Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-19 / 14. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 19. 26 Szülőföldünk A Nagyszombati Kerületi Önkormányzat a magánorvosok „feje fölül” adta el a galántai „öreg kórházat”, ahol egyelőre nem tudni, mit hoz létre az új tulajdonos Tízezer páciens kerülhet bizonytalan helyzetbe Bíró László körzeti elöljáró (balról) és Miroslav Cigánik, a Medicalcoop ügyvezetője egyhangúlag állítják: nem szabadna egy jól működő orvosi szolgáltatást megszüntetni Michal Tószegi: elsőrendű célom gondoskodni a rászoruló nyug­díjasokról (Szőcs Hajnalka felvételei) Galánta. A Nagyszombati Kerületi Önkormányzat kép- viselő-testülete tavalyi utol­só ülésén - miután az MKP képviselői tiltakozásképpen elhagyták a tárgyalótermet - megszavazta a galántai „öreg kórház” néven ismert ingatlan eladását. GAÁL LÁSZLÓ Az ott működő magánorvosok azt állítják, ezzel nemcsak az ő mű­ködésük, hanem tízezer ügyfelük egészségügyi ellátása válik kérdé­sessé. A ingatiant megvásároló Michal Tószegi, a Betömi cég tulaj­donosa azt állítja, a betegeket a új kórházban is el tudják látni, ám ő olyan szolgáltatást - nyugdíjas panziót és hospice-t akar létesíteni, amely már régóta hiányzik Galán- tán. A városban olyan szóbeszéd is szárnyra kapott, hogy a rendelőin­tézetek helyén szálloda épülne... Bíró László: rendeletsértés A jelenleg kilenc magánorvosi rendelőnek és egy gyógyszertárnak helyet adó „öreg kórház” valaha a jelenlegi Szent Lukács Kórház el­fekvő részlegeként működött. Miu­tán az elfekvőt megszüntették, és egy ideig kihasználadanul állt az épület, azt magánorvosok vették bérbe és tíz éve működtetik ott ren­delőiket. Az ingatlan 2004. január elsejével átkerült a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat tulajdoná­ba, az önkormányzat pedig pályá­zatot írt ki annak eladására. Ennek a pályázatnak az eredményéről döntött a megyei képviselő-testület a tavaly december 22-i ülésén. Bíró László, a Galántai Körzeti Hivatal elöljárója és megyei kép­viselő szerint mind a pályázat le­bonyolítása, mind a testületi dön­tés fura körülmények között zaj­lott. „A megyei képviselő-testü­letbe beterjesztettek egy anyagot arról, hogy a me­gye tulajdonában lévő mely ingatlanokat lehet­ne feleslegessé nyilváníta­ni és azután eladni. Ezek között szerepelt az öreg kórház is. A megyei hivatal igaz­gatónőjét, Renáta Zmajkovičovát bízták meg azzal, tegye meg a szükséges jogi lépéseket ahhoz, hogy állást foglalhassunk e témá­ban. Ez azonban nem történt meg, a testület nem nyilvánította feleslegessé és eladhatóvá a kér­déses ingatlanokat, e nélkül írtak ki pályázatot az eladásra, és ezzel a saját megyei általános érvényű rendeletünket szegtük meg” - ál­lítja Bíró László. A megyei képviselő szerint az is furcsa eljárás volt, hogy az áraján­latot - amit a megye által az interneten meghirdetett pályázatra küldhették be az érdeklődők - nem lezárt borítékban kellett beküldeni. Ugyanakkor az arra vonatkozó ajánlatot, hogy a javasolt összeget milyen határidőig hajlandó a vevő kifizetni, lezárt borítékban kellett beküldeni. Ez azért is fura, mert a pályázati kiírás szerint a felajánlott összeg 80 százalékos, a határidő pedig csak 20 százalékos súllyal bírt. Az ingatlan megvásárlására két komoly érdeklődő akadt: az öreg kórházban magánpraxist folytató kilenc orvos és egy gyógyszerész által alapított Medicalcoop Orvosi Szövetkezet, a másüt a betongyár­tással és egyéb kereskedelmi tevé­kenységgel foglalkozó Betömi cég tulajdonosa, Michal Tószegi. A cég- tulajdonos 