Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-21 / 16. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 21. Kertészkedő - hirdetés 12 Utódaink öröksége legyen az egészséges környezet Termelés műtrágyák nélkül Időszerű tanácsadó a leggyakoribb zöldségféléink - az étkezési paprika és a paradicsom - termesztési igényeiről A gazdag termés érdekében KÖTELES GÁBOR Őseinktől olyan környezetet örököltünk, melyben a növényzet, az állatok és az ember is probléma nélkül élhetett.Az utóbbi években azonban tanúi lehetünk egyes növény- és állatfajok pusztulásának, s annak, hogy az emberiséget különféle ún. civilizációs betegségek fenyegetik. E jelenség egyik meghatározó oka az, hogy az ember - tápláléka termeléséhez - nagyon sok mesterségesen előállított vegyi anyagot használ fel. A biokertészkedők tudják, hogy jó termést érhetnek el műtrágyák és növényvédő szerek nélkül, jóformán az alapiskolai tananyag gyakorlati alkalmazásával. Viszont a legtöbb kertészkedő annak örül, ha növényei dúsan nőnek, színük haragoszöld. Tudják , hogy ezt a talaj bőséges nitrogénellátásával érhetik el. Ezért sok esetben mértéktelen nitrogéntartalmú műtrágyát szórnak kertjükre. A nitrogén- tartalmú műtrágyák nagyon könyÖSSZEFOGLALÓ Január végén kezdjük el a gyümölcsbokrok, gyümölcsfák ritkító metszését. A ritkító metszés megakadályozza a felkopaszodást, levegőssé teszi a bokrot, optimalizálja a fák lombkoronájának méretét és alakját, segíti a gyümölcsképződést, és a hatékonyabb növényvédelmet. Idősebb gyümölcsfák esetében távolítsuk el a sűrű koronanyen oldódnak és kissé csapadékosabb időben is a felszíni valamint a föld alatti vizeket szennyezik. így az ilyen műtrágyával csak a vizek szennyezését érjük el. Nem sokkal szerencsésebb az sem, ha a kedvező csapadékmennyiség lehetővé teszi a nitrogén túlzott felvételét. Ugyanis a zöldség és a gyümölcs is képes a nagymennyiségű nitrogén raktározása. Ilyen termény pedig az ember egészségére káros. A növények optimális nitrogénellátását a biokertészkedők a pillangós növények vetésével oldják meg. Ezek képesek a gyökerükön élő baktériumok segítségével megkötni a levegőben levő nitrogént. így a későbbiekben termesztett növények is hozzájutnak az optimális nitrogénmennyiséghez. A természet és az ember védelme érdekében nagyon fontos volna, ha kertünkben több pillangós növényt - száraz- és zöldbabot, borsót, szóját, díszkertekben lóbabot és más pillangósvirágú növényt termesztenénk. részeket. A fa vázát adó ágakat ne vágjuk le, hanem az ágak sűrűjétől szabaduljunk meg, hogy a napfény minél jobban behatolhasson az ágak közé. A termőkaros orsó típusú fákon egyidejűleg a termőrész fiatalító metszést is végezzük el. Vagyis metsszük le a felkopaszodó, legyengült ágakat. Sövényeken nem végzünk külön ritkító metszést, ez egybeesik az ifjító metszéssel. ( www.kertpont.hu ) Általánosságban elmondható, hogy jelenleg a világ zöldségtermelésének mindössze kisebb részét állítják elő nagytermelők. Az éves zöldségtermés jelentős hányada még mindig a kistermelőktől származik. A termesztett zöldségek több mint ötven százalékát az étkezési paprika és a paradicsom teszik ki. ZUZANA BOLEČKOVÁ, SABINA RUSNÁKOVÁ A mérsékelt éghajlat modern zöldségtermesztésének meghatározó elemét képezik a fóliasátras és az üvegházas termesztési technológiák. Ezen