Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-28 / 22. szám, péntek
Jelenleg Szlovákiában sincs fogyasztói kereslet a génmódosított alapanyagú élelmiszerek iránt GMO az Európai Unióban Megjelent a Jó Gazda februári száma A fátyolfólia alkalmazása a kertészetben Manapság a közvélemény sokat foglalkozik a genetikailag módosított szervezetekkel, azok esetleges élelmiszeripari felhasználásával. Az emberiséget a téma két csoportra osztja: a GMO pártolóira, és ellenzőire. Az utóbbiak inkább az ökotermékeket választják, fogyasztják. CSERES ZOLTÁN A genetikailag módosított vagy génmanipulált élő szervezetben, növényben idegen fajból származó gén beültetésével hoznak létre új, valamilyen tekintetben előnyös tulajdonságokat. A transzgenikus élőlény ezen túlmenően fajidegen örökítőanyagot is hordoz. A génmódosítás tehát sok tekintetben eltér a hagyományos növénynemesítéstől, hiszen e célból teljesen eltérő géneket juttat be az élő növény génállományába. Noha ez a laboratóriumi eljárás ma már gyakori, s nem rendhagyó, alapjában véve a beültetett idegen gének és a befogadó növény közötti kölcsönhatásokról, környezeti és egészségügyi következményekről alkotott tudományos ismeretek még sok tekintetben hiányosak, ezért a GMO heves társadalmi vitákat eredményez mindenütt, így nálunk is. Az első „módosított” haszonnövényt 1983-ban hozták létre, ám nagyüzemi mezőgazdasági termelése csak egy évtizeddel később kezdődött. Pontosabban Kína 1993-ban kezdte meg a vírusellenálló transzgenikus dohány termesztését. A ma is termesztett transzgeni- kus növények az alábbi fő csoportokba sorolhatók:- a herbicidekkel szemben ellenállóvá tett növények (az előállított GMO-növények 70%-a);- rovarkártevőkkel szemben ellenállóvá tett növények (a GMO- növények 22%-a);- mindkét tulajdonsággal rendelkező növények (a GMO-növények 7%-a);- az egyéb tulajdonságokra módosított növények (a GMO-növények 1%-a). A világon eddig mintegy 3 ezer kísérlet eredményeként 30 országban 40 növényfajon hajtottak végre genetikai módosítást valamilyen gazdasági cél érdekében. A transzgenikus haszonállatok esetében nagy hozamú, jó tápanyag-hasznosítású, betegségekkel ellenálló fajták létrehozása a cél. Az állati gén- technológia eddigi legnagyobb eredményeként elsőként 1982-ben növekedési hormont kódoló gént sikerült bevinni az embriókba. A génmanipulált növények termesztése elsősorban az amerikai kontinensen folyik. Itt 1999-ben már mintegy 40 millió hektáron vetettek transzgenikus növényeket. A leggyakrabban termesztett növényfaj a kukorica, szója, gyapot, repce, kisebb mértékben folynak kísérletek a gyomirtó szereket jobban tűrő cukorrépa, burgonya, rizs, lucerna, paradicsom, len és káposztafélék termesztésével is. Az ilyen növények termesztői gyakran érvelnek azzal, hogy a vegyszeres védekezések száma nagyban csökkenthetők, sőt egyes esetekben el is hagyhatók, így éppen a nem kívánatos vegyszerek alkalmazását lehet nagy mértékben csökkenteni és a környezetet kímélni. A GMO-fajták termesztése minden ellenállás dacára jelentősen terjed a fejlett agráripari országokban és a kevésbé fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban is. Az Európai Unióban azonban