Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-27 / 21. szám, csütörtök

18 Téma: az állami lakástámogatás ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 27. Kérvényünket a városi hivataloknál nyújthatjuk be Lakóházak építésére összesen 135,5 millió, családi házak építésére pedig 460 millió koronát kölcsönöznek Ne töprengjünk sokáig! ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Állami Lakásfejlesztési Alap már több napja fogadja a magán- személyek, vállalkozók és közsé­gek kérvényeit. Ha idén hozzá szeretnénk jutni a kölcsönhöz, ak­kor érdemes minél előbb benyúj­tanunk a kérvényünket. Az alap vezetése szerint ugyanis a kérvé­nyeket a beérkezésük sorrendjé­ben bírálja el, vagyis aki korábban lép, annak nagyobb az esélye. Kérvényünket a volt járási köz­pontok városi hivatalainál nyújt­hatjuk be, mindig annál, amely­nek a körzetében az építkezés vagy a felújításra kiszemelt ház található. A kérvény benyújtása után a városi hivatalnak 14 napja van arra, hogy elbírálja, megfelel- e a kérvényünk a formai elvárá­soknak. Ha mindent rendben ta­lálnak, akkor a kérvényt elküldik a lakásfejlesztési alapnak. A tör­vény ez utóbbi számára is ponto­san megszabja, hogy tnennyi ideje van a kérvényünk elbírálására. Az alapnak a benyújtást követő há­rom hónapon belül kell eldönte­nie kérvényünk jogosságát. Ha mindent rendben talál, akkor to­vábbi harminc napja van arra, hogy megkösse a kérvényezővel a szerződést. Minden szerződésben meghatá­rozzák azt is, hogy mikor (a szám­lanyitást követő három hónapon belül) kell elkezdenünk a hitel visszafizetését. Az alap minden si­keres kérvényezőnek saját számlát nyit a bankban, amelyről a hitelt meríthetjük, később pedig erre fi­zethetjük vissza a felvett pénzt. Ha azonban az alap elfogadja a hitelt, ez még nem jelenti azt, hogy azonnal hozzájutunk a pénzhez. A társaságoknak fel kell keresniük a megyei építésügyi hi­vatalt, amely a benyújtott szám­lák alapján dönt a pénz megadá­sáról. Minden számláról másola­tot kell készítenünk, hogy be­nyújthassuk a hivatalnak. A ma­gánszemélyeknek ugyanakkor a korábbiakhoz képest már nem kell a megyei hivatalokhoz fordul­niuk. A számlák ellenőrzését ese­tükben a volt járási központok vá­rosi hivatalai végzik, (mi) Mennyit kell keresnünk az ÁLA-hitelhez? Háztartás Min. bevétel Max. bevétel Egytagú 5954 16 030 Kéttagú (Msz.+l gyermek) 8658 23 310 Háromtagú (Msz.+Msz.) 10114 27 230 Háromtagú (Msz.+2gyermek) 11 362 30 590 Háromtagú (Msz.+Msz.+1 gyermek) 12 818 34 510 Négytagú (Msz.+3 gyermek) 14 066 37 870 Négytagú (Msz.+Msz.+2 gyermek) 15 522 41 790 Öttagú (Msz.+Msz.+3 gyermek) 18 226 49 070 Msz. - magánszemély Bevételeink a havi törlesztőrészletek kifizetése után nem lehetnek alacsonyabbak a létminimum 1,3-szorosánál és nem lehetnek magasabbak a létminimum 3,5-szeresénél. (Forrás: ÁLA) Egy lakásra 1,1 millió koronás kölcsönt kérhetünk Községi bérlakások ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) idei költségvetését úgy állí­tották össze, hogy a rendelkezésre álló pénzforrások nagy részét a községi bérlakások építésére fordít­hassák. Idén ennek köszönhetően a fenti célra csaknem 2,8 milliárd ko­ronajut. Újdonságnak számít, hogy míg korábban erre a célra csak a községek kérhettek hitelt, mára ezt a nonprofit szervezetek is megtehe­tik. Egy-egy lakás építésére az ÁLA- tól 1,1 millió koronás kölcsönt kér­hetünk. A hitelt csak 1 százalékos kamattal terhelik, és a visszafizetés határideje 30 év. Az alaptól felvett hitellel a teljes kiadások 70 százalékát fedezhet­jük, a fennmaradó összegre azon­ban az építésügyi tárca dotációját vehetjük igénybe. Ez utóbbit a me­gyei építésügyi hivataloknál kérvé­nyezhetjük. Hogy ezt megkapjuk, ahhoz több feltételnek is eleget kell tennünk. A legfontosabb, hogy a lakást olyan bérlőknek adja ki, akiknek a havi bevételei nem ha­ladták meg a tavaly év végén meg­szabott