bevált módszerek segítségével a friss zöldség (étkezési paprika, paradicsom, salátauborka, stb.) termesztése az egész év folyamán lehetővé válik, kora tavasztól a nyár végéig. Üvegházba folytonnövő paradicsomot Fóliasátras, üvegházas termesztésre a körülbelül 80-200 centiméteres magasságot elérő folytonnövő paradicsom fajták felelnek meg a leginkább. Az intenzív termesztési körülmények termesztett növény megfelelő páratartalmat, hőmérsékletet és az egész vegetáció alatt jó megvilágítását igényel. Ellenkező esetben a fejlődésben visszamarad, és a terméskötődés is a minimumra korlátozódik. Gyökereztetéskor a levegő optimális nappali hőmérséklete 18-20 fok, az éjjeli hőmérséklet pedig 17-18 fok. A kiültetéstől számítva az első termések megjelenéséig napos időjárás mellett, nappal a legkedvezőbb hőmér- séldet 22-24 fok körüli, míg éjszaka 15-16 fok. A termések fejlődésének időszakában a nappali optimum 24-26 fok, az éjjeli pedig 19-20 fok. E hőmérsékletektől való durva eltérések a termés minőségének és mennyiségének csökkenését okozhatják. 15 fok alatt a növények fejlődése ugyan nem szakad meg, de leáll a virágzás és a terméskötődés folyamata. A virágpor sterillé válik és a virágbimbók fiziológiai differenciálódása eltolódhat akár 13-15 nappal is. A termésérés időszakában, 32 fok feletti hőmérsékletnél a likopén és a karotén képződése leáll, így a termések nem színeződ- nek ki megfelelő ütemben és mértékben, veszítenek piacosságukból. Az igen magas, 35 fok feletti hőmérséklet a virágpor sterilitáshoz vezet. A nővirágok a megter- mékenyülés hiányában lehullnak, ami terméscsökkenést okozhat. Á levegő páratartalmára vonatkozóan a növények fejlődésük folyamán eltérő igényeket mutatnak. Gyökereztetéskor a 70-75 százalékos levegő páratartalom a legkedvezőbb, majd a terméskötődéskor 70 százalékos, a termések fejlődésekor 60-65 százalékos. A levegő magas pára- tartalma megnehezítheti az önmegtermékenyülést, mivel a nedves virágpor nehezebben szabadul fel, ezért terméskötődéskor az üvegházban inkább a szárazabb levegő a kívánatosabb. Ajó fajtamegválasztás (ALAMB- RA Fi, NIKI F., LASSO F,, MÍLI F,) is nagyban hozzájárul termesztésünk sikeréhez. Étkezési paprika Az étkezési paprika fontos vitaminok természetes forrása. Négy-ötször több C vitamint tartalmaz, mint a citrom. A növények botanikus érettségének beálltával a C vitamin mennyisége is tetőződik. A paprika tartalmaz továbbá A és B provitaminokat, U vitamint, ásványi anyagokat, kalciumot; vasat, aminosavakat, tiamínt, riboflavínt, uracilt és niacínt. Fogyasztása segíti az emésztést, és étvágyserkentő hatással is bír. Kapsidiol tartalmának köszönhetően jó kondícióban tartja a szívet, véralvadást gátló hatása pedig fékezi a szív- infarktus, szélütés és a tüdőembólia előfordulását. Az étkezési paprika a termesztés módja szerint csoportosítható szabadföldi termesztésre és hajtatásra alkalmas fajtákra. Jelentős hőigénye és aránylag hosszú vegetációs ideje miatt nagy a víz- és fényigénye. Ezen faktorokat a hajtatásban történő termesztés esetén kellőképpen tudjuk szabályozni. A paprika fóliasátorban vagy üvegházban történő termesztése többletkiadást követel meg a termesztőktől. Ezért is egyre gyakoribb monokultúrás termesztése, ami viszont a termésátlag csökkenését eredményezi. E negatív hatás