Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-15 / 11. szám, szombat

32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 15. *> KÉPVERSENY Franek Vanesska - Csákány Cégéň Anikó - Nagybalog PR0GRAMAJANL0 Az Anyák Polgári Társulásának meghívója Szülésre felkészítő előadás-sorozat A szülésre felkészítő előadás-so­rozatunk 2005. február 9-én 17 órakor az Anyák Polgári Társulá­sa és a Dunaszerdahelyi VMK kö­zös szervezésében indul a VMK Totyogók klubjában (2. emelet). Az előadásokra és a foglalkozá­sokra kérjük, előre jelentkezze­nek be. Részletes program Február 9.: Áldott állapotban. Testi és lelki változások a váran­dósság idején. Előadó: Dr. Németh Margit pszi­chológus és dr. Földes Károly szü­lész nőgyógyász Február 16.: A helyes táplálko­zás szerepe a magzat fejlődésé­ben. Előadó: Dr. Kosár Kinga gyer­mekorvos Előadó: Lapos Éva szülésznő Március 2.: Szűrővizsgálatok a terhesség alatt. A szülés. Előadó: Dr. Brányik Károly szü­lész nőgyógyász, onkológus Március 9.: Őssejtek a köldökzsi­nórvérben. A CEPTRA s. r. o. szlo­vák nyelvű előadása. Március 16.: Édesanyám édes te­je... Előadó: Dr. Kosár Kinga gyer­mekorvos Március 23.: Az újszülött szülés utáni ellátása. Ápolási, gondozási feladatok az első hetekben. Előadó: Dr. Vrezgo Erzsébet gyermekorvos Március 30.: „Mert mi terem­tünk, szép, okos lányt és bátor, ér­telmes fiút.” Előadó: Dr. Németh Margit pszi­chológus ♦ Szülőszoba-látogatás ♦ Beszélgetés a szülésznőkkel 0905 150 600,031/552 63 15, e- mail: anyak@pobox.sk Önismereti tréning Önismereti tréning indul február 5-én 13.00 órakor a gyermekgon­dozási szabadságon lévő, illetve kisgyermekes édesanyák részére (max. 15 fő) az Anyák Polgári Társulása és a Dunaszerdahelyi VMK közös szervezésében. , Akkor vagyok hatékony nevelő, ha egyben hatékony ember és nő maradok!” Program: 1. találkozás: Én és a világ - ön­ismeret Önismereti gyakorlatok, játékok önmagunk jobb megismerésére. 2. találkozás: „Mi és a világ” - kapcsolatok A család szerepe az anya életé­ben, családon belüli kapcsolatok. 3. találkozás: Beszélgessünk! - kommunáció Kommunikáció: nonverbális, ver­bális. Kommunikációs gátak, akadá­lyok. 4. találkozás: Baj van! - konflik­tusok 5. találkozás: Tervek, elképzelé­sek Jövőkép-tervezés Összegezés, értékelés - búcsúkor Tréner: Dr. Németh Margit pszi­chológus Helyszín: a Dunaszerdahelyi VMK Totyogók klubja, 2. emelet Jelentkezni az alábbi telefonszá­mon lehet, ahol bővebb informá­cióval is szolgálunk: 0905 150 600,031/552 63 15, e- mail: anyak@pobox.sk Képtelen megszervezni feladatait, elhagyja dolgait, elfeledkezik arról, mit szeretett volna elvégezni Hiperaktív a gyerekem? Manapság egyre több szülő szembesül azzal a gonddal, hogy gyereke szófogadat- lan, nem hallgat senkire, nem figyel oda arra, amit mondanak neki. Ezek a pa­naszok nem a serdülőkor-' ban jelentkeznek először, hanem már az óvodáskor­ban megfigyelhetőek. DR. PÓCZIK GÁBOR Az óvó néni arra panaszkodik a szülőknek, hogy gyermekük olyan, mint a sajtkukac, izeg-mo­zog, képtelen valamire is odafi­gyelni, szaladgál össze-vissza, rendkívül akaratos. Sok szülő azt gondolja, hogy csak egy kicsit ele­ven a gyerek. Idővel azonban fel­merül a gyanú, valami nincs rend­ben a gyerekkel. A gyerekkor egyik leggyakoribb lelki betegsége a hiperaktív