Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-27 / 21. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2005. január 27., csütörtök 3. évfolyam 3. szám A Slovnaft januártól megvált vegyészeti intézetétől Megyei kézben működhet ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Slovnaft olajtársaság januártól megvált a Pozsony- Farkastorokban működő középfokú vegyészeti szaktanintézetétől. „Cégünk profiltisztítása során megválunk minden olyan tevékenységtől, ami nem tartozik bele a fő feladatkörünkbe”- magyarázta a lépést Vratko Kaššovic, a Slovnaft vezér- igazgatója. Szerencsére a több évtizedes múltra visszatekintő, kitűnő állapotban lévő és jól felszerelt iskola nem kerül a bezárás sorsára, mivel a Pozsonyi Kerületi Önkormányzat átvette a létesítményt. Ľubo Roman megyei elnök szerint szimbolikus áron, 74 koronáért jutottak a szakközépiskolához. A tulajdon átruházása zökkenőmentes volt, ahogy Roman fogalmazott: „Nagyon kedves kompromisszumot kötöttünk.” A kerület legalább 15 évig garantálja a mintegy 240 diákot oktató iskola további működését, a Slovnaft pedig azt vállalta, hogy évente legkevesebb 20 végzős diáknak ad munkát. Ľubo Roman szerint a kerület két húzóágazata az autó- és vegyipar, ezért az ezeknek az iparágaknak „szállító” iskolákat fel kell karolni. Egyébként az általános diákhiány már a középiskolákban is érződik, ezért középtávon a kerületben legalább 4 vagy 5 szakintézet összevonásával kell számolni, (shz) Ausztria nem biztosít egyenlő esélyeket Osztrák egyetemi pánik ISMERTETÉS Ellentétes az EU-joggal az az ausztriai előírás, hogy egyetemein csak az a külföldi diák tanulhat, aki saját hazájában is elnyerte a felvétel jogát - hangzik a luxemburgi EU-bíróság döntése. Az osztrák diákokat nem sújtja ilyen korlátozás, vagyis Ausztria nem biztosít egyenlő esélyeket az Európai Unió más országaiból érkezőknek. Ausztria már a brüsszeli bizottság vádemelésekor azzal védekezett, hogy e korlátozás nélkül egyetemeit el- özönlenék az odahaza fel nem vett diákok. Ausztria egyetemein mintegy 200 ezren tanulnak, 17 százalékuk külföldi, néhány szakon elviselhetetlen a zsúfoltság. Bár a néhány éve bevezetett tandíjat új EU- tagállamként az idei tanévtől a külföldi hallgatóknak is fizetniük kell, nem vállalhatnak a régi tagországbeliekhez hasonló feltételekkel diákmunkát, mert a munkaerőpiac korlátozására elrendelt hétéves átmenet rájuk is vonatkozik, (nol) Nem egyenlőek az esélyek Ausztiában (Horváth Árpád felvétele) Harvardi egyetemistát perelt az Apple Üzleti titkot sértett INDEX.HU A thinksecret.com oldalon már december közepén, azaz jóval a hivatalos bejelentés előtt olvasni lehetett az Apple Computer ötszáz dolláros számítógépéről és a memóriakártyás iPod zenelejátszóról. Az Apple szerint a oldal üzemeltetője - a Harvard Egyetem tizenkilenc éves hallgatója, Nicholas M. Ciarelli - üzleti titkot sértett az információk nyilvánosságra hozásával, és január elején pert indított ellene. A fiatalember szerint az alkotmány szerint joga volt közzé tenni a szokványos újságírói módszerekkel begyűjtött ádatokat. Ciarelli rajongói oldala egyébként kimondottan az Apple termékeivel foglalkozik. Kiválóan fejlődik a fiatalok toleranciaszintje Bridzsórák felsőfokon ma.hu A zágrábi Gépészeti Egyetem is csatlakozott ahhoz a már nem is olyan új áramlathoz, mely szerint felvehető tantárgyként bridzsórát is be lehet építeni az órarendbe. A szlavóniai iskolákban már két évvel ezelőtt is lehetséges volt tantárgyként elsajátítani az ismert kártyajátékot, és a példát hamarosan a tengerparti egyetemek is követték. A tanszékvezetők szerint ebben a játékban kiválóan fejlődik a fiatalok toleranciaszintje, a társasági szellem, a kommunikáció, intelligencia, analizáló képesség és a logika. A horvát bridzsmozgalom azonban nem úttörő ezen a területen, mivel Franciaországban már Bridzs Tanszék is működik, Lengyelországban, pedig egyes iskolákban kötelező tantárgyként ismert. A legtöbb gyermek akár „magától” is megtanulna olvasni, hiszen rettenetesen izgatja őt a betűk világa Óvjuk meg a kudarcoktól! Ezekben a hetekben várják a gyerekek szüleit az iskolák, hogy beírassák a hat-, hétéves csemetéiket az első osztályba. Most következő cikkünkben az iskola- választáshoz próbálunk némi támpontot nyújtani. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az iskolák egy részében a megszokottól eltérő pedagógiai módszer szerint folyik az oktatás. Ez vonatkozhat csak a kicsik olvasástanulására, vagy az egész oktatási rendszerre. Az olvasás-írás tanításának irányelveit minden pedagógiai rendszer meghatározza. Jó, ha erről tájékozódunk a beíratás előtt, mert meghatározó lehet a gyermek további pályafutásában. A legtöbb gyermek akár „magától” is (a felnőtteket kérdezgetve vagy az idősebb testvért figyelve) megtanulna olvasni, hiszen rettenetesen izgatja őt a betűk világa. Sok szülő meglepődve veszi tudomásul, hogy nagycsoportos csemetéje szorgalmasan silabizálja az utcán a reklámfeliratokat (amelyek nagy része csalódást okoz szegénynek, hiszen semmi értelme). Ezek a gyerekek egy-egy betűt sokáig kóstolgatnak, nagy mozdulatokkal a levegőbe vagy faággal a porba írják, megszemélyesítik, eljátsszák őket. Hasonló folyamat ment végbe nagyanyáink korában, amikor verssel, palatáblával, hangoztatással, játékos mozgással tanultak a gyerekek írni, olvasni. Ma a legtöbb intézményben úgy gondolják, hogy erre nincs idő. Az „erős” iskola kisdiákjai november végére olvasnak, írnak. Fontos tudni, hogy ebben az életkorban a fejlődés szempontjából néhány hónap is jelentős szerepet játszik Rossz eredményt tudnak csak felmutatni gadóóráin a rossz jegyek miatt rémült szülőkkel találkoznak. Ennek ellenére sok szülőnél tapasztalunk olyan tendenciát, hogy amüyen korán csak lehet, iskolába adja gyermekét. Némelyikük maga is érzi, hogy csemetéje még nem készült fel az intézményes tanulásra, de sajnálja az „elvesztett” évet. Ezek a szülők becsapják magukat, és kedvetlenül folytatott tanulás gyakori következménye az osztályismédés, az iskolaváltás és ezek néha nem egy, de több év veszteséget is jelentenek. A „tudós” pszichológusok véleménye a következő: javasolják, hogy minden gyermek legkorábban 6-7 éves korában kezdje el az iskolát, de még jobb a 6-9 éves kor. Az óvodában az utolsó időszakban főleg szociálpedagógusoknak kellene foglalkozniuk a gyermekekkel, mint a jelenlegi előkészítő osztályokban. Hogy minden gyerek a neki megfelelő időben kezdhesse a tanulást, ahhoz valóban egy éven belül kétszer kellene beiskolázni. Szervezés kérdése, hogy az optimális idő kivárása ne csupán „parkoltatás” legyen. Az életkornak, érettségnek megfelelő elfoglaltság segíti a gyermek képességeinek kibontakozását. MARKÓ EMIL Már nagyon régen megfigyelték, hogy a 6. életév döntő fordulatot hoz a gyermekek életében. Az iskolai pályafutás egész időtartamára kihatással van a beiskolázás megfelelő időpontja. A legtöbben csak 6-7 éves korukra válnak alkalmassá arra, hogy iskolába járjanak. Akiket hatodik évük betöltése előtt iratnak be, azokkal szinte mindig jóváteheteüen jogtalanság történik. Fontos tudni, hogy ebben az életkorban néhány hónap is fontos szerepet játszik a fejlődés, és mindenekelőtt az iskolaérettség szempontjából, állítják a pszichológusok. Iskolakezdés a testi, szellemi, lelki és szociális kibontakozás szempontjából döntő jelentőségű. Hogy a gyermek örömmel jár-e iskolába, hogy sikeresen veszi-e az akadályokat, hogy személyisége szabadon fejlődik-e tovább, hogy boldog, egészséges önértékelésű társakkal van-e együtt, vagy kedvetlenné, szorongóvá, agresszívvé válik-e, és nem tud beilleszkedni a közösségbe. Mindezért, és még sok egyébért is, nagyrészt az iskolakezdés megválasztásának helytelen időpontja felelős. A továbbtanulás az általános iskolai eredmények függvénye, és nem a tényleges intellektuális adottságok határozzák meg. A hatéves gyermeknek általában még nagyon csapongó a képzeletvilága, játékosak, fantáziájuk szabadon szárnyal, a valóságot szeretik maguk megismerni, korlátok és irányítás nélkül. Ha egyáltalán érdekli őket az iskola, az azért van, mert újdonság. Mihelyt közelebbről megismerik, inkább már szabadulni szeretnének tőle. Nehéz nekik az iskolai fegyelemhez alkalmazkodni. Ha egy gyereket iskolába küldenek, mert ez hivatalos előírás - noha a gyermek még éreden erre -, az a tapasztalat, hogy igen nagy valószínűséggel gyenge tanuló, osztály- ismédő lesz belőle. Az elsőben tamto pedagógusok tudják igazán, hogy milyen sok az iskolára éretlen tanuló. Éppen a jó vagy kiemelkedő fiatalokat nyomorítja meg az érettség és a követelmények közötti differencia. Ők szenvedik meg leginkább, hogy képességeiknek meg nem felelő gyenge osztályzatokat, rossz tanulmányi eredményt tudnak csak felmutatni. A tanárok foAz életkornak, érettségnek megfelelő elfoglaltság segíti a gyermek képességeinek kibontakozását (Somogyi Tibor felvétele) itt, Ha a nebuló úgy megy iskolába, hogy már magától megtanult olvasni, talán nem kell olyan nagy figyelmet fordítanunk az olvasástanítási módszer kiválasztására (Somogyi Tibor felvétele) De hogyan? Egyes szerzők szerint ezekben az osztályokban úgyszólván tenyésztik az ál-diszleksziát, diszgráfiát, csúnya a gyerekek írásképe, és valójában nincs örömük az olvasásban. A szinte leggyorsabb „eredményt” elérő szóképes olvasás például már az első napokban elhiteti a gyermekkel, hogy egyes szavakat el tud olvasni. Később ebből sok kalamajka származhat, mert a hasonló képű vagy azonos, de más végződésű szavakat könnyen összekeveri a kisgyerek, a teljesen új vagy idegen szó olvasása is komoly feladat elé állíthatja, mert a hangok ösz- szeolvasása sem megy neki. Mivel nem szótagolnak, nehezen tanul meg elválasztani, a szótövet és a toldalékot elkülöníteni, így összeütközésbe kerülhet a magyar helyesírás szabályaival. Az írás elsajátítása is jelenthet problémát. A hat-hét éves gyerek (főleg a fiúk) keze még anatómiailag éretlen arra, hogy az elsős négyvonalas füzetbe tűhegyes ceruzájával milliméter pontosságú vonalakat ka- nyarítson. Jó, ha a betűelemeket kezdetben nagy méretben vázolhatja a bumfordi postairónnal, és csak fokozatosan kell a sűrű vonalak közé szorítania barátait: a betűket. Néhány tankönyvcsomagban találhatunk vázolólapokat, amelyekben tenyérnyi méretben rajzolják elő a betűelemeket, betűket. Ezek használatakor nagyon kevés gyerek vall kudarcot. Biztos alapok A türelmesen kialakított stabü olvasás, írás a többi tárgy tanulásakor is meghozza gyümölcsét. A számtanban máris itt vannak a szöveges feladatok, és azokat nem lehet csak úgy nagyjából elolvasni. Hamarosan egy-két verset is be kell biflázni, ez sem megy pontos olvasás nélkül. Később azután belép az első idegen nyelv. Mire ide érünk, a helyes olvasásnak automatizálódnia kell, és ez csak biztos alapokon jöhet létre. Ha a nebuló úgy megy iskolába, hogy már magától megtanult olvasni, talán nem kell olyan nagy figyelmet fordítanunk az olvasástanítási módszer kiválasztására. Attól viszont óva intünkk mindenkit, hogy az iskolába lépés előtti vakációban, a gondokat megelőzendő, olvasni tanítsa csemetéjét. Egyrészt: nem biztos, hogy jól csinálja, másrészt ne felejtsük el: a nyár még a gyereké, (cs, he)