mérsékelhető évente ismétlődő istállótrágyázással, a beteg növényeknek az utolsó szedés utáni eltávolításával (ezeket nem dolgozzuk be a földbe), műtrágyázással, levéltrágyázással, és lehetőség szerint megfelelő előveteményezéssel (pl. hagyma, retek, stb.). A szlovákiai fajtajegyzék pap- rikafajta-kínálata rendkívül gazdag. Egyformán megtalálhatók benne a hazai és külföldi fajták is. A hazai fogyasztók mégis a hazai fajtákat részesítik előnyben, elsősorban szép formájuk és jó ízük, piacosságuk miatt. Legkeresettebbek a halványzöld és sárga színű termést adó fajták, mint például a LUCA Fi, ESKORT Fi, NOVA, ZELKA F,, KVETA, vagy a ZUZKA. A télen nálunk is megjelentek a sötétzöld, később a botanikus érettség beálltával a sárga, narancssárga színű, többnyire hajtatásban termesztett kaliforniai típusú külföldi fajták (kocka vagy hasáb alakúak) is. Ezek főleg friss fogyasztásra alkalmasak. A szerzők zöldségnemesítők Januári teendők a gyümölcsösben A fák ritkító metszése Ajó fajtamegválasztás is nagyban hozzájárul termesztésünk sikeréhez. Talajtakarásos termesztési módszerek a zöldség- és gyümölcskertészetben A szalma és szerves trágya, mint hatékony talajtakaró eszköz RACSKÓ JÓZSEF Leginkább hagyományosnak tekinthető takaróanyag a szalma, melyet általában a paradicsom-, a szamóca-, a ribiszke-, a köszméte-, a málna-, valamint az almatermesztésben használunk. A szalmatakarás és annak folyamatos fenntartása azonban rendkívül költséges, ezért többnyire csak kiskertekben alkalmazható. A takarásban részesítendő felületek pontos meghatározása csupán a kiültetett zöldségnövények és a fiatal gyümölcsfák gyökérzetének talajban elfoglalt helyzete ismeretében lehetséges. A talajtakarás során arra kell törekedni, hogy a szalmaréteg vastagsága ülepedett állapotban is legalább 10-15 cm legyen. Gyümölcsösben a fák korától, a gyökérzet ki- terjedtségétől és a szalma minőségétől függően fánként 10-25 kilogramm szalmát ajánlatos a törzs körüli talajtakarásra felhasználni. Külföldi tapasztalatok szerint a szalmával való takarás előnyei a következők:- alkalmazása szerényebb vízgazdálkodású, szárazabb területeken is lehetséges;- használata révén elszaporodnak a talajlakó mikro- és makroor- ganizmusok, nő a talaj biológiai aktivitása;- folyamatos lebomlás permanens tápanyagforrást jelent;- kedvezően hat a talaj szerkezetére, élénkíti a talajlégzést;- csökken a sorközművelés igénye;- a csökkentett művelésszám mind az energiatakarékosság, mind a talajvédelem szempontjából figyelemre méltó;- bizonyos kultúrákban kiküszöböli a szedések alatti taposási kárt, a talaj tömörödését;- érezhető módon csökken a gyomosodás. A szalmatakarásnak persze hátrányai is vannak:- az állandóan vékonyodó réteget időnként (1-2 évente) pótolni kell;- a pentozánhatás elkerülésére fokozott N-ellátást kell biztosítani;- egyes agrotechnikai munkálatokat nehezítheti, hiszen a friss szalmán közlekedő erőgépek könnyen megcsúszhatnak, különösen lejtős területen, ezért vagy őszszel végezzük a szalmázást a szüret után, vagy már nedves, úgynevezett „kazal alja” szalmát használjunk;- a gyökérzet magasabban való elhelyezkedése miatt a takarás megszüntetésekor - öntözés nélkül növekedés-visszaesés és termés- csökkenés várható;- fokozódik a rágcsálók (egér, mezei pocok) betelepülése;- alma esetében túlzottan nőhet a káliumfelvétel, amely ronthatja a tárolhatóságot;- szeles időben a szél elhordhatja a növények mellől az odaszórt takarót;- jelentkezik a beszerzés és a szállítás költsége. A hagyományosnak tekinthető szalmás talajtakarás mellett a szerves trágyák alkalmazása is jelentős, bár - hasonlóan a szalmához - inkább kisüzemben jöhet számításba. Ebben az esetben a takaróanyag a tápanyag-utánpótlás szerepét is fokozottabban betölti, hiszen elsősorban a szervestrágya-taka- rásnál jelentős a takaróanyagból kimosódó tápanyagok mennyisége. Ennek következtében a talaj nitráttartalma többszörösére, míg kálium-és foszfortartalma két-há- romszorosára nőhet, s ezt feltétle- nül figyelembe kell venni a táp- anyag-utánpódásnál is. A talaj mikrobiológiai folyamataira és az élőlényekre gyakorolt hatása rendkívül pozitív, hisz istállótrágya-taka- rás alatt csupán fél év után is értékelhetően nagyobb lehet a talaj aerob N-kötő, nitrifikáló és aerob cellulózbontó baktériumpopulációja, de a második év tavaszán már nagyságrendnyi különbségek vannak a mechanikusan művelt facsíkhoz viszonyítva. Almásban végzett kísérletek alapján megállapítható: a szervestrágya-kezelés hatására a talaj nedvességtartalmának alakulása ugyan kedvező, de a gyümölcsök tárolhatósága szempontjából fontos K/Ca arány e kezelés fáinak esetében a legkedvezőtíenebb. A talajtakarás egyik alternatív módja az ültetés után közvedenül végzett úgynevezett árnyékoló trágyázás. A gyümölcsfák törzse körül 0,5-1,0 négyzetméteres terültet takarunk 8-10 cm vastagon szerves trágyával vagy tőzeggel. A takarás következménye a jobb eredés és 10-20 százalékkal nagyobb hajtásnövekedés. Az árnyékoló trágyázást általában egyszer végezzük, nem ismételjük. ZEESEED ÚJDONSÁGOK 2005 ÉTKEZÉSI PAPRIKA • ESKORT FI Jó termőképességű, nagyon korai hibrid.Termesztése hajtatásban fóliában ajánlott. Hosszú, cca 117g sújú hozamot nyújtó, egészséges fajta. Halványzöld, háromszög alakú, sima felületű, fényes, nem csípős ízű, magas C vitamin tartalmú terméseket ad. • MILI FI Korai indetermináns folytonnövő jó termőképességgel bíró hibrid. Hajtatásra és szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmas. Világoszöldből érő, lapított-gömbölyű termései három-négy rekeszűek, gyengén bordázottak a kocsánynál. Jó konzisztenciával rendelkező piros terméseinek íze különösen kellemes, átlagtömegük 115g. Dohánymozaik vírus (Tobacco mosaic virus) elleni toleranciával rendelkezik. • NIKI FI Korai indetermináns folytonnövő jó termőképességgel bíró hibrid. Hajtatásra és szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmas.Világoszöldből érő, gömbölyű termései kettő-három rekeszűek, a kocsánynál zöld gyűrű nélkül. Jó konzisztenciával rendelkező teltpiros színű terméseinek íze különösen kellemes, átlagtömegük 105g. Dohánymozaik vírus (Tobacco mosaic virus) elleni toleranciával rendelkezik. Fajta neve Ezermag tömeg (g) Szemek száma 1 g-ban (darab) Vetés ideje (hónap) Térállás (cm) Tenyészidő hossza (nap) Termesztés módja Termés Szín Alak ESKORT FI ,6 105 - 140 I. - II. 50 x 40 108 hajtatás halvány zöld háromszög MILI FI 3 250-300 I. - IV. 90 x 95 90 hajtatás szabadföld piros Lapítot-gömbölyű, kocsánynál finoman bordázott NIKI FI 3 250-300 I.-1V 90 x 95 90 hajtatás szabadföld teltpiros gömbölyű PARADICSOM BP-5-10391