szindróma, az iskoláskorú gyere­kek kb. 6-7%-anál fordul elő. A betegség leggyakoribb tünetei a következők: ♦ figyelemzavar: a gyerek nem képes az iskolában a tanítási órán figyelni, a figyelmét nem tudja tartósan fenntartani a tanu­lás során, képtelen követni a tanár utasításait, ezáltal nem tudja fel­adatait befejezni. Ugyanígy kép­telen megszervezni feladatait, el­hagyja dolgait, elfeledkezik arról, mit szeretett volna elvégezni. A külső szemlélő számára az ilyen gyerek viselkedése csapongónak, szétszórtnak, kapkodónak tűnik. ♦ hiperaktivitás: az ilyen gye­rek gyakran izeg-mozog kezével, lábával az osztályban, nem képes a tanítási órán ülve maradni, sza­ladgál. ♦ impulzivitás: a gyerek bőbe­szédű, bekiabál az órán, nem vár­ja meg a tanár által feltett kérdés befejezését. ♦ genetikai okok: hosszú ku­tatások eredményeképpen sike­rült megállapítani, hogy az ilyen gyerekeknél megváltoztak azok a genetikai információk, melyek azokat az anyagokat kódolják, melyeknek fontos szerepük van abban, hogy az idegsejtek „kom­munikálni” tudjanak egymással. ♦ nem genetikai, szerzett okok: Az idegsejtek nyúlványait érhetik különböző káros hatások. A terhesség alatt kialakuló fertő­zés, legyen az vírus- vagy baktéri­umfertőzés például lehet oka en­nek a betegségnek. Ugyanígy hat­hatnak különféle gyógyszerek, melyeket az anya a terhesség alatt szedett. Nem veszélytelen azon­ban maga a szülés sem. A leggyakoribb okok: ♦ hypoxia: (amikor a gyerek agya nem kap elegendő oxigént) akkor keletkezik, amikor a szülés elhúzódó, a baba nem akar a világra jönni. Súlyos panaszokat okozhat, amikor a köldökzsinór rátekeredik a magzat nyakára, va­lamint az az eset, amikor csomó keletkezik a köldökzsinóron Mindezek okozhatják a magzat halálát is. Ha csak kevés oxigén jut el a baba agyához, nem fejlőd­nek ki rendesen az agysejtek - így az agyműködés zavara viselkedési panaszokban nyilvánul meg, ♦ baleset: ha szülés közben megsérül a gyerek koponyája, és ezáltal károsodik az agyszövet. Ha a szülés minden gond nél­kül zajlott le, még nem jelenti azt, hogy a gyerekre nem leselkednek további veszélyek. A leggyakoribb veszélyforrások a következők; ♦ koraszülés esetén: a tüdő nincs megfelelően kifejlődve, hi­ányzik egy olyan anyag (szurfaktant), amely lehetővé te­szi, hogy a belélegzett levegő-oxi­gén bejusson a baba vérkeringésé­be. Ha ez az anyag nem található meg megfelelő mennyiségben a baba tüdejében, nem kap a szer­vezet elegendő oxigént. ♦ születés utáni elhúzódó sárgaság: az ilyenkor a szervezet­ben nagy mennyiségben jelen le­vő bilirubin halmozódik fel az agysejtekben, károsítván azok működését. ♦ anyagcserezavarok: az idegsejtek működésének zavarát okozhatja, ha a szülés után a gyer­mek vércukorszintje nagyon ala­csony, mivel így az agysejtek nem jutnak elegendő „táplálékhoz”. ♦ szülést követő fertőzések: a legsúlyosabb panaszokat azok a fertőzések okozzák, melyeket a szülés során az anyától szerez a gyermek - pl. herpeszvírus okozta fertőzés, toxoplazmózis, szifilisz stb. ♦ enzimhibák: az agysejtekből hiányzik egy olyan anyag (en­zim), amely lebontja a sejt műkö­désekor keletkező káros, illetve felesleges anyagokat, ezáltal le­hetővé teszi, hogy zavartalanul működhessen a sejt anyagcseréje. Ha ez nem történik meg, ezek a le nem bontott