12 millió koronás vétel­árat ajánlott, az orvosszövetkezet ajánlatában - mivel az árajánlat be­terjesztéséig nem készült el az in­gatlan új hivatalos felbecslése - az állt, hogy a régi árbecslés szerinti 6 millió koronát ajánlják, de - amint az elkészül - hajlandók az új ár­becslésnek megfelelő összeget kifi­zetni. Bíró felettébb érdekesnek tartja, hogy a becsüs épphogy csak a Betömi által ajánlott összeg alatt, 11,9 millió koronában állapította meg az ingatlan árát. „Furcsa, hogy Tószegi úr olyan pontosan eltalálta az összeget, hogy százezerrel ment fölé a becsült árnak - véli a megyei képviselő. - A bizottságban azzal érveltem, hogy ha van itt egy olyan orvosokból álló szövetkezet, akik tíz éve dolgoznak ebben az épület­ben, tízezer regisztrált páciensük van, és havonta több mint hatezer kivizsgálást végeznek, akkor száz­ezer korona nem játszhat szerepet. Nem tudok mást mondani, mint hogy ez az eljárás nem volt eléggé transzparens.” Azt is elmondta, amikor a me­gyei képviselő-testület ülésén az öreg kórház eladását a rendes napi­rendi pontok közé akarták beiktat­ni, azt a közgyűlés elutasította. Vé­gül az ülés végén az egyik képvise­lő javaslatára az „egyéb” vitapon­tok közé mégis beiktatták. „Az er­ről szóló írásos anyag be sem volt terjesztve, csak az ülés közben akarták szétosztani. Mi pedig azt mondtuk, olyan komoly kérdést, mint amüyen a vagyoneladás, sem­miképpen sem lehet ilyen méltat­lan módon megtárgyalni, ezért til­takozásul elhagytuk az üléster­met.” Mivel az MKP a 40 tagú nagy- szombati megyei testületben ki­sebbségben van, az ülésteremben maradt 22 képviselő megszavazta: a galántai ingadant a Betömi cég tulajdonosa veheti meg. Jó szolgáltatás szűnne meg A Poliklinika Galant Medicalcoop Orvosi Szövetkezet (Medicalcoop medicínske družstvo) álláspontját annak két ügyvezetője, Miroslav Cigánik or­topéd szakorvos és Beata Ižófová gyógyszertár-tulajdonos tolmá­csolta. Elmondták, az épületet, az egészségügyi tárca még 1994-ben feleslegessé nyüvánította, azt köve­tően egy bérlő alakíttatta át az épü­letet a rendelőintézetek követelmé­nyeinek, és a jelenleg is itt működő magánorvosoknak adta bérbe. Amikor az első ötéves bérleti szer­ződésük 2000 júliusában lejárt, az eredeti bérlő nem tudott meg­egyezni a tulajdonossal a további feltételekben, az ingatian újra a kórház kezelésébe kerüld és azóta a magánpraxist folytató orvosok közveüenül a Szent Lukács Kórház­nak fizetnek bérletet. Cigánik sze­rint az azóta eltelt 4,5 év alatt mint­egy 3 millió korona bérletet fizettek az épületekért. Amikor lehetőség mutatkozott arra, hogy a megye tu­lajdonában lévő egészségügyi in­tézményeket a városok jelképes egy koronáért megvásárolják, az orvosok a városi önkormányzathoz fordultak, hogy éljen ezzel a lehe­tőséggel. A város kérvényezte is az öreg kórház szimbolikus áron való meg­vételét, ám erre a megyei hivataltól azóta sem kapott választ. „Mivel mindenképpen meg akartuk tarta­ni az itteni szolgáltatásokat, kény­telenek voltunk létrehozni egy or­vosi szövetkezetét, amelyet a Polik­linika Galant Medicalcoop Orvosi Szövetkezet névén jegyeztek be. Ezt követően jogi személyként szó­lítottuk meg a megyei önkormány­zatot, hogy meg szeretnénk vásá­rolni az ingadant” - tájékoztatott Cigánik doktor. „Az akkori törvé­nyek még úgy szóltak, hogy a bér­lőnek elővételi joga lesz - folytatta Beáta Ižófová. - Sajnos, éppen ab­ban az időben került sor a kórház- igazgatók visszahívására, és zajlot­tak az igazgatói posztokra kiírt pá­lyázatok, így nem volt, aki az el­adásról