komoly ellenállás tapasztalható az ilyen növények termesztésével szemben. A GMO- szervezetek termesztését, élelmiszeri felhasználását az EU fogyasztói nagy arányban elutasítják. (Források szerint az EU egyes régióiban az elutasítás akár a 70%-ot is eléri.) A szakemberek, tudósok érvei hatására a fogyasztói magatartás csak nagyon lassan változik, s az értetlenség sokszor inkább közömbösségbe megy át. A fogyasztók óhaját tiszteletben kell tartani. Ezért is árusítják a legtöbb szupermarketben a GMO-t tartalmazó élelmiszereket nem a Képarchívum többi közé vegyítve, hanem a különálló polcokon. Az ökológiailag és hagyományos módon termelők valamint a GMO- növények termelői között is éles törésvonal húzódik meg. Nemrég jelent még az Európai Bizottságnak a genetikaüag módosított növények termesztésére, a hagyományos és ökológiai gazdálkodással kapcsolatos rendelete. Ezen irányelvek alapján kell Szlovákiának is kidolgoznia, megalkotnia saját rendeletét. Ez a jogszabály (Németországhoz vagy Dániához hasonlóan) nálunk is megfelelő védelmet szavatol majd a gazdálkodóknak. Kétségkívül nagy kockázatokat hordoz a genetikailag módosított növények termesztése:- a transzgenikus növények nagy veszélyt jelentenek a faji és a genetikai sokrétűségre (diverzitásra);- nemcsak a kártevők pusztulnak el, „ártatlan” élőlények is áldozatul eshetnek;- egyes esetekben nem csökken, hanem ellenkezőleg, növekszik a vegyszerhasználat. (Az amerikai farmerek például jóval több gyomirtót használnak a herbicidrezisz- tens szója termesztésekor, mert kicsi a kockázata annak, hogy a vegyszer a szóját is károsítja);- a transzgenikus növények átadhatják az idegen gént más fajoknak is. Máris léteznek bizonyítékok arra, hogy a génmanipulált növény virágporával átadta az idegen gént egy vadon élő rokon fajnak. Ennek az új génnek köszönhetően „szelekciós” előnybe kerül, és kiszoríthat más fajokat.- tovább csökken a haszonélőlények genetikai mássága. Mivel rövid távon minden gazdának a gén- manipulált „szuperfajta” termesztése éri meg, több növényfajta kipusztulhat. Mindez az élelmiszerellátás biztonságának csökkenését is maga után vonhatja, nem utolsósorban humán-egészségügyi, gazdasági, társadalmi kockázatokat valamint etikai problémákat is okozva. A génkezelt élelmiszerek fogyasztása allergiás megbetegedést is kiválthat. Ilyen volt az Amerikában egy nagy mértékű allergiás megbetegedési hullám, amelyet a GMO-s Start Link étkezési kukorica okozott. E okok, valamint a szinte egyöntetű európai fogyasztói elutasítás a magyarázat arra, hogy jelenleg Szlovákiában sincs kereslet a genetikailag módosított növényekből készült élelmiszerek iránt. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó LAPAJÁNLÓ A Jó Gazda februári száma az elsősorban a szabadföldi termesztésben használt, a koraiságot biztosító, aránylag olcsó és bevált eszköz, a fátyolfólia alkalmazási lehetőségeit összefoglaló írással indít. A lap foglalkozik a hazai zöldségtermesztésben kissé háttérbe szorult ágazattal, az ipari paradicsom termesztésével, ismertetve e növény termesztési követelményeit. A közölt fajtakínálat a jelenlegi értékesítési válságban alternatívát jelenthet. A lap ugyancsak részletesen