anyagok halmozód­nak a sejtekben és bizonyos idő után megzavarják a sejtek normá­lis működését. Láthatjuk, hogy milyen sok do­log vezethet ahhoz, hogy gyerme­künk viselkedése kórosan meg­változik. Ez a változás lehet csak a gyerekkorra korlátozódó, amikor is a gyermek felnőttkorra teljesen „kinövi”ezeket a panaszokat. Saj­nos egy részüknél nem ez törté­nik. Ilyen esetben ezek a pana­szok egyre súlyosbodnak, a gye­rek, illetve a fiatal felnőtt viselke­dészavara olyannyira súlyossá vá­lik, hogy gyakran börtönbüntetés­hez vezet. A viselkedészavarok­hoz társulhatnak más lelki problé­mák (depresszió, szorongás, szki- zofrénia) ebben az esetben hosszantartó - akár egész életen át - pszichiátriai kezelésre lesz szükség. Mit tegyünk, ha gyermekünk viselkedésével bajok vannak? A hiperaktív gyermek szülei ne­héz helyzetben vannak. Egyre több embertől hallják, hogy gyer­mekük viselkedésével nagy gon­dok vannak. Az óvodában az óvó néni, míg az iskolában a tanító né­ni panaszkodik a szülőknek, hogy gyermekük nehezen kezelhető, ő az osztály „fekete báránya”. Az el­ső teendő, hogy a szülő a gyerme­kével forduljon a gyerekorvoshoz, aki további szakorvoshoz irányítja a gyereket. Ki kell zárni minden szervi betegséget (az agytumortól kezdve a legkülönfélébb genetikai megbetegedésekig, anyagcsere- zavarokat, epilepsziát stb.). Ez­után következik a pszichológiai kivizsgálás, különféle tesztek se­gítségével a pszichológus megál­lapítja a betegség súlyosságát, többek között azt, hogy mennyire károsodott a beteg intelligenciája. Nem egyszerű a kezelés sem. Az iskolában szükség lehet akár egyéni tanterv kidolgozására is, mely jobban figyelembe veszi azt, hogy az ilyen gyerekek figyelme gyorsan lankadó, ezért szüksége­sek a gyakori szünetek az oktatás­ban. Szintén fontos lehet a gye­reknek olyan környezet kialakítá­sa is, ahol a lehető legkevesebb külső hatás éri, mely elvonja a fi­gyelmét a tanulástól. Nem szabad megfeledkezni a szülők felvilágo­sításáról sem. Sajnos a legtöbb szülőt lelkileg megviseli az a pa­naszáradat, melyet gyermekéről hall. A szülők többsége önmagát hibáztatja, hogy képtelenek jól nevelni a gyermeküket. Hangsú­lyozni kell, hogy a sikeres kezelés egyik feltétele a kellemes családi légkör, a jó gyerek-szülő kapcso­lat. Olyan helyzeteket kell terem­teni, ahol a gyereknek sikerélmé­nye lehet, ilyenkor fontos, hogy megdicsérjük őt. Ha tanulási ne­hézségei vannak, foglalkozzunk vele többet, esetleg kérjünk meg tanárokat, hogy az iskolaidő után foglalkozzanak a gyerekkel, főleg azokból a tantárgyakból, amelyek a legtöbb gondot okozzák. A leg­több esetben szükséges a gyógy­szeres kezelés is, mely a pszichiá­ter hatáskörébe tartozik. Csak ilyen komplex kezeléssel sikerül­het elérni, hogy a gyermek ne le­gyen hátrányban a többi gyerek­kel szemben, sikerüljön teljesíte­nie az iskolai feladatait. Az idő­ben elkezdett kezelés javítja a gyógyulás esélyeit, csökkenti an­nak a valószínűségét, hogy vissza­fordíthatatlan negatív változások alakuljanak ki a gyereknél. Ne te­kintsünk el tehát ezen csekélynek tűnő probléma felett, .és ha több oldalról is megalapozottnak lát­szik gyanúnk gyermekünk hiperaktivitása felől, forduljunk azonnal szakemberhez. A szerző neurológus egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents