meghalásra ítélt költség- vetést akarunk létrehozni, hanem megemeljük a tőkeberuházások tételét, hogy egyes régiókon belül szülessenek döntések arról, hol, mire van szükségük. Ezt kifogásolják és utasítják vissza. A hivatalvezető és az általam beterjesztett költségvetés között éppen ez a 400 millió korona jelenti a nagyobb eltérést, amit egyeztetéssel a megyén belül élők javára szeretnénk elosztani - oktatásügyi és kulturális intézmények, nyugdíjas- és gyermekotthonok, szociális intézmények támogatására és ezek tőkeberuházásaira. Tavaly a megyei könyvtárakba, múzeumokba, képtárakba - a határon átnyúló együttműködésnek köszönhetően - friss vér áramlott. Felpezsdült a régióbeli kulturális élet a megyei fenntartású Érsekújvári Regionális Művelődési Központban is. Miként alakul idén a kultúra pénzelése? Konkrétan a Komárom-Eszter- gom megyével folytatott együttműködésre 600 ezer, a Veszprém megyével folyó együttműködésre pedig 400 ezer koronát hagytunk jóvá. A múzeumok, a könyvtárak és a művelődési központok szaktevékenységének támogatására egyaránt 2-2 millió korona többlettámogatást osztunk szét. E célirányos tétellel szeretnénk elérni, hogy ne kelljen más területről elvonni pénzeszközöket a határon átnyúló együttműködés fejlesztése érdekében. Az elmúlt évben nagyon sok közös rendezvény volt, és ennek lesz folytatása. Az egészségügy terén a komáromi és a vágsellyei kórházzal kapcsolatos reformokat újabbak követik, vagy csak követnék? Komáromban a kórházat érintő változásokat akkor kezdtük meg, amikor erre a társadalom még nem volt felkészülve. Sajnálom, hogy ez a folyamat akkora ellenállást váltott ki komáromi és megyei szinten egyaránt. Januártól az egészségbiztosítók fölénye teljes lesz, ebben a közegben az jut előnyhöz, aki felkészültebb és jobb szolgáltatásokat nyújt. Az elnök úr és a megyei szlovák koalíció bizonyos része elégedetlen volt a lévai kórházzal kapcsolatban tervezett változásokkal, holott semmiféle javaslatuk nem volt az ádagban havonta nyolcmillió koronás adósságot felhalmozó intézmény bérbeadásával kapcsolatban. Itt is az a helyzet, ami általában - a szlovák fél semmiféle javaslattal nem áll elő, csak kritizál, és mindenből szlovák-magyar problémát csinál. A lévai és nagytapolcsányi kórház esetében a megye azt a megoldást próbálja alkalmazni, hogy bérlőjük és üzemeltetőjük ne egy nonprofit szervezet legyen. Az összes többi, általunk alapított intézményhez képest a különbség az, hogy míg a többi intézmény a bevételeit tőlünk kapja, az egészségügyi intézmények kivételt képeznek. Tőlünk a tőkeberuházásra szánt összeget kapják, bevételeik 99 százaléka az egészségügyi biztosítóktól származik. „Nem egy stagnálásra, meghalásra ítélt költség- vetést akarunk.” „Az úgynevezett magyarkártya kijátszásáról van szó.” VÁROSAINK KÖLTSÉGVETÉSE Dunaszerdahely A decemberi plénumon elfogadták a 2005-re vonatkozó helyi adókat és illetékeket, az éves költségvetésről a februári képviselő-testületi ülésen tárgyalnak majd. Fekete Ernő, az adó és illetékek alosztályának főnöke lapunknak elmondta, módosításra került sor az ingatlanadó egy részénél, az elszállásolási illetéknél és a szemétadó kiszabásában, és eltörölték a reklám és alkoholilletéket. Az idei évtől többet fizetnek azok, akiknek üresen áll a lakásuk, 3,50-et négyzet- méterenként, az egyéb ház és telekadók nem változtak. „Erre a módosításra azok miatt volt szükség, akik nem jelentik be állandó lakhelyüket, úgymond feketén laknak a lakásokban, és ezzel jelentős kiesést okoznak a bevételekben” - tudtuk meg Fekete Ernőtől. A hotelek és panziók vendégeire vonatkozó elszállásolási díj - amelyet tulajdonképpen a turisták fizetnek - tíz koronáról húsz koronára emelkedett vendégenként egy éjszakára. A szetnételhordási díjat ezentúl napi 1,60 fillérben határozták meg, ez egy főre évi 584 koronát tesz ki, ami harminc koronával több a tavalyinál. Felemelték viszont a bérházakban és lakásokban élőkre vonatkozó szemétadót 130 koronával, mert a kimutatások szerint többet szemetelnek, mint a családi házban lakók, így mostantól mindenki egyformán fizet majd. További változások várhatók még a parkolási rendszerben is, erről azonban a következő plénumon tárgyalnak majd. (jóm) Nagymegyer A költségvetést december 13-án fogadta el a város képviselő-testüle- te. A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt 74 millió korona szerepel, ez egymillióval több a tavalyi büdzsében szereplő összeghez képest. Az állami költségvetésből csaknem negyvenmillió korona vándorolt a város kasszájába, valamivel több mint 17 millió koronát pedig a helyi illetékek és adók tesznek ki. Jelentősebb változtatás a volt rekreációs-turisztikai díjszabást, valamint az elszállásolási kapacitásért járó illetéket érintette, idén mindkettőt az elszállásolási díj helyettesíti. Turistánként 10 koronát kötelesek fizetni a szállásadók, ezzel a változtatással a tavalyi 950 ezer korona helyett kétmillió koronás bevételre tehet szert a város. A kiadások közül az ápolás-idősgondozásra elkülönített összeg kétmillió korona, ami egymillió koronával kevesebb a tavalyinál. Az óvodákra, szabadidőközpontra, iskolakonyhákra és a zeneiskolára változatlanul 15 millió koronát szavaztak meg. Nőtt azonban a kultúrára fordítandó pénz, három és fél millió korona jutott a művelődési központnak, és további nyolcszázezer az egyéb kulturális rendezvényekre, tájékoztatott Dóžik Zsuzsanna, a pénzügyi szakosztály vezetője, (jóm) Somorja Várhatóan január végén fogadják el az idei költségvetést, de a helyi illetékeket és adókat már decemberben megszavazták a képviselők, tudtuk meg Németh Ilonától, a közgazdasági osztályvezetőjétől. Legnagyobb változtatás az ingatlanadókat és az ebadót érintette. Az ún. ipari építkezések esetében, amely a termelő üzemeket érinti, 15 korona helyett 40 koronát kötelesek fizetni négyzetméterenként, vállalkozói célok esetében pedig harmincnyolc helyett negyvenöt koronát. Jóval kisebb mértékben emelkedtek azok a tételek, amelyek a lakosság szélesebb körét érintik, családi házaknál és mezőgazdasági épületeknél 50 fillérrel, hétvégi házaknál és garázsoknál négy koronával emelték a díjszabást. A szántóföld adójánál figyelembe véve a mezőgazdászok véleményezését a tervezett 0,35%- os emelés helyett 0,30% mellett döntöttek a plénumon. Jelentősen növekedett a lakásokban tartott kutyák után fizetendő adó. Egy kutyáért 700 koronát, a következőért már ezret, a harmadikért pedig kétezer koronát kell fizetni. „Ezzel szeretnénk csökkenteni a lakásban tartott ebek számát a városban - indokolta a döntést Németh Illona. - Sajnos kevesen takarítanak a kutyájuk után a köztereken, és nem veszik figyelembe a kutyasétáltatásra kijelölt helyeket sem, ezért volt szükség a pénzügyi megszorításra.” (jóm) Komárom Kiegyenlített költségvetést fogadott el az idei évre a város képviselőtestülete: a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt 548,342 millió korona szerepel. „Az állami büdzsé ismeretében némileg bizonyára módosul a város költségvetése is, de igyekeztünk a minimálváltozat- ból kiindulni. így bízunk abban, hogy ennél még magasabb lesz a bevételünk” - nyilatkozta Bastrnák Tibor polgármester. Folytatódik a megkezdett lakásprogram: tervben van a Szabadság utcai alapiskola épületének bérlakásokká alakítása, valamint a C4-es tömbház felépítése. A város az egyéni lakásépítést építkezési telkek kialakításával támogatja az őrsújfalui városrészben. Ugyancsak idén készül el az osztályozott hulladékgyűjtésre szolgáló gyűjtőudvar, a városi rendőrség kamerarendszerének fejlesztésére pedig újabb egymillió koronát hagyott jóvá a testület. Folytatódik az úthálózat felújítása is; idén az Ispotály és a Nádor utcán a sor. A meglévő játszóterek felújítására és újak építésére kétmillió, a pályázatok előkészítésére, tervezetek írására pedig hatmillió koronát szánnak. A város a tulajdonában lévő telkek közművesítésével kíván befektetőket csalogatni Komáromba. „A napközik, az óvodák és az étkezdék működéséhez továbbra is hozzá kell járulnia a városnak, mivel az állami költségvetésből kapott pénz nem fedezi teljes mértékben a fenntartásukat” - mondta a polgármester. Képviselői indítványra elfogadta a testület egy iskolabusz indítását, amely a megszűnt Szabadság utcai iskolától szállítja majd a diákokat mostani iskoláikba. Két új adófajta bevezetéséről is határozott a testület. (Folytatás a 26. oldalon)