létminimum háromszoro­sát. Az éves bérleti díjnak el kell ér­nie legalább a ház javítási alapjára fordított költségek 1,5 százalékát. A bérlakásokon kívül az építé­sügyi tárca azonban egyéb célok­ra is nyújt támogatást. Ugyanígy dotációt nyújthat az építkezési te­rület előkészítésére és az infrast­ruktúra kiépítésére. Ez esetben az állami dotáció elérheti a kiadások 70 százalékát. Egy-egy lakás ese­tében a dotáció felső határa 16 ezer korona. Ha a házunkon olyan hibát találunk, amiért az építési technológia okolható, akkor en­nek eltávolítására szintén kérhe­tünk támogatást. A rendszerhibák esetében a kiadások 50 százaléká­ra vehetünk fel dotációt, legfel­jebb azonban 450 koronát négy­zetméterenként. Ez utóbbit a tár­sasházak lakóközösségei kérvé- nyezetik. (mi) Kölcsönt a lakóház hőszigetelésére is felvehetünk (TASR-felvétel) Állami lakástámogatás 2005-ben Akik nagyobb, vagyis 140-160 négyzetméteres alapterületű családi házakat építenek, egymillió koronát kérvényezhetnek (TASR-felvétel) Mit tegyünk, ha lakáshoz vagy házhoz szeretnénk jutni, ám nincs elegendő bevételünk a jelzáloghitel visszafizetéséhez, vagy még nem sikerült elég pénzt megtakarítani vala­melyik lakás-takarékpénz­tárban? Ilyenkor fordulha­tunk az Állami Lakásfej­lesztési Alaphoz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) jó pár napja újra megkezdte a kérvények fogadását. Idén nagy­jából 3,862 milliárd korona áll az alap rendelkezésére, ami csaknem félmilliárd koronával több, mint ta­valy. Ezt a pénzösszeget az alap idén is hét csomagra bontotta, a legtöbb pénzt, csaknem 2,8 milli­árd koronát a bérlakások építésére szeretnének fordítani. Lakóházak építésére idén 135,5 millió, családi házak építésére pedig 460 millió koronát kívánnak kölcsönözni. La­kásvásárlásra 30 milliót, lakóház felújítására pedig 250 millió koro­nát tudnak szétosztani az ér­deklődők között. Ahhoz azonban, hogy a pénzhez valóban hozzájussunk, több felté­telnek is meg kell felelnünk. A leg­fontosabb, hogy háztartásunk tisz­ta bevételei ne haladják meg az előző év létminimumának 3,5-sze- resét. Az alap a jogosultság megáll­apításánál a tavalyi bevételeinket veszi figyelembe. Fontos, hogy a kölcsön törlesztőrészletének visszafizetését követően a háztar­tás bevételei ne csökkenjenek a lét- minimúm 1,3-szorosa alá. Példa­ként egy négytagú, kétgyermekes családot említhetünk: az ő esetük­ben a tőrlesztőrészlet fizetése után a havi bevétel nem csökkenhet 15 522 korona alá. Az összes havi be­vételük ugyanakkor nem haladhat­ja meg a 41 790 koronát, vagyis a kérvényezők köre egy viszonylag szűk bevételi körből kerülhetnek ki. Nem ez azonban az egyetlen fel­tétele a kölcsön odaítélésének. A kérvényezőknek saját forrá­sokból kell biztosítaniuk az ingat­lan beszerzési árának legalább a 20 százalékát. Ez esetben igénybe ve­hetik a család megtakarításait, banki lakáshitelt, de beleszámító­dik ebbe az összegbe a már meg­vett építőanyag is. Az Állami Lakás­fejlesztési Alap tehát a beszerzési ár 80 százalékára nyújt kölcsönt, amiért azonban kezeskednünk is kell. A kérvényezők itt is több le­hetőségből választhatnak. Kezes­kedni lehet két kezessel és ingat­lannal is. Ez utóbbinak az értéke nem lehet kevesebb a felvett hitel 1,5-szeresénél. Ha ezt is teljesítjük, még akkor sem lélegezhetünk fel, hiszen több olyan műszaki részletet is megsza­bott az alap, ami esetleg keresztül­húzhatja a számításainkat. Az egyik legfontosabb, hogy az alap csak olyan lakás építésére vagy vé­telére ad kölcsönt, amelynek az alapterülete nem haladja meg a 80 négyzetmétert. Tavalyhoz képest a megengedett négyzetméterek szá­ma tízzel csökkent, a kérvényt ak­kor ugyanis még 90 négyzetméte­res lakásokra is benyújthattuk. Ha családi házat szeretnénk építeni, a megengedett felső határ 160 négy­zetméter, ebben azonban nincs benne a garázs. Az alapterület több, mint a felének lakóterületnek kell