érdemben tárgyaljon ve­lünk.” Beáta Ižófová nehezménye­zi, hogy a megyei képviselők nem vették figyelembe, hogy egy egész­ségügyi létesítmény felszámolásá­hoz járulnak hozzá. „Mert amit itt nyújtunk, közszolgáltatás, ezt nem szabadna úgy elbírálni, mint egy vállalkozást” - érvel. Miroslav Cigánik azt is hozzáteszi: „Ha mi kapnánk meg az ingadant, szava­tolnánk, hogy itt még legalább 15 évig ugyanezt az egészség- ügyi szolgáltatást fogjuk nyújtani. Az egészségügyi miniszter is azt szorgal­mazza, hogy a gyógyítást 80 százalékban nem kór­házi ellátással, hanem am­buláns módon kellene vé­gezni. Mi ezt már most így végez­zük, és ezt akarják likvidálni.” Cigánik doktor nem tagadta, a Szent Lukács Kórház igazgatója fel­ajánlotta a magánorvosoknak, hogy a rendelőiket költöztessék a kórházépület kihasználatlan helyi­ségeibe, csakhogy azok szerinte egyáltalán nem megfelelő helyisé­gek. Ott állítólag laboratóriumok voltak, várótermek nincsenek, és ahhoz, hogy orvosi rendelők mű­ködhessenek, komoly beruházást igénylő átépítésre lenne szükség. Ezt pedig az így is adósságokkal küszködő kórház bizonyára nem tudná vállalni. A fő cél a panzió, de más sem kizárt Hogy valójában mi épülne az öreg kórház helyén, azt a legilleté­kesebbtől, a versenypályázat nyer­tesétől, Michal Tószegitől kérdez­tem. „Még 2003 februárjában be­nyújtottam az igényemet a kórház­nak, hogy szeretném megvásárolni a szóban forgó telket az összes rajta lévő épülettel együtt. Az akkori igazgató ezt azzal utasította el, hogy az ingatlannak a kerületi ön- kormányzat tulajdonába kell át­mennie - tájékoztatott a Betömi cég tulajdonosa. - Most az inter­netről tudtam meg, hogy a megye eladásra kínálja a területet, ennek alapján jelentkeztem a versenypá­lyázatra.” Kérdésemre, mit szeretne a tel­ken építeni, Tószegi úr elmondta: „Idős, a saját családjukon kívüli el­látásra szoruló embereknek szeret­nénk ott ellátást nyújtani erkölcsi és keresztényi hagyományok szel­lemében, hogy teljes értékű életet biztosítsunk nekik.” Ha a megyei elnök aláírja a dön­tést, az ingatian Tószegi és neje tu­lajdonába kerülne. Ők e célra a Szabad Élnem Alapítványt (Na­dácia Smiem Žiť) is létrehozták. A tulajdonos felsorolta, mi min­dent nyújtana a tervezett nyugdí­jas panzió: gondozószolgálat, egészségügyi ellátás, az idős em­berek szellemi és fizikai aktivitását segítő feltételek megteremtése, különféle társadalmi tevékenység­be való bekapcsolódás, rehabilitá­ció, valamint hospice. A panzióban 50 nyugdíjast tudnának elhelyez­ni, és ellátásukat 26 fős személyzet látná el. A még jó egészségben lévő nyugdíjasoknak arra is lehetőséget teremtenének, hogy kiskerteket műveljenek; a kerteket a Betömi cég garasdi (Garasd Galánta egyik városrésze - a szerk.megj.) beton­gyártó üzeme mellett alakítanák ki. Az ott termelt zöldséget az ala­pítvány megvásárolná tőlük, így a lakók még zsebpénzt is kereshet­nének. A panziónak saját konyhája lenne, amit a Betömi cég által Deá- kiban működtetett sertésfarmról látnának el hússal. Lenne itt büfé a látogatók számára, a panzió udva­rára szökőkutat terveznek, vala­mint 30-40 férőhelyes föld alatti garázsokat. Kérdésemre, mire kell 40 föld alatti garázs a gondozásra szoruló nyugdíjasoknak, a tulajdo­nos azzal válaszolt, hogy a gará­zsok a látogatóba érkező hozzátar­tozóknak fognak szolgálni, esetleg- ha lesz egy kis üzlet is a területen- annak a vevői is használhatnák. Arra a kérdésemre, hogy a panzió létesítéséhez nem lenne-e elegen­dő a telek kétharmada, hogy az egyharmadán tovább működhes­senek az orvosi rendelők, Tószegi úr azt válaszolta, ilyen ajánlatról nem tárgyalt vele senki, és ő ilyes­miről nem is gondolkodik, ő a ma­ga terveit szeremé megvalósítani. Azt is megemlítettem, hogy a vá­rosban olyan szóbeszéd járja, hogy a kérdéses területen szállodát akarnak építeni. Erre azt válaszol­ta, egyelőre nincsenek ilyen tervei, de nem zárta ki, hogy a nyugdíjas­otthon mellett más is működhet majd a területen. „Elsőrendű cé­lom gondoskodni az idős emberek­ről, de mint vállalkozó tisztában vagyok azzal, hogy a hospice in­kább veszteséges, mint nyeresé­ges, ezért valamilyen más szolgál­tatást is kellene működtetnem, amely lehetővé tenné, hogy a hospice-t akkor se kelljen majd be­zárnom, ha az államtól nem kapok támogatást a működtetésére”-ér­vel. Hogy milyen szolgáltatást mű­ködtetne, arra konkrét választ nem kaptam, de a tulajdonos megmu­tatott egy, a városi hivatalból ki­kért jegyzéket arról, hogy milyen szolgáltatások hiányoznak legin­kább a városban. Ebben a jegyzék­ben első helyen az elszállásolási szolgáltatás szerepel, de van a fel­sorolásban falatozó, tejbár, moso­da, sportszerkölcsönző, kávéház, stb. A vállalkozó állítja, a lakossá­gának tenne jó szolgálatot, ha ezek közül valamit megvalósítana a- nyugdíjasotthon melletti szabad területen. Tószegi szerint korai konkrét dolgokról beszélni, hiszen - beszél­getésünk idején - még meg sem kapta a megyei önkormányzattól a hivatalos értesítést arról, valóban övé lesz-e a kérdéses ingatlan. Amint ő lesz a tulajdonos, elkészít­teti a terveket, és még idén hozzá akar kezdeni az építkezéshez. A magánorvosok arra számíta­nak, júliusig mindenképpen ma­radhatnak a rendelőikben, hiszen addig szól az érvényes bérleti szer­ződésük. Hogy azután mi lesz ve­lük, ma senki sem tudja megmon­dani. Azt is elképzelhetőnek tart­ják, hogy ügyészséghez fordulnak jogorvoslatért. Az Új Szónak nyilatkozó betegeknek sem tetszene a rendelők elköltöztetése Az öreg kórházba járó bete­gek véleményére is kíváncsiak voltunk. „Nekünk, idősebbek­nek nagyon rossz lesz, ha ezt itt megszüntetik, mert az új kórház messze van - válaszolta kérdé­semre az egyik rendelő előtt ül­dögélő nyugdíjas hölgy, Lancz Katalin. - Amióta nyugdíjba mentem, havonta ide járok, ép­pen azért, mert ez közel van a lakásomhoz.” Egy másik páciens, a 63 éves galántai Borozló Ferenc el­mondta, egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy meg akarják szüntetni az öreg kórházat. „Majdnem harminc éve ugyanaz az orvosnőm, és amióta itt nyi­tott rendelőt, ide járok. Nagyon jó helyen van ez itt, ha az új kór­házba kellene járni, messze len­ne. Itt megvan minden: nőgyó­gyász, szívorvos, ortopéd, fog­orvos... Ha ezt mind megszün­tetnék, hová menjenek a pácien­sek?! Csak azért járjanak más­hova, mert itt valaki hotelt akar építeni?!” A városban ugyanis éppen azt beszélik: az öreg kórház helyén szálloda épülne. Az orvosszö­vetkezet tagjai állítják, olyan megoldás is létezik, amely mindkét vevő igényeit kielégíte­né. Mert ha Michal Tószegi való­ban hospice-t akar építeni - amint azt állítja -, az bőven el­férne a rendelő melletti terüle­ten. Az eladásra kínált ingatlan területe ugyanis 1,21 hektár, s a Medicalcoop ennek csupán egy- harmadát használja - többre nem is tartana igényt. A rende­lők mögött hatalmas a szabad terület, garázsok állnak ott - ez bőven elegendő lenne egy hospice megépítéséhez, (gl) Galánta kérvényezte a kórház megvételét, de a megye nem is válaszolt. Az a szóbeszéd járja, hogy a területen szállo­dát akarnak építeni.

Next

/
Thumbnails
Contents