taglalja a sárgarépa, a póréhagyma, a zöldbab és a paprika termesztési feltételeit. A hollandiai zárt rendszerű hőtároló termesztőházak prototípusának bemutatásával a környezetkímélő eljárások alkalmazására hívja fel a figyelmet. E tapasztalat a növekvő energiaárak időszakában a hazai termelők számára is tanulságos lehet. Már a hobbikertészek számára is időszerűvé vált a palántanevelés, a háztáji kertekbe szánt otthon kitenyésztett palánták előállításához a lap e témájú írása nyújt információkat. A növényvédelmi rovatban a tavaszi teendőkre való felkészüléssel valamint a borsó gyomirtásával foglalkozik a lap, a szabadföldi gabonatermesztéssel kapcsolatban pedig a vírusos fertőzés lehetséges veszélyeire hívja fel a termelők figyelmét. Napjainkban kissé háttérbe szorult a szobaliliom, bár nagyanyáink korában még kedvelt cserepes virágnak számított. E növény termesztését ismerteti a lap. A kertépítők rovatban a fűzfák telepítési lehetőségeivel és fajtáival ismerkedhetnek meg az olvasók. Az állattartók a kacsafajták tulajdonságairól és a ketreces báránytartási technológiáról olvashatnak, (sz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 38,447 Lenqvel zloty 9,464 Anqolfont 55,499 Maqyarforint(100) 15,666 Cseh korona 1,275 Svéd korona 4,239 Dán korona 5,166 Szlovén tollár (100) 16,037 Japán ien (100) 28,490 Svájci frank 24,871 Kanadai dollár 23,856 USA-dollár 29,483 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,45-39,45 28,71-30,37 1,25-1,31 15,02-16,32 OTP Bank 37,43-39,39 28,70-30,29 1,24-1,30 15,08-16,24 Postabank 37,30-39,60 28,12-30,84 1,25-1,31 13,87-17,47 Szí. Takarékpénztár 37,39-39,39 28,71-30,25 1,24-1,30 15,03-16,27 Tatra banka 37,30-39,60 28,12-30,84 1,25-1,31 13,87-17,47 UniBanka 37,42-39,34 28,67-30,17 1,23-1,31 14,95-13,87 Általános Hitelbank 37,41-39,41 28,72-30,25 1,24-1,31 14,80-16,52 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony január 26-án 10 Sk/kg Komárom január 26-án 10-12 Sk/kg Rimaszombat január 26-án 12 Sk/kg Zseliz január 18-án 10 Sk/kg Losonc január 27-én 15 Sk/kg Szepsi január 26-án 8-10 Sk/kg Kassa január 26-án 8 Sk/kg petrezselyem 30 Sk/kg 22-26 Sk/kg 25 Sk/kg 30 Sk/kg 26-29 Sk/kg 17-29 Sk/kg 19 Sk/kg burgonya 10 Sk/kg 10 Sk/kg 6-7 Sk/kg 8 Sk/kg 8 Sk/kg 4-7 Sk/kg 8 Sk/kg tojás 3,20 Sk/db 2,50-3,50 Sk/db 2 Sk/db 3 Sk/db 2,30-2,50 Sk/db 2,40-3 Sk/db 2,20-2,70 Sk/db zeller 15 Sk/kg 8 Sk/db 30 Sk/kg 8-12 Sk/db 25 Sk/kg 17-25 Sk/kg 16 Sk/kg méz 150-160 Sk/kg 100-140 Sk/kg 120-140 Sk/kg 120 Sk/kg mmbhmmmmmhmií 110-140 Sk/kg X zöldpaprika X X X X 90-115 Sk/kg 110 Sk/kg X paradicsom X X X X 55-85 Sk/kg 76 Sk/kg X vöröshagyma 12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8 Sk/kg 10 Sk/kg 10-22 Sk/kg 4-10 Sk/kg 8 Sk/kg fokhagyma 60 Sk/kg 3 Sk/db 60 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg 50-65 Sk/kg 50 Sk/kg káposzta (vörös) 5(10)Sk/kg 6-7 Sk/kg 6 Sk/kg 5 Sk/kg 5 Sk/kg 2-7 Sk/kg 6 Sk/kg mák 80 Sk/kg 120 Sk/kg 70 Sk/kg 80 Sk/kg X 85 Sk/kg X karalábé 15-20 Sk/kg 3-6 Sk/db 15 Sk/kg X 15 Sk/kg 10-13 Sk/kg 8 Sk/kg kel 30 Sk/kg 12-15 Sk/kg 12 Sk/kg 7 Sk/db 15 Sk/kg 10-15 Sk/kg X alma 16 Sk/kg 16-20 Sk/kg 10-15 Sk/kg 10-14 Sk/kg 15-30 Sk/kg 10-20 Sk/kg 12 Sk/kg