lennie. Az elmúlt évhez képest azonban több kedvező változásra is sor ke­rült. Néhány esetben növelték a kérvényezhető hitel nagyságát. Ilyen például a községi bérlakások esete, az érdeklődők a tavalyi év­hez képest 100 ezer koronával töb­bet, vagyis 1,1 millió koronát kér­hetnek egy lakásra. Ugyanígy azok a családok, amelyek nagyobb csa­ládi házakat építenek, vagyis 140-160 négyzetméteres alapterü­lettel, egymillió koronát kérvé­nyezhetnek. Ez 300 ezer koronával több, mint tavaly. Ez még azonban nem minden, hiszen az felvett hi­telt tíz évvel tovább fizethetik vissza, mint korábban. Csökkentek a kamatok is. Prog­ramtól függően a kamatok nagysá­ga 0,2-1,6 százalékkal lett alacso­nyabb. Idén így az érdeklődők az alaptól 1-3,6 százalékos éves ka­mattal vehetnek fel kölcsönt. A fel­vehető hitelek felső határának nö­velésével azonban nőttek a havi törlesztőrészletek is. Idén így a la­kás vételénél a havi átlagos tör­lesztőrészlet 3500 korona körül mozog. Idén a legnagyobb érdeklődés a családi házak finanszírozása iránt mutatkozik. Ez esetben a felvehető kölcsön felső határa egymillió ko­rona, amit legkésőbb 30 éven belül kell visszafizetnünk. Az éves kamat 2,5 százalékos. A lakások esetében az alap a kész lakások megvételét szorgalmazza, amit alacsonyabb kamatokkal és magasabb hitelnyúj­tással támogat. Kölcsönt vehetünk fel azonban a lakóház felújítására is. Olyan ja­vításokra adnak pénzt, mint a ház hőszigetelése, a közös helyiségek felújítása vagy a statikai hibák el­távolítása. A támogatás nagysága ez esetben négyzetméterenként 8 ezer korona lehet. A kölcsönt 20 éven belül kell visszafizetnünk, az éves kamat pedig 2,7 százalé­kos. (mi) Mire ad hitelt az ÁLA? A hitel tárgya Hitel összesen Lakóház építése 135,5 millió Sk Családi ház építése 460 millió Sk Szociális otthonok építése 10 millió Sk Lakásvásárlás 30 millió Sk Lakóház felújítása 250 millió Sk Községi bérlakások 2 milliárd 770 millió Sk Befektetések lakásszükséglete 200 millió Sk Állami lakásfinanszírozás Többlet az ÁLA-nál Az államháztartási gazdálko­dásról tavaly elvégzett elemzések szerint az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) az idei és az elkövet­kező két évben többlettel zárja a költségvetését. Az ESA 95 mód­szer szerint elvégzett elemzés sze­rint idén az alap idén 3,531, jövőre 3,594, 2007-ben pedig 3,571 mil­liárd koronás hiánnyal zárja a gazdálkodását. Az elemzés szerint az alap bevételei és kiadásai az el­következő években egyaránt nö­vekednek majd. Idén az alap be­vételeinek 4,188 milliárd, jövőre 4,296 milliárd, 2007-ben pedig 4,329 milliárd koronával kellene nőniük. Mindez elsősorban a ka­matoknak és az ügyfelektől befo­lyó egyéb összegeknek köszön­hető. Ezzel párhuzamosan azon­ban egyre alacsonyabb összegre számíthat az alap az államtól, mert az állam az elkövetkező években már az alap növekvő ön­finanszírozására számít, (t, s) Az Állami Lakásfejlesztési Alap támogatásai Mit hiteleznek Felső határ (Sk) Futamidő Magánszemély Eves kamat (%)Havi törlesztés (Sk) Lakásépítés lakóházban 700 000 20 2,5 3709 Családi ház építése 1 000 000 30 2,5 3951 Szociális otthon építése 10 000/m2 20 3,6 X Lakásvásárlás társasházban 1 000 000 30 2,0 3696 Családi házvásárlása 1 000 000 30 2,0 3696 Lakóház felújítása 8000/m2 20 Jogi személyek 2,7 X Lakásépítés lakóházban 700 000 20 2,5 3709 Családi ház építése 1 000 000 30 2,5 3951 Szociális otthon építése 10 000/m2 20 3,6 X Lakóház felújítása 8000/m2 20 Községek 2,7 X Lakásépítés lakóházban 700 000 20 2,5 3709 Családi ház építése 1 000 000 30 2,5 3951 Szociális otthon építése 10 000/m2 20 3,6 X Lakásvásárlás társasházban 1100 000 30 1,0 3538 Családi ház vásárlása 1 100 000 30 1,0 3538 Bérlakás építése 1100 000 30 1,0 3538 Befektetések lakásszükséglete 1100 000 30 Nonprofit szervezetek 1,0 3538 Bérlakás építése 1100 000 30 1,0 3538 (Forrás: ÁLA)

Next

/
Thumbnails
Contents