Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-28 / 22. szám, péntek
Kertészkedő 18 ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 28. Időszerű tanácsok biokertészeknek: a gazdag talajélet a sikeres vegyszer nélküli gyümölcs- és zöldségtermesztés legfontosabb feltétele Már télen készítsük el az idei termesztési tervet A vegyi anyagok nélküli zöldségtermesztést külföldi szerzők könyveinek alapos áttanulmányozása után kezdtem. Az ott leírtakat saját lehetőségeim szerint módosítottam. így sikerült minden évben 100 négyzetméteren elegendő zöldséget és burgonyát termesztenem hattagú családom részére. KÖTELES GÁBOR Termesztési módszerem lényege a következő: A zöldségtermesztést ágyasok helyett hosszú sorokban végzem; biokomposztot használok; a vegyes kultúrás termesztésben kihasználom a növények egymásra gyakorolt kedvező hatását; a vegetáció kezdetén és végén a sorközökben árnyékoló növényeket ültetek, a nyáron a sorokat takarom. A sorok jelölése Munkámat a következőképpen végzem: Még a tél folyamán elkészítem a termesztési terv vázlatát az egyes sorokban. Háromféle sorokat alakítok ki. Az „A” sorokba olyan növények termesztését tervezem, amelyek vegetációs ideje viszonylag hosszú. Ezeket a kertben hosszabb karóval jelölöm. A „B” sorokat rövidebb karóval jelölöm, ezekben olyan növényeket termesztek, melyből az év folyamán két termés is betakarítható. A „C” sorokat a kertben rövid bottal jelölöm, bennük olyan növényeket termesztek, amelyek egy éven belül három termést is adnak. Az egyes sorok a következő sorrendben váltakoznak: A, C, B, C, A, C, B, C, A... Tavasszal a talajfelszín száradása után az időjárástól függően 50 cm távolságra kijelölöm az egyes sorokat. Minden sorköz közepére spenótot vetek. Az egyes sorokba a növényeket fokozatosan vetem, illetve ültetem a hőmérséklet és a növény agrotechnikai igényének függvényében. Vetés és ültetés közben mindig gondolok az utóvete- ményre is, és a távolságot úgy választom, hogy ha az elővetemény betakarítása késik, be lehessen tartani a főnövény vagy utónövény ültetésének agrotechnikai idejét közéültetéssel. Mindenütt biokomposzt Nagy jelentősége van a biokom- posztnak. Ezt egyrészt úgy alkalmazom, hogy vetés előtt kiszóróm a tervezett sor helyére, ezt sekélyen bedolgozom a földbe, majd azután készítem el a növény agrotechnikai igényei szerinti megfelelő mély árkot, melyekbe a magot elvetem. A palántákat rendszerint biokomposzt és föld keverékével töltött tégelyekbe tűzdelve nevelem, majd kiültetéskor minden gödörbe az ültető lapátkával egy maréknyi biokomposztot teszek. Hasonlóan járok el a burgonya ültetésénél is, csak ott az előcsíráztatott burgonyagumót az ültető gödör alján két-három lapátka biokomposzttal takarom be. A talaj felületére is szórok biokomposztot. A palánták foganása után olyan tápanyagigényes növényeknél, mint a paprika, paradicsom, uborka stb., a komposztot a növény tövéhez és a feltételezett gyökérrel átszőtt területre szóróm. Nyáron gondoskodom a sorközök takarásáról. Talajtakarásra spenót, fűkaszálók A sorközök takarásának alapját az a spenót képezi, melyet elsőként vetettem. A spenót a kikelés után a többi növényeknek megfelelő mikroklímát segít kialakítani azáltal, hogy árnyékolja a sorközöket, míg a többi növény kikelése után megerősödik. Ezáltal gátolja a talaj vízveszteségét, kedvezően hatva a talajlakók életére. Mivel a spenótnak csak a kis részét fogyasztjuk el ebben az időszakban, a növényeket éles kapával közvetlenül a talajszint alatt kivágom. De nem távolítom el a sorból, hanem ellenkezőleg talajtakaróként hasznosítom. A nyár folyamán a talajtakarásra kaszált füvet és növényi maradványokat használok. A sorközök takarásának jelentőségét abban látom, hogy gátolja a talaj vízkészletének elpárolgását, a fű és egyéb növényi A zellert a káposztafélék termesztésére kijelölt sorokba ültessük. A Gertrud Frank féle vegyeskert terve maradványok gyorsabban lebom- lanak, jelentős mértékben serkentve a talajlakók életfolyamatait. A gazdag talajélet pedig alapvető feltétele a vegyszer nélküli zöldségtermesztésnek. Ősszel mustárt vetek A növényeket már a tervezéskor igyekszem megválasztani, hogy alapvető tulajdonságaik révén egymást kölcsönösen serkentsék és védjék. A szakirodalom és tapasztalataim alapján a hónapos retek közé palántáit saláta például gátolja a káposztabolha elszaporodását, a zeller illata pedig zavarja a káposztalepkét a peterakásnál. Ezért tanácsos a zellert a káposztafélék termesztésére kijelölt sorokba ültetni köztesként. A karalábé, karfiol kedvezően hat a paradicsom termesztésre, ezért előveteményként és a szomszédos sorokban javasolt termesztésük. Szeptember 15-e után a megürült sorokra még hónapos retket sem tartok érdemesnek vetni, de hogy az „élet” tovább folytatódjon, ezekre a sorrészekre és sorközökre mustármagot szórók. A mustár a fagybeálltáig 5-15 cm növényekké fejlődik. Az erős fagy hatására eldől, tavasszal viszont kiváló táplálékot nyújt a talajlakó élőlényeknek, főleg a földigilisztáknak. A vetésterv elkészítésénél mindig igyekszem felhasználni a saját és az olvasással szerzett tapasztalatokat. Úgy érzem, hogy teljesen ideális vetéstervet még nem sikerült összeállítani, mert mindig figyelembe kell venni a család szükségleteit és a lehetőségeket. Példaként a 2004. évre készített vetési tervemet tüntetem fel (lásd a táblázatot). A szerző a szepsi mezőgazda- sági középiskola nyugalmazott szaktanára Sor Elővetemény, köztesnövény + utóvetemény. A Hónapos retek, salátapaprika, fodros kel C Magról vetett hagyma, saláta + borsó/korai B Petrezselyem, saláta + hónapos retek, saláta C Korai sárgarépa, saláta + téli káposzta, zeller A Korai karalábé + uborka, kapor C hagyma (dughagyma) + karalábé, zeller B. Korai burgonya + téli káposzta C Korai kel + sárgarépa A Korai karalábé + paradicsom, fekete retek C Karfiol, zeller + karotka B Korai kel + padlizsán, paprika C Karalábé, zeller, bimbóskel, cékla A Burgonya + zöldbab C Zöldborsó + vöröskáposzta, zeller B Karfiol, zeller + kínai káposzta C Karotka, saláta + endívia, retek Talajtakarási módszerek a zöldség- és gyümölcstermesztésben Tanácsok arról, miként készíthető jó minőségű trágyaföld Fűrészpor és fenyőkéreg Trágyaföld vagy trágyalé? RACSKÓ JÓZSEF A fűrészpor szintén kiváló hatású, könnyen kezelhető, s nem tartalmaz gyommagvakat. Takarás gyanánt inkább az alkalikus talajokra ajánlható, mert közömbösíti azok lúgos kémhatását, illetve savanyítja a talajt. Szennyvizek felitatására is előszeretettel használják. A puha fák fűrészpora kitűnő talajtakarója a bogyósoknak. A kemény fák fűrészporát - szaruliszttel vagy szaruforgáccsal kiegészítve - idős, de ifjí- tott almások esetében alkalmazhatjuk sikerrel. A takaróanyagok közül a kukoricacsutka és -szár csak aprított formában, és elsősorban téli takaróanyagként jöhet számításba. Szénben gazdag, ezért a kedvezőtlen pentozán hatás elkerülésére, leterítése előtt szórjunk a talajra nitrogénben gazdag anyagokat is. Gyomirtóval kezelt területről származó kukoricacsutkákat lehetőleg ne használjunk. Tapasztalatok szerint a fenyőtű és a komposztált fenyőkéreg is kitűnő talajtakaró. A lucfenyő tű például növeli a szamóca szárerősségét, gombabetegségekkel szembeni ellenálló képességét, s javítja a termés ízét. Körülbelül 2-3 cm vastagságban jó leteríteni. A komposztált fenyőkéreg továbbá a savanyú talajt kedvelő növények (pl. áfonya) Számára is igen kedvező. A kövek is alkalmasak bizonyos körülmények között a talajtakarás szerepére (úgynevezett kőmulcs). Elsősorban forró éghajlatú, száraz klímájú vidéken, ahol a nyár folyamán friss zöld hulladék nem áll rendelkezésre. Ilyen helyen kőlapocskákkal fedik a talajt, s ez szintén jól megőrzi a nedvességet. Nem áll azonban mindig e sokféle takaróanyag rendelkezésünkre, gyakran nagyon is egyoldalú a mules összetétele. Ilyenkor különösen célszerű a takaróanyagot bizonyos adalékokkal - kőliszttel, bentonitliszttel (koral- lalgamésszel) vagy komposzts- tarterrel - finoman beszórni. A kőzúzalék sok fontos nyomelemet tartalmaz. A bentonint speciális hatásmechanizmusával megköti a felszabaduló tápanyagokat (ionkicserélő képesség). A tengerfenékről származó koral- lalgamész a biológiailag megkötött mészen kívül számos hatóanyagot és nyomelemet tartalmaz, bár ez térségünkben többnyire nehezen beszerezhető. A komposztstarter-adalékok hatására pedig a mules hamarabb elkorhad és még tápdúsabbá válik. SZÉKELYNÉ BOGNÁR ESZTER Nemcsak a marhatrágya, hanem komposztálva más állatfajok trágyája is értékes szerves trágya. Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sikerült nagyobb mennyiségű istállótrágyát szereznünk, akkor készíthetünk trágyaföldet. A komposztprizmát úgy alakítsuk ki, hogy a 20 cm vastag istállótrágya rétegre, váltakozva vékony földréteget terítünk. Ha a trágya sok szalmát tartalmazott, laza és száraz, a komposztprizmát meg kell nedvesítenünk. Óvatosan öntözzük meg, ne csöpögjön a halom a víztő, de jó nedves legyen. Ha a komposztprizma túl laza, tapossuk meg. Három hónap elteltével forgassuk át a trágyaföldet. További három-négy hónap múltán érett trágyaföldet kapunk, amelyet a tápanyagigényes növények alá juttathatunk ki. Ha csak kis mennyiségű istállótrágyával rendelkezünk, használhatjuk a hagyományos komposzt gazdagítására vagy készíthetünk belőle trágyalevet. Magas tápanyagtartalma miatt a juhtrá- gya felel meg legjobban az utóbbi célra, de használhatunk marha-, sertés-, ló- és kecsketrágyát is. Fél zsák juhtrágyával egy közepes kertet egész éven át trágya- levezhetünk. A trágyalékészítés- hez szükségünk lesz egy műanyag hordóra és egy jutazsákra. A hordót megtöltjük vízzel. A jutazsákot megtöltjük fél zsák istállótrágyával, és erősen bekötjük a száját. Majd a kötélből hurkot készítünk és a hurokba egy lécét bujtatunk. A lécét keresztbe fektetjük a hordón úgy, hogy a zsák a vízbe merüljön. A víz két hét múlva sötétbarna színűvé válik. Ekkor vegyük ki a zsákot és fedjük le a hordót. Az így készített trágyalé természetesen nem helyettesíti az alaptrágyázást, de tápanyagigényes növények táplálására a tenyé- szidőszakban, illetve hiánytünetek gyors kezelésére kiválóan alkalmas. Kijuttatásánál a készítményt hígítani kell. A trágyalevet mindig eső vagy öntözés után használjuk, mert száraz talajra kijuttatva károsítja a gyökereket. Cserepes szobanövényeinknek is adhatunk az így elkészített trágyáiéból hígítva, de csak tavasszal, vagy nyáron. Ha beköszönt a késő őszi, téli fényszegény időszak, hagyjuk abba a tárgyel- vezést, mert ellenkező esetben a növények halvány, laza szövetű, felnyurgult hajtásokat hoznak, amelyek a tél során elfagyhatnak. (A szerző